Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-23 / 19. szám
1993. január 23., szombat Tüskés sarok _____________ Hoci-nesze Balogh József at emigen lehetne engem ÍV felkérni a vállalkozók szószólójának, pláne, amióta Palotás úr programját is ismerem, de amit az Adó és Ellenőrzési Értesítő tavalyi 14-es számában olvastam, azért az engem is meglepett. Ilyenkor, év elején, adóbevallás készítése táján az ember hajlamos több adózással kapcsolatos információt is elolvasni, így került a kezembe ez az Értesítő is. Olvasom a 326. oldal első hasábjának utolsó bekezdését és alig hiszek a szememnek. Azt mondja: a munkahelyteremtő beruházásra kiírt pályázat alapján kapott munkahelyteremtő támogatás, valamint a vállalkozási kedv fokozása érdekében az önkormányzattól kapott támogatás az szja szerint adózó egyéni vállalkozó esetében adóköteles bevételnek számít, amelyet a pénztár- könyv jövedelemadó-alapba beszámító bevételi rovatában kell könyvelnie. Töprengtem egy ideig: mi abban a poén, hogy az állam, vagy az önkormányzat egyik kezével adja a támogatást, a másikkal meg visz- szaveszi. Nem tudtam megfejteni. A szándékára azonban mindjárt rájöttem, amikor a második hasáb aljára, épp az előbb idézett mondatok mellé értem, s a következő rész címét elolvastam, így szólt: Az egyéni vállalkozóktól elrabolt készpénz és költségelszámolás. Mindenféle PIROSKA a Kölyökvár- ban. Január 24-én 10 órától Nyíregyházán, a Kölyökvár- ban a Piroska és a farkas című darabot mutatja be a Mesekert Bábszínház. A jegyeket a helyszínen lehet megvásárolni. FÓRUM A GÁZRÓL. Lakossági fórumot rendez a nyíregyházi polgármesteri hivatal a Kincs utcai lakosok és telektulajdonosok számára az utca gázellátásával kapcsolatban január 26-án 18 órától a Nyírszőlősi Általános Iskola nagytermében. RÉGÉSZET. A nyíregyházi Jósa András Múzeum TKM Klubja január 25-én 17 órától rendezi meg a következő foglalkozását a múzeum előadótermében. A rendezvényen Istvánovits Eszter régész tart diavetítéssel egybekötött előadást Iráni népek a sztyeppén és a Kárpát-medencében címmel. ÚJFEHÉRTÓ a postáslapban. A napokban jelent meg a Postás Híradó januári száma, amely két oldalon mutatja be Újfehértó posta- hivatalát, annak személyi és tárgyi feltételeit. A Debreceni Postaigazgatóság lapja interjút készített Hosszú Sán- dóméval, a hivatal vezetőjével, aki a postai pályafutása mellett elemzi az újfehértói postahivatal munkáját is. HORGÁSZOK közgyűlése. A Nyíregyházi Vasutas Horgász Egyesület január 23-án, szombaton délelőtt 9 órától tartja évi közgyűlését a MÁV-étkezdében. f Nemrégen nagy meglepetésnek örülhettek Nyír- —-------- egyházán az Értelmi Fogyatékosok Klubja fiataljai. Színes televíziót kaptak az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének megyei egyesületétől. A Fidesz sem feledkezett meg a klubtagokról, a fiatal demokraták nevében Seszták Oszkár önkormányzati képviselő nyújtott át ajándékokat. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Teledili. Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Hideg, mint a kő. Előadások kezdete: 16,18 és 20 óra. VIDEOMOZI: Fekete sas (délelőtt). Reszkessetek, betörők! 2. (délután). Január 14-én: Az időrobbanás. Előadás: 14 óra. Reszkessetek, betörők! 2. (délután). Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ma este 19 órától a Bolha a fülbe című darabot tekinthetik meg a Bemutató bérlet tulajdonosai. Kiállítások Drozsnyik István képzőművész munkáiból nyílt kiállítás a Nyíregyházi Városi Galériában. Megtekinthető február 7-éig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A galéria tetőterében a Sóstói Alkotótelep gyűjteményéből összeállított válogatás várja a képzőművészetek szerelmeseit. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az állandó kiállítások mellett január végéig még megtekintkető a Nyíri bakák a Donnál című időszaki kiállítás. Ugyanitt Karácsony a lengyeleknél címmel látható kiállítás, amely különböző, a szertartásokhoz kapcsolódó tárgyakat vonultat fel, szokásokat mutat be. A mátészalkai Szatmári Múzeumban Gábor Marianne festőművész, érdemes művész kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők január végéig. Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központ fotógalériájában a 92 Hejce című kiállítás tekinthető meg e hónapban. A fotók a Nyíregyházi Fotóklub három tagjának, Soltész Istvánnak, Nagy Tamásnak és Boros Györgynek a munkái, amelyek a hejcei vizuális művészetek alkotótáborában készültek az elmúlt év nyarán. Boltnyitás beleszólás nélkül A piac kegyetlen farkastörvénye és az emberi boldogulás uralkodik az ellátásban Balázs Attila felvétele Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Piacosodó gazdaságunkban egyre több üzlet kerül magánkézbe, s megkezdődött a profilváltás: a tejboltok, zöldségesek, hentesek helyén cipőt, kilósruhát vagy éppen palackozott italt árusítanak. Kenyérért pedig esetleg kénytelen messzebbre gyalogolni a háziasszony. Van-e egyáltalán lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy beleszóljanak egy-egy körzet ellátásába? — Erről érdeklődtünk a nyíregyházi polgármesteri hivatalban Takács Miklósné főelőadótól. Kötelezték a boltokat — A régi rendeletek lehetőséget adtak az akkori tanácsoknak arra, hogy bizonyos esetekben meghatározzák, mit árusítson a bolt — mondta. — Az engedélyeket eleve így adták ki. Felvágott, kenyér, hús árusítására kötelezték a boltot, ha a környék ellátása megkívánta. Annak idején sokkal kevesebb üzlet volt, mint ma, s ezért volt jelentősége annak, hogy az új építkezéseknél meghatározzák — s eleve úgy is adták bérbe a helyiséget —, milyen üzletet kell nyitni a ház alatt: legyen például élelmiszer-, vagy ruházati bolt. — Most vftzont semmi beleszólásunk nincs — folytatta. — Illetve: ha az alapellátásban piaci zavar keletkezik, intézkedést kezdeményezhetünk. Ilyen eset volt a taxisblokád, amikor az önkormányzat kinyittathatott, s éjfélig nyitva tartatott boltot, folyamatosan üzemeltette a sütőipart. A mostani rendeletek azonban teljes egészében a piac szabályozására bízzák az ellátást. Ákár tíz cipőbolt is nyílhat egymás mellett, ha megél valamennyi. Munkahelyi étkeztetés Egyedüli beleszólási lehetősége az önkormányzatnak a privatizálás alá kerülő üzleteknél van. A privatizációs törvény kimondja ugyanis: „Gyermek- és munkahelyi étkeztetést ellátó vendéglátó- üzlet, a jellemzően élelmiszert árusító üzlet és a könyvesbolt a települési önkormányzat hozzájárulásával annak a vállalkozónak értékesíthető, aki az üzlet értékesítésére, hasznosítására kötött szerződésben vállalja, hogy az üzlet üzletkörét meghatározott, de legfeljebb öt évig csak a települési önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg”. — Élünk is ezzel a lehetőséggel — magyarázta Takács Miklósné —, amikor a privatizációt lebonyolító cég megkeres bennünket, minden esetben a területi képviselővel közösen megvizsgáljuk a környék ellátottságát, s amennyiben úgy ítéljük meg, hogy az elkövetkező időkre csak akkor biztosított az élelmiszerellátás, ha öt évre megkötjük az üzletkört, akkor azt tesszük. Ellenkező esetben viszont engedélyezzük a szabadon történő értékesítést. Olyan is volt már, hogy a korábban öt évre megkötött üzletkört később feloldották. A Dózsa György utca 31. ^zám alatti bolt közvetlen szomszédságában illetve valamivel távolabb, de még ebben az utcában ugyanis élelmiszer- bolt nyílt. Egyébként az élelmiszer árusítására kötelezett — a szükséges tisztiorvosi engedélyek beszerzése után — bármi mást is árusíthat még a boltban. Lehúzzák a rolót? — S mi történik akkor, ha közben tönkremegy a vállalkozás? — Kérelemmel fordulhat a tulajdonos vagy a bérlő az ön- kormányzathoz, melyben leírja, mekkora forgalma és kiadása volt, s a kötöttséget fel lehet oldani. Veszteséges üzemeltetésre ugyanis senkit sem kötelezhetünk. — Nézzük most egy kicsit a vásárló szemével a kérdést, akinek — ha a közeli bolt lehúzza a rolót —, jóval többet kell majd gyalogolnia a kenyérért, tejért! Különösen az olyan környékeken áll fenn ez a veszély, ahol idősebbek, szegényebbek laknak, akik nem tudják „eltartani" a boltot. — Sajnos, a piac fogja eldönteni: a környéknek milyen lesz az ellátása. Ha meg tud élni az élelmiszerüzlet, akkor nyilván nem zár be. Ahol nem megy a bolt, hiába építenénk mellé másikat, mindkettő üresen állna. Egyébként éppen azt látom, hogy olyan környéken, ahol főként idősek élnek — például a Kéz, Rózsa, Nádor, Honvéd utcán — egymás után nyílnak az élelmiszerboltok, s megélnek. Jó az ellátásuk, és akár este tízig is nyitva tartanak. Garázsokat alakítanak át fagyizóvá, diszkontbolttá. Ezekben az üzletekben nagyon keményen kell dolgozni, hiszen ha jó árut akarnak és olcsón, akkor sok utánajárásra van szükség. Ráadásul, mert kis tételben vásárolnak, még kedvezményeket sem kapnak. Az alapítókat nem kérdezték Megyei válasz Szavicsav-ügyben dr. Takács Péter képviselő Úrnak Az ivóvíz ára megyénkben címmel megjelent „töprengései” során a „tulajdonos megyei önkormányzat” is meg- szólíttatik. Ennek kapcsán egy sor — negatív minősítéssel felérő — kérdést tesz fel azoknak, akik az ügyben legkevesebb eszközzel rendelkeztek (a megyei önkormányzat és vezetői). Elöljáróban szeretnék néhány pontosítást tenni. 1992. december 17-ig a Szavicsav Vállalat kezelésében lévő vagyon a magyar állam tulajdonát képezte. A megyei önkormányzat mint a megyei tanács jogutódja, alapítói és felügyeleti jogot gyakorolt a vállalati törvény értelmében. Ez döntően már csak az igazgatói kinevezés jogát jelentette a törvényA tárgyalóteremből módosítások eredményeként. A víz- és csatornadíjak megállapításában soha senki még a véleményét nem kérte ki az alapítóknak. A közüzemi díjak, ezen belül a lakossági díj ártámogatásban, illetve díjkiegyenlítésben részesült, emiatt az árhatósági jogosítvány az Országos Vízügyi Hivatalt illette meg. Jelenleg a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a hatósági ár megálla- pítója. Az ármegállapítás során most sem vonták be az alapítókat, az önkormányzatokat. A Szavicsav Vállalatnál a megyei közgyűlés határozata értelmében 1992. december 1- jétől felügyelő bizottság működik, látja el az alapító megbízásából a felügyeleti jogosítványok egy részét. A cikkben jelzett vállalati belső gondok 1992. december 18-i felügyelőbizottsági ülésen jutottak a bizottság tudomására. A bizottságnak kötelessége jelzéssel élni az alapítóhoz, melyet meg is tett. Már ezt megelőzően a panaszosok bejelentést tettek mind a rendőrségre, mind az ügyészségre. Ezen szerveket megkerestem, és arra az álláspontra helyezkedtem a felügyelőbizottság tagjaival egyetértésben, hogy a vizsgálatok lezárásáig, eredményének megismeréséig külön alapítói intézkedés nem lenne ésszerű. A vizsgálat megállapítása alapján, jogkörünkbe tartozó intézkedéseket megtesszük. Végezetül a személyi ügyeket illetően megjegyzem, hogy Halált hozó száguldó BMW Nyíregyháza (KM- N. L.) — A márkás nyugati kocsi tompított fényszóróval száz kilométeres sebességgel száguldott Kisvárda belterületén egy kora este. Az elbizakodott (talán gőgös) vezetője későn vette észre, hogy egy ember fekszik az úton. Nagy sebességgel áthajtott rajA kisvárdai K. Sándor Kisvárda belvárosának egyik forgalmas és nem túl széles utcáját autópályának tekintette. A BMW gépkocsiját egy este 20 óra 50 perckor tompított fényszóróval kereken száz kilométeres sebességgel vezette. Száraz volt az úttest, jók voltak a látási viszonyok. Az úttesten, menetirány szerint a jobb oldalon, közel a felezővonalhoz feküdt egy fényeslitkei férfi. K. későn észlelte és a nagy sebesség miatt már nem tudott megállni. A férfi a helyszínen meghalt. (Az ilyen és hasonló esetek miatt csökkentik majd 50 kilométerre a lakott területen történő közlekedést.) A balesetért az elhunyt is felelős. A Nyíregyházi Városi Bíróság ezt is figyelembe véve K. Sándort 14 ezer forintra büntette. Köteles megfizetni 22 ezer forint bűnügyi költséget. Az ítélet jogerős. a belső személyi ügyek a munkáltató kizárólagos jogkörébe tartoznak. Az igazgatót a közgyűlés nevezte ki, aki egyetlen esetben sem igényelte tanácsunkat, gyámkodás pedig manapság nem szokás. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a vállalat dolgozói részéről egyetlen bejelentés sem érkezett az alapítóhoz. Azt bízvást mondhatom, hogy az alakuló új önkormányzati vállalat okulni fog a történtekből, és a már tulajdonossá vált önkormányzat is megtalálja az irányítás szükséges módjait. Medgyesi József Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke Ügyeletek Sürgős esetekben a Szent István utca 16. szám alatt látják el a betegeket este héttői \ reggel hétig. Itt van a fogorvosi ügyelet is. Az ügyeletes! gyógyszertár: Nyíregyháza, | Szabadság tér 1. r Ügyeletes állatorvosok: dr. ifi. Gubicz Pál (Nyíregyháza,! ív u. 1. sz„ tel.: 14-066) és dr. Poncsák Miklós (Nyíregyház za-Oros, Magyar u. 14. sz„ tel.: 13-416). 2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI
