Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
1993. február 25., csütörtök GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Karfiolleves, csirkepaprikás Növekvő létminimumok a megyében élő családoknál Nyíregyháza (KM - Hajnal Béla) — Manapság az egyik legfelkapottabb fogalom a létminimum, amit — hol jól, hol rosszul — előszeretettel használ a rádió, a tv, a sajtó és az emberek jelentékeny része is. A létminimum-számítások az elmúlt években kerültek az érdeklődés homlokterébe, pedig semmiképpen nem tekinthetők újnak, mert először éppen negyed- százada határozott meg létminimumokat a Központi Statisztikai Hivatal. Az eredményeket azonban akkor nem hoz(hat)ták nyilvánosságra. Az első létminimumadatok az 1987-es Statisztikai Évkönyvben kerültek a nagyközönség elé. A létminimum-számításokban új fejezet kezdődött 1990- ben, amit elsősorban a felgyorsult infláció és a társadalmi-gazdasági változások váltottak ki. Különösen megnőtt gyakorlati felhasználásának igénye a szociálpolitikában és az érdekvédelemben. A létminimum módszerének kidolgozásában a statisztikai szakemberek mellett részt vettek az érdekvédelmi szervezetek és a kutatóintézetek képviselői, sőt az országgyűlési képviselők is. Minimálissziikséglet-kielégítés A KSH létminimum-számítása arra kíván választ adni, hogy mekkora az a havi nettó Munkaerőigény Nyíregyháza (KM) — A megyei munkaügyi központ jogásza a következő tájékoztatást adta lapunknak. A törvényben ez áll: „A munkaadó az illetékes munkaügyi központot a munkaerő igényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legalább a betöltés esedékességekor tájékoztatja.” A bejelentés — az illetékes kirendeltségen — a létszámtól függetlenül kötelező és ingyenes. Földárverezés Újfehértón Újfehértó (KM) — Vagy csitítja, vagy szítja a kedélyeket, de Újfehértón is elérkezett a földárverezések időpontja. Az első licitálást is két napra tervezi a kárpótlási hivatal, mert sok földről van szó, s nyilván sokan rendelkeznek kárpótlási jeggyel is. Az első nap március 23-án lesz, az árverezés már reggel nyolc órakor megkezdődik. A Nagymicske, a Bodótag, a Pázmány, a Rokkantdűlő, a Jegyzőföld, a Gyulahalma, a Papp-tag, a Maszling, a Lász- ló-tag, a Patai dűlő, az Agárdi, az Izsó-dűlő, a Grimbó dűlő, az Eklézsia, a Kósa-hegy, a Jóska-dűlő, a Taskó-dűlő és a kálmánházi Bádog-tag több táblája, mintegy 800 hektár föld kerül kalapács alá. Március 26-án ugyancsak reggel nyolckor kezdődik a földek megszerzésére kiírt vetélkedő. Ezen a napon a Sőreföld, a Hegedűs-tag, a Szilas, a Csajkos, a Kisszegegyháza, a Nagygencsi-tag, a Görögkút, a Garibaldi út, a Kiscsajkos-tag és a Farkasnyári kaszálók sorsa dől el. A megszerezhető földterület nagysága 450 hektár. összeg, amelyből egy háztartás, egy család a legszerényebb, de a társadalomban még elfogadható színvonalon képes megélni. A létminimum tehát az az összeg, amely a fogyasztói árszínvonal alapján a minimálisszükséglet-kielégí- téshez elegendő. Ez nyilvánvalóan csak szerény fogyasztási szintet jelenthet, éppen csak az alapvető javak beszerzésére nyújt lehetőséget, erre is csak megfelelő beosztás esetén. Nem ad módot felhalmozásra és tartalékképzésére. így egyensúlyát bármilyen rendkívüli kiadás vagy kisebb jövedelemkiesés is felboríthatja. A létminimumnak három eleme van: tartalmazza az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és az egyéb személyes kiadásokra fordított összegeket. Az utóbbihoz tartozik a ruházkodási, közlekedési, egészségügyi, sport, üdülési, italfogyasztási és dohányzási szükségletekre fordított kiadás. A létminimum-számítás lényege, hogy a szükségleteknek a leginkább objektiven meghatározható részét — a táplálkozást — normatívák szerint kezeli. Az élelmiszerszükséglet megállapítása az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet energia- és tápanyagbeviteli normáin alapszik, amelyek mérsékelten aktív életmódot feltételezve biztosítják az életműködéshez, a gyermekek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Budapest (MTI) — Nyílt pályázaton hirdetik meg rövidesen a Díjbeszedő Rt. részvényeit, erről döntött az ÁVÜ ügyvezetése. Az rt. elődjét a Közüzemi Díjbeszedő Nemzeti Vállalatot még 1949-ben alapították, az Elektromos-, a Gáz-, a Víz- és a Csatornázási Művek, vagyis a közüzemi vállalatok által számolt díjak számlázására és beszedésére. A céget az ÁVÜ tavaly június 30-án alakította át zárt körű részvény- társasággá. Az rt. jegyzett tőkéje 266 millió 650 ezer forint, tőketartaléka 29 millió Példaként idemásolom az intézet által számításba vett egyik téli nap étrendjét. Reggeli: tejeskávé, lekvár, margarin. Ebéd: karfiolleves, csirkepaprikás, galuska, vegyes savanyúság. Vacsora: olasz felvágott, margarin, vöröshagyma, tea. Kenyérből naponta egy felnőttre 29 dkg-ot, péksüteményből 2-3-at számítottak. Figyelemmel voltak arra, hogy az élelmiszermennyiségek ne csak egyszerűen a szükséges tápanyagokat képviseljék, hanem belőlük valóságos, változatos és élvezhető ételeket lehessen készíteni, természetesen legolcsóbb alapanyagokból. A minimum vágyában? A fenti sorokat olvasván valószínűleg többen gondolják, hogy ez a létminimum nem az, amire gondoltak, sőt megkockáztathatom: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sokan lehetnek, akiknek mindössze az a vágyuk, hogy a létminimumot elérjék. A létmini- mumalattiság tehát nem feltétlenül és egyidejűleg azonos az alultápláltsággal, a zsúfolt, egészségtelen lakásviszonyokkal, a társadalmi normáktól teljesen elszakadó ruházkodási, kulturális stb. körülményekkel. Ugyanakkor a ve- szélyeztetettségi határ a létminimummái magasabb, a KSH ezt mindig igyekezett jelezni. Az adatok azt mutatják, hogy a társadalmi minimumnak — 625 ezer forint. A Díjbeszedő 96,9 százalékban az ÁVÜ tulajdona. Az önkormányzatok 3,1 százaléknyi tulajdont mondhatnak magukénak. A tranzakció során a Díjbeszedő állami tulajdonú részvényeit teljes egészében értékesíteni kívánja az ÁVÜ. A részvénycsomag megvehető kárpótlási jegyért is. Csupán a letétet — melynek mértéke 5 százaléknyi — kell készpénzben befizetnie a befektetni szándékozónak. Az rt. iránt máris nagy az érdeklődés. Várhatóan azok a közművállalatok szeretnének tehát egy olyan megélhetési szintnek, amely a társadalmi normák jobb követésére, illetve némi tartalékolásra is esélyt nyújt — a határértéke a létminimum mindenkori értékét mintegy 15 százalékkal meghaladja. Jelzőlámpa szerep A létminimum-számítások során nemcsak a vidéki és a városi háztartásokban élőket különítik el, hanem meghatározzák a különböző nagyságú háztartások adatait. Attól függően például, hogy hányán élnek együtt egy lakásban, növekednek a lakás költségei, de nem a lakók számával arányosan. Külön számolják a nyugdíjasokra vonatkozó adatokat. Ugyanígy az egy gyerekre jutó kiadás alacsonyabb a több- gyerekes családokban, a közösen használt felszerelések, játékok, örökölt ruhák stb. következtében. A 15 évesnél idősebb gyerekeket felnőttként veszik figyelembe. Jogállamban a létminimum rendkívül fontos szerepet játszik a szegény rétegek érdek- érvényesítő küzdelmében (minimálbér, nyugdíjminimum, munkanélküli-járadék, szociális segély stb.). Véleményem szerint a létminimum jelzőlámpa szerepét a társadalmijövedelmi folyamatok irányításában komolyabban kellene venni, különösen most, amikor a szűkülő források a differenciálódással együtt egyre nagyobb rétegeket szorítanak lefelé. tulajdont szerezni, amelyeknek érdeke, hogy a díjbeszedés továbbra is zökkenőmentes legyen. Az új tulajdonosnak képesnek kell lennie arra is, hogy új módszereket vezessen be a díjak beszedésének jobb megszervezésére. Hosszú távon megoldást kell találnia a díjhátralék végleges rendezésének kérdésére is. Jelenleg csaknem 3 milliárd forintnyi a lakosságnak kiszámlázott, de ki nem fizetett díj. Ennek tetemes hányada az utóbbi két esztendőben halmozódott fel. Ez azt mutatja, hogy a lakosság egy része képtelen megfizetni a közüzemi díjakat. Polietilén TomyospáJcán. Ukrajnából nagy mennyiségű polietilén érkezett Tor- nyospálcára ömlesztett formában. A szabolcsi községben zsákokba csórna* goi jak az árut, így jut el hazánk műanyaggyártó üzemeibe HARAS2TOSI PÁL FELVÉTELE Privatizálják a Díjbeszedő Részvénytársaságot Munkaerőpiac az év elején Kedvezőtlen kezdet megyénkben Nyíregyháza (KM - N. L.) — Ez év januárjában megyénkben 2145 új munka- nélkülit regisztráltak, ami azt jelenti, hogy 3,5 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. A mezőgazdaságban év végén, illetve év elején végbemenő átalakulási folyamatok is növelték az elbocsátottak számát. Mátészalkán, Vásárosna- ményban, Csengerben, Tisza- vasváriban és több faluban mezőgazdasági szakmunkásokat, ügyintézőket és ágazatvezetőket minősítettek fölösleges munkaerőnek. Elkészült a megyei munkaügyi központ statisztikai és elemzési osztályának januári munkaerőpiaci jelentése, ebben olvastuk a fentieket. Nemcsak a téeszek átalakulása növelte a kedvezőtlen statisztikát. A szezonális jelleggel működő élelmiszeripari üzemek, az építő cégek és a vízgazdálkodási társulások is számos dolgozó munkaviszonyát megszüntették közös megegyezéssel. Januárban megyénk munkaadói 893 betöltetlen állást kínáltak. (Tavaly januárban több mint ezeregyszázat.) Nyíregyházán most először fordult elő, hogy kevesebb munkanélkülit regisztráltak, mint 30 nappal korábban. A megyeszékhelyen csak egy munkahely, a cipőgyár bocsátott el januárban sok dolgozót (százat). Jó hírként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt hetekben a megyeszékhelyen 229-en jutottak új munkalehetőséghez. Tovább és jelentősen romlott viszont Vásáros- namény helyzete. A beregi város a negatív statisztikában megelőzte Baktalórántházát: immár 31,6 százalék a munka- nélküliség Vásárosnamény- ban. Nagyecseden 29,9, Ib- rányban 28,1 a munkanélküliségi ráta. Záhonyban a statisztika a múlt év végi statisztikához hasonló, vagyis a stagnálás a jellemző. A beregi térségben a munkaügyi központ munkatársai év elején 8 téeszben szereztek tapasztalatot. Valamennyi szövetkezet rossz évet zárt, két tsz csődöt jelentett. Ezeken a helyeken az elbocsátásokhoz nem is kellett magyarázatot adni. Nyírbátorban januárban is feszült volt a légkör, mert gyakorlatilag nem kínáltak új munkahelyeket, sőt a helyi vasasüzem újabb jelentős létszámleépítés előtt áll. Mátészalkán is siralmas a helyzet, itt több üzem megrendelésre, vagy privatizációra vár. A megye több településén hasonló a helyzet: exportmegrendelésre, tőkeerős befektetőkre várnak. Árfolyamok Tőzsde Index február 24-án: 731,70 (-1,84) Kárpótlási jegy árfolyam (%) Vételi Eladási Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 73,00 77,00 Co-Nexus* 74,00 77,00 Első Magyar-Angol Bróker 74,50 77,50 Lupis Brókerház 75,00 79,00 New York Budapest Kft. 73,00 79,00 Pakett Bróker Rt. 74,00 77,00 * Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 76%-on. (Az utalványokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Intertriál, a Merkúr, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 24. Valuta Deviza Kuvaiti dinár 277,53 283.03 279.64 281.02 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Német márka 52,65 53,61 53,13 53,37 Angol font 123,10 125,90 123,53 124,23 Norvég korona 12,34 12.58 12,46 1252 Ausztrál dollár 59,30 60,54 59,89 60,19 Olasz líra (1000) 53,91 55,19 53,80 54,12 Belga fr.( 100) 255.39 260.05 258.19 258.75 0. sclulling (100) 747.95 761,55 755,20 758,60 Dán korona 13,68 13,94 13,81 13,87 portugáiesc(100) 57,06 58,16 57,58 57,86 Finn márka 14,49 14,89 14,56 14,66 Francia fiánk .5,5. 15,79 15,64 15,72 ^dpes.f.OO) 72,36 73,88 73,1. 73.49 Holland forint 46.75 47,61 47,18 47,40 Svájci frank 57,09 58,17 57,48 57,76 Hont 128,20 130,80 129,02 129,66 Svédkorona 11.01 11,27 11,08 11,14 Japán yen (100) 73,14 74.34 73,44 73,74 USA-dollár 85,35 86,91 85,86 86,26 Kanadai dollár 67,48 68,88 68,02 68,36 SÖJ; {Közös fNac)I01,64103,60 102,46 10196
