Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
1993. február 8., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Palesztin menekültek egy csoportja olvassa vasárnap sátrukban a Koránt, az iszlám szent könyvét. A közel 400 menekült 8 órás sztrájkkal tiltakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának sikertelen kísérlete miatt, hogy Izrael fogadja őket vissza Amerikai nyomás Izraelre Visszaengedik a kitoloncoltak egy negyedét Kairó (MTI) — Az izraeli kormány hétfő esti rendkívüli ülésén egyhangúlag úgy határozott, hogy — egy Washingtonnal kötött megállapodás keretében — visszaengedi a decemberben Libanonba to- loncolt több mint négyszáz palesztin körülbelül egynegyedét, mintegy 100 embert — közölték a kabinetülés után. Jichak Rabin kormányfő két nap alatt két ízben találkozott Villiam Harroppal, az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetével, hogy az egyezséget megkössék. Az ellentétel amerikai részről — mint Amnon Rubinstein energiaügyi miniszter fogalmazott — az Egyesült Államok támogatása, vagyis az, hogy Washington az ENSZ-ben megvétóz bármilyen Izrael-ellenes szankcióra tett javaslatot. Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az izraeli döntést az érintett palesztinok nem fogadják el, izraeli részről közölték: a megállapodás a zsidó állam és Amerika között született, más felet nem vontak be. A kormány döntése szerint a libanoni „senki földjén” maradó kitoloncoltak „száműzetésének” időtartamát az eredetinek a felére csökkentik. A kitoloncoláskor két évben jelölték meg a büntetőintézkedés maximális tartamát. Az izraeli televízió azt jelentette, hogy az elvben napokon belül visszatérő palesztinok visszanyerik kitoloncolás előtti státusukat. Többségük — tette hozzá a tévé — börtönben, vagy kihallgatás alatt volt, vagy pedig vizsgálatot folytattak ellenük. Áz izraeli kormány, hogy a BT-szankcióknak elejét vegye, hajlandó helikopteren gyógyszert és élelmiszert szállítani a sátortáborba, ahol a palesztinok vesztegelnek. A PFSZ — még az izraeli döntés előtt, az előkészítésről kiszivárgott hírek alapján — Tuniszban közölte, hogy elutasítja a kitoloncoltak egy részének visszaengedését, mert az nem egyéb, mint a BT 799. számú határozatának megkerülésére tett kísérlet. Ezzel a szervezet maguknak a kitoloncoltaknak az előző nap kifejtett álláspontjához csatlakozott. Hanan Asravi, az Izraellel béketárgyalásokat folytató palesztin küldöttség szóvivője — már a jeruzsálemi kormánydöntést kommentálva — ugyancsak leszögezte, hogy palesztin részről az összes kitoloncolt azonnali visszaengedését követelő ENSZ BT- határozat végrehajtása a kívánalom. Az izraeli jobboldali ellenzéki Nemzeti Vallásos Párt szégyenletes kapitulálás- nak nevezte a Rabin-kormány elhatározását. Felmelegítik a hidegháborút Japán lapvélemény Oroszországról Japán (MTI) — Japán legnagyobb példányszámú napilapja aggodalmát fejezte ki vasárnap a konzervatív gondolkodás oroszországi térnyerése miatt. A vezércikk szerint „egyelőre” ugyan nem jelentenek veszélyt az Egyesült Államokétól eltérő oroszországi vélemények, nyugtalanságra azonban okot adnak, hiszen mindezt a konzervatívok hatalmi térnyerése kíséri. A japán lap a délszláv konfliktusban vallott orosz felfogást említi egyik példaként arra, hogy a hidegháborús szembenállást követő „baráti viszony” után rosszabbodik az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata. Moszkva szembehelyezkedett a katonai erő alkalmazásáról szóló javaslatokkal, amelyek a bosz- nia-hercegovinai szerbek tettei ellen irányultak. „Moszkva régi stratégiáját látszik feléleszteni, gátolni kívánja a nyugati és az iszlám országok törekvéseit, az oroszokkal vallási és etnikai rokonságban álló szerbeket támogatja” — írja a japán lap. Az orosz nemzeti érdekek érvényesítését tekinti az orosz diplomácia egyik legfontosabb törekvésének — mint ahogyan erre novemberben utalt az orosz külügyminiszter — ám ez a délszláv válság esetében ellentétes az új nemzetközi rend megteremtésének követelményével. „Oroszország ilyen alapon hagyja figyelmen kívül, hogy Szerbiát terheli a legnagyobb felelősség a háborúért, és a volt Jugoszláviában elkövetett atrocitásokért.” Jomiuri emlékeztet arra is, hogy Borisz Jelcin bírálta a nyugati szövetségesek Irak elleni légitámadását, nemrégiben pedig az Orosz Nacionalista Párt tíztagú önkéntes csoportot menesztett Irakba „az amerikai inváziót megakadályozandó”. Jelcin múlt hónapban Indiában tett bejelentése rakéták szállításáról szintén kiváltotta az Egyesült Államok nehezmé- nyezését. Általános tanulságként azt szögezi le a lap, hogy a nemzeti érdekek túlhangsúlyozását, a külpolitika alapját a katonai-ipari komplexum érdekei is motiválják, ez utóbbi ugyanis minden a Nyugattal kialakuló feszültséget a fegyverexport bővítésének lehetősége szempontjából mérlegel. A japán lap arra hívja fel az orosz vezetés figyelmét, hogy a nemzetközi viták megoldásánál szorosan egyeztesse álláspontját az Egyesült Államokkal, tartsa magát Borisz Jelcin korábbi ígéretéhez, mely a demokrácia és az emberijogok megvédéséről szólt Karadzic saját térképe Ukrajna Újabb fejlemények a boszniai rendezésben bötBftjB BZ BfTIDBfQOt Ciprusi választások Nicosia (MTI) — Elnökválasztást kezdtek vasárnap Ciprus görögök lakta felében. A 390 ezer szavazópolgár 5 jelölt közül választhatja meg az elkövetkező 5 esztendőre a megosztott szigetország görög részének új államfőjét. A ciprusi törökök nem vesznek részt a szavazásban. Megfigyelők szerint a legnagyobb eséllyel a jelenlegi elnök, Georgiosz Vasziliu, a jobboldali erők vezére, Glaf- kosz Kleridesz és Paszkalisz Paszkalidesz üzletember indul. Feltehetően az első forduló nem hoz döntést, mert ahhoz valamelyik jelöltnek meg kellene szereznie a szavazatok abszolút többségét: így viszont egy hét múlva újra a szavazóumákhoz szólítják a polgárokat, de akkor már csak a legtöbb voksot kapott két politikus marad versenyben. Politikai elemzők véleménye szerint a választás egyben egyfajta népszavazásnak is felfogható: jelzi majd, hogy a szavazók elfogadják-e az ENSZ által tavaly kidolgozott, a szigetország újraegyesítésére vonatkozó javaslatokat. Vasziliu a kampány során a tervezet támogatása mellett érvelt, Kleridesz viszont azt állította, hogy a kormányzat már eddig is túl sokat engedett. Leszavazták Mobutut Kinshasa (MTI) — A zai- re-i Legfelsőbb Köztársasági Tanács (amely egy átmeneti törvényhozó szerv) szombaton elutasította Mobutu Sese Seko államfőnek Etienne Tshisekedi miniszterelnök leváltására vonatkozó javaslatát. Washington (MTI) — A genfi béketervről szombaton New Yorkban folytatott újabb tárgyalások semmi haladást nem hoztak és az ENSZ-szó- vivő jelezte: a Biztonsági Tanács fellépésére lesz szükség. Ehhez nélkülözhetetlen az amerikai kormány állásfoglalása, amelyet a jövő hét közepére várnak. A közvetítők, Lord Owen és Cyrus Vance abban a reményben hozták a Genfben zsákutcába jutott tárgyalásokat New Yorkba, hogy az amerikai kormány, majd az ENSZ nyomásával a Boszniát 10 kantonra osztó terv elfogadására tudják bírni a feleket. Bosznia azonban változatlanul elutasítja, hogy megfosszák szuverenitásától, míg Radovan Karadzic, a bosznia szerbek vezetője felháborította a közvetítőket, amikor szombaton saját térképével jelent meg a tárgyaláBécs (MTI) — Jörg Haider szabadság párti vezér látványos vereséget szenvedett külföldiellenes aláíráskampányával: 12 pontos tervét az első, nem hivatalos végeredmény szerint Ausztria, 5,6 millió választópolgára közül mindössze 417 278 (vagyis 7,37 százalék) írta alá. Maga Haider első nyilatkozatában „az adott körülmények között sikernek” nevezte az eredményt, megfogalmazásában benne van, a Szabadság- párt az aláírásgyűjtést szándésokon, mondván: az előirányzottnál nagyobb boszniai területekhez ragaszkodik. A Van- ce-Owen féle terv amúgyis meghagyná a szerbeknek a hódításaik egy részét, s a közvetítők a további igényeket elutasították. Bili Clinton amerikai elnök, aki kampányában fegyveres fellépést sürgetett Szerbia ellen, ettől elállt, de — legalábbis jelenlegi formájában — nem kívánja elfogadni a genfi tervet, mert az szentesíti az agressziót. Védelmi minisztere, Les Aspin hétvégi müncheni tárgyalásain jelezte, hogy az amerikai kormány a jövő hét közepére kialakítja álláspontját a kérdésben. A közvetítők azt szeretnék, ha a rendezést biztosító, a jelenleginél vagy 20 000-rel nagyobb létszámú ENSZ-erők- ben amerikai és orosz egységek is szerepet kapnának. kosán akadályozókat okolja a kudarcért. Korábban Haider minimum 500 ezerben szabta meg azt a határt, ami felett sikernek minősíthető az eredményt. Mivel az 1990-es országos választáson a Szabadságpártnak 780 ezer szavazója volt, Haider optimálisnak és abszolút győzelemnek az ekörüli támogatást tartotta volna. A legtöbb híve Haidemek a lakosságszámhoz képest — amint az várható volt — Karintiában van: 13,37 százalék, a köHír szerint Vance és Lord Owen azt kérte az amerikai kormánytól, hogy támogassa a NATO légierejének bevetését a válság megoldására, bocsásson műholdas hírközlési rendszert a Boszniába küldendő, 25 000 fős békefenntartó csapatok rendelkezésére és kezdeményezze a háborús bűnösöket felelősségre vonó bíróság felállítását. A The New York Times szerint Vance és Owen javasolta: használják a NATO légierejét a Bosznia feletti légtérzárlat ellenőrzésére és — szükség esetén — a NATO gépei bombázzák a harcok bármely résztvevőjét, amennyiben a fegyverszünet után nehézfegyvereket használ, illetve nem helyezi azokat az ENSZ ellenőrzése alá. Ilyen fegyverekkel: lövegekkel, harckocsikkal, túlnyomórészt csak a szerbek rendelkeznek. vetkező Felső-Ausztria 9 százalékkal, majd meglepetésre Bécs következik 8,86 százalékkal (számokban ez 99 030 aláírást jelent). Salzburg, Stájerország és Vorarlberg következik ezután a sorrendben; a legkevesebb támogató szavazatot Tirolban adták le: 4,63 százalékot. Az eredmény hivatalos körökben megkönnyebbülést váltott ki, hiszen a lakosság bizonyította, hogy nem híve az idegengyűlölő rasszista nézeteknek. Kijev (MTI) — Ukrajna „nem haragszik” Szerbiára, de tiszteletben tartja az ENSZ Jugoszlávia elleni szankcióit. Ezt az a nyilatkozat tartalmazza, amelyet a kijevi külügyminisztérium hozott nyilvánosságra. A külügyminisztériumi dokumentum korábbi szerb vádaskodásra válaszolva leszögezi: ukrán részről nem tekintik Szerbiával szembeni ellenséges lépésnek az ENSZ szállítási embargójának teljes betartását — jelentette a Reuter. Szerb részről válaszintézkedéseket is kilátásba helyeztek Ukrajnával szemben, amennyiben Kijev kitartana a szankciók tiszteletben tartása mellett. Osztrák népszavazás Haider veresége Német ENSZ-tisztek vizsgálják egy német Herkules transzportrepülőgép propellerjét vasárnap a zágrábi repülőtéren. A békés gépet szombaton Karlo- vac közelében érte találat. A legénység megsebesült és még mindig a zágrábi kórház intenzív osztályán tartózkodnak AP-felvételek
