Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
1993. január 21., csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 Megújítás, összefogás, áldozatok Clinton beiktatási beszéde Washington (MTI) — Amerika megújítására, összefogásra és áldozatokra szólított fel beiktatása alkalmából Bili Clinton. Az Egyesült Államok 46 éves új elnöke rövid, ihletett, lendületes beszédében szólt arról, hogy a bőség korszakában született nemzedéke olyan gazdaságot örökölt, amely ugyan még a legnagyobb a világon, de stagnáló bérek, növekvő egyenlőtlenség és a társadalom mély megosztottsága jellemzi. Clinton támogatást ígért a világ demokratikus erőinek. Hangsúlyozva: az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet kíván játszani a világban. A maga, vagy a nemzetközi közösség érdekeit diplomáciával, de — szükség esetén katonai erővel is kész megvédeni. Az elnök, aki (a szokásoktól eltérően), hír szerint túlnyomórészt maga fogalmazta beszédét, elismeréssel adózott ugyan elődje, George Bush politikai pályájának, de nyíltan szólt a gondokkal teli országról, amelynek vezetését átveszi. — A legtöbben kevesebb bérért többet dolgoznak, másoknak egyáltalán nincs munkája, az egészség- ügyi ellátás óriási költségei elfogadhatatlan terhet rónak a lakosságra és a gazdaságra, gyermekek milliói él^ek szegénységben. Kemény igazságokkal kell szembesülnünk, és határozott lépéseket kell tennünk. Ezt eddig nem tettük, hanem sodródtunk, ami kikezdte tartalékainkat, károsította gazdaságunkat, és megingatta bizalmunkat — mondta Clinton utalva a költségvetés óriási, évi 400 milliárd dollárt megközelítő hiányára, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak napjaink versenyében minden lehetőségért meg kell küzdenie. — Olyat kell tennünk, amit előttünk egyik nemzedéknek sem: többet kell beruháznunk saját jövőnkbe, csökkentenünk kell óriási adósságunkat. Nem lesz köny- nyű, áldozatokat kíván, de a feladatot elvégezhetjük — hangoztatta. Majd hozzátette: ideje szakítani a rossz szokással, hogy a semmiért várjunk valamit, akár a kormánytól, akár egymástól. Vállaljunk nagyobb felelősséget nemcsak magunkért, családunkért, hanem közösségeinkért és országunkért is. Clinton, síkraszállt azért, hogy visszaszorítsák a politikában (a meg nem nevezett) „nagyhatalmú emberek” értsd a gazdasági érdekcsoportok és lobbistáik befolyását. A jelszó alkalmasint vegyes visszhangot vált majd ki, hiszen ismert lobbisták helyet kaptak a Clin- ton-kormányban is és a gazdaság, az üzleti élet igen kiterjedt csoportjai támogatták jelentős pénzügyi eszközökkel az új elnök kampányát, legutóbb a több tízmilliós költségű eheti beiktatási ünnepségsorozatot. — Nincs igazi választóvonal a bel- és a külföldi kihívások, a hazai és a nemzetközi gazdaság között — folytatta. — Az új világ szabadabb a réginél, de kevésbé szilárd, a kommunizmus összeomlása régi ellenségeskedéseket és új veszélyeket hozott felszínre. Nyilvánvaló, hogy Amerikának vezetnie kell ezt az új világot, amelynek kialakulásáért annyit tett. Miközben újjáépítjük országunkat, nem fogunk visszariadni az új világ kihívásaitól, nem fogjuk elmulasztani a lehetőségeket, barátainkkal és szövetségeseinkkel alakítani fogjuk a világ változásait. — Amikor létfontosságú érdekeinket veszélyeztetik, ha a nemzetközi közösség akaratát kétségbevonják, cselekedni fogunk: ha lehet, a békés diplomácia eszközeivel, ha kell, erővel. Legnagyobb erőnk azonban eszméink ereje, amelyek még újnak számítanak sok országban... Reményeink, szívünk világszerte azoké, akik a demokráciát és a szabadságot építik, az ő ügyük Amerika ügye — fogalmazta meg külpolitikai programját az új elnök. Clinton felhívta az amerikai polgárokat: az országot megújítva újítsák meg annak demokráciáját is: miután végétért a kudarcok, a sodródás szakasza, a megújulásé következik, amely mindig is jellemezte az országot és társadalmát. — Az Egyesült Államokban semmi olyan gond nincs, amelynek megoldására ne lenne lehetőségünk. Jugoszlávia — az Utolsó készletek Zöld út Genfnek Egyes ágazatok le is állhatnak Belgrád (MTI) — Válságos szintre süllyedtek a jugoszláv gazdaság nyersanyag készletei, már csaknem teljesen kimerültek — közölte a Tanjug hírügynökséggel a belgrádi piackutató intézet egyik szakértője. A Szerbiává és Mote- negróvá zsugorodott Jugoszlávia több gazdasági ágazatában teljesen leg fog állni a termelés néhány hónapon belül, ha a nemzetközi embargó továbbra is érvényben marad — mondotta a szakértő. A szerb gazdasági kamara közlése alapján tavaly 21,5 százalékkal csökkent az ipari termelés Szerbiában 1991-hez képest. A legnagyobb visszaesést, 50 százalékosat, a járműiparnak kellett elkönyvelnie. A szerb gazdasági kamara szerint azonban a teljes ipari termelés tavalyi visszaesése kisebb volt a vártnál, mivel 40 százalékosra számítottak. Pale (MTI) — A Tanjug szerint a boszniai szerb parlament szerdán elfogadta a Bosznia-Hercegovina jövőbeni állami berendezkedésére vonatkozó, a genfi Jugosz- lávia-konferencia által kidolgozott alkotmányos elveket. A parlamenti jóváhagyás zöld utat nyit a genfi béketárgyalások mielőbbi felújítása előtt. Császári eljegyzés Tokió (MTI-Panoráma) — A japán lapok különkiadásokkal, a televíziók többórás közvetítéssel adóztak az idei év eddigi legfontosabbnak tekintett hazai eseménynek, a trónörökös eljegyzéséről szóló hivatalos döntésnek. A császári udvartartás tanácsa kedden adta jóváhagyását ahhoz, hogy a 33 éves Naruhito herceg elvegye a 29 éves Owada Maszakot, aki a külügyminisztérium munkatársa volt ez idáig. A Jomiuri Simbun azt emeli ki a kiválasztott hercegnő életútja, szakmai múltja, érdeklődése alapján, hogy a trónörökös pár nagyban hozzájárulhat majd Japán és a külvilág kapcsolatának szorosabbá válásához. Az Aszahi Simbun szerint bár a japán császári család életét a jövőben is a hagyományok tisztelete vezérli majd, a nyitottság és az észszerűség az udvar egyre meghatározóbb vonása lesz. Ami a hagyományokat illeti, a hercegnőjelöltnek a júniusi esküvőig még két hónapos „udvari” tanfolyamon kell átesnie, meg kell ismerkednie a császári palota szentélyeinek vallási szokásaival, 13 stúdiumban kell elmélyítenie ismereteit. Külön esemény lesz az esküvő napjának bejelentése, amelyet az udvari hírvivő tudat majd a menyasszonnyal és amelyet az előző napon az ifjú pár romantikus versekkel tesz egymás számára emlékezetessé. Azt is tudni már, hogy az esküvőt a Napistennek emelt szentélyben rendezik majd és ezen Naruhito a császári trón várományosának kijáró aranyló ruhában, a jövendőbeli császárné pedig 12 rétegű kimonóban jelenik majd meg. Már csak az itteni tradíciók ereje miatt is elképzelhetetlennek tartják az emberek, hogy a japán trónörökös pár ugyanarra a sorsra jusson mint Károly herceg és Diana. Az viszont nagyon valószínű, hogy az eljegyzés feletti nemzeti érzelmek fellángolásának elükével újból kibontakozik az alkotmány körüli vita. A háború utáni Japán alkotmány ugyanis szigorúan kimondta a vallás és az állam szétválasztását, márpedig a sinto szokások szerinti esküvői ceremóniasorozat ezzel ellentétes — mondják a szakértők. A császári család tagjainak esküvőit a múltban is rendszeresen kísérték ilyen alkotmányviták, — Akihito uralkodó 1959. évi esküvőjén is ez történt. — Vallási célokra nem vehető igénybe az adózók pénze — rendelkezik a japán alkotmány. Bár becslések szerint több százmillió dollárba is kerülhetnek a trónörökös esküvőjével kapcsolatos rendezvények, egyelőre nem erről, hanem az esküvő keltette jó hangulatról és ennek kedvező konjunkturális hatásáról cikkeznek a szakemberek. Mint már jelentettük, a szakértők várakozása szerint a császári esküvő révén 0,8 százalékkal nőhet Japán idei gazdasági növekedési üteme, az esküvő keltette jó hangulatban a japán nemzeti termék 1 százalékának megfelelő többletkereslet keletkezhet a gazdaságban. Bili Clinton, az USA 42. elnöke Washington (MTI-Panoráma) - Bili Clintont William Jefferson Blythe néven anyakönyvezték 1946. augusztus 19-én, az Arkansas állambeli Hope városkában. Fiatal apja kereskedelmi utazó volt, aki fia születése előtt 4 hónappal gépkocsibalesetben vesztette életét. A fiú négyéves koráig anyai nagyszüleivel, igen szerény körülmények között élt a városkában, miközben anyja ápolónőképzőbe járt. Az özvegy 1950-ben ment feleségül Roger Clinton, helyi autókereskedőhöz, akinek nevét később mostohafia felvette. Bili Clinton Hot Springs- ben, a gyógyfürdőiről ismert arkansasi kisvárosban, immár középosztálybeli környezetben nőtt fel. A középiskolában kitűnt szellemi képességeivel, célratörő szorgalmával és — igen korán — politikai érdeklődésével és becsvágyával. Eredményei alapján 1964-ben felvették a washingtoni Georgetown egyetem nemzetközi szakára. Tanulmányi költségeit részben a törvényhozásban, demokrata szenátorok mellett dolgozva teremtette elő. A egyetemen kedvenc tanára Sebes József, magyar származású jezsuita volt. Clinton a diploma megszerzése után a kiválóknak adott ösztöndíjjal két évig az oxfordi egyetemen tanult, ahol a vietnami háborút ellenző mozgalomban is részt vett. Hazatérve a Yale Egyetem Jogi Karán szerzett újabb oklevelet, majd 1972-76 között az Arkan- sas-i Egyetem Jogi Tanszékén oktatott. 1976-ban az állam főügyészévé, 1978-ban kormányzójává választották — 32 évesen a legfiatalabb kormányzó volt az ország történetében. Kétéves szünet után ezt a tisztet ismét elnyerte és azóta is betöltötte. 1975-ben kötött házasságot Hillary Rodmannal, diáktársával a Yale Egyetemről, aki országos hírű jogász, a gyermekvédelem szakértője. Egyetlen gyermekük, Chelsea 12 éves. Bili Clinton korán született politikai törekvéseihez alapos tárgyi tudás, jó kapcsolatteremtő készség járult. Kormányzóként általában népszerűnek, sikeresnek bizonyult, bár bírálták azért, hogy túlságosan is a kompromisszumok embere és véleményét a politikai szükség- szerűségek szerint változtatja. Az indulást az elnökválasztási versenyben már 1988-ban mérlegelte, de kora miatt a tervet feladta, majd 1992-ben valósította meg — amikor egyébként George Bush elnök elsöprőnek vélt esélyei miatt a vezető demokratapárti politikusok nem indultak. A kis déli állam kormányzója az ismertebb jelöltek között így is esélytelennek látszott. Clinton a vádaskodások miatt, amelyek magánéletével kapcsolatban, illetve a vietnami katonai szolgálat elkerülése miatt érték, már a kampány elején, az előválasztásokon kishíján kiszorult a mezőnyből. Szívós munkával azonban sikerült visszatérnie, sorra legyőznie öt, párton belüli ellenfelét, s a demokraták júliusi kongresz- szusa őt jelölte az elnökségre. Kitűnően szervezett választási gépezete, fáradhatatlan kampányozása segített abban, hogy mind nagyobb fölénybe kerüljön George Bush elnökkel szemben, akit a választók jelentős része gyenge vezetéséért, elsősorban az ország rossz gazdasági helyzetéért elmarasztal. A novemberi szavazáson Clinton 43, Bush 38, a független Ross Perot 19 százalékot kapott — az új elnököt tehát elvileg a szavazók kisebbsége támogatja. A közvéleménykutatások szerint azonban népszerűsége azóta tovább nőtt és immár a lakosság 70 százaléka bízik benne. Személyében az 1980-ban távozni kényszerült Jimmy Carter óta először kerül demokratapárti elnök a Fehér Házba. Clinton középutas, valamennyi társadalmi réteg számára elfogadható gazdaságpolitikát ígért. Fő céljai a gazdaság fellendítése, a közoktatás megjavítása, általános betegbiztosítás bevezetése. Kül- és katonapolitikai téren nem jelzett sok változást az elmúlt évek politikájához képest, csak azt, hogy elvtelen kompromisszumok helyett nagyobb hangsúlyt kíván adni az emberi jogok, a demokrácia ügyének. Clinton támogatja a FÁK államainak megsegítését és korábban sürgette, hogy akár fegyveres beavatkozással is biztosítsák a boszniai segély- szállítmányokat. Újabban ismételten leszögezte, hogy szárazföldi csapatok bevetéséről Boszniában nem lehet szó, de nagyobb gazdasági és politikai nyomást kíván gyakorolni a szerbekre, mert az „etnikai tisztogatás” elfogadhatatlan. Tanácsadói szerint érdeklődik Közép-Kelet- Európa iránt, de jelezte, hogy — legalábbis kezdetben — fő figyelme mindenképpen a hazai kérdések felé fordul majd. Elvi álláspontja, hogy Amerikának előbb meg kell erősödnie ahhoz, hogy a tőle várt szerepet betölthesse a világpolitikában. Az Izrael által Libanonba deportált több mint 400 palesztin egyik rokona látható a képen, bal kezében a Korán, jobb kezének egy ujjával „az egyetlen Alla- hot” jelzi AP-feivet&ek Az Egyesült Államok két Patriot rakétaállást helyezett el szerdán Kuvait egy stratégiailag fontos pontján. Az öbölháború idején is ezeket vetették be az íraki Scud rakétákkal szemben. Most Kuvait védelme érdekében hozták ezeket a térségbe, ahol egyre nő a feszültség AF-felvétel
