Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
12 Kelet-Magyarország 1993. február 2., kedd Barokk épületeket keresnek fel Paszab (KM — Bodnár) — Régi igazság: jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek, s jobb társaságban, mint egyedül. Még inkább igaz ez a kirándulások esetében, hisz egyedül nem is lehet igazán jól túrázni. Paszabon is tudatában voltak ennek, amikor tíz évvel ezelőtt megalakították a Bakancsosok Turista Egyesületét, illetve annak elődjét. Czomba Zoltán, a helyi tanács igazgatási előadója kezdeményezte még az úttörők között a ter- nészetjáró baráti társaság megalakítását. Sok szép közös, kerékpáros vagy autóbuszos kiránduláson vehettek részt azóta a vállalkozó kedvű gyermekek és az őket kísérő felnőttek a Zempléntől a Mátráig. Segítette őket a helyi tsz és néha máshonnan is jött egy kis támogatás. A támogatások megszűntek, a paszabi turista kör viszont tavaly egyesületté alakult, és a fiatalokkal és idősebbekkel változatlanul útra kel. Az idei év a barokk éve, az egyesület ezért stílusosan barokk létesítményeket, épületeket kíván felkeresni. Egyik útjukon majd a Mária Terézia uralkodása idején készült Garad- na-völgyi vaskohászat tárgyi emlékeit szeretnék felkeresni, aztán megyénk több barokk épületének megtekintése érdekében pattannak majd kerékpárra. Nyírbátor, Máriapócs a fő útirány. Az előkészületek már a télen megkezdődtek, a turisták felkészülve szeretnének útrakelni. A téli összejöveteleiken ezért előadásokat hallgatnak meg, művészettörténeti könyveket lapozgatnak, diaképeket nézegetnek. A bakancsosok egyesületének tagjai nyáron egy nagyobb útra is készülődnek. A Rockenbauer Pál emléktúrára szeremének benevezni. Ez az út a Mecsekből indul. Ez volt a jövőnk Nyíregyháza (KM — B. I.) — Több mint egy évtizede jelennek meg lapunk hasábjain Kulcsár Attila humoreszkjei. Fordulatos írásainak mindig is helyt adtunk, s az olvasók visszajelzései is azt tanúsították, hogy kedvelik ezeket az anyagokat. Irigylésre méltóan sokoldalú alkotóember Kulcsár Attila. A legjobb építészek közé tartozik, nem véletlenül kapta meg néhány évvel ezelőtt az Ybl-díjat. Megyeszerte sok szép épület dicséri kezenyo- mát, alkotó fantáziáját. Sokan ismerik a versíró Kulcsár Attilát is, és legalább ennyien jókedvre derítő írásait. Kevesen tudják viszont róla, hogy humorista mivolta nem is akárhol kezdődött, hisz a Magyar Rádió kabaré műsorai is szívesen fogadták írásait. Mérnöki munkája aztán másfelé terelte alkotó tevékenységét, de azért ha tehette, gyakran fogott tollat, hogy „kiírja magát”. — Tudjuk, volt időszak, amikor a kritikus szó direkt módon nem jelenhetett meg a sajtóban. Ezért én is, mint annyian ezekben az időkben, a humor, a szatíra eszközeit használtam. A humor sok mindent képes feloldani, és persze elpuhítani — nyilatkozta egyszer. És, hogy mi mindent? A most megjelent válogatott humoreszkjei több mint ötven írást tartalmaznak. A mérnök- író figyelme sok mindenre kiterjed: olvashatunk például a régi jó disznótorokról épp úgy, mint az új városi népszokásokról, valamint az írónak a sex-shopban tett látogatásáról, tűnődéseiről. Kulcsár Attila műfaja meglehetősen kedvelt műfaj. „Ám az a mód, ahogy a meseszövésben csak egy vagy két szálat torzít el nagyon eredeti túlzásaival, egyénivé teszi alkotásait”— olvashatjuk a könyv bevezetőjében. (In Forma kiadó, Nyíregyháza, 1992.) Koncert később Nyíregyháza (KM) — Későbbi időpontra, február 11-e helyett február 25-re halasztódik a Nemzeti Filharmóniai sorozat következő hangversenye Nyíregyházán. A „csúszásra” Gulyás Dénes külföldi turnéja miatt kerül sor. A nemzetközileg elismert tenorista február végén rendezendő koncertjén a program szerinti műsorát adja elő: Beethoven- és Wolf- dalokat énekel. A hangverseny érdekessége, hogy a kísérő zongorista Klukon Edit, Ránki Dezső felesége. A bérletek természetesen