Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

Kelet-Magyarország 13 1993. február 2., kedd GAZDASÁG Elúszott a 35 milliós váltó Új igazgató a Nyíregyházi Tejipari Vállalat élén A kínálattal semmi gond, viszont a tejfogyasztás ép­pen a növekvő árak miatt folyamatosan csökken Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM—MCS) — Közel egy hónap alatt kü­lönböző okok miatt két igaz­gatót is leváltottak a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Tejipari Vállalatnál. Már- földi István január 15-én kapta kézhez az AVÜ-től az igazgatói posztra szóló meg­bízó levelét, amely június 30- ig szól. Az előzményekről és az öt és fél hónap terveiről kérdeztük. • Miért csak ilyen rövid időre kapott megbízást? — Június 30-ig vagy rt. vagy kft. formájában át kell alakulni a vállalatnak, ezzel bízott meg a legfőbb tulajdo­nos, az ÁVÜ. Utána kezdődik a privatizáció, új tulajdonosa lesz a cégnek, amely vagy megtart, vagy új igazgatót vá­laszt. Ezért csak addig szól a megbízatásom. A privatizáci­ónál lehetőség nyílik a ter­melőknek, hogy kárpótlási je­gyükkel részvényeket vásárol­janak. Ugyancsak a lehe­tőségek között szerepel a dol­gozói kivásárlás, management vagy külföldi befektető. A vál­lalat tavaly már elkészített egy átalakulási tervet, amelyet év közepén benyújtott az ÁVÜ- nek. Ha a cégnél az elmúlt év­ben nem történnek különböző anomáliák, az átalakulás már rég lezajlott volna. • Milyen anomáliákra gondol, hiszen az elmúlt egy hónapban számtalan pletyka röppent fel a cégről, de nem volt, aki hitelesen nyilatko­zott volna minderről? — Kezdődött azzal, hogy a vállalat több vezető beosztású munkatársát Gilányi József volt igazgató elbocsátotta. A mátészalkai kereskedelmi ve­zető, Fási József emiatt mun­kaügyi pert indított a cég el­len, de várhatóan visszaállít­juk eredeti munkakörét. A ter­melési igazgatóhelyettest Rad- ványi Károlyt is elküldte, ő nyugdíjba vonult. A nyíregy­házi üzemigazgatót, Bogár Já­nost terveink szerint ismét al­kalmazzuk. Gilányi úr te­vékenységével kapcsolatban több olyan dolog merült fel, amely sem az elmúlt, sem a je­lenlegi gazdasági rendszerben sem szokványos. • Állandó beszédtéma volt a nyolc Renault gépkocsi, amelyből ötöt már meghir­dettek eladásra. — A nyolc gépkocsiból ket­tőt használt Gilányi úr (egyet személyi használatra, egyet vállalati sofőrrel), hatot vezető beosztásúak személyi haszná­latra vettek igénybe. Utóbbiak többségének a munkájához összefüggően nem volt szük­sége vállalati gépkocsira. Emi­att ötöt értékesítünk, kettő Nyíregyházán, egy Mátészal­kán marad. • Szeptembertől a Pazo- nyi téren egy bt. kezdte el működését, amelynek tevé­kenységét most is vizsgálják. Miért? — Egy tejcentrumot hozott létre a bt., amelyben beltag­ként a vállalat, kültagként 4 magánszemély, egyes vállalati vezetők és hozzátartozóik vol­tak érdekelve. A bt. önfelszá­molása megkezdődött, mivel a vállalatnak több mint 3 millió forint befektetett tőkéje van a társaságban, amely egyébként komoly üzleti kört alakított ki más formában és érdekeltségi rendszerben tovább működ­tetjük. • Az FM és az ÁVÜ is vizsgálta annak a 35 milliós váltónak a sorsát, amelyet a vállalat egy budapesti kft.- nek adott. Ebből a pénzből a reményeik szerint mennyi fog megtérülni? — A más szférában működő budapesti Trend Flex Kft.-nek kideríthetetlen okok miatt va­lóban kibocsátott a vállalat 35 millió forintos váltót. Ebből a pénzből nem jött be semmi, bírósági úton indítottunk pert a pénz behajtására, de kevés a remény, hogy valamennyi is vissza fog jutni a vállalathoz. • Ki írta alá a vállalatnál a váltót? — Gilányi úr. • Ha ezeket a költségeket összeadjuk, akkor a cég számláját igencsak megter­helték ezek a kiadások. — A jelenlegi ismereteim alapján több mint 100 millió forint olyan költséget számolt el a vállalat 1992-ben, amely­nek jogossága vitatható és nem feltétlenül volt szükséges a gazdálkodáshoz. Ez az összeg nem a vállalat jövőjét, eredményességét szolgálta. • A budapesti tejmizériát többen arra az okra vezetik vissza, hogy a Budapesti Tej­ipari Vállalat szinte mind­egyik megyei szakvállalat­nak tartozik, amelyek be­szüntették szállításaikat a fővárosba. Önöknek mennyi a kintlevőségük? — A budapesti vállalat 95 millió forinttal tartozik, emiatt a vállalat december közepe előtt leállította a szállításokat. Ennek hatására nem lehetett kapni tejet és tejkészítmé­nyeket Budapesten, hiszen a többi megyei cég is hasonló­képpen cselekedett. Az ÁVÜ emiatt váltotta le a budapesti cég igazgatóját. Az ÁVÜ ezek után felajánlotta a vidéki tej­ipari vállalatoknak a budapesti lerakatok működtetését, ame­lyekből ellátják a főváros kü­lönböző kerületeit. Számunkra igen fontos ez a piac, hiszen havi 70 millió forint értékben szállítunk tejet és tejkészítmé­nyeket a fővárosba. Emiatt a győri és a pécsi vállalattal kö­zösen január 25-től átvettük a rákospalotai depó üzemel­tetését, ahova egyelőre napi termékeket szállítunk, február 8-tól viszont a teljes termék­skálát felsorakoztatjuk. Emel­lett más cégek kb. 15 millióval tartoznak, de ez nem szá­mottevő. • Az országban egy teji­pari vállalatot már eladtak, egy átalakult, tehát a többi­ek sem siettek. Az Önök át­alakulási tervében melyik variáció szerepel: egyben adják el a céget, vagy a nyír­egyházi és a mátészalkai gyárat külön-külön? — Koncepciónk szerint egyben privatizálnák a vállala­tot, az AVÜ is ezt támogatta. Mivel a külföldi vevők nem nagyon tolongtak, hiszen a fi­zetőképes kereslet egyre csök­ken és egy-egy tejipari vállalat megvásárlása nem egy / ke­csegtető befektetés, az ÁVÜ igazgatótanácsa várhatóan február 10-én dönt arról, hogy a vállalatokat egyben vagy üzemi nagyságrendben pri­vatizálják. Á vállalat jelenlegi gazdasági helyzetét figyelem­be véve úgy ítélem meg, hogy ha a cég együttmaradna, hatékonyabban működhetne. Jelenleg a kapacitáskihaszná­lásunk nem haladja meg az 50 százalékot, a szétválás pedig még kritikusabbá tenné a hely­zetünket. Bár a mérlegünk még nincs kész, a tavalyi évet a 3,5 milliárd árbevétel mellett várhatóan 50—60 millió fo­rinttal zárjuk. • Folyamatosan csökken a szarvasmarha-állomány a megyében. Mennyire tudják ezt a folyamatot megfordí­tani? — A termékvásárlást a fize­tőképes kereslet határozza meg, ennek függvényében tudjuk emelni a felvásárlási árakat. A számok alapján az elmúlt 5 évben a tejfogyasztás évi 200 literről 130-ra csökkent le. Az életszínvonal csökke­nésével párhuzamos a tej- és tejtermékfogyasztás. Ennek a folyamatnak a megállításához nagyon szükséges az MDF tehénakciója. A tervek szerint 300 millió forint értékű szar­vasmarhát állítanak be a me­gyében, illetve különböző be­rendezéseket lehet kedvezmé­nyesen megvásárolni. A vállalat saját erejéből is áldoz, hiszen nemcsak a mennyiséget kellene növelni, hanem a minőséget is. Idén a nagyüzemektől bakteriológiai minősítés alapján vesszük át és fizetünk a tejért, a kisüze­meknél a fizikai tisztaság hatá­rozza meg az árat. A zsírtarta­lom mellett ezentúl a fehérje- tartalom is döntően befolyá­solja az árat. Jelenleg felesle­ges készleteink nincsenek, a budapesti szállítással várható­an nem is lesznek, viszont szá­munkra kedvező lenne, ha nö­velhetnénk az alapanyag-fel­vásárlást. Amennyiben a fel­vásárlást és a feldolgozott tej mennyiségét nem tudjuk nö­velni, akkor létszámleépítésre kényszerülünk. Adótanács mindenkinek Nyíregyháza (KM) — Csü­törtöki számunkból kima­radt néhány adótanács, ame­lyet dr. Szikora János, az APEH megyei igazgatóhe­lyettese gyűjtött ki. Most ezt pótoljuk. A nyugtaadási kötelezettségről Az új áfatörvény 1993. július 1-étől általánossá teszi a nyugtaadási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a szeren­csejátékok, valamint az újság és folyóirat-árusítás kivételé­vel az értékesítésről minden adóalany nyugtát köteles adni a vevőnek vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének. Általános szabály szerint a nyugta továbbra is adható mind a szabvány szerinti nyomtatványokkal, mind a pénztárgéppel, de a pénzügy- miniszter felhatalmazást ka­pott arra, hogy meghatározza azokat a területeket, tevé­kenységi ágakat, ahol a nyug­taadási kötelezettség kizárólag az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását bizto­sított pénztárgéppel, illetve taxaméterrel teljesíthető. A pénztárgépek vásárlásá­hoz 1995. december 31-ig kedvezményt lehet igénybe­venni. E kedvezmény a koráb­bitól abban tér el, hogy azt ezentúl nem a felhasználók, hanem a pénztárgép forgalma­zói kapják, s a kedvezménnyel csökkentett áron értékesítik a pénztárgépet az arra jogosul­taknak. A kedvezmény mérté­két egy később megjelenő pénzügyminiszteri rendelet szabályozza majd. A nyugta­adási kötelezettség alól az adóhatóság egyedi elbírálás alapján felmentést adhat. VÁLTOZÁSOK AZ SZJA- TÖRVÉNYBEN Az alkalmazotti kedvezményekről A személyi jövedelemadó­ban 1993-tól ismételten beve­zették az alkalmazotti adóked­vezményt. Ez az összjövede­lem utáni adóból vonható le és csak az aktív alkalmazottak vehetik igénybe. A kedvez­mény összege havonta 200, il­letve évi 2400 Ft. A kedvez­mény akkor jár, ha a dolgozó az adott hónap minden munka­napján munkaviszonyban állt. Nem jár a munkanélküli-ellá­tásban részesülőknek és azok­nak sem, akiknek a munkabe­osztásuk szerint az adott hó­napban nem volt munkavégzé­si kötelezettségük, de azoknak sem, akik az adott hónapban gyes-en voltak, ösztöndíjban részesültek vagy nyugdíjas­ként létesítettek munkavi­szonyt. A gyermekkedvez­mény A családi pótlékra jogosul­taknak továbbra is jár a gyer­mekkedvezmény, de jelentős változás, hogy a kedvezmény összegével nem az adóalapot, hanem az adót lehet csökken­teni. Az egy- és kétgyermeke­sek gyermekenként havonta 300 forinttal, a három- és többgyermekesek gyermeken­ként havonta 400 forinttal csökkenthetik adójukat. SZAVICSAV­anomáliák Megközelítően hatszázezer vízfogyasztó érdekében kezd­tem el töprengeni az ivóvíz áráról. A reagálásokból ítélve nem indokolatlanul. Dr. Med- gyesi József elnök úr korrekt válasza ígéri, hogy a megyei és a nyíregyházi önkormány­zatok a jövőben a vízfogyasz­tók érdekeit tekintik majd el­sődlegesnek. Demokráciában mindenképpen így van rend­jén. Tóth András vízépítő mér­nök személyeskedésen keresz­tül igyekszik átpolitizálni az ügyet, pedig önmaga tudja a legjobban, hogy mikor konf­liktusa támadt az igazgatójá­val, én ültettem le őket egy­mással szemközt, rendeznék dolgaikat. Ennél többet szemé­lyi ügyben egy képviselő alig­ha tehet. Embereket, munka­társakat gyalázni, bántani, be­mocskolni nem tartozik sem az értékrendemhez, sem hatás­körömhöz. Ezt válaszolom Tóth Tibor műszaki igazgatóhelyettes úr­nak is. Attól még nem lesz „tisztább a víz”, hogy belső el­lenőröket, külső szakértőket lejáratunk. Tóth Tibor igazga­tó úr épp úgy tudja, mint én, hogy a jogtanácsosi címet sem ő, sem én nem adományozzuk. Ez térségünkben a megyei bí­róság jogköre. Kérem, ezért nézze meg a 04513. számú jogtanácsosi igazolványt. Az illető elbocsátására vonatko­zóan pedig tekintse meg saját irattárában a 41/92/Ig. számú ügyiratot, amit Fesztóry Tibor igazgató helyett Tóth Tibor emelt jogerőre aláírásával. Információim nem a belső ellenőröktől, nem is a Tóth Ti­bor műszaki igazgatóhelyettes úr által vélelmezett források­ból származnak. Mindezekkel és a külső szakértőkkel kap­csolatos summás ítéletét, mely szerint mindenki analfabéta, 50 éven keresztül meguntuk hallgatni. Monopolhelyzetben lévő közszolgálathoz a köz minden polgárának lehet sza­va. Talán személyeskedések és mások lejáratása nélkül is. Az ügy egyébként a megyei főügyészségtől átkerült a rendőrséghez. Remélem, mind a rendőrség, mind az ügyész­ség elfogulatlanul vizsgálódik majd, s megvizsgálja a hírek szerint két napig égetett okmá­nyok, az általam most felso­rolni nem szándékolt számlák, bizonylatok, dokumentumok hitelét épp úgy, mint a 17- 1/92. számon bizonylatolt kft. és a Munkatörvénykönyv 191. paragrafusának 3. bekezdésé­ben tiltott összeférhetetlensé­get is. Talán akkor fény derül arra is, hogy csak analfabéták aggódnak-é az ivóvíz áráért. Mivel közügyről, 580-590 ezer embert érintő ügyről van szó, bízom benne, hogy a fő­ügyészség sajtótájékoztató ke­retében vélelmezi, jogunk van-é aggódni közszolgálati üzemek szolgáltatási díjainak alakulásáért?! dr. Takács Péter országgyűlési képviselő Árfolyamok Tőzsde Index január 29-én: 731,01 (-2,60) Kárpótlási árfolyam (%): Vételi Eladási Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 72,00 76,00 Co-Nexus* 74,00 — Első Magyar-Angol Bróker 74,50 77,50 Lupis Brókerház 74,00 80,00 New York Budapest Kft. 73,00 77,00 Pakett Bróker Rt. 74,00 77,00 * Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 76%-on. (Az utalványokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Inter- triál, a Merkur, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 64,38 65,78 64,84 65,18 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 270,71 27621 27235 27423 Német márka 51,39 52,35 51,80 52,04 Angol font 126,04 128,84 126,16 126,86 Norvég korona 12.11 1235 12,19 1225 Ausztrál dollár 55,64 56,88 55,99 5629 Olasz líra(lOOO) 56,12 57,44 56,05 5733 Belga franki 100) 249.78 254.44 251,68 252,84 Osztrák sc.(100) 730.67 74427 73623 74023 Dán korona 13,37 13,63 13,49 1355 Port. esc.(lOO) 57,04 58.14 5751 57,79 Finn márka 14.93 1533 15,15 15,25 Spanyol pes.flOO) 72,62 74,14 73,17 7355 Francia frank 1522 1550 1532 15,40 Svájci frank 56,10 57.18 56.46 56.74 Holland forint 45.71 46,57 46,06 46,28 Svédkorona 11,46 11,72 1153 1159 ír font 136,46 13936 137,60 13824 USA dollár 82,86 84,43 83,45 83,85 Japán jen (100) 66,25 67,45 66,73 67,03 ECU 100,78 102,74 10150 1022»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents