Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
1993. április 21., szerda Kelet-Magyarország 9 Törvényjavaslatok mérsékelt vitája Budapest (MTI) — Az Országgyűlés kedden megkezdte a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő, Bo- ross Péter belügyminiszter expozéjában jogalkotásunk jelentős állomásának minősítette a törvényjavaslatot, hangsúlyozva, hogy annak révén hazánk idegen- rendészeti politikája mérettetik meg nemzetközi szinten is. A miniszter ennek kapcsán előrebocsátotta: a beterjesztett javaslat az európai országok joggyakorlatához illeszkedő, s egyúttal a különböző nemzetközi egyezmények szellemének megfelelő idegen- rendészeti szabályokat tartalmaz. A kelet-európai térségben az utóbbi időben felerősödő migrációs mozgásokat felidézve Boross Péter kifejtette: a túlzottan engedékeny magyarországi szabályozás lehetővé tette, hogy mind nagyobb méretet öltsön az illegális migráció. Ugyanakkor émlékeztetett arra, hogy 1991 októberétől hazánk is megszigorította a külföldiek beutazásának feltételeit, és egyúttal kezdetét vette a Magyarországon jogellenesen tartózkodók kiutasítása. A belügyminiszter — aki azon a véleményen volt, hogy migrációs szempontból jelenleg Európa legveszélyeztetettebb országa vagyunk — korrekt, a jogállamiság elveivel összhangban lévő idegen- rendészeti gyakorlat megva-', lósítása mellett érvelt. Mint mondotta: semmiképpen nem kívánják hermetikusan elzárni az országot a bevándorlók vagy a menekültek elől, de el kell érni, hogy azok a külföldiek tartózkodjanak hosz- szabb távon hazánkban, akik beilleszkedése biztosított. Boross Péter egyúttal kiemelte: az arra valóban rászoruló külföldiek, így a menekültek befogadásától természetesen továbbra sem fog hazánk elzárkózni. Ennek kapcsán külön kitért a határon túlról érkező magyar nemzetiségű polgárok befogadására, hangsúlyozva: a törvényjavaslat az általános gyakorlatnál lényegesen kedvezőbb elbírálást és bevándorlási feltételeket teremt számukra. A képviselőcsoportok vezérszónokai — csakúgy mint a hatáskörrel rendelkező bizottságok előadói — egyöntetűen támogatásukról biztosították az előterjesztést. Sóvágó László, az MDF vezérszónoka a törvényjavaslatban vázolt idegenrendészeti szabályozást az európai normáknak megfelelőnek ítélte, és rámutatott: a bevándorlási feltételek szigorítása nem csupán a befogadó, hanem a kibocsátó ország érdeke is. Mészáros István az SZDSZ- frakció képviseletében egyetértett a törvényjavaslatot előterjesztők szándékával, mivel — a legnagyobb ellenzéki párt álláspontja szerint is — el kell kerülni, hogy Magyarország a menekültek „gyűjtőmedencéjévé” váljon. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a menekültügy átfogó kezelése nem ettől a törvényjavaslattól remélhető. A szabaddemokrata képviselő azon a véleményen volt: az illegális migráció esetében — figyelembe véve a közbiztonsági szempontokat — elsősorban a rendészeti jellegnek kell dominálnia. A 36-os frakció álláspontját ismertető Böröcz István frakcióvezető is azt emelte ki hozzászólásában, hogy hazánk nem vállalhatja a külföldiek ellenőrizetlen beengedését és befogadását. Ezért is üdvözölte, hogy a törvényjavaslat — az emberi jogok és a nemzetközi normák figyelem- bevételével — megfelelő eszközöket biztosít a hatóságok számára a jogellenesen hazánkban tartózkodókkal szembeni fellépésre. Hámori Csaba, az MSZP vezérszónokaként történelmi példákra hivatkozva azt fejtegette: Magyarország soha nem volt kizárólag kibocsátó ország, mindig is nyitott volt a menekültek, emigránsok számára. Ennek kapcsán felidézte, hogy a XIX. századtól kezdve hazánkban voltak a legliberálisabb bevándorlási feltételek. A szocialista képviselő az idegenrendészeti politika terén számos — elsősorban a nemzetközi politikai folyamatoktól függő — bizonytalansági tényezőre hívta fel a figyelmet. így például megemlítette: egyelőre nem prognosztizálható, meddig húzódik el és milyen következményekkel jár még a délszláv háború, és az sem kiszámítható, mi lesz a sorsa a határon túli magyarságnak. A Fidesz képviseletében Szelényi Zsuzsa szigorú, ám előre kiszámítható, az emberi jogokat nem sértő bevándorlási politika mellett érvelt felszólalásában. Úgy vélekedett: különös óvatosságot igényel az emberi jogokkal összefüggő idegenrendészeti intézkedések megtétele, s ennek kapcsán külön kitért a kényszerlakhely kijelölésre, ami — mint mondotta — bármely formájában is szabadságelvonást jelent. Hiányolta ugyanakkor a törvényjavaslatból, hogy az nem teszi egyértelművé: mely csoportok bevándorlása, letelepedése indokolt és kívánatos az ország számára. A KDNP részéről felszólaló Horváth Tivadar szintén azon a véleményen volt, hogy szigorítani szükséges a bevándorlás feltételeit, valamint ezzel összhangban a határellenőrzést, a migráció „szűrését”. Dénes János, a függetlenek képviseletében viszont a most tárgyalt törvényjavaslat és a kisebbségi törvényjavaslat paragrafusainak egyeztetését indítványozta. Az általános vitát elnapolta a Ház. A keddi ülésen a T. Ház befejezte a statisztikáról szóló törvény- javaslat részletes vitáját, a jogszabályról várhatólag a jövő héten hoznak határozatot a képviselők. A vitában Hajdú Istvánná (36-ok) egyetértett a tervezet alapelveivel, fontosnak tartaná azonban a törvényben kimondani: minden eszközzel biztosítani kell, hogy a statisztika valóságos képet adjon az országról. A képviselőnő hangsúlyozta a statisztika függetlenségének fontosságát, majd úgy vélekedett, hogy ez a függetlenség megkérdőjelezhető, ha a Központi Statisztikai Hivatalt — az Országgyűlés helyett — a kormánynak rendelik alá. Sasvári Szilárd (Fidesz) az egyéni, a személyes adatok védelméhez elengedhetetlen garanciák megteremtése érdekében emelt szót. Inotay Ferenc (KDNP) azt indítványozta, hogy maradjanak meg továbbra is a hamis adatok szolgáltatásáért járó szankciók, amelyeket a statisztikáról szóló törvényjavaslat eltörölne. Kávássy Sándor (kisgazdákat képviselő független) — a vita utolsó felszólalója — a helynevek védelmére és nyilvántartására Országos Helynévbizottság létrehozására tett javaslatot. Több hozzászóló nem lévén, a vitát a házelnök lezárta. Három Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei képviselő az országgyűlés keddi ülésnapjának déli szünetében sajtótájékoztató keretében a közvélemény támogatását kérte az M3-as autópálya szabolcsi szakaszának megépítéséhez. Mint Szűcs M. Sándor (MDF) fogalmazott: Európa határa ott ér véget, ahol az autópályák. Ő is, valamint Jakab Ferenc (MDF) és Takács Péter (MDF) részletesen szólt a régió helyzetéről, a rendkívül magas munkanélküliségi rátáról és arról, hogy a Szabolcs és Budapest közötti távolság 30 év. Megítélésük szerint a környezetvédők indokolatlanul tiltakoznak a szabolcsi autópálya ellen, és szempontjaik megfogadása azzal a veszély- lyel járhat, hogy a térség még jobban elnéptelenedik. Hazánk kára már eléri a félmilliárd dollárt Budapest (ISB - D. Á.) — Magyarország támogatja az április 26-án hatályba lépő új Kis Jugoszlávia-ellenes ENSZ BT-határozat elfogadását — jelentette be Herman János. A külügyi szóvivő utalt arra, hogy az nem tartalmaz teljes elszigetelést a szerbekkel szemben. Nem emel falat a határ két oldalán élő polgárok közé, nem lehetetleníti el az emberek közötti kapcsolatokat. Az újabb intézkedések nem terjednek ki a magánszemélyek kintlévőségeire. A határozat elfogadásával csaknem egyidejűleg a Biztonsági Tanács munkacsoportot hozott létre a szankciók alkalmazásából fakadó kárigények vizsgálatára. Hazánk nem volt könnyű helyzetben, amikor döntenie kellett a határozat elfogadásáról. Támogató magatartásunkat elsősorban az indokolja, hogy alapvetőnek tartjuk egy eltökéltségről tanúskodó üzenet közvetítését. Egész térségünk stabilitását ugyanis súlyosan veszélyeztetik a nagyszerb törekvések. Magyarország ugyanakkor leszögezi: nem feltétlenül a szankciók jelentik az adott kihívással szembeni válaszlehetőséget. Az 1992. júniusa óta érvényben lévő szankciók Jugoszlávia esetében ez ideig nem hozták meg a kívánt eredményt. Tereprendezés az expó helyén Budapest (MTI) — Megkezdődött az 1996-os expó területének rendezése. A budai oldalon, a Petőfi híd és a Déli Összekötő Vasúti híd között fekvő területre kedden 40 tehergépkocsi és munkagép vonult fel, hogy hozzálásson a mintegy 65 ezer köbméter törmelék és szemét elszállításához — tájékoztatta az MTI-t Sréder Mihály, a feladatot elvégző Swietelsky-Út- vasút Építő Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság pályázat útján kapott megbízást a munkálatok elvégzésére. A hónapokkal ezelőtt meghirdetett előminősítésre 150-en jelentkeztek, a követelményeknek azonban csak 30 cég felelt meg. Nagy nemzetközi részvétel mellett nyílt meg április 20-án a CONSTRUMA építőipari szakkiállítás a BNV területén. Az érdeklődők négy napon át ismerkedhetnek az építőipar újdonságaival Kelet-Magyarország telefotó - Nagy Gábor (ISB) felvétele A posta várhatóan a „pénzénél marad” Budapest (ISB - S. Z.) — Kelet-Európa államaiban mindenütt megszűnőben van a posta monopóliuma, struktúraváltás zajlik az egyes intézményekben, melynek végső célja az önállóan is gazdálkodni tudó, rentábilis szervezetek felépítése. Ezt Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mondta megnyitójában a kelet-európai posta-vezérigazgatók budapesti értekezletén. Az értekezlet megnyitója után arra kértük Fóris Fe- rencnét, a Magyar Posta gazdasági vezérigazgató-helyettesét, fejtse ki bővebben is, milyen változásokra számíthatunk. Elmondta, hogy elsősorban a minőségi szolgáltatások területén kívánnak előbbre lépni. Fejlesztik a belföldi gyorsposta-szolgálatot, s így szinte mindegyik nagyobb vidéki városban létesülnek felvevőhelyek, ugyanakkor a feladott csomagok az ország összes településére eljuthatnak. A korábbi tervekkel ellentétben nem szüntetik meg a táviratok hétvégi és az expressz levelek szombati kézbesítését. Ami a levelek kézbesítését illeti, a vidéken feladott küldemények 80-85 százaléka már másnap a rendeltetési helyén van, nem úgy a fővárosban, ahol ez az arány lényegesen rosszabb. Az Állami Számvevőszék nemrégiben nyilvánosságra hozta a Posta 1990-91-es években végzett munkájáról szóló jelentést. Ebben a legtöbb hiányosságot a lapterjesztéssel kapcsolatban sorolták fel. Százmilliós hiányt tártak fel, s a postán belüli lapeltulajdonítások forint- összege is megközelítette az ötvenmilliót. Fóris Ferencné szerint ez ma már a múlté, úgy alakították át a rendszert, hogy elejét lehessen venni a hiányoknak. Csak bizományba vesznek át újságot terjesztésre, s csak akkor fizetnek, ha a megrendelő hajlandó elszámolni a megmaradt újságpéldányokkal is. Belső adminisztrációs intézkedésekkel szeretnék elérni, hogy a hírlapterjesztés már ebben az évben legalább nullszaldós legyen. Tavaly nyolc ezrelék volt a laphiány mértéke, a megengedett három százalék helyett. Jelenleg négy százaléknál tartanak, de év végére csökkenteni kívánják ezt az arányt. Idén már általában is jobb évet zár majd a Posta — vélekedett a vezérigazgatóhelyettes —, bár nincs köny- nyű helyzetben az intézmény. A tervezettnél — vagyis az infláció megkövetelte mértéknél — 3-4 százalékponttal alacsonyabb tarifaemeléseket hajthattak csak végre, s a közterhek is megnövekedtek. Csak a munkaadói járulék 7 százalékra történő emelése 400 milliós költségtöbbletet eredményez, de a forgalom növekedésével több a bevétel is. Ez utóbbi egyébként már egyértelműen egy „piaco- sabb” Magyarországot jelez — mondta Fóris Ferencné —, s így lehetővé válik, hogy a Posta is „pénzénél maradjon”. Kedvezményes üdültetés A Nemzeti Üdültetési Alapítvány április hónapra az alábbi helyekre kínál még üdülőgyet: Hajdúszoboszló: * Hotel Hortobágy, Hőforrás Hotel, Tóparti Pihenőház. Hévíz: Hotel Panoráma, Postás Gyógyüdülő. Debrecen: Nagyerdő Gyógyszálló. Bükfürdő: Répce Hotel. Zalakaros: Hotel Freya. Eger: Hotel Flóra. Gyula: Erkel Hotel Gyógyüdülő. Mátrafüred: Hegyalja Üdülő. Pécs: Hotel Kikelet. Bakony bél: Hotel Bakony. Miskolctapolca: Kikelet Panzió. Lillafüred: Palotaszálló. Galyatető: Nagyszálló. Budapest: Hotel Gyopár. Balatonföldvár: Park Üdülő. Siófok: Azúr Üdülő, Ezüs- part Üdülő. Parádfürdő: Szanatórium. Balatonlelle: Szanatórium. Érdeklődni lehet az Üdültetési Alapítvány irodájában Nyíregyháza, Szabadság tér 11. (Szakszervezetek Háza). TÚL A MEGYÉN----------*----------------r'r"." ...................................................................................................... .............1 mmmmmmm, liMeféfti wmlwém'w mmmmwmm Feladhatja Ón is apróhirdetését e szelvény kivágásával. ISi I A hirdetés szövege: ........................................................................................... . > ifi ........ ||| ‘ ............................................................................................................................................... y '. v. , II ............................................................................................................................................... m St Kijelentem, hogy a szövegben félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. - Név........................................................................................... Telefon .................. Lakcím:............................................................................... Aláírás: ................ > Tájékoztató. Legkisebb hirdetés: 10 szó. Az első szó duplának számít. Névelő, telefon- szám, jelige egy szónak számít, jeligedíj plusz 330 Ft. Jeligés levelek postázását kérésre 30 Ft-ért vállaljuk. (Nyíregyházán átvehetők a kft.-nél. Zrínyi Ilona u. 3-5.) A hirdetési díj befizetése: postán, postautalványon. Cím: Az összeg beérkezése után 2 napon beiül megjelenik hirdetése. ÍlwlaMEflHaiÍMa —
