Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

Érdemi vita a T. Házban Horn Gyula lemondott külügyi tisztségéről 1993. január 26., kedd TÚL A MEGYÉN Horn Gyula bejelenti lemondását Nagy Gábor (ISB-felvétele) Budapest (MTI) — Le­mondott az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnö­ki tisztéről és testületi tagsá­gáról Horn Gyula. A Ma­gyar Szocialista Párt elnöke döntését hétfőn az ország- gyűlés plénuma előtt jelen­tette be. Elhatározásának körülmé­nyeit ismertetve Hóm Gyula emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben a Külügyi Bi­zottság koalíciós pártjainak 13 képviselője egy „szigorúan bizalmas” jelzésű levélben szólította fel a távozásra. (A levelet a lemondást kezdemé­nyező képviselők megküldték a Magyar Távirati Irodának is.) A koalíciós képviselők in­dokai közé tartozott: pártelnö­ki tisztség összeférhetetlen a bizottságban betöltött vezető posztjával, illetve hogy Hóm Gyula külhoni és hazai meg­nyilatkozásai sértik a Magyar Köztársaság érdekeit. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy sem az alkotmány, sem a házszabály nem tartal­maz olyan jogszabályt, amely szerint összeférhetetlen lenne valamely pártbeli, illetve bi­zottsági tisztség betöltése. Számos külföldi — így finn és francia—példa is akad a tiszt­ségek kettős betöltésére. Hatá­rozottan visszautasította azt az állítást is, hogy megnyilatko­zásaival kárt okozott volna a Magyar Köztársaság külpoli­tikai érdekeinek. Emlékezte­tett arra, hogy 1990 áprilisá­ban maga Antall József kérte fel a Külügyi Bizottság elnöki tisztének ellátására. Mindezek alapján visszautasította a le­mondására vonatkozó felszólí­tást. A távozását sürgető érvek megválaszolása után a politi­kus bejelentette: lemond a Külügyi Bizottság elnöki tisz­téről és tagságáról. Döntésé­nek indokaként elmondta: tu­domásul veszi, hogy nem tar­tanak igényt bizottsági elnöki munkájára, és nem kíván eset­leg hónapokig elhúzódó mél­tatlan, kisstílű csatározásokba bocsátkozni. Elhatározásánál figyelembe vette azt is, hogy a térség súlyos helyzete Ma­gyarországot is tragédiába so­dorhatja. Horn Gyula végezetül han­goztatta, hogy a demokrácia elkötelezett híveként továbbra is Magyarország nemzetközi tekintélyének erősítésén mun­kálkodik. Közölte azt is, hogy a parlamenti tisztségek elosz­tására vonatkozó hatpárti megállapodás értelmében to­vábbra is szocialista párti kép­viselő fogja betölteni a Kül­ügyi Bizottság elnöki tisztét. A személyre később tesznek javaslatot. Hóm Gyula bejelentését né­mi szóváltás követte. Torgyán József kisgazda pártelnök an­nak a véleményének adott hangot, hogy a Külügyi Bi­zottság elnöki posztja az FKgP-t illette volna meg. Mint fogalmazott: Horn Gyula beszédéből megdöbbenéssel értesült a kormányfővel a „há­tuk mögött megkötött, tisztes­ségtelen alkuról”. Leszögezte: a Kisgazdapárt igényt tart az elnöki pozícióra. Torgyán József ismételt felszólalására a kormányfő válaszolt. Antall József utalt arra, hogy a hat parlamenti párt még az ország- gyűlés megalakulása előtt egyezséget kötött a tisztségek elosztásáról. A Kisgazdapárt­nak akkor a Honvédelmi Bi­zottság elnöki tiszte jutott. A megállapodás egyik aláírója éppen Torgyán József volt. A kormányfő hangsúlyozta azt is, hogy Horn Gyula meg­választása a Külügyi Bizottság elnöki tisztére a változás és a folytonosság jó megoldásának tűnt az átmeneti időszakban. A kormányfő tudomásul vette Hóm Gyula lemondását. Megköszönte az eddigi együttműködést, és nyugtázta azt az igényt, hogy a szocia­lista párt adja a bizottság el­nökét. Lehet, hogy Csurka István maga sem csurkista? Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — Balás Ist­vánt, a Magyar Demokrata Fórum VI. országos gyűlése a párt 21 tagú elnökségébe választotta. A miskolci par­lamenti képviselőt arról kér­deztük, hogy vajon minek köszönhette bekerülését az MDF ezen meghatározó testületébe. — Nem személyes siker­ként, hanem a Monopoly-cso- port sikerének könyvelem el — kezdte válaszát Balás Ist­ván. — Elsősorban arra gon­dolok, hogy a küldöttek jelen­tős része számára szimpatikus lehetett a Monopoly-csoport gazdaságerkölcsi elképzelése, az ezzel kapcsolatos rend­szeres fellépése. Ugyanez ve­zérelhette Fekete Gyula bará­tom bekerülését is, illetve többek1 között ez járulhatott hozzá az MDF-piacok atyjá­nak, Zacsek Gyulának az egyértelmű megerősödéséhez az elnökségben. — Sorolható-e mindhárom személy a népnemzeti körhöz, vagy mondjuk úgy: a Csurka- körhöz közelállónak? — Ismerve az elnökség ösz- szetételét, és az összes részt­vevőt személyesen is, ez a megfogalmazás, hogy Csurka- szárny, rendkívül általánosító és címkeszerű, és nem állja meg a helyét. Lehet, hogy ma­ga Csurka István is elhatárolná magát bizonyos olyan vélt né­zetektől, amit a Csurka-számy mögött az ezt a kifejezést használók érteni szoktak. Le­het, hogy Csurka maga sem „csurkista”. A Monopoly-cso­port a maga munkáját végzi. A Mikó-kör úgyszintén és Csur­ka István is a magáét. —Nincs is találkozási pont? — Van közös találkozási pont. Ennek a legfontosabb eleme, hogy valamennyien az MDF nevéből következő ma­gyarság sorskérdéseinek az alakulását tekintjük egyik leg­fontosabb szempontjainknak. A Monopoly a gazdaság terü­letén, Csurka István a szelle­miek területén. — Jellemzi-e a jelenlegi helyzetet, hogy Borsod-Abaúj­Zemplén „képviseletében” most Balás István került a nemzeti liberális Furmann Imre helyére az MDF-elnök­ségbe? — Nagy tisztelője vagyok Furmann Imrének, nyomaték­kai elsősorban az 1987 óta kifejtett politikai tevékenysé­ge miatt. Nagyon sajnálom, hogy ő is részese azoknak az erőknek, amelyek az MDF-en belül egy polarizáció egyik zászlaja mellé álltak. Én ezzel nem értek egyet. Nem tartom magamat személyemben egy­szerűen minősíthető liberális­nak, vagy népi-nemzetinek, vagy kereszténydemokratá­nak, hanem a programért sze­retnék dolgozni. Ha a képviselő hiányzását regisztrálja a napló. Budapest (KM - Jávor Ágnes) — Tanulságos kis lis­tát vehettek a kezükbe hét­főn az MDF frakcióülésén a képviselők. A felmérés azt dokumentálja: ki, mikor volt jelen és milyen arányban a parlamenti plenáris ülése­ken, s a feszített törvényke­zési munkában mennyire vállalt részt decemberben. (Minden bizonnyal az olva­sók közül is többen meg­kérdezték már, miért olyan üresek időnként a padsorok, mit csinálnak a képviselők, ha a parlamenti közvetítések során nem láthatók? Szabolcs-Szatmár-Bereg ti­zenkilenc honatyát küldött az országgyűlésbe. A részvételük aránya meglehetősen vál­tozatos képet mutat. Az SZDSZ-es Gulyás József több mint hetvenöt százalékos részvétellel büszkélkedhet, míg Laborczi Géza ötvenkét százalékossal. A Fideszben helyet foglaló Mádi László nem spórol az idejével, közel nyolcvankét százalékban volt jelen a parlamenti vitákon. Az MDF-ből dr. Mezey Károly a listavezető 96 százalékkal, rögtön a nyomában Jakab Fe­renc és dr. Szendrei László 94 százalékkal. Ebből a frakció­ból a legkevesebbet dr. Móré László ült a kupolában az el­múlt év decemberében, de alulmúlhatatlan a két kisgazda teljesítménye: dr. Kávássy Sándor nem éri el a 15 száza­lékot, Torgyán József pedig az egész parlamentben indulhat­na az első helyért a meg nem jelenésben kiírt versenyen. Ő 1,06 százalékban vett részt a plenáris ülésen. Kosa Ferenc az MSZP színeiben 23,36 szá­zalékot „hozott”. Közel hasonló a helyzet ab­ban a statisztikai kimutatásban is, ami a törvények megszava­zását elemzi. A törvénykezés pedig — mint tudjuk — a par­lament egyik legfontosabb dolga. Általa nyerhet formát a demokratikus államrend, biz­tonságot az állampolgár, út­mutatást a hivatal. Különösen most, az átmenet idején. A szabolcsi képviselők ada­tai nagyjában-egészében ha­sonlítanak az országos össze­sítéshez. Legnagyobb arány­ban az MDF-es képviselők je­lennek meg az üléseken a saját frakciójuk létszámához ké­pest, őket a kereszténydemok­raták követik, aztán jön a Fidesz, majd az SZDSZ és a kisgazdák. Legkevesebbet az MSZP-sek mutatkoznak, de még mindig az utolsó előtti helyen, mert azt a függetlenek foglalják el mind a vitában va­ló részvétel, mind a törvény­kezési munka során. Kelet-Magyarország 9 Privatizált vagyonkezelés Érdekeltség hiányában elkerülhetetlen a vagyonvesztés Budapest (ISB - Sinka Zol­tán) — Ha már maga a pri­vatizáció lassan halad, leg­alább az állami vállalkozói vagyon kezelői jogait kellene minél előbb magántársasá­gok kezébe adni. Ez a Ma­gyar-Nemzetközi Kék Sza­lag Bizottság mostanra elké­szült második gazdaságpoli­tikai tanulmányának végkö­vetkeztetése. A bizottság a Magyar-Ame­rikai Vállalkozási Alap meg­bízásából készíti a gazdaság folyamatait elemző, a tovább­lépés lehetőségeit feltáró ta­nulmányait. Különféle nemze­tiségű, pártállású közgazdasá­gi és pénzügyi szakemberek a tagjai, hazánkat többek között Rabár Ferenc, az Antall-kor- mány korábbi pénzügyminisz­tere, Rótt Nándor országgyű­lési képviselő, a Keresztény- demokrata Néppárt gazdasági főtanácsadója, Tardos Márton a szabad demokraták parla­menti frakcióvezetője képvi­seli. A bizottság által készített dokumentumok egyszerre je­lennek meg Magyarországon és az Egyesült Államokban, így a nemzetközi szakmai köz­vélemény első kézből értesül­het a magyar gazdaság min­denkori állapotáról. A most elkészült tanulmá­nyukban Balassa Ákos az MNB ügyvezető igazgatója, Akar László a Hungaroholding Rt. elnök vezérigazgatója, Kardos Péter CO-NEXUS Rt. vezérigazgatója, valamint Ka­zár Péter az ÁVÜ igazgatója a vállalkozói vagyon kezelésé­nek „privatizálási” lehetősé­geit vizsgálták. Kiindulási pontnak azt tekintették — hal­lottuk a tanulmány megjelené­se alkalmából rendezett sajtó- tájékoztatójukon —, hogy a privatizációs folyamatban el­kerülhetetlen a vállalatok va­gyonértékének a csökkenése, ha a vagyonkezelőnek—adott esetben az ÁVÜ-nek, vagy az ÁVRT-nek — nincs közvetlen érdekeltsége a tranzakciók si­keres végrehajtásában. Ezért szükségesnek látszik a va­gyonkezelés „privatizálása”, ami, szerintük, kétféleképpen képzelhető el: szerződéses, il­letve holdingformában. A szerződéses vagyonkeze­lés esetében a vagyonkezelő részesedne a felügyelete alá tartozó társaságok hozamából, és a privatizáció előkészítésé­ben, levezénylésében is érde­keltté lehetne tenni. A másik esetben magáncégekből szer­veződött vagyonkezelő társa­ságok — holdingok — kezel­nék az állam tulajdonát ké­pező vagyont, de saját befekte­téseikkel is erősíthetnék a hoz­zájuk tartozó társaságokat. így kvázi tulajdonosok lehetné­nek, ami még fokozottabb el­kötelezettséget jelentene a pri­vatizáció sikeres végrehajtása iránt. 860 millió a tb- önkormányzatnak Budapest (ISB) — Az előzetes becslések szerint 860 millió forintba kerül majd a társadalombiztosítás önkormányzati választásá­nak lebonyolítása — ezt a népjóléti tárca illetékese kö­zölte a parlament önkor­mányzati, közigazgatási, bel­biztonsági és rendőrségi bi­zottságának tegnapi ülésén. A plénum a téli szünetet kö­vető ülésszakon több szociális jellegű törvényjavaslattal is foglalkozik egyszerre: a társa­dalombiztosításról szóló tör­vény módosításával, a családi- pótlék-rendszer megreformá­lásával, illetve a társadalom- biztosítási önkormányzat fel­állításáról szóló törvényjavas­lattal. Ez utóbbi szerepelt az önkormányzati bizottság teg­napi ülésének napirendjén is. A bizottság tagjai általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot, néhány ki­sebb észrevétellel. Egyrészt furcsállták, hogy a javaslat szerint a választásra hétköz­nap kerül sor, de az előteijesz- tő tárca illetékese szerint erről — a szakszervezetek kifeje­zett kérésére — az Érdek­egyeztető Tanácsban született döntés. így az érdekképvise­letek nagyobb tömegeket tud­nak majd megmozgatni a szavazás érdekében — szólt akkor az indoklás. Változások között a vám Sajtótájékoztató a várható intézkedésekről Budapest (KM - R. J.) — Átállni piacgazdaságnak megfelelő tevékenységre, új alapokra helyezni a testület működését és értékítéletét. Ez a két feladat jellemezte leginkább 1992-t, a változás évét a Vám- és Pénzügyőrség szervezetében — mondta be­vezetőjében Arnold Mihály vezérőrnagy, országos pa­rancsnok a január 25-én, hétfőn Budapesten megtar­tott sajtótájékoztatóján. Addig, amíg a korábbi gya­korlatban 30-40 külkereske­delmi vállalat foglalkoztatta a testületet, jelenleg 40 ezerre tehető az export-import jogo­sítvánnyal rendelkező vállal­kozások száma. A tavalyi év elejére felhalmozódtak a tarto­zások és több mint 10 ezer cég került az adósok listájára. Eh­hez járult még az embargó, az autókereskedelem fokozódá­sa, a kábítószer és a korrupció számos jelensége. Mindez szükségessé tette a testület ha­tósági jogkörének megerősíté­sét, a technikai és szubjektív feltételek javítását. Ennek so­rán a pénzügyi kormányzat be­vezette a vámbiztosíték rend­szerét, 17 millió forintos érté­ke járult a számítógéppark ki­alakításához, miközben a vámhivatalok vezetésének 70 százaléka kicserélődött. A jövőről szólva a parancs­nok hangsúlyozta a készü­lő vámtörvény fontosságát, amely a tarifa és jövedéki tör­vényekkel kiegészülve a vál­lalatok, a vállalkozók érdekeit hivatott szolgálni, és nagy lé­pést jelent majd gazdasági életünk megszilárdulása felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents