Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

Kelet-Magyarország 13 1993. február 10., szerda GAZDASÁG A tűzoltókészülék vásárlása önmagában még nem elég A legalapvetőbb tűz- és munkavédelmi szabályokkal nincsenek tisztában a vállalkozók A Szieszta kályhához túl közel lévő függöny okozott tüzet egy belvárosi cipőbolt­ban Kockázatos partner Magyarország Nyíregyháza (KM - MCS) — Számok nélkül is egyre aggasztóbb mértékben növe­kednek a tűzesetek, munka­helyi balesetek, környezet- szennyezések. Pedig a keres­kedőkre, kisiparosokra, vál­lalatokra, szövetkezetekre, az újonnan alakult vállalko­zásokra ugyanúgy vonatkoz­nak a tűz- és munkavédelmi szabályok, amelyeket vall­juk be se a kezdő, se a már régebben pályán lévők nem ismernek. Ezekről a jogszabályi előírá­sokról Kukucska Istvánt, a Tűzmegelőzési Bt. egyik ve­zetőjét kérdeztük. — A vállalkozásra az ötletet az adta — kezdte a beszélge­tést —, hogy korábban hivatá­sos tűzoltóként tapasztaltam a vállalkozók jogszabályi isme­reteinek hiányosságait. Szám­talan ellenőrzés bizonyítja, hogy a legalapvetőbb tűz- és munkavédelmi szabályokkal nincsenek tisztában a vállal­kozók és a cégek vezetői. Pe­dig a tűz-, a munka- és a kör­nyezetvédelmi szabályzatokat létszámtól és tevékenységtől függően valamennyi vállalko­zónak el kell készíteni. Né­hány alapszabályzat az egy­személyes vállalkozás számá­ra is kötelező. • A maszek kisbolt, kisipari műhely, például egy manap­ság elterjedt palackos üzlet tu­lajdonosának milyen szabály­zatot kell elkészíteni? — Kötelező tűzvédelmi utasítás, tűzveszélyességi osz­tályba sorolás, munkavédelmi Nyíregyháza (KM - GB) — „Ön duplán fizet felesle­gesen” figyelmeztet bennün­ket mostanában egy rövid képsor alatt hallható, új hang a televízióban. De va­jon mit takar a fenti figye­lemfelkeltő mondatot jegy­ző, a hazai lakosságot az energiával való takarékos­ságra buzdító Magyar-EK Energia Központ név? Mi­lyen céllal működik? A magyar kormány és az Európai Közösség bizottsága közötti együttműködés ered­ményeként a közelmúltban megalakult a fővárosban a Magyar-EK Energia Központ. Munkáját az EK szponzorálja a PHARE program, az energia technológia THERMIE prog­ramja és az Energia Főigazga­tóság nemzetközi kooperációs programja segítségével. Támogató az EK Célkitűzései világosak: az energia hatékonyság növelése Magyarországon, valamint ha­zánk és az EK közötti együtt­működés javítása az energia és az energiamegtakarítás terüle­tén. Az Energia Központ olyan tevékenységek kereté­ben szeremé elérni célkitűzé­seit, mint népszerűsítő propa­ganda és információnyújtás, oktatás és továbbképzés, vala­mint új technológiák átadása. Az információnyújtás az en­ergiamegtakarítás és a környe­zettel kapcsolatos lehetőségek tudatosítását, valamint a ház­munkaköri leírás, munkavé­delmi oktatás megtartása, tűz­oltó felszerelés és egyéni védőeszközök biztosítása. Ezek a legfontosabbak. Mind­ezek akkor is kellenek, ha a szakhatóságok (tűzoltóság, munkavédelem, Köjál) már engedélyezték a bolt megnyi­tását. Sokan tévhitben vannak, ugyanis külön kell választani egy megnyitási illetve átadási szakhatósági eljárást a későbbi használati eljárástól. Az átadás során a szakhatóságok arra tesznek nyilatkozatot, hogy az adott bolt, üzlet, telephely megfelel a létesítésre vonatko­zó szabályoknak, és teljesen tartási és ipari fogyasztók segítését szolgálja úgy, hogy ismerteti velük azokat a mód­szereket, melyekkel energiát tudnak megtakarítani. Az energiahatékonyság növelése Magyarországon egyrészt a viselkedés megváltoztatásával lehetséges. Csökkenteni a költségeket Ez a magyarázata az Ener­gia Központ szemünk láttára fokozódó kampányának. Más­részt szükség van az energia­technológiák fejlesztésére. Ebben pedig az EK Thermie programja hivatott segíteni, amely szintén a Magyar-EK Energia Központon keresztül fejti ki tevékenységét, vagyis az úgynevezett Európai Ener­gia Technológia minél gyor­sabb és szélesebb körben való elterjesztését. Amikor a kampány szük­ségességéről beszélünk, szól­nunk kell a gazdasági verseny- képességről, mint az egyik fontos mozgatórugóról. A költségek csökkentése kulcs- fontosságú kérdéssé vált min­den ország számára. Az ener­giafelhasználás szempontjából a leghatékonyabb országok Németország és Japán, tehát azok a gazdaságok, amelyek a leg exportképesebbek. Az energiaköltségek bármilyen más költségeknél könnyebben szabályozhatók egy jobb vál­lalati vezetés és egy jobb tech­nológia révén, ráadásul az más előírások szükségesek a működtetéshez. • Több embertől hallottam: neki van tűzoltókészüléke, is­meri a használatát, akkor mi­nek kellenek ezek a szabályok? — Az már pozitívum, hogy megvették a készüléket. De azt, hogy hol kell tartani, med­dig üzemképes, hogy kell használni, már kevésbé ismert. A legnagyobb elővigyázatos­ság mellett is történhez tűz- vagy baleset. Ekkor a felelős­ség kérdésének tisztázására a szabályzatokról elkészített do­kumentációk nagy segítséget adhatnak. Senki sem szeret bí­róságra vagy rendőrségre jár­ebből származó megtakarítá­sok közvetlenül növelik a vál­lalati nyereséget. A kampány másik oka: a le­vegőszennyezettség csökken­tése és a környezeti tényezők javítása. Az energiatermelés és felhasználás nagyban hoz­zájárul a levegőszennyezés­hez, bár sok magyar gáz-, és villanyáramfogyasztó még nem ébredt rá erre. Ahhoz, hogy az épületekben világítsanak a lámpák, gázt, olajat, szenet kell elégetni. En­nek során széndioxidot, kén­dioxidot és nitrogéngázokat bocsátanak ki az erőművek. Az energiával összefüggő kör­nyezeti problémák körébe tar­toznak a globális, az egész Földet érintő, klimatikus vál­tozások, a savas esők, vala­mint a városi levegő minősége is. Az energiamegtakarítás ja­vítja a környezeti tényezőket Magyarországon, mivel a leg­tisztább energia a megtakarí­tott energia. A feleslegesen megtermelt energia pedig fe­lesleges környezeti és egész­ségkárosodást okoz. Cseppekből literek Álljon itt végezetül néhány hatásos, mindenképp elgon­dolkodtató adat: „ha 6 másod­percenként egy csepp csöpög le a vízcsapjáról, ez havonta 170 liter vizet jelent! Csak fé­lig megtöltött mosógépe havi 20 kilowattóra energiát emészt fel hiábavalóan, mivel egy 60 wattos villanykörte 2 hétig világít egyfolytában ennyi en­ergiával!” Balázs Attila felvétele ni, főleg nem gyanúsítottként. Ennek megelőzéséhez nyúj­tunk segítséget. Mostani ta­pasztalataink szerint a kft.-ék egy része már komolyan veszi ezeket a szabályzatokat, a ke­reskedők, kisiparosok zöme viszont nem rendelkezik ilyennel. Emellett az elektro­mos hálózatok, készülékek és berendezések felülvizsgálata is hiányos. Pedig a hatóságok mindezeket ellenőrzik, mu­lasztásnál szabálysértési eljá­rást kezdeményeznek. A bír­ság összege elérheti a 10 ezer forintot, amely akár többször is megismételhető. Ezt meg lehet előzni. Romániában kötelező a valutabeváltás Bukarest (MTI) — A buka­resti Evenimentul Zilei című napilap értesülése szerint a ro­mán kormány szerdai ülésére a pénzügyminiszter olyan értel­mű határozatot készített elő, hogy a jövőben a gazdálkodó egységeket kötelezik konverti­bilis valutabevételük 40 száza­lékának kijelölt bankoknál, hi­vatalos árfolyamon történő be­váltására. Florin Georgescu pénzügy- miniszter a lapban közölt fa­csimile szerint az intézkedést többek között az indokolja, hogy a Nemzeti Bank valuta- tartalékai gyakorlatilag el­fogytak, a kasszában összesen 29 millió dollár található. Jelenleg egy dollár hivatalos árfolyama 500 lej, de az en­gedélyezett beváltóhelyeken 6-700 lejt is adnak érte, az utcán még magasabb a fekete árfolyam. A pénzügyminiszter megállapítja, hogy a magán- tulajdonú cégek tavaly az év első 11 hónapjában 608 millió dollárral nagyobb értékű árut hoztak be az országba, mint amennyi valutajövedelemre exportjuk révén szert tettek. Ez adja a 704 millió dolláros fizetési mérleghiány zömét. Az államminiszter javaslata szerint az államnak járó összeg befizetésében tapasz­talt késedelem minden napja az esedékes összeg 0,3 száza­lékának megfelelő késedelmi kamattal jár majd. Az intézke­dés — ha szerdán elfogadják — azonnal életbe lép. Brüsszel (MTI) — Nem kockázat nélküli vállakózás kapcsolatokat építeni Magyar- országgal. A szomszédos or­szágokban élő magyar kisebb­ség problémája aggodalmat kelt, miközben a nacionalista indulatok az országon belül láthatóan erősödnek. A gazdasági kilátások el­lentmondásosak és a forint le­értékelése önmagában még nem old meg semmit — sum­mázza terjedelmes magyaror­szági riportját a La Libre Bel­gique keddi száma. A lap munkatársa abból az alkalom­ból írta cikkét, hogy a közel­múltban Melchior Wathelet miniszterelnök-helyettes ve­zetésével népes politikai, gaz­dasági delegáció járt Magyar- országon. Az írás különösen prob­lematikusnak tartja a piacgaz­daságba való átmenet okozta hatalmas gazdasági visszae­sést, külön is megemlítve, hogy az ipari teljesítmény négy év alatt 50 százalékkal csökkent. Megemlíti a magas külső hitelállományt, a 18 szá­zalékos inflációt és a 12,3 szá­zalékos munkanélküliséget. Moszkva (MTI) — Orosz­országban elnöki rendelet je­lent meg arról, hogy a volt Szovjetunió külföldi javait Oroszország örökli — jelen­tette az AFP. A Borisz Jelcin által aláírt rendelet értelmében az orosz államra szállnak mindazok az ingóságok és in­Ez utóbbi kapcsán megjegyzi, hogy a magyar cégek általában fölöslegesen nagy létszámmal dolgoznak. Nem ritka, hogy a külföldi tőke ellenőrzése alá került magyar vállalatnál le kell építeni az állomány felét — teszi hozzá és belga példát is említ rá. További gondként szól arról, hogy — miként az egyik belga beruházó fogal­maz — a magyarok kifogytak a pénzből és a helyi piac vé­szesen összezsugorodott. A riport utal rá, hogy a ma­gyar piac növekvő jelentőségű a belga beruházók körében, akiknek száma két év alatt har­mincról kétszázra ugrott az or­szágban. A tapasztalatok fel­vázolásakor felváltva említ pozitív és negatív véleménye­ket. Mint tipikusát ugratja ki a Budapesen járt delegáció egyik tagjának megjegyzését: „Az ember nem tudja, mit gondoljon erről az országról. Egyesek optimizmust sugall­nak, mások egyértelműen pesszimisták. Kétségtelenül vannak itt lehetőségek, de ezek megragadása nem egy­szerű”. gatlanok, amelyekkel a volt Szovjetunió rendelkezett kül­honban. Az örökös egyszers­mind magára vállalta mind­azokat a kötelezettségeket is, amelyek a szóban forgó javak fenntartásával és rendeltetés- szerű működtetésével kapcso­latosak. Árfolyamok Tőzsde nt Index február 9-én: 726,37 -2,01 Kárpótlási jegy árfolyam (%) Vételi Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 73,00 Co-Nexus* 74,00 Első Magyar-Angol Bróker 74,00 Lupis Brókerház 74,00 New York Budapest Kft. 74,00 Pakett Bróker Rt. 74,50 Eladási 77.00 79.00 77.00 80.00 78.00 77.00 * Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 76%-on. (Az utalványokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Intertriál, a Merkúr, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 9. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás angol font 120,29 123.09 120,74 121,44 ausztrál dollár 56,52 57,76 56,90 5 7,20 belga frank (100)245,95 250,61 >48,00 249,16 dánkorona 13,32 13,58 13,40 13,46 finn márka 1438 14,78 14,61 14,71 franciafrank 15.02 15.320 15,13 15,21 holland forint 37,9! 38,75 4530 45.72 írfont 45,11 45,97 124,46 125,10 japán yen (100) 12337 126,17 69,29 69,59 kanadai dollár 69,00 70,20 66,99 67,33 mvaiti dinár 66,59 67,99 E73,97 275,35 témetmárka 272,14 277,64 51,22 51.46 xhv. korona 50,75 51,71 12,08 12,14 viasz líra (1000) 11,98 12,22 55,32 55.64 ). schilling (100)54,95 56,23 72838 731,68 xm.esc.il00) 721.62 735,22 563 56,85 ipa. peseta (100) 56,26 57,36 72,02 72,40 ivájd frank 71,53 73,05 55,21 55.49 svéd korona 54,72 55,80 1133 11,39 resdtubel 1134 11,50 27,43 27,57 JSA dollár 84,38 85,94 84,89 85,29 sCU (Közös Piac)98,96 100,92 99,79 100,29 Duplán fizetünk a pazarlásért Az Energia Központ ajánlása a takarékosság jegyében Oroszország örökli a szovjet vagyont

Next

/
Thumbnails
Contents