Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-11 / 108. szám
Kelet-Mágyarország 13 1993. május 11., kedd GAZDASÁG A mozdonyvezető 10 schillingese Már nem kell a sógorokhoz átjárni az Austria Lottóért, nálunk is kapható Nyíregyháza (KM - MCS) — A mozdonyvezető csak véletlenül vette észre az egyik vagonban a 10 schillingest, amit egy Austria Lotto szelvényen játszott meg. Ezzel a talált pénzzel lett hatos nyereménye és nyugodtan mondhatta magáról: én vagyok az, akit a 10 schillinges megcsapott. A pénteki nyíregyházi sajtótájékoztatón mesélte az extrém esetet Bettina Kremsner, a Lotto Unió Kft. ügyvezető igazgatója, aki a három éve működő Austria Lottóról a következőket mondta. Az első tárgyalásokat a szomzédos Ausztria és hazánk kormánya 1989-ben kezdte meg a schillinges lottó magyarországi lehetőségeiről. Akkori tapasztalatok alapján hazánk nyugati megyéinek lakói rendszeresen jártak át a sógorokhoz a nagyobb nyeremény reményében. A megegyezés 1990 februárjában született meg arról, hogy az Austria Lottót bevezetik hazánkban is, a koncesszió 2000. december 31-ig szól. A terjesztésre Lottó Unió Kft. néven egy társaságot hoztak létre, amelyben az Osztrák Lottériák Társasága 50, míg az OTP és a Szerencsejáték Rt. 25-25 százalékot képviselt. Tavaly szeptemberben utóbbi az üzletrészeit az OTP-re ruházta át, az indokról Bettina Kremsner sem tudott sokat mondani. Az üzleti tevékenységből eredő nyereség 60 százaléka az OTP-t, míg 40 százaléka az Osztrák Lottériák Társaságot illeti meg. A kft. először csak Budapesten és Győr-Sopron megyében nyitott befizetőhelyeket, de a hosszú sorokat látva az OTP- vel közösen megszervezték az országos hálózatot. Jelenleg 136 felvevőhelyet üzemeltetnek. Ezzel szemben Ausztriában 4700-at. A két ország pénzügyminisztere megegyezett abban, hogy a játékból származó adó a magyar államot illeti meg, így a 3 év alatt kb. 100 millió schilling gyarapította az államkasszát. Az Austria Lottó és az osztrák „6 a 45-ből” játék nyereményalapját összevonták, így jelentősen emelkedett a nyereményösszeg. Az új Szerencsejáték Törvény valamint a személyi jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezés szerint nettónyereményeket fizetnek ki, 20 százalék szja-t vonnak, Ausztriában viszont a teljes összeget fizetik ki. Tavaly a magyar játékosok 123 millió schillingért próbáltak szerencsét, a leadott szelvények majdnem 45 százaléka már 5 hetes szelvény, ami jelzi, hogy jelentős az Austria Lotto törzsközönsége. Bettina Kremsner kiemelte a szelvények biztonságos kezelését: valamennyi szelvényt regisztrálják, a rányomtatott kódszámból azonnal tudják, melyik felvevőhelyen vették el a szelvényt, amelyeket Bécsbe szállítják, ahol optikai leolvasóval értékelik. Az elmúlt évben a játékosok az Austria Lotton és a Jokeren 38 millió schillinget nyertek. A már említett mozdonyvezetőn kívül korábban egy debreceni játékos például 12 millió schillinget vehetett fel a devizaszámlájáról. A kifizetéseknél ötezer schillingig készpénzben fizetnek, azon felül devizaszámlára utalja a kft. a nyereményt. A megyénkben, folytatta az ügyvezető igazgató, korábban csak Nyíregyházán és Kisvárdán lehetett leadni a szelvényeket, tavaly az OTP-vel közösen Mátészalkán, Tisza- vasváriban, Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban nyitottak felvevőhelyeket. Júniusban indul egy Austria Lotto szerencsekörút, amelyben valamennyi felvevőhelyen egy plusz nyereményakciót szervez a kft. Egy számítógép segítségével helyben és ingyen lehet játszani. Kérdésünkre Bettina Kremsner elmondta, ha a forint konvertibilis lesz, akkor természetesen forintért is lehet játszani. Tavaly egyébként írtak hazánk pénzügyminiszterének egy levelet, amelyben kérték, az Austria Lottot forintért is lehessen játszani, az átváltást az osztrákok vállalnák, de válasz még nem érkezett. A keleti régióban a tapasztalatok alapján nagyon sok román, ukrán játszik az Austria Lotton, hasonlóképpen ahogy hazánkfiai négy éve Ausztriában. Emiatt Záhonyban, Nyírbátorban és Csengerben is tervezik felvevőhelyek megnyitását. Bár nagyon sok a hamis dollár, márka, amelyeket sokszor géppel alig lehet kimutatni. Az idei év az Austria Lotto felvevőhelyek éve, ezeket kívánja gyarapítani a kft. Ismét lesznek tárgy- és külön pénznyeremény-akciók. A határokon túli elképzelések között szerepelt a volt Jugoszláviában az Austria Lotto bevezetése, a szerződést is aláírták, a háborús események viszont meghiúsították mindezt. Csehszlovákiában is hasonló tervek voltak, a szétválással viszont elhúzódtak a megbeszélések. Bulgária: mégis privatizációs jegyek Szófia (MTI) — Bulgáriában rövid időn belül 1200 vállalat állami tulajdonát szeretnék megszüntetni a névre szóló, részletfizetéses privatizációs jegyek rendszerének bevezetésével. A tervet Ljuben Berov kormányfő terjesztette kormánya elé, amelyet egyelőre nem támogatnak feltételek nélkül a minisztertanács tagjai. Bulgáriában éppen csak elindult a privatizáció. Állítólag már gazdára talált az első állami vállalat, külföldi kézre kerül a napokban a kukoricatermékeket gyártó razgradi cég. Az ügyletet nagy titoktartás övezi, részletekről csak a közeli jövőben tájékoztatják a közvéleményt. Eddig csak a kisprivatizáció területén értek el bizonyos eredményeket Bulgáriában, s a reprivatizáció keretében adtak vissza valamivel több mmt 20 ezer kisebb műhelyt és boltot a régi tulajdonosoknak. A tavalyi év utolsó napján hivatalba lépett Ljuben Berov vezette kormány a „privatizáció kormányának” nevezte el önmagát, s ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a bulgáriai privatizációt. Ennek érdekében terjesztette elő tervét a miniszterelnök a privatizációs jegyek rendszerének a bevezetéséről, jóllehet korábban elutasította az ország gazdasági vezetése, hogy bármiféle privatizációs bont, vagy jegyet alkalmazzanak az állami vállalatok magánkézbe adásánál. A Berov-terv szerint két hónapon belül el kell készíteni az e rendszerben privatizálandó 1200 vállalat privatizációs jegyeit 1000 leva névértékben. A miniszterelnök szerint a részletfizetéses jegyek 20 százalékát az adott vállalatok dolgozóinak, illetve alkalmazottainak juttatnák, míg a többit árveréseken értékesítenék. A kormányfő becslései szerint legalább 880 ezren vásárolnának így privatizációs jegyet 1000 leva, 1,35 millióan 5000 leva és 3,5 millióan 10 000 leva névértékben. A jegyeket névértéken lehetne megvásárolni, illetve 10 éves részletfizetéssel, de már kamatteherrel együtt. A miniszterelnök javasolta, hogy szeptemberben kezdjék meg a kijelölt vállalatok privatizációját ezen a módon, amellyel kártalaníthatnák is a korábbi évtizedekben sérelmeket szenvedettek egy részét. A terv ellenzői szerint ez a módszer kizárná a külföldieket a bulgáriai privatizációból, s háttérbe szorítaná a privatizáció más formáit. Berov szerint a külföldiek egyáltalán nem kapkodnak a bulgáriai privatizációs lehetőségek után, s nem várható, hogy a jövőben jelentősebb külföldi tőke akarna részt venni a privatizációban. Kapások Apagy határában Mv. VA ' s' yArt« « Ovi ííteWMiW ' SMAM VAAVÍM-V Balázs Attila felvétele Japán dilemmák Tokió (MTI) — A japán autógyártók komoly válaszút előtt állnak: vagy az eddiginél is szorosabb kapcsolatot építenek ki az európai autógyártókkal az évtized végéig, amikor is lejár az „önkéntesen vállalt exportkorlátozás“, ideje, vagy teljesen kivonulnak Európából és az ázsiai, illetve az otthoni eladásokra koncentrálnak. A japán Times terjedelmes elemzést szentel ezeknek a dilemmáknak, abból kiindulva, hogy a japán, az amerikai és a közös piaci gyártók közül a 21. században várhatóan csak kevesen maradnak fenn, a „négy nagy“ fogja uralni az évtized végével a piacot. A GM, a Ford, a Toyota és a Volkswagen lehetnek a „túlélők”, szerezhetik meg a három nagy regionális piac együttesen több múlt tíz százalékát. (A GM és a Ford már elérte ezt a szintet, a Toyota egymagában Amerikában már a piac tíz százalékát mondhatja magáénak, és csak a VW-nek kell még ezt teljesítenie, mert bár Európában a legnagyobb a piaci részaránya, Amerikában, vagy Japánban még nem érte el a tíz százalékos küszöböt.) Ahhoz, hogy a gyártók a „négy nagy” közé kerüljenek, szorosabbá kell tenni az iparágon belüli üzleti kapcsolataikat az összeolvadások, felvásárlások révén — mondják szakértők. A Fordnak e célból meg kell szereznie a Mazdát, a GM- nek az Isuzut, vagy a Suzukit, a Volkswagennek pedig a Chryslert kellene megkaparintani, ha nem kívánja, hogy a legnagyobb négy között a Nissan, vagy a Honda vegye át a helyet, azzal, hogy egyesül a harmadik legnagyobb amerikai gyártóval — írja a japán Times. Emelkedő árindex Kínában Peking (MTI) — Kínában átlagosan 8,6 százalékos volt a fogyasztói árindex emelkedése az idei év első negyedében — közölte pekingi sajtóértekezletén Vang Csung-jü, az állami gazdasági és kereskedelmi bizottság minisztere. (A nemrégiben létrehozott bizottság voltaképpen nem más, mint az összes gazdasági tárca működését ellenőrző és összehangoló „csúcsminisztérium”.) Vang elmondta továbbá, hogy a városokban az áremelkedés jócskán meghaladta az átlagost: ott a növekedés ugyanabban az időszakban elérte a 15,7 százalékot. Mindazonáltal a miniszter úgy vélekedett, hogy a kínai kormány képes lesz elviselhető keretek között tartani az inflációt. Ezt a hitelkibocsátás szigorú ellenőrzésével kívánja elérni. Mint Vang kifejtette: a gazdaság egészének gyors fejlődésétől elmaradt infrastrukturális ágazatok (például vasútépítés, energiatermelés) beruházásaihoz szükséges hitelkérelmeket a kormány feltétlenül támogatni fogja, ám az egyéb beruházások finanszírozását nagyon szigorú feltételekhez fogják kötni az állami bankok. Az infláció felgyorsulását ugyanis a miniszter szerint a (piaci reformok nyomán) tavaly kitört beruházási láz idézte elő, amely feszültséget teremtett a kereslet és a kínálat között. Új macedón dinár 1991 óta volt érvényben a kupon Skopje (MTI) — Macedóniában hétfőtől saját nemzeti valutát vezettek be dinár néven a jelenleg érvényes kuponok helyébe. A pénzcserét Branko Cr- venkovski macedón kormányfő történelmi eseményként értékelte a Skopjéi parlamentben és hozzátette: — Macedóniának történelme során először lett saját pénze. Az egykori jugoszláv tagköztársaságban 1991 szeptembere óta volt érvényben hivatalos fizetőeszközként a kupon. A köztársaság új pénzét, hasonlóan a jugoszláv fizetőeszköz nevéhez, dinárnak keresztelték el. Az új bankjegyekről hír- ügynökségek megemlítik, hogy azokon keresztény templomok ugyanúgy láthatóak, mint Skopjének, a muzulmán időkből származó történelmi emlékei. A kétmilliós lakosságú Macedónia a legszegényebb és legelmaradottabb valamennyi egykori jugoszláv tagköztársaság közül. Az egy hónapja ENSZ-tagállam gazdaságát súlyosan érinti a Jugoszlávia ellen hozott ENSZ BT gazdasági embargóCsökkenő külföldi beruházások Tokió (MTI) — Harmadik éve folyamatosan esnek vissza Japán külföldi beruházásai: 1992-ben 28,3 százalékkal kevesebb pénzt fektettek be a szigetországi cégek külföldön, mint egy évvel korábban — írja vasárnapi számában a Nihon Keizai Simbun. A japán gazdasági napilap szerint a márciussal zárult pénzügyi évben 17,2 milliárd dollárt tettek ki a külföldi tőkebefektetések, ami egyharmada az 1989. évi teljesítménynek, amikor is 49,1 milliárd dollárt értek el Japán külföldi beruházásai. Árfolyamok ___________________________ Tőzsde Index május 10.: 676,65 (+0,12) Hivatalos árfolyamok! Érvényben: 1993. május 10. Valuta Deviza Kanadai dollár 67.66 69,06 68,63 68,97 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 286,40 291.90 289,43 290.81 Német márka 54,73 55,69 54,80 55,04 Angol font 134,96 137,76 13522 135,92 Norvég korona 12,92 13,16 12,96 13,02 Ausztrál dollár 60,24 61,48 61,18 61,48 í Olasz lírai 1000) 58,47 59,75 59,69 60.01 Belga franki 100) 266,10 270.76 266,36 267,52 Osztrák sc.l 100) 778,11 791,71 778,88 782,28 Dán korona 14,24 14,50 14,22 14,28 Port. esc.(IOO) 58,98 60,08 59,02 59,30 Finn márka 15,83 16,23 16,00 16,10 Spanyol pes.{100) 74,63 76,15 74,71 75,09 Francia frank 16,23 16,51 1625 16,33 Svájci frank 60,69 61,77 60.78 61,06 Hollandforint 48.70 49,56 48,82 49.04 Svédkorona 11,75 12,01 11,91 11.97 frfont 133,20 135,80 133,31 133,95 USAdollár 86.11 87,67 87,01 87,41 Japán jen (100) 7825 79,45 78,77 79,07 ECU 106,81 108,77 107,15 107,65