érvényesek, és korlátozott számban még jegyeket is lehet vásárolni a koncert színhelyén, a Váci Mihály művelődési központban. Klub angol tanároknak Nyíregyháza (KM — Bodnár István) — Nagy sikere volt karácsony előtt Nyíregyházán a városházán rendezett Christmas-partynak. Az angol nyelvű karácsonyi partin több mint kétszázan voltak, és több iskola is bemutatta műsorát. A rendezvényt a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Angol Tanárok Klubja szervezte. A klub leköszönő elnökével, Bucs- kóné Szabari Judit nyelvtanárral beszélgettünk a klub munkájáról, céljairól. Az angol tanárok klubja két évvel ezélőtt alakult elősorban azzal a céllal, hogy a diploma nélkül tanító vagy átképzésben részt vevő angol nyelvtanárokon segítsen. Ezek az angoltanárok se nyelvet, se módszertant a főiskolán nem tanultak, nagy szükségük volt a segítségre. Szívesen fogadták a támogatást az orosz tanárokból átképzett angolosok is. □ Bizonyára jó szívvel fogadták a főiskolás hallgatókat is? — Sok főiskolás keresett meg bennünket, járt el a havonta megtartott rendezvényeinkre. Segíteni kívántunk egyébként az angol anyanyelvű tanárok beilleszkedési gondjain is, hiszen szép számmal tanítanak már a megyénkben is az angol nyelvterületről jött tanárok. Viszonzásul ők is részt vettek a munkánkban, többek között előadásokat tartottak. □ Milyen eszközökkel segítették még az egyre inkább igényelt angol nyelv oktatását? könyvcsalád megszerzésére vállalkoztunk, így a tanárok a számukra legmegfelelőbb könyvekből választhattak. Szarvas utcai olvasótermünkben egyébként sok hasznos anyag megtalálható. nárok és főiskolások viszonozzák majd a látogatást. Mintegy harmincán utazhatnak Amerikába. Bucskóné Szabari Judit, a New York nyelviskola vezetője elmondta még, hogy a klub Az angol anyanyelvű tanárok fogadása a városházán — Előadásainkra a legjobb szakembereket hívtuk meg, akiktől valóban mindenki tanulhatott. Fontosnak tartottuk, hogy megszerezzük és rendelkezésre bocsássuk a legjobb tankönyveket. Szinte minden □ Tavaly mi is hírt adtunk róla, hogy amerikai tanárokat láttak vendégül... — A csereüdültetés is rendkívül jó és hasznos a nyelvtanulás, nyelvtanítás céljaira. Az idei nyáron szabolcsi nyelvtaBalázs Attila felvétele azért is tudja fenntartani magát, mert sokan támogatják. Nemcsak a nyíregyházi önkormányzat és a gimnáziumok, hanem az amerikai nagykövetség is komoly támogatást adott. Egy meghívó nyomában... Dokumentumok a Jósa András Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményéből III. Baranyi Ferenc Nyíregyháza (KM) — Gyűjteményünkben őrzünk egy meghívót, amely Kölcsey Ferenc halálának 100. évfordulóján, Szatmár vármegye és Szatmárnémeti szabad kir. város által rendezett ünnepségek programjáról tájékoztat bennünket. Mivel néhány nappal ezelőtt ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját, amely minden évben felidézi Kölcseyt, úgy gondoltam nem lesz érdektelen bemutatni, hogy miként ünnepelték több mint száz évvel ezelőtt a Himnusz szerzőjét azon a tájon, amelynek magyar vonatkozású történelméről még néhány évvel ezelőtt nemigen volt „ildomos” írni.) Nézzük tehát hogyan ünnepelte Szatmár vármegye és Szatmárnémeti azt a férfiút, aki életében oly jelentős szerepet vitt a megye és az ország életében. 1890. augusztus 8-a előtt már hetekkel korábban elkezdődött a kijelölt bizottságoknál a program összeállítása. A vármegye és a város megegyezett abban, hogy közösen fogja megülni a jeles évfordulót. Ezért megállapodtak abban, hogy az ünnepségnek délelőtt Nagykároly, délután pedig Szatmárnémeti nyújt otthont, s hogy a két város notabilitásai egész nap jelen lehessenek, különvonat fogja őket egyik helyről a másikra szállítani. Ä nagy nap eseményei délelőtt 10 órakor kezdődtek a vármegyeháza nagytermében. A vendégek, az előkelő hölgykoszorú és közönség üdvözlése után elsőként Domahidy Ferenc főispán beszélt a nagy reformer emlékének ápolásáról, majd Nagy László alispán méltatta „irodalmi értékű beszédben” az államférfi Kölcseyt. Ezt követően a megjelent vármegyék, különböző egyletek, társaságok küldöttei helyezték el a kegyelet koszorúit arcképe előtt, amelyet még 1861-ben készíttetett el gr. Károlyi György akkori főispán a vármegye megbízásából. Szatmárnémetiben délután 3 órakor Kölcsey mellszobra előtt (a Fő téren állt) folytatódott a megemlékezés. (Ä műalkotás 1864-ben készült.) A többezres tömeg előtt először a városi dalárda énekelte el a Himnuszt. Az ünnepi szónokok közül a legismertebb, az MTA-t képviselő Gyulai Pál volt, aki az elhunyt életéről, munkásságáról beszélt. A koszorúzások, s Huber Károly akkoriban nagyon népszerű Király-indulójának elhangzása után este a Városi Színházban gyűlt össze az ünneplő közönség. Itt olyan fővárosi művészek játékában gyönyörködhettek, mint Prielle Kornélia, Náday Ferenc, Körösme- zey Gusztáv. Az impozáns programot éjszakába nyúló bankett zárta, amelyet a vendégek tiszteletére adott a város. Augusztus 10-én Csekére ismét rengeteg ember érkezett Kölcsey sírjához, hogy megemlékezzen a nemzet nagy fiára. Itt Lévay József volt az ünnepi szónok, aki a Kisfaludy Társaságot képviselte. A beszéd végén a már említetteken kívül a hála koszorúját helyezte el az Aradi Kölcsey-egye- sület, s a Kölcsey, a Kende, az Uray, az Isaák-családok képviselői is. Nagy fia halálának 100. évfordulóját méltó módon ünnepelte meg vármegyéje, amely a későbbiek folyamán és jelenleg is igyekezett és igyekszik szellemiségét ébren tartani és ápolni. 1993: A cívis város éve Debrecen (MTI) — Háromszáz éve kapott szabad királyi városi rangot Debrecen, s ebből az alkalomból 1993-at „A cívis város évének” nyilvánította a helyi önkormányzat — jelentette be Hevessy József polgár- mester szerdán a Városházán, az ünnepségek koordinálására létrejött emlékbizottság alakuló ülésén. Az alkalmi testületben három debreceni díszpolgár — Szabó Magda író, Kiss Tamás költő és Balogh István történész — is helyet kapott. A rendkívül gazdagnak ígérkező programsorozat április 23-án a városi közgyűlés ünnepi ülésével kezdődik, s október végén a Debreceni Diétával, vagyis az országgyűlési szakbizottságok Oratórium-termi ülésével fejeződik be. Utóbbi témája ugyanaz lesz, mint az 1932-ben megtartott Debreceni Diétán, vagyis a város, a régió és a magyarság sorskérdései. Szabó Magda javaslatára két munkabizottságot hoznak létre. Egyiknek a feladata a deb- receniség kérdéseinek a feltárása, a cívis-tudat meghatározása lesz, vagyis ahogy az írónő fogalmazott: „milyen kötelezettségeket ró az emberre ha debreceni, s milyen különleges nemzeti előjogokkal indítja útra szülöttét a város”. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke bejelentette: kezdeményezi, hogy a 300. évforduló debreceni ünnepségeihez kapcsolódva még ez év őszén rendezzék meg az Egyetemes Magyar Református Zsinatot. Virágh Pál címzetes államtitkár, a régió köztársasági megbízottja javasolta, hogy éremkiadással tegyék emlékezetessé az évfordulót, s öltöztessék „ünnepi díszbe” a várost. Utóbbi érdekében vélhetően az alföldi városokhoz fordulnak: településenként 2-3 nemzeti színű zászló adományozásával segítsék elő, hogy ebben az évben zászlódíszben pompázhasson Debrecen. Az emlékülés résztvevői egy Kölcsey-emlékhely kialakítását szorgalmazták. Egykoron a Himnusz költőjének a debreceni szülőházát lebontották, s helyére került a Lenin- szobor. Utóbbit a rendszerváltás küszöbén távolították el, s most szó van róla, hogy emlékhelyet létesítsenek Kölcseynek. Szabó Magda ehhez felajánlotta azt a három „lopott téglát”, amelyet ma is őriz az egykori Kölcsey-ház- ból. Kiss Tamás költő két továbbival toldotta meg a felajánlást: azzal a két táglával, amit annak idején ő vitt haza a ház bontásakor. KULTÚRA ^ Mj
