Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. január 21., csütörtök Új szakirány Nagykállóban Nagykálló (KM - KJ) — A nagykállói Budai Nagy Antal Óvónői és Pedagógiai Szakközépiskola 1993 szep­temberétől új szakirányú képzésbe kezd. Ezzel egyide­jűleg leállnak a középfokú óvónői szakkal, vagyis az 1993/94. tanévre már nem vesznek fel tanulókat az ilyen profilú osztályba. Ehelyett egy közgazdasági szakirányú tanulócsoportot (36-os lét­számmal) iskoláznak be, melyben a diákok a pénzügyi ágazaton oktatott ismereteket sajátíthatják el négy év alatt. Az iskola vezetése és tan­testülete azért döntött a pro­filváltoztatás mellett, mert a középfokon végző óvónők munkába állása egyre nehéz­kesebb, a készülő oktatási törvény ez irányú szabályo­zása sem jelez biztató pers­pektívát. A vállalkozásokra, különböző társulási formákra átálló gazdasági szféra vi­szont mind több, megbízha­tóan felkészült pénzügyi szakembernek ad munkale­hetőséget. A nagykállói köz- gazdasági szakkal a jelenleg ilyen képzést folytató közép­iskolák száma négyre növek­szik a megyében. A végzős nyolcadikosok jelentkezését — hasonlóan a többi közép­fokú intézményhez — febru­ár 15-éig várják. Az elsősorban a pályaal­kalmasságot megállapítani kívánó tájékozódást február 26-án tartják. Fontos tudni­való még, hogy az iskola két, pedagógiai szakirányú osz­tályába továbbra is változat­lan feltételekkel vesznek fel tanulókat az 1993/94. tanév­re. Vonósnégyes-fesztivál Budapest (MTI) — A bu­dapesti Francia Intézetben január 18-án a magyar Kel­ler vonósnégyes koncertjé­vel nemzetközi vonósnégyes­fesztivál kezdődött. A január 22-éig tartó zenei programban fellépő quartettek valamennyi­en az Eviani Nemzetközi Vo­nósnégyes Verseny győztesei. Január 20-án a francia Manf­red csoport vonósai játszottak, 22-én pedig az orosz zené­szekből alakult, Franciaor­szágban működő Anton vo­nósnégyes mutatkozik be. A koncerten, a Magyarországon ritkán játszott Debussy-, Ra­vel- és Franck- művek mellett hallható lesz Haydn-, Beetho­ven- és Csajkovszkij-kompozí- ció is. Az intézet szeretné a prog­ramjait szervesen beépíteni Budapest zenei életébe — tá­jékoztatta a sajtót Alain Lom­bard igazgató. Barokk zenei hetet rendeznek februárban és áprilisban. A koncerteken ma­gyar sztárvendégeknek tapsol­hat a közönség: Kocsis Zoltán február 6-án, Ránki Dezső és Klukon Edit február 16-án lép fel. A Crescendo Alapítvány támogatásának köszönhetően fiatal művészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. A tavaszi fesztivál kereté­ben XX. századi zenei koncer­tek szerepelnek a Francia Inté­zet terveiben, és a jövőben szeretnének több dzsessz- és rockestet is tartani. Jazz most... Egy hét fesztivál a színpadon Budapest (MTI) — Jazz most... — Egy hét fesztivál címmel január 22-ig tartó kul­turális rendezvénysorozat kez­dődött a napokban a budapesti Egyetemi Színpadon. A prog­ramot a „Lenyomatok — jazz az agyakban és az anyagban” című kortárs képzőművészeti kiállítással nyitották meg, majd a nyolctagú Capella Con Durezza osztrák együttes szó­rakoztatta a hallgatóságot a Szerb utcai intézményben. A múlt hét végén az Art Swing és a Fortimbrass hang­versenyét követően László Attila új formációjának, a Rhythm and Bass csoportnak a bemutatkozását kísérhették fi­gyelemmel az érdeklődők. A fesztivál harmadik napján Bin­der Károly zenekara, a Pangea lépett a közönség elé. A ha­gyományos (keddi) egyetemi színpadi filmesten a Round Midnight című Herbie Han­cock-Dexter Gordon nevével fémjelzett alkotást tekinthet­ték meg a jazzbarátok. Szerdán este a Soma együt­tes adott koncertet. A kortárs jazz fesztiváljának záróesemé­nyeként január 22-én, pén­teken lép fel a Fogarasi-Latt- mann-Jávory trió. Szólistá­juk: Dániel Annah. A nagydobos áhítata Szekeres Tibor felvétele Aranygyöngyös, aranysarkantyús követeink A 17 kiadott díjból hetet hazahoztak a nyírségesek Nyíregyháza (KM — Kál­lai János) — Egy kulturális rendezvény léte és szüksé­gessége nem mérhető le egy­szeri, látványos siker alap­ján — olvashatjuk a XI. Or­szágos Szólótáncfesztivál programfüzetének bevezető­jében. Valóban. A találkozó életre hívása hosszú időn át szép példája volt a Népművelési In­tézet és a művelődési otthonok együttműködésének, és remél­hetőleg a Magyar Művelődési Intézet ugyancsak szívügyé­nek tekinti most és a jövőben is a nemzeti kultúra értékmeg­őrzésének és ápolásának ezt az igen fontos seregszemléjét, „életben tartását”. Elsöprő siker A január elején megrende­zett békéscsabai fesztiválon a Nyírség Tácegyüttes tagjai el­söprő sikert arattak, és így ért­hető, hogy a csapat művészeti munkájának irányítói — De- marcsek György és Szilágyi Zsolt jogos büszkeséggel szá­moltak be a szólótáncos-talál­kozó eseményeiről. D. Gy.: — A Nyírség Tánc- együttes a fesztivállal kezdte meg az új évet. A felfutó rend­szerű szólótáncverseny előse­lejtezőiből — a mieink Gyo- maendrődön indultak — 10 táncosunk jutott be a csabai döntőbe. Mondhatom, már ez is siker, hiszen a néptáncnak ez az egyik legelőkelőbb fesz­tiválja. Itt nem együttesek sze­repelnek, hanem a karakteres szólisták mérhetik össze a tu­dásukat. —Mit ért azon, hogy szólis­takarakter? D. Gy.: — Arról van szó, hogy itt nem elegendő csak hitelesen és szépen eltáncolni az „anyagot”, hanem az elő­adónak igazi egyéniségnek kell lennie, új színt kell bele­vinnie a koreográfiákba. — Milyen táncokkal léptek fel a nyírségesek? Sz. Zs.: — A férfi szólósok­nak és a párosoknak (ezek nő­tagjait szintén szólótáncosként értékelték) voltak kötelező penzumaik és szabadon vá­lasztott táncaik. A párosoknak a szatmári csárdás, a somogyi ugrós és csárdás, valamint az eleki (román) zsok volt előír­va, a férfiaknak a lőrincrévi pontozó, a vasvári verbunk és a somogyi kanásztánc. Mind­egyikből fel kellett készülni, mert hogy végül is mit kell előadni, azt csak a bemutató előtti húzás árulta el. — Milyen szempontok alap­ján döntött a szakmai zsűri a díjakról? A zsűri mindenre figyelt D. Gy.: — Mindenki két­perces időtartamú táncfolya­matot mutatott be. Mint már említettem, a zsűri — a nép­tánc szaktekintélyei — komp­lexitásában nézte az egyes produkciókat. Azaz: figyelem­mel volt a táncos egyéniségé­re, a koreográfia megszerkesz­tettségére, a zenei hitelesség­re, a ruhaviselet és a tánc össz­hangjára, és még sok apróbb- nagyobb dologra. —Essék szó most már a sza­bolcsi siker kovácsairól, a dí­jazottakról! Sz. Zs.: — A leányok leg­jobbjai aranygyöngyös díjjal, a fiúk kiválóságai pedig arany­sarkantyússal térhettek haza, és voltak ezeken kívül külön- díjak. Dániel Imre, Papp Judit és Fábián Enikő első alkalom­mal, Antal István és Bíróné Marsi Andrea másodszor, Sza- boné Antal Ilona és Bistey At­tila pedig már harmadszor részesült a magas elismerés­ben. A 17 kiadottból 7 díjat el­hoztunk. Fábián Enikő pedig még az Oskó Endréné kore­ográfus, a fesztivál tiszteletbe­li meghívottja által alapított vándordíját is megkapta. És ami külön örömünkre szolgált: a valóban szép eredmények­ben a fiatal generáció játszotta a főszerepet, vagyis lesznek továbbvivői a díjszerző ha­gyománynak Nyíregyházán! — Milyen eseményekkel, fel­lépésekkel folytatja a Nyírség Táncegyüttes a még épp hogy csak megkezdett évet? Mikor szerepelnek újra hazai tere­pen? D. Gy.: — Legközelebb Amatőr felvétel még nem itthon, hanem Bu­dapesten táncolunk. Január 23-án a Kongresszusi Köz­pontban lépünk színpadra a Néptáncantológia elnevezésű találkozó résztvevőiként. Ez egy olyan bemutató lesz, melynek a programját az el­múlt év legjobb együtteseinek a legjobb koreográfiáiból állí­tották össze. Hasonló ren­dezvényre (a gyermekantoló­giára) kaptak meghívást az együttes gyermektáncosai. Ők Szilágyi Zsolt érpataki „szár­mazású” Játékok és táncok című koreográfiájával mutat­koztak be. Új év, újabb szereplések Nyíregyházán rövidesen, február 6-án, a Bujtosi Szaba­didő Csarnokban láthat és hallhat bennünket a hazai kö­zönség egy egész estét betöltő műsorban. Persze — mint ahogyan ez eddig sem volt szokásunk — nem pihenünk az aranygyöngyeinken és sar­kantyúinkon. Inkább szépít­jük, tisztogatjuk őket, nehogy veszítsenek fényükből. Pedagógusok szakszervezeti követelései Főtitkári tájékoztató az orvoslandó problémákról Budapest (MTI) — A Pe­dagógusok Szakszervezete örömmel veszi, hogy végre van közalkalmazotti tör­vény, ugyanakkor a jogsza­bály számos elemét kifogá­solja. Ilyen értelemben nyi­latkozott Szöllősi Istvánné, az érdekképviselet főtitkára a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: szükséges­nek tartják, hogy az 1992. júli­us 1-je óta hatályos közalkal­mazotti törvényt módosítsa a parlament. Ehhez a pedagó­gustársadalom támogatását kérve aláírásgyűjtési akciót kezdeményeznek. A törvényt úgy kellene módosítani, hogy annak hatálya valamennyi, te­hát az egyházak, alapítványok és üzemek által fenntartott, közoktatási-nevelési feladato­kat ellátó intézmények dolgo­zóira is kiterjedjen. Ugyancsak a követelések között szerepel, hogy a tör­vény ismerje el egyértelműen közalkalmazotti jogviszony­ban töltött időnek az 1992. július 1-je előtt minden mun­kaviszonyban, illetve munka­végzésre irányuló egyéb jog­viszonyban töltött időt, füg­getlenül az állásváltozások jo­gi minőségétől. A PSZ főtitká­ra szólt arról is: nem most először emelnek szót a közal­kalmazotti törvény hiányossá­gai miatt. Az elmúlt év no­vember 4-én az Alkotmánybí­rósághoz fordultak, november 22-én pedig a magyar közok­tatás válságának kezelésére készített kríziskezelő csomag­jukat eljuttatták a honatyákhoz és a kormányhoz. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátet­te: az Alkotmánybíróság még nem reagált megkeresésükre, Andrásfalvy Bertalan művelő­dési miniszter azonban válság- kezelő csomagjukért köszöne­tét fejezte ki. Szöllősi Istvánné kitért a pedagógus-munkanélküliség problémájára. Hangsúlyozta: tavaly májusban 3300, decem­berben pedig már 4000 mun­kanélküli pedagógust regiszt­rált az Országos Munkaügyi Központ, miközben a jegyzett üres állások száma mindössze 284 volt. Rámutatott: a növe­kedés ütemét ijesztőnek tartja. Elmondta: nemcsak az orosz­tanárok, hanem az óvónők, a szakoktatók, a kollégiumi ne­velőtanárok és a napközi ott­honi nevelők átképzésére is szükség lenne. Meggyőződése szerint a pedagógus-munkanélküliség csökkentését eredményezné, ha nem a diákok, hanem cso­portlétszám alapján finanszí­roznák az intézményeket. Ismét lesz magyar filmszemle Budapest (MTI) — A feb­ruár 5-én kezdődő, immár 24. Magyar Filmszemle fő célja, hogy a szétesett szakma ismét összejöjjön — mondta Kézdi- Kovács Zsolt, a fesztivál igaz­gatója a napokban tartott sajtó- tájékoztatóján. A rendezvé­nyek sorából kiemelte a Fiatal film című beszélgetést, ahol az utóbbi évek új irányzatairól lesz szó. A 27 benevezett já­tékfilm — mind az ősbemuta­tók, mind az addig vetített fil­mek — és a mintegy 70 órányi dokumentumfilm többsége részt vesz a versenyben. A já­tékfilmes zsűri — melynek el­nöke Jókai Anna — hat díjat, a dokumentumfilmesek négyet osztanak ki. Náluk Losonczi Ágnes az elnök. A szemlére érkező külföldi újságírók a nekik legjobban tetsző alko­tást Gene Moskowitz-dí])a\ ju­talmazzák. A Pesti Műsor által felajánlott díjat a közönségnek tetsző mű kapja. A zárófilmként levetítendő Szerpentintáncosnő című ma­gyar-német alkotás kapcsán Kézdi-Kovács Zsolt utalt arra, hogy a jövőben növekedni fognak a koprodukciós mun­kák. A versenyprogramot a Met­ro, a dokumentumfilmeket a Szindbád moziban vetítik. A nagyközönség a szemle után­játszó mozijában, a Művész­ben láthatja a filmeket. Maár Gyula filmje, a Hoppá!, két héttel a szemle után indul a berlini filmfesztiválon is. A Nyírség Táncegyüttes teiiepese Nyiregyhaza-soston, a muzeumtalu hangulatos környezetében

Next

/
Thumbnails
Contents