Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

KULTÚRA 1993. február 25., csütörtök Uj kiállítóterem nyílt a mátészalkai Szatmár Múze­umban , Balázs Attila felvétele Kamarazene találkozó Nyíregyháza (KM) — A hétvégén rendezték meg a má­jusban esedékes Országos Ze­neiskolai Kamarazene Talál­kozó megyei selejtezőjét. A versenyre 18 csoport nevezett be: 5 együttes Nyíregyházáról, 7 Kisvárdáról, 4 Mátészalká­ról, és 2 csoport Nyírbátorból. Sajnos, a megyéből csak négy csoport juthatott tovább, a megállapított keretszám miatt. A zsűri véleménye szerint pe­dig szépen muzsikáló zené­szek mutatkoztak be... A székesfehérvári döntőn végül is a következő négy cso­port képviseli megyénket: Kaczári Gábor fuvola, Nyeste Lilla oboa, Eszenyi Gá­bor fagott, Fábián Gyöngyi continuo (Nyíregyháza). Tanáruk Nadzon Gusztávné. Czapári Zsuzsa ének, Mak­iári Katalin, Bökönyi Agnes, Kertész Katalin, Ölbey Aure­lia, furulyaegyüttes, Kisvárda. Tanáraik: Lenyuné Farkas Katalin, Zarády Zoltán. A nyíregyházi Piccoli Archi szeptett: Dézsi Andrea, Csiz­madia Tünde, Rendes Viktó­ria, Szíjjártó Nóra, Pavliskó Diána, Keresztes Eszter, Tóth Gergely. Tanáruk: Tóth Nán­dor Baracsi Tünde, Maczura Emese, Kovács Erzsébet, Len­gyel Balázs, Nyírbátor. Taná­ruk: Kozma László. Angol diákok gondjai London (MTI) — A to­vábbképzésre jelentkező min­den tíz brit tinédzser közül négynek gondjai vannak az írás-olvasással és a számolás­sal — írta egy pénteken köz­zétett jelentés alapján a Reuter hírügynökség. A felnőtt írás-olvasással és alapképzéssel foglalkozó szer­vezet vizsgálata szerint a je­lentkezők egy részének jelen­tős segítségre van szüksége ta­nulmányai folytatásához, míg a többiek közül is sokan szo­rulnak ilyen vagy olyan pót­lásra. John Patten brit közóktatási miniszter közölte, hogy a 16- 19 éves fiatal körében végzett felmérés igen váratlan ered­ményt hozott. — A jelentésből kitűnik, hogy a diátok egyharmadának olvasási képessége nem üti meg a 14 éves korra jellemző átlagos szintet. Csaknem a fe­lük pedig mindössze annyi számolási tudománnyal ren­delkezik, mint egy 14 éves ta­nuló... Még azok között is vannak ilyenek, akik üzleti tanfolyamokra járnak — mondta a miniszter. Heti Klasszikusok Budapest (MTI) — Másfél hónappal az indulás után már a hetedik kötete is meg­jelent a Heti Klasszikusok cí­mű könyvsorozatnak. A ma­gyar és a világirodalom gyöngyszemeit a Maecenas Kiadó és a Magyar Hírlap Rt. adja közre. A könyveket — amelyek szerdánként je­lennek meg — az előfizetők kedvezményesen vásárolhat­ják meg. A kötetekben egyébként utószó is találha­tó. Erről a kiadók számoltak be keddi sajtótájékoztatóju­kon. A kiadók számára a legtöbb gondot a jogszerződések je­lentik, mert a honorárium­keret nem túl bőséges. A könyvek egyelőre — a jelenle­gi mintegy ötezer példánynál — veszteségesek, de a kiadást a Maecenas hosszú távú be­fektetésnek tekinti. Az eddig megjelent kötetek: Mikszáth Kálmán Két válasz­tás Magyarországon; Guy de Maupassant Egy asszony éle­te; Krúdy Gyula Asszonysá­gok díja; Henry Fielding A né­hai nagy Jonathan Wild úr élettörténete; Karinthy Fri­gyes Pista, a gyöngykagyló (novellák); Kurt Vonnegut Ej anyánk és Niccoló Machiavel­li A fejedelem — Mandragóra. Előkészületben van többek között Jókai Mór A lőcsei fe­hér asszony és Charles Di­ckens Twist Olivér című munkája. Rém brandt-metszet tízezer dollárért Varsó (MTI) — 165 millió zlotyért — mintegy tízezer dollárért — kelt el vasárnap egy Szent Jeromost ábrázoló Rembrandt-metszet az észak­lengyelországi Sopotban tar­tott árverésen. Az AFP-jelentése szerint a mű eredetileg a bajorországi Öttingen-Walenstein hercegek gyűjteményének része volt, 1935-ben került utolsó tulaj­donosa, egy szerény körülmé­nyek között élő lengyel nyug­díjas asszony birtokába, aki akkoriban Vilnius közelében lakott. Sem az egykori, sem az új tulajdonos nem kívánta, hogy nevét nyilvánosságra hozzák. Főiskolai diplomácia Hasznos külföldi kapcsolatok Hollandiától Finnországig Nyíregyháza (KM — Bod­nár István) — Mozgalmas az élet a nyíregyházi egészségü­gyi főiskolán. Delegációk jönnek, mennek; sok kül­földről érkezett szakember fordul meg az intézmény há- zatáján. Amerikaiak, finnek, hollandok. A múlt héten pél­dául egy izraeli training me­nedzser vendégeskedett a főiskolán, ezt megelőzően pedig az iskola két szakem­bere tanulmányozta az izra­eli lehetőségeket. Lukácskó Zsolttal, a főisko­la főigazgatójával tekintettük át az intézmény kapcsolatait. Már a megalakulása óta — A főiskola munkáját már a megalakulása óta segítik kül­földi szakemberek. Szükség is volt erre, hisz Nyíregyházán az oktatás olyan új formáját vezettük be intézményünkben, amelyre eddig Magyar- országon nem volt példa. Szo­ciális munkásokat nem képez­tek nálunk sehol. Igényünk szerencsésen találkozott a kül­földiek segítő szándékával, amely Közép-Európa irányá­ban megnyilvánult. □ Konkrétan melyik or­szágból és intézménytől kap­tak segítséget? — Az első helyen kell emlí­teni a bostoni egyetemet, ahol elsősorban Richard Steiman professzor kapcsolatai révén több intézmény is felfigyelt in­duló munkánkra, és segítsé­günkre sietett. Amerikai pro­fesszorok többször is jártak egyébként nálunk, és az ő elő­készítésükkel sikerült beindí­tani a képzést. Velük a távol­ság miatt most levelezési kap­csolatban állunk. — Könnyebb a kapcsolat- tartás az európaiakkal. Hollandiától Finnországig — Vegyük sorra őket. Az amszterdami egyetemmel ok­tatási programot cserélünk és egyeztetünk. Közösen készít­jük elő az ún. kredit rendszerű oktatási struktúrát. Oktatók és hallgatók cseréjére is sor ke­rül. A hágai egyetemmel is ha­sonló a kapcsolat, velük a szo­ciális munkásképzés gyakorla­ti lehetőségére is mód nyílott. Finn kapcsolataink szintén a szociális munkásképzést és a védőnőképzést segítik, de nagy örömünkre a most induló diplomás ápolóképzést is. Amióta itt jártak, folyamato­san küldik a legújabb szakmai információkat. Szeretnénk be­indítani az orvoslaboratóriumi analitikus szakot, s amikor a finnek ezt meghallották, el­küldték azt az enciklopédiát, amely a világ összes felsőfokú intézményének hasonló okta­tásáról számol be. A svédek­kel egyelőre még nem ilyen gyümölcsöző a kapcsolat, de az olaszokkal egyre haszno­sabb. Izrael a szociális ellátás paradicsoma □ Két hétig Izraelben ven­dégeskedtek. Bizonyára sok tapasztalatot szereztek. — Az ottani Népjóléti Mi­nisztérium és a szociális mun­kásképzést folytató intézmé­nyek valóban remek betekin­tést engedtek az izraeli egész­ségügy gyakorlatába. Irigylés­re méltó ott a helyzet. Meglá­togattunk több kórházat, egészségügyi létesítményt. Olyan intézményeket is felke­reshettünk, amelyeknek már a neve is sokat elárul abból, mi mindennel foglakoznak. így jártunk például a Sérült Idős Betegek Nappali Központjá­ban, A Férjek Kegyetlenségé­től Menekülő Asszonyok Vé­dőotthonában, a Szellemileg Visszamaradt Fiatalok Önálló Lakóházában és a Rehabilitá­ciós Kórházban. Mindenütt rendkívül emberközpontú munkát végeznek. Követni va­ló, ahogy ott az egyes ügyeket kezelik. • □ Akad tehát bőven jó pél­da. — Szeretnénk mi is az ott tapasztalt, rendkívül humánus szellemre nevelni a hallgató­inkat, és persze más külföldi jó tapasztalatokat is megpró­bálunk hasznosítani. A delegáció erre is járt. A Bibliából ismert Gechemani-kert Lukácskó Zsolt felvétele A Kalevala a debreceni színpadon Debrecen (Minya Károly) — Ritkán történik meg, hogy a színpadtól oly távoli műfajt vigyenek színre, mint az eposz. 1969-ben a Körszín­házban Kazimir Károly mégis megpróbálkozott a lehetetlen­nel, amikor színre vitte a Kale­valát, méghozzá akkora siker­rel, hogy Finnország-szerte híre futott. Később a magyar forgatókönyv és felfogás sze­rint adták elő több finn színpa­don. Az „Északi Odüsszeia” ilyen színházi előzményei után azt mondhatjuk, hogy a debreceni Csokonai Színház nem kis bátorságról, elszánt­ságról és finn-magyar össze­fogásról tett tanúbizonyságot, amikor színpadra tűzte a művet. A testvérvárosukból érkező rendező Aimo Hiltunen, a díszlet- és jelmeztervező, 77- mo Martinkauppi Paroni Pa- akkunainen élvezetes előadás­sal ajándékozta meg a színház­kedvelőket. A történet nem­csak a szampóért való küzdelmet ábrázolja, hanem az embert is. Az ember vágyako­zását a kalandra, a szépségre, az igazságra. A mű mondanivalója az alkotókészségben és a kultúrában rejlő hatalom, hi­szen a szampó nemcsak anyagi jólétet teremtő csodamalom, ha­nem a szellemi felemelkedést és új kultúrát létre­hozó erő is. Igazából nem is egy főszereplőre épül a darab, ha­nem úgy adják át egymásnak a hő­sök a történet fo­nalát, annak to- vábbszövését, mint ahogy a mű Akseli Gallen-Kallela Kaievala-illusztrációja alapjául szolgáló runókat mondták hajdanán az öregek. Ketten ültek egymással szem­ben, ujjaikat összefonva, elő- re-hátra hajlongva mondták, énekelték egyvégtiben a ver­seket. Természetesen az előadás sikeréhez kevés lett volna a finn vendégművészek alkal­mazása, szükség volt még a debreceni színészek kitűnő alakítására is, akik közül most csak néhányat emelünk ki. Az egyszerű, jóságos kovácsot alakító Dánielfy Zsolt azonnal belopta magát a nézők szívé­be. Telitalálat volt észak úr­asszonyának, Louhinak a sze­repét Molnár Erikára bízni. Mozdulatai, hanghordozása jól megjelenítette a csak va­gyont hajhászó, ellenséges úrnőt. Majzik Edit is rászabott feladatot kapott. Mindkettő­jüknek a nyíregyházi színház­ban tapsolhattunk nemrég. A díszlet segítségével igái finn környezetet varázsoltak a színpadra, s ezt jól szolgálta a zene is. A debreceniek az elmúlt évi bemutató előadással emlékez­tek meg Finnország függet­lenségének 75. évfordulójáról. A mű azonban a napokban is­mét aktuális, hiszen február 28. a Kalevala napja. Színházi szomszédolás m a __ _ _ _ . 1Z Kelet-Magyarorszag

Next

/
Thumbnails
Contents