Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
12 Kelet-Magyarország 1993. február 10., szerda Ezüst kardkötő F m m m ff ff es kitűző Kölcsey-relikviák Szatmárnémetiben Nyíregyháza (Baranyi Ferenc) — Németh Péter megyei múzeumigazgató 1992. december 22-i Szatmárnémeti Területi Múzeumnál tett látogatása után, megtekintve készülő dolgozatomat, felhívta figyelmemet arra, hogy a Szatmárnémeti Kölcsey Kör (1891-1948) munkájáról írottakat kiegészíthetem, újabb immár látható bizonyítékokkal, ha megtekintem a múzelyeket még a századfordulón gyűjtött a kör, s amelyek hollétéről eddig nemigen volt tudomásunk. Felemelő és megnyugtató érzés volt látni a vitrinben Kölcsey Ferenc arcképét, ezüst kardkötőjét, kitűzőjét. íráskor használt fehér, porcelán tintatartóit, porzóit. Az 1864-ben felavatott Kölcsey- mellszobor gipsz másolatát, amelynek eredetije á Fő-téren a katolikus templom előtt, A kiállítás egy részlete A SZERZŐ FELVÉTELE A földönkívüliek ideje lejár Könyvpiaci kilátások Debrecen (KM - Réti János) - Színes és még színesebb könyvborítók burján- zanak az utcai árusok szinte egymásba érő asztalain. Az irodalom klasszikusai, kitagadottjai és fenegyerekei sorakoznak alkotásaikkal egymás mellett a néhány négyzetméteres tarkaságban. Méregdrágán, majd féláron, később fillérekért. Gyorsan eljár felettük az idő. Az újdonság kényszere kevés tevékenységet hajszol annyira, mint a könyvkiadást. Ebben a szüntelen vetélkedésben igyekszik kedvező pozíciót elérni a sci-fi és más sikersorozatokkal, gyermekeknek szánt látványos ismeretterjesztő művekkel, szép kiállítású szakácskönyvekkel a megyében is hamar ismertté vált Phoenix kiadó. Ügyvezető igazgatóját, Hájjá Attilái a könyvszakma kulisszatitkairól kérdeztem. ÜA liberalizálódott könyvpiac lehetőségei és korlátái között hogy működik egy kiadó és terjesztő vállalat, amelyik csak a bevételeire számíthat? — Csaknem kizárólag külföldi könyvekből választunk. Első lépésben megvesszük a kiadás jogát. Vannak erre szakosodott vállalkozások, ezek közvetítenek a jogtulajdonosok és a kiadók között. Előfordul olykor az is, hogy az ála vetélkedés idején tálunk kiválasztott könyv már foglalt. Amit megvettünk le- fordíttatjuk saját fordítóinkkal. Őket hirdetés alapján keressük, illetve foglalkoztatjuk. Nálunk készül a számítógépes szövegrögzítés és a korrektúra. Az oldalakat filmen küldjük ki az eredetit is kivitelező nyomdába, ahonnan 4-6 hét múlva megérkezik a szállítmány. Felvesszük a kapcsolatot az országos terjesztőkkel és a közreműködésükkel történik az értékesítés. □ Mennyire tervezhető a kiadói munka? — Egyhónapos terven, napján dolgozunk előrejelzéssel. A hosszú távú megegyezéseknek még nem jött el az ideje. Nincs olyan biztos a piac, hogy bízni lehetne a szerződésekben. Q Hány vállalkozás él meg könyvekből? — Az úgynevezett első körben 20-30 viszonteladó van, a második körben már százas nagyságrenddel lehet számolni és az alsó kör látja el a pultokat. Q Nem túl sok embert tart el a szakma? Hájjá Attila A SZERZŐ FELVÉTELE — Kevesebbet, mint az eddig érvényes gyakorlatban. Csak a hivatalnokok láthatatlanok voltak. □ Drágák a kiadványok. Talán a nyugati előállítás miatt? — Az árak, pontosabban a költségek adottak. Egyébként a nyugati nyomdák olcsóbbak és rövidebb az átfutási idő is. Különben még mindig Magyarországon a legolcsóbb a könyv. Jóllehet nem a bérekhez viszonyítva. Mostanában pedig a reprezentatív, igen magas árú kiadványok, például az enciklopédiák keresettebbek, mint a szériában gyártott krimi, kommandós sztori, vagy UFO-kaland. ÜCsak minimális kockázatot vállalnak? — Ez érthető. Régebben a kiadók az állam, így áttételesen az állampolgárok zsebére könnyen vállaltak rizikót. Most a kockázat mindenestől a váltakozóé. És tegyük hozzá: nem könyvbarát, illetve kiadóbarát az adórendszer sem. O Tegyük fel, valaki Nyíregyházán vagy Debrecenben ír egy ragyogó könyvet...? — Ha előbb Amerikában befut, akkor mi is kiadjuk. Egyelőre legalábbis így áll a dolog. ül Hogy lett könyvkiadó? — 1978-ban, - magam is írogattam sci-fi novellákat - közreműködtem egy amatőr magazin megjelentetésében. Nagyjából azzal kezdődött. A Phoenix története is sci-fi sorozattal indult, és tavaly év végén adtuk ki a századik könyvünket. □ Milyen reményekkel néz a jövőbe? — Több könyv jelenik meg manapság, mint amennyire kereslet van, és a példányszám is zuhan. Amíg nem történik meg a kiadók közötti egyeztetés, a piac újrafelosztása, addig nagy harc lesz. Sokan tönkremennek, kevesen megmaradnak. um új helytörténeti kiállítását, amelyben eredeti dokumentumok felhasználásával bemutatják a Kölcsey Kör történetét, és egy teljes vitrint szentelnek az általuk gyűjtött Köl- csey-relikviáknak is. Mindezek megtekintésére utaztam Szatmárnémetibe, ahol a két múzeum között kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően szívélyesen és segítőkészen fogadtak. Kérdéseimre elmondták, hogy valójában az egész múzeum a Kölcsey Kör által létrehozott Városi és Vármegyei Múzeum biztosította alapokra épül, amelyet azonban ezidáig nemigen lehetett hangoztatni. A szabadabb légkör és a múzeum új vezetése révén a raktárak mélyén porosodó magyar vonatkozású történelmi tárgyak, oklevelek, dokumentumok végre, 1992-ben ismét életre keltek a látványos és új koncepciójú helytörténeti kiállításban. Itt kaptak helyet azok a Kölcsey-relikviák is, amemajd 1902-től az úgynevezett Láncos Templom előtt állt 1945-ig, amikoris elpusztult. (Csak a görög mintázatú oszlop maradványait őrzi a múzeum, amelyen a szobor állt. Viorel Ciubotá igazgató elmondta, hogy mihelyst lehetőségük adódik rá, rekonstruálni szeretnék az eredeti alkotást.) A vitrin ékessége Kölcsey Ferenc kézirata, amelyen egyik rokona, Kölcsey János névnapjára írt alkalmi verse olvasható. Több mint valószínű, hogy mindeddig kiadatlan ez a költeménye. Két tárgyat, díványát és karosszékét nem sikerült megtekintenem, mivel ott- jártamkor még restaurálták. A látott tárgyak közül majd mindegyik szerepel a Kölcsey Kör által kiadott múzeumi leltárjegyzékben, illetve abban a leltárkönyvükben, amelyet a Szatmárnémeti Városi Levéltárban őriznek. Egyedül Kölcsey Ferenc íróasztala hiányzik, amelyet a kör 1909-ben vásárolt meg. Pedagógiai Műhely Comenius mának szóló üzenetei Nyíregyháza (KM) — Megkésve, de nyomdai kivitelezésében megújulva jelent meg a Pedagógiai Műhely xvm. évfolyamának hatodik száma. A Közoktatás című rovat egyik legérdekesebb írása napjainkban igen sokakat érdeklő témát taglal, jelesül azt: hogyan lehet a lassan mégis csak „tető alá kerülő” nemzeti alaptantervből (a NAT-ból) helyi tanterveket készíteni. A művelődéspolitikai részben kapott helyet Cselényi István Gábor dolgozata Mécs László költészetéről. A tanulmány írója abban a mindmáig ellentmondásos megítélésben kíván „egyensúlyteremtő” gondolatokat kimondani, mely a Mécs-életművet hol a felma- gasztalásig dicsőítette, hol pedig — kitagadva belőle az értékeket — megvetette. A Nyíregyházán tavaly megrendezett Comenius-konferencia előadásaiból közöl kettőt a Múltunk-jelenünk rovat. A tudós pedagógus legfőbb üzenetét — az ember nevelhető, s ezzel együtt a társadalom is átalakítható — állítja forrásértékű tanulmánya középpontjába Köpeczi Béla akadémikus, Szabó József pedig Comenius egyik legfontosabb művét, a Gentis Felici- tas-t (A nemzet boldogsága) mutatja be. A Szemle rovat talán legérdekesebb recenziója Gottfried Barna tollából született. Gö- bedi Miklós Szögesdrótok mögött a Sajó völgyében című könyvét méltatja, mely a kazincbarcikai munkatábor történetéről közöl adalékokat. Olyanokat, melyek hozzásegíthetik a mai olvasót a közelmúlt magyar történelmének egyik, eddig ismeretlen és feltáratlan problémaköre igazabb megértéséhez. Budapest (MTI) — A hamburgi állami operaház Aida produkciója, amely szombaton került a közönség elé sokáig emlékezetes marad. John Dew rendező Verdi remekművét aktuális politikai eseménnyé formálta — állapította meg a DPA német hírügynökség. Az opera cselekménye egy üvegpalotában játszódott, amelyet fényszórók különböző színeivel világítottak meg. Egyiptomot csak néhány pálma jelképezte. Ebben az üvegpalotában a rendező az Aidát háborúellenes tüntetéssé változtatta. A két első felvonásban fekete egyenruhás katonák jelentek meg, akik balettmozdulatok közben lőfegyvereiket a közönségre irányították. Radames, az újonnan kinevezett hadvezér vasúti állomásfőnökhöz hasonló piros sapkával lépett színpadra, s arra a szövegre „Isten óvja Egyiptom szent földjét!” fekete táskájával úgy tett, mintha atombomba ledobására adna parancsot. Az igazi pokoli zűrzavar a győzelmi induló elhangzásakor robbant ki. A kórust egyenruhás katonák és feketeruhás hölgyek alkották, akik Verdi híres fanfár-hangjai mellett katonai szertartást játszottak el az Ismeretlen Katona Sírjánál. A hölgyek pezsgőspoharakkal táncoltak a színen, sebesült katonákat tolószékben hurcoltak át a színpadon, vöröskeresztes nővérek csípőjüket riszálták. A szünet után a hangulat nyugodtabb lett. A katonai jelleg eltűnt, és a színpadot az emberi szenvedélyek uralták. Ez azonban csak a fináléig tartott. A szerelmi halálnál a hamburgi háborús emlékmű Radames és Aida sírjára zuhant, mialatt Amneris békefelhívása töltötte be az operaházat. Az előadást haragos tiltakozásnak szánták egy olyan világ ellen, amelyben ismét divatos lett háborúk kirobbantása. A közönség vegyes érzelmekkel fogadta az előadást. Egyaránt sor került lelkes tapsra és hangos tiltakozásra. A lírai áriákra nem volt szükség — Aida és Amneris megszemélyesítői úgy estek egymásra, mint két vadállat. John Dew Aida-produk- ciójáról még sokáig fognak vitatkozni, s nemcsak Hamburgban. Aida: tiltakozás a háború ellen Helytórteneti kiállítás Nagyecseden Nagyecseden a népi élet történetét, régészetét kiállítás tárja az érdeklődők elé. Az 1988-ban nyitott két állandó kiállításon a régi használati eszközöket, bútorokat, ruhákat, az akkori idő életmódjára jellemző tárgyakat gyűjtötték össze, s állították ki. Egy másik teremben a sárvárt ásatások, kutatások eredményeit — többek között — az ecsedi Báthori család történetét tárják a látogatók elé _ _ Elek Emil felvételei I II Tl*l n A KULIUkA
