Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

A kísérleti intézet átváltozásai Tájkutatási erőfeszítések tudományos megoldásokkal Nyíregyháza peremén Galambos Béla A növénykék előkészítése steril körülményeket kíván Nyíregyháza (KM) — A volt Westsik féle homokkísér­leti, később vetőmagkutató életében nagy változást hozott az 1992-es esztendő. A nyír­egyházi intézet kivált a vető­mag vállalat kötelékéből és a Debreceni Agrártudományi Egyetem kutató központjaként működik tovább. A tiszántúli agrároktatási centrum része­ként igyekszik megvalósítani a hajdani alapítók elképze­lését: a térségünkben jelentke­ző termesztési problémák tu­dományos megoldását, a táj­kutatást. A korábbi években főként növénynemesítési, fajtafenn­tartási tevékenységre korláto­zódott munkája után, a Nyír­egyházi Kutató Központ ta­valy már új állami megbízáso­kat harcolt ki és különböző pá­lyázatokat nyert el a gyakorlat által valóban igényelt techno­lógiai, környezetvédelmi, táj­védelmi, talajhasznosítási fel­adatok elvégzésére. Az állami megbízásos mun­kák között olyan „hazai” té­mák szerepelnek, mint a ho­moktalajok komplex hasznosí­tásának tanulmányozása; talaj­javítási és hasznosítási eljárá­sok kidolgozása a deflációs (szél okozta) károk megelőzé­sére, a homoktalajok termőké­pességének fokozása érdeké­ben; környezetkímélő agro­technikai eljárások kidolgo­zása; a tájkörzet adottságainak jobban megfelelő kalászos és zöldtakarmány növényfajták nemesítése; a tájkörzet fejlesz­tése szempontjából fontos bur­gonya és kertészeti növények biológiai alapjainak a biz­tosítása, termesztéstechnoló­giájuk fejlesztése az újonnan kialakuló korszerű kis-, és közepes gazdaságok igényei­nek megfelelően. Pályázatok útján — amelye­ket az OMFB-hez, az ÁFI-hoz nyújtottak be — az alábbi ku­tatási témákhoz nyertek el különböző pénzeszközöket: a homoktalajok komplex hasz­nosítását elősegítő agrotech­nikai elemek kidolgozása az évtizedek óta folyó Westsik és Bauer-féle homokjavító vetés­forgó kísérletek alapján; vírus- rezisztens burgonya fajtajelöl­tek nemesítése sejtfúziós és transzformációs alapanyag előállításával; stressztűrő őszi­árpa fajták előállítása; a ked­vezőtlen nyírségi viszonyok In vitro (üvegben) előállított burgonyagumó, mely gyakorlatilag vírusmentesnek tekinthető Balázs Attila felvételei között is biztonságosan ter­meszthető rozshibridek előál­lítása; kísérleti gazdaságok és mintafarmok kialakítása az in­tézet telepén; a nyírségi tájkör­zetben létesítendő mintafarm­hoz, amellyel az itt lezajló szerkezetváltást és az innová­ciós folyamatokat szándékoz­nak segíteni, a Köztársasági Megbízotti Hivatal támogatá­sát nyerték el. A kutatatás pénzügyi fede­zetének előteremtését, magá­nak az intézetnek a működte­tését — a támogatások és a pá­lyázatokon kapott összegek el­lenére — csak óriási erőfeszí­tésekkel tudják megoldani a Nyíregyházi Kutató Központ­ban. A munka, a kívánatosnál ugyan visszafogottabban, de folyik. A költségtakarékosság­nak azonban van egy ésszerű határa, amelyen túl és persze külső támogatás nélkül(!), színvonalas kutatás aligha lesz végezhető. Tévé a szemüvegben Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban számos tech­nikai találmány születésnap­ján ünnepelhettünk magyar feltalálókat. Napjainkban ha nem is születnek olyan igazi újdonságok — mint a telefon kiterjedt használatát lehető­vé tevő központ, az autózást forradalmasító karburátor — kutató honfitársaink ámulat­ba tudják még ejteni a vi­lágot. Televízióképemyőt is tar­talmazó eszközök — sisak formában — már korábban is születtek, ezek azonban részben vagy teljesen le­fedték a látómezőt. A Hola- kovszky-Kézi szerzőpáros azonban olyan tévét fejlesz­tett ki, amely fejen hordható, nem korlátozza a látást, vagyis kifejezetten szem­üvegszerű. A kép optikai rendszer közvetítésével ke­rül az éppen a pupilla előtt elhelyezett kis tükrökre, majd a szembe. Ez a megol­dás lehetővé tette, hogy a kis tükrök a látómezőnek csu­pán a töredékét' takarják le, így a szemüveg viselője té­vénézés közben is zavartala­nul tájékozódhat környezeté­ben. Ami a látszólagos kép­méretet illeti, leginkább egy 63 centiméter átlójú képer­nyő nagyságára emlékeztet. A már működő két prototí­pus fekete-fehér képet adó változata már elavultnak te­kinthető. A színes adások vételére alkalmas készüléket is csupán egy autóstáska nagyságú, övre akasztható vevőegységgel kell össze­kötni. A találmány (amely már szabadalmi oltalommal ren­delkezik) nagy segítséget je­lenthet a polgári felhasználás során, a gyógyászatban. Az orvosnak például egy ultra­hangos vizsgálatnál nem kel­lene minduntalan a mesz- szebb elhelyezett tévéképer­nyőre tekintgetnie. Ezen­kívül könnyebbé és gyorsab­bá tenné minden, számítógé­peket alkalmazó terület munkáját is. Az okulá- ré-tévé világpremierje má­jusban, az USA-ban megren­dezésre kerülő találmányi világkiállításon lesz majd. A nürnbergi Szabadidő Vásár iátogatói egy speciáli­san megépített mozgó luxusotthont nézhettek meg, melynek belsejében a Ferrari Testarossa sportko­csinak is jut hely. A német fejlesztésű buszt AK-nak nevezték el, és 4 millió márkába (2,5 millió USA dol­lárba) kerül. Többek között egy luxusfürdőszoba és egy franciaágyas helyiség is található benne a Fer­rarin kíVÜI AP-FELVÉT& Hírmondó „masinák” között Budapest (MTI-Press) — A diósdi rádióállomás épületé­ben nem mindennapi látvány várja a látogatókat. Az idősza­kos rádiókiállításnak az adja az aktualitását, hogy nem ré­gen volt száz esztendeje: Pus­kás Tivadar jóvoltából Buda­pesten megszólalt a világ első tömegkommunikációs eszkö­ze, a telefonhírmondó. A rádiózás a telefonhírmon­dóval kezdődött. Az informá­ció vezetéken keresztül érke­zett a távbeszélő-készülékek­hez. A kiállításon Puskás Tivadar egyik szabadalmi ok­irata mellett I. Ferenc József hallgatóját is megtaláljuk. A császár ugyanis ezzel kísérte figyelemmel a millenniumi kiállítás eseményeit. A tárlat felidézi a vezeték nélküli rádióadások kísérleteit is. A Csepelen felállított Szik­ra távíró is látható itt, amelyen 1914-19 között katonai és diplomáciai „levelezés” folyt. Itt van az Előre hajó makettje, amelyen a Magyar Királyi Posta 1906-ban folytatta kí­sérleteit. A tablók és a tárlók arról is mesélnek, hogy az első adások 1925-ben a berlini A rádiós múlt relikviái Huth cégtől vásárolt 250 kW- os távíróadón kezdődtek meg. Szemügyre vehetünk egy Te- lefunken gyártmányú rövid- hullámú vevőkészüléket is, valamint mikrofonok sorát — köztük a Reisz-féle szénmik­rofont a 20-as évekből —, és a 120 kW-os adó antennájának makettjét, a magyar rádiózás szimbólumát. A vevőkészülékek is féltett kincsek. Belőlük félezer van a Magyar rádió épületében, ide egyelőre csak néhány került a Vadásztöltényből, az Orion tí­pusú „néprádióból” és a Stan­dard Super Favoritból. Barnított fotók, plakátok is mesélnek a rádiózás „őskorá­ról”. Scherz Ede volt az első bemondó. Álló képe mellett egy fényes tálcán csillogó vi­zeskancsó, pohárral, melyek nem hiányozhattak mellőle. Képessy Józsefet rendezés közben láthatjuk, Gombos Katit, Darvas Ivánt, Tímár Józsefet és Lukács Margitot az újjáépült I-es hangjátékstúdió- ban kapta lencsevégre a fotog­ráfus. Az Antenna Hungária Ma­gyar Műsorszóró és Rádióhír­közlési Részvénytársaság, va­lamint a Postai és Távközlési Múzeum azt tervezi, hogy 1995-re, a magyar műsorszó­rás hetvenedik évfordulójára egy jóval nagyobb kiállítást rendez, padlások, pincék, régi műhelyek zugaiban megbúvó rádió- és televízió alkatrészek­kel, képeslapokkal, ezernyi tárgyi relikviával kiegészítve a jelenlegi kollekciót. Mert — mint, ahogy a szakemberek el­mondták — sok tárgyi és írá­sos emlék, hangfelvétel elkal­lódott az évtizedek folyamán. Ezek felkutatása, gyűjtése pe­dig valamennyiünk érdeke. Főleg most, amikor a rádiózás reneszánszát éli. A diósdi mú­zeum amolyan kincsesház, amely nemcsak a techni- ka(történet) megszállottjainak nyújtanak maradandó él­ményt, hanem mindenkinek, aki mélyíteni szeretné műsza­ki kultúráját. Néhány sorban GÉNTECHNIKA KÍNÁBAN. Míg sok ipari országban a géntechnikai úton megváltoztatott növé­nyek szabadföldi kipróbálása jelentős ellenállással találja magát szemben, Kínában et­től nem kell tartani. Több négyzetkilométeres területe­ket ültettek be transzgén (génátvitellel nemesített) pa- radiccsommal, burgonyával és dohánnyal. Leginkább azonban nem a transzgén nö­vények, hanem a géntech- nikailag megváltoztatott bak­tériumok iránt érdeklődnek Kínában. Öt kutatóintézet­ben dolgoznak új rhizóbium- törzsekkel, egy olyan fajtá­val, amelyhez a hüvelyesek nitorgénmegkötő gyökérbak­tériumai tartoznak. Az el­múlt öt évben ezeket a bakté­riumokat tíz négyzetkilomé­ter mezőgazdaságilag hasz­nosított területre juttatták ki. Ezeken a földeken a rizs, a szója és a burgonya hozama 5-10 százalékkal nőtt. A kí­nai kutatók elsősorban arra törekednek, hogy a gén­technika segítségével a nép alapellátását biztosítsák. VÉRCSOPORT TET­SZÉS SZERINT. Két taj­vani kutató, mint a Bild der Wissenschaft PRIZMA rova­tában olvastuk, olyan en­zimet talált egy trópusi burgonyafajban, amely a B- csoportba tartozó vért nulla vércsoportúvá alakítja át. A kínaiak számára jelentős lehet ez a felismerés, mert a nulla vércsoport nagyon ritka a lakosság körében, B- vércsoportúak pedig bősége­sen akadnak. A nulla vércso­port azért is jelentős, mert például transzfúziónál bár­mely más vércsoporttal ösz- szefér. Sajnos, az enzim kivonása elég bonyolult, és ezért a megváltoztatott vér még nagyon drága. Az első kísérleteket egyébként Jack Goldstein, a New York-i vér- központ munkatársa végezte. Ő azonban zöld kávészemek­ből vont ki egy enzimet, és csak részleges erdményt ért el. Az oldalt összeállította: Marik Sándor 1993. március 9., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország J Lenyó László felvétele A diósdi rádiómúzeum különleges és egyedi kincseit minden érdeklődő láthatja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents