Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

A KM hétvégi melléklete---------------------------—----------------------------------------------------------"----------------—-----------—-----!-------— —I­Aktuális kérdések Biztosítás buktatókkal Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Aligha van olyan ember, aki ne lenne kapcsolatban vala­melyik biztosítóval, hiszen szeretnénk óvni önmagun­kat és értékeinket. Az persze más kérdés, mennyire sike­rül. Megoszlanak a vélemé­nyek a biztosítók tevékeny­ségéről s árairól, más nagy cégekkel egyetemben időn­ként (okkal, ok nélkül?) dü­hünk, haragunk céltáblájá­vá válnak. A biztosítások formáiról, jö­vőjéről, s az árak alakulásáról beszélgettünk dr. Kanyuk Já­nossal, az ÁB-AEGON terüle­ti igazgatójával. 0 Kezdjük talán a lakással. Annál inkább, mivel sokan kaptak értesítést az év végéhez közeledve az OTP-től, hogy ezentúl a törlesztőrészletben nem lesz benne a lakásbizto­sítás. Hogyan fizethetjük? — Egy könyvvizsgálat kö­vetkezménye lett az intézke­dés, hogy a biztosítás díját nem kezelhetik együtt a tör­lesztőrészlettel. Mi azt tervez­tük, minden ügyfelet szemé­lyesen megkeresünk, de az OTP-től csak három hét késés­sel kaptuk meg az érintettek listáját. így sajnos csak a sze­mélytelenebb formát választ­hattuk: levélben értesítettük őket. 0 Vélhetően nem mindenki kapta meg, több esetről is tu­dok. — A fővárosi számítógép- központban azt mondják, min­denki számára kiküldték az ér­tesítést. Igaz, mi is hibáz­hatunk, de más, rossz tapaszta­lataim is vannak: például egy köteg másoknak szóló levél volt a postaládámban... Azt ja­vaslom, aki nem kapott még értesítést, keresse fel biztosító­ját, nehogy a nem fizetés miatt megszűnjön a szerződés. Ha Kanyuk János Harasztosi Pál felvétele valaki átutalással kívánja ezentúl fizetni, vagy nyugdíj­ba megy, esetleg munkanélkü­livé válik, s eddig a fizetésből vonták a biztosítási díjat, jó, ha bejelenti, s elkerüli a kelle­metlen következményeket. • A díjtételek emelkednek az új évben a Családi Otthon Biztosításnál? — Igen. Persze ez összefügg a biztosítási tételek emelkedé­sével, hiszen jelentősen drá­gultak a bútorok és egyéb használati cikkek, a javítási költségek, azaz nőtt a kártérí­tési költségünk. Ezt pedig a díjnak is követnie kell. Egye­sek kifogásolják, miért nem az avult értéket vesszük figye­lembe, akkor meg az lenne a baj. 0 Rengeteget bosszanko­dunk a kötelező felelősségbiz­tosítás miatt is, az autósok je­lentős része sokallja az állan­dóan emelkedő díjtételeket. Nehezen hiszik, hogy annyira ráfizetéses lenne az üzletág... Ráadásul itt sem megy min­den rendben az ügyintézés te­rén, van, aki két borítékot is kap, más egy évig is hiába vár a kötvényére... — Az nagy gondot jelent — bár számítógépes rendszeren dolgoz­zuk fel az adatokat —, hogy ezek nin­csenek összekötve országos hálózattá, ugyanakkor az ügy­felek sem jelzik, hogy autójukat el­adták. Újdonság­ként belépett a bo- nus-malus rend­szer, amely igyek­szik igazságos lenni az alapján: aki kárt okoz, fizessen töb­bet, aki balesetmen­tesen vezet, az ke­vesebbet. Jó tudni, hogy van arra lehe­tőség: ha kisebb kárt okoz az autós, azt kifizesse, így bün­tetlen marad, az alapdíjat fizetheti a továbbiakban is. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a kockázatviselés ideje 30 nap, tehát az első ne­gyedéves díjat január 31-ig be kell fizetni. Addig a rendőr sem büntetheti a gépkocsitu­lajdonost, utána viszont igen. 0A bonus-malus következ­ményeként fennáll a veszély, hogy még többen lépnek meg a helyszínről, ha kárt okoz­nak... — Ettől valóban tartani lehet. Úgy gondolom, ez mo­rál és intelligencia kérdése. Európában például — és mi is oda tartunk — a károkozó ak­kor is odateszi névjegyét az autóra, ha tulajdonosa nincs ott. Az is megoldás, ha ilyen történik, a szemtanú írja fel a vétkes rendszámát. 0 A másik, autósokat érin­tő biztosítási forma a Casco. Ami állítólag ráfizetéses, ezért például az ÁB nem is köt újakat. Ez a lépés azért is megkérdőjelezhető, mert sok munkahelyen, ahol a dolgozó munkaeszközként használja gépkocsiját, megkövetelik, le­gyen Cascoja. — Valóban veszteséges ágazat ez, díjszabása régen ké­szült. Most már sok az új, és a nagyon öreg nyugati autó, je­lentősen emelkedtek az alkat­részárak. Bizonyos feltételek esetén azért még kötünk ilyen biztosítást, elsősqrban vállal­kozói partnereknek. 0 Nem lenne jobb a felderí­tést erősíteni, s nem árat emelni? Mert sokan kérdik: miért ők fizessenek a biztosí­tási csalók helyett. Hisz gyakran kering szóbeszéd ar­ról: hol, miképp lehet összetö­retni autónkat, hogy „megfej­jük” a biztosítót... — Próbálkozunk a felderí­téssel, de nem vagyunk rend­őrség, s a közbiztonság sem az igazi. A rohanó élettempó kö­vetkeztében többet autózunk, elfáradunk, s bekövetkezik a baleset. Mi nem feltételezzük, hogy ha valaki törött autóval jön hozzánk, az csaló, bár ilyen is előfordul. Ügyfeleink zöme becsületes, bár a lerob­bant járművek állapota, az időnként elítélendő vezetési stílus is baleset forrása. Tény: aki hozzájárul ahhoz, hogy felderítsünk ilyen esetet, ju­talékot kap. A nyártól új tí­pusú Casco bevezetését ter­vezi az ÁB-AEGON, hisz egy komoly biztosító nem lehet meg e szolgáltatás nyújtása nélkül. 0 A biztosítók rendszeres áremelési törekvései azt az érzetet keltik: kialakult a nem kívánt kartellrendszer. A jelek legalábbis erre engednek következtetni: mindig sikerül tervük, jól taktikáznak. — Nincs kartell. A szakma kemény matematikai számítá­sokon alapszik, mindannyi­unkat egyformán érint az emelkedő tendenciát mutató kárkifizetés, s az alkatrészek és szolgáltatási díjak növeke­dése. A díjverseny — csök­kentéssel — a bukáshoz vezet­ne, csupán a szolgáltatások­ban, a módozatokban vetél­kedhetünk. Veszteségesen egy üzletágat sem lehet művelni. A TARTALOMBÓL: • Szemben a kihívással • Egy olvasó könyvtári emlékei • A százhúsz éves Ludovika • Jéke jobb jövője KM galéria 'Drozsnyií^ István művei Harc a hatalomért-.f spkféíe műfajban aíkotó művész eCsődUge- (/I sen grafikusiként vált ismertté. !Az 1970-es évek. végétől rendszeresen szerepelnek, mi- jj vés, szigorúan komponált lapjai majd minden jelen­tős kiállításon. Eljutva a negyvenedik.életév küszö­bére, úgy érezte, váltania kell. Nemzedéke számos tagjához hasonlóan az installációk* performance-ok. világában kezdte keresni kifejezési lehetőségeit. 9{ggy műgonddal kidolgozott rajzai zömét és szob­rait a szék.motiválta, ihlette meg, amiket olykor em­beri tulajdonságokkal ruház fel. Harsogó, kemény, dekoratív színhasználata, olykor meghökkentő jel- kapcsolatai, szokatlan viszonylatai bizonyára sok. esetben okpznak.meglepetést. Mű^ánpékmentj |-|aj|-|a|j SOtbcin állás Máthé Csaba M ár szinte fel sem ka­pom a fejem, ha elzúg mellettem egy koráb­ban csak az autósmagazinok­ban látott nyugati négykerekű. Megszokott látvány napjaink­ban, hogy akinek összegyűlt a pénze olyan kocsit vesz, ami­lyet akar. Végül is az az egész­séges, amikor a kereslet hatá­rozza meg a kínálatot. Kocsira pedig óriási igény jelentkezik, legyen 15 éves Volvo, vagy vadonatúj Merce­des. Már egyre kevésbé stá­tusszimbólum egy autó, sokkal inkább használati cikk, sőt például az egyre növekvő vál­lalkozói réteg számára elen­gedhetetlen tárgyi feltétel. Hozzák is tucatszámra kül­földről a négykerekűeket, legyen az új vagy használt, il­letve szép számmal vásárolják az autókat a hazai kereskedők­től. Az autódömping egyre fo­kozódik, amihez különböző szolgáltatások és előírások is kapcsolódnak. Ezek egyike a műszaki vizsgáztatás, amely manapság legalább akkora gondot okoz a gépjárműveze­tőknek, mint mondjuk 5—10 évvel ezelőtt egy-egy nyugati autó beszerzése. Hajnali fél négykor 14., két órával később 57. volt két is­merősöm, akik elvitték Nyír­egyházán az autójukat a fel­ügyelethez vizsgáztatni. Higy- gyék el hitetlenkedtem, mert úgy gondoltam az az idő vég­leg lejárt, amikor valami kur­rens cikkért már jó előre be kellett állni a sorba azért, hogy nyitáskor még lehessen belőle kapni. Azon meg tény­leg nevettem, hogy ebből is le­het üzletet csinálni: valaki megbízza ismerősét, munka­társát néhány száz, vagy ezer forintért, hogy álljon sorba, fogja a helyet, míg ő kiviszi a gépkocsit. Ilyenről eddig keleti szomszédunknál hallottam, de ott nem vizsgáztatásért, hanem kenyérért álltak sorba. Eljutottunk oda, hogy a mű­szaki vizsgáztatás legalább olyan kelendő, mint máshol az élelmiszer, hiszen a vára­kozási idő 4—8 óra, a sor meg néha a Kállói útig is elér. Ez nemcsak egy-két napos szem­lélődés eredménye, hanem néhány hónapos vizsgálódásé. A városban már az is elterjedt, hétfőn és pénteken jobb ha senki nem viszi az autóját vizs­gáztatni, mert akkor van az igazi csúcs. Saját elgondolá­som szerint, ahova az ügyfelek pénzt visznek, márpedig a mű­szaki vizsgáztatás nem ingye­nes, ott ki kell használni a le­hetőséget. Most lehetne a vizs­gáztatásból nagyot „kaszál­ni” , mert elképzelhető, hogy ez az óriási kereslet egy éven be­lül leapad. Persze az ügyfelek így is fizetnek, hiszen nem tud­nak mást tenni, legfeljebb a várakozással eltöltött délelőt­töt jól elátkozzák. Az Autóklubnál is lehet vizs­gáztatni, de ott csak egy szűk kört fogadnak, hiszen a sza­bályaik szerint a tagoknak végzik el ezt a szolgáltatást. Ráadásul a külföldről beho­zott autók vizsgáztatását is csak a felügyeletnél végzik el. Ha valaki például Tokajból éppen Nyíregyházára jön megjavíttatni és levizsgáztatni a gépkocsiját, mert Miskolc messzebb van, a vizsgáztatás­ra kizárólag a felügyelethez viheti járművét. A javítóbá­zisok, kisiparosok, szerelőmű­helyek legfőbb gondja manap­ság emiatt nem az esetleges al­katrészhiány, hanem a félna­pos kiesések, amit sorban ál­lással töltenek el. Nem kérdőjelezem meg és nem is vitatom a vizsgáztatók, műszaki szakemberek munka­tempóját és munkarendjét, mert gondolom fogyásig van­nak munkával. A megoldást sokkal inkább abban látom, hogy érdemes lenne délutáni műszakot beállítani és ezzel több szakembert foglalkoztat­ni. Szerény számításaim alap­ján mindez igazán jövedel­mező lenne az illető cégnek. Persze lehet arra hivatkozni, hogy nem engedélyezik a dél­utáni műszakot, a létszámfel­vételt, a nagyobb kapacitást. Erre kapásból azt válaszol­nám, ha véletlenül kiadnák magánkézbe a műszaki vizs­gáztatást, megszűnne a mo­nopolhelyzet, akkor az igazán nagy kereslet mellé egy egyre bővülő kínálat is sorjázna. A kkor mindjárt üteme­sebb lenne a kiszol­gálás, nem kellene fél napokat tölteni várakozással és hajnalban odaállni a kapu elé. Azt már nem számolom ki, kinek érné meg jobban: a vizs­gáztatónak vagy az ügyfélnek?

Next

/
Thumbnails
Contents