Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

1993. január 20,. szerda KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország H Újabb támadások Irakban Az amerikaiak egy több mint 40 Tomahawk páncélos rakétából álló sorozatot lőt­tek a gyárra, melyeket az iraki nukleáris fegyverprogramban használtak Washington (MTI) — Az amerikai légierő — törökor­szági támaszpontról kiindulva — kedden ismét légvédelmi állásokat bombázott Észak­iakban. A tájékoztatás szerint a szerda óta negyedik Irak-el- leni csapásra az adott okot, hogy Irak ismét megsértette a repülési tilalmat az ország északi részében —jelenti Hel- tai András, az MTI tudósítója. — Az amerikai kormányzat a következő időszakban meg­megújuló támadásokkal kí­vánja aláásni Szaddam Hú­széin rendszerét, de nem ter­vez átfogó támadást, mert azt sem a külvilág, sem az ame­rikai közvélemény nem támo­gatná — idézte kedden a The New York Times a lelépő Bush-kormány és a szerdától kormányzó Clinton-kabinet il­letékeseit. Eszerint nem fognak meg­elégedni azzal, hogy iraki pro­vokáció eseten visszacsapja­nak, hanem mind keményeb­ben lépnek majd fel. A mérle­gelt lehetőségek között van, hogy felfegyverezzék az észak -iraki kurdokat, illetve a Dél- Irakban élő síita mohamedá­nokat, akik ugyancsak ellensé­gesek a Szaddam-kormánnyal szemben. Ésszerű volt a kompromisszum Boszniai szerb vezetők állásfoglalásai a genfi egyezménnyel kapcsolatban Belgrad (MTI) — Boszniai szerb vezetők sorra állást fog­laltak a köztársaság jövőjéről szóló genfi egyezmény mel­lett, s a Radovan Karadzic ál­tal múlt kedden aláírt megál­lapodást szükséges és ésszerű kompromisszumnak nevezték. A boszniai szerb elnök — mint emlékezetes — a svájci konferenciavárosban csak a nemzetközi katonai interven­ció kilátásba helyezése után, s a szerbiai, valamint a monte­negrói vezetők rábeszélésére fogadta el a rendezést célzó tervezetet, amely — Bosznia egységét megőrizve — nem etnikai alapon irányozza elő a köztársaság közigazgatási fel­osztását. A 10 boszniai „kan­ton” létrehozása ellentétes az eredeti szerb elképzeléssel. Karadzicék korábban a meg­hódított területek teljes önál­lóságát követelték, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a boszniai körzetek hatvan szá­zalékát magában foglaló részt később Szerbiához csatolják. Radovan Karadzic ezt a ter­vet Genfben egy hete kényte­len volt feladni, s némi huza­vona után „elvi” hozzájárulá­sát adta a Jugoszlávia-konfe- rencia társelnökei által kidol­gozott tervezethez. A hozzájá­rulás elvi jellege azt jelenti, hogy Karadzic a boszniai szerb parlament egyetértésé­hez kötötte a megállapodást, s egyhetes haladékot kért. A Szarajevó melletti szerb főha­diszálláson Paleban most meghozandó döntéstől függ tehát az, hogy a nemzetközi közösség kénytelen lesz-e be­váltani fenyegetését, s végre­hajtja-e az intervenciót, hogy katonailag szerezzen érvényt a boszniai légtérzárlatnak. Momcilo Krajisnik, a bosz­niai szerb parlament elnöke televíziós nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbek történelmi keresztút- hoz érkeztek, s óriási nemzet­közi nyomás mellett kell meg­találniuk a helyes stratégiai irányvonalat. A kedden dél­után kezdődő parlamenti ülés­sel kapcsolatban rámutatott, hogy a szerbeknek bízniuk kell képviselőikben, abban, hogy nem fogják őket elárulni, s nem fognak beleegyezni semmi olyan kompromisz- szumba, amely lehetetlenné tenné stratégiai céljaik valóra váltását — a szabadság és az államalkotás megvalósítását. A szerbiai vezetők is a kompromisszum elkerülhetet­lenségét ecsetelték, a szerb propaganda pedig azt emeli ki, hogy a nemzetközi közösség elismerte a boszniai szerb par­lamentet, amikor hajlandó volt várni a szerb törvényhozók hozzájárulására. Slobodan Mi­losevic szerb elnök — aki Genfben a korábban általa is szorgalmazott nagyszerb irányzat legalább időleges fel­adására késztette Radovan Karadzicot — olasz lapoknak adott nyilatkozatában a bosz­niai szerbek megegyezési haj­landóságát hangoztatta. A L’ Espressóban megjelent inter­júban Milosevic azt állította, hogy Karadzic kész a boszniai területek 20 százalékát átadni a muzulmánoknak, de rögtön hozzáfűzte, hogy ő „csak Szerbia elnöke” — vagyis nem nyilatkozhat a boszniai szerbek nevében. Magyar-amerikai szerző Clinton-indulója Forgácsok a washingtoni beiktatási ünnepségekről Washington (MTI-Pano- ráma) — A munkabírásáról híres új amerikai elnök hét­főn hajnalban kezdte a napot: miután kocogott a még sötét utcákon, hajnalban már alma materében, a Georgetown egyetemen volt, ahol a was­hingtoni diplomáciai képvi­seletek vezetőivel találko­zott. Clinton beszéde a jö­vendő amerikai külpolitiká­ról nem hozott sok újat, de az esemény mindenképpen em­lékezetes marad a többnyire idősebb nagykövetek köré­ben: a fagypont körüli hő­mérsékletben már reggel 8 előtt hajadonfőtt kellett ülni­ük az udvaron, hogy meg­hallgassák a 46 éves elnök beszédét. A többnyire kopasz fődiplomaták közül az egyet­len, aki a protokoll elé he­lyezte egészségét, Franz Höss osztrák nagykövet volt: stájer kalapja messzire lát­szott a fedetlen és fagyos nagyköveti koponyák erdejé­ben. Az edzett és fáradhatatlan Clinton ez után a feketéket oktató Howard egyetemen vett részt a Martin Luther King emlékünnepe alkalmá­ból rendezett ünnepségen. Ott volt a meggyilkolt pol­gárjogi vezető javakorabeli fia, akinek Clinton nyilvá­nosan átadta a mama, Coretta King üzenetét: viselkedjék Washingtonban tisztessége­sen... A derültségre az elnök elmondotta, hogy édesanyja vele is mindmáig hasonló hangnemben beszél, s ha a emberek tudnák, miként vé­lekedik róla a kedves mama, aligha választották volna meg elnöknek... Clintonék ez után 50 kivá­lasztott polgárral ebédeltek, akikkel a választási kam­pányban ismerkedtek meg. Időközben Washington szí­vében, a Lincoln emlékműtől h kapitoliumig terjedő óriási parkban népünnepélyt ren­deztek. Pop- és jazzegyütte­sek, a Broadway revüsztárjai szórakoztatták a napfényes télies időben a közönséget, amelyben nem volt hiány, lévén a King-ünnep munka­szüneti nap. Miközben a nép szórako­zott, új elnöke és alelnöke tovább dolgozott: politikai tanácskozások után este sor­ra négy beiktatási díszvacso­rán jelentek meg a város kü­lönböző pontjain. Este nagy­szabású díszhangverseny is volt a Kennedy Centerben. A belépőket ugyan ingyen ad­ták, de a közönségnek egy- egy konzervet kellett hoznia az otthontalanok megsegíté­sére. A szerdai beiktatási pará­dén a magyar származású Litkei Ervin „Bili Clinton in­dulóját” játssza majd a chi­cagói középiskola zenekara, ahol Hillary asszony, az el­nök felesége tanult. A buda­pesti születésű Litkei 1948- ban került az Egyesült Álla­mokba. Először Hollywood­ban Hajmássy Ilonának írt dalokat, majd — miközben sikeres New York-i üzletem­ber — Franklin Roosevelt óta minden elnöki beiktatás­ra indulót komponált. Pártat­lan volt, eddig a demokrata Lyndon Johnson, illetve a re­publikánus George Bush be­iktatására szerzett művét adták elő, a clintoni induló a harmadik. Amerikai lapok nagy fel­háborodással kommentálják, hogy a vasárnap esti, a Lin- coln-emlékműnél rendezett nagyszabású koncertet, ame­lyen Hollywood színe-java szerepelt, eladták a HBO ká­bel tv-nek, így a közterüle­ten, közügyben rendezett ün­nepséget csak az amerikaiak szerény kisebbsége láthatta. (A HBO-előfizetők száma 15 millió.) A sajtó nem a keres­kedelmi alapon működő cé­get hibáztatja, amely másfél millióért megvette a közve­títés kizárólagos jogát, ha­nem az ünnepségek rende­zőit, akik azt áruba bocsátot­ták. A háromnapos ünnep­ségsorozat teljes költségeit egyébként már 25 millió dol­lárra becsülik. Az-összeget többek között a magánszek­tor jelentős adományaiból fedezik — ami ismét csak kemény bírálat tárgya. Báli vigasságok Ausztriában Becs (MTI-Panoráma) — Farsang, pontosabban báli ügyekben Ausztriában nem is­mernek tréfát. A bálszezon nem esik egybe a farsanggal, kis túlzással azt is lehet mon­dani, hogy mindig tart, de azért az igazi rangos mulatsá­gok így január-február tájára esnek. Nemcsak az időpont, hanem a helyszín is tükrözi, hogy mennyire előkelő az ép­pen bálozó társaság: a „job­bak” valamelyik palotában kapnak helyet, vagy akár a Hofburgban, a csúcs pedig az operabál. Ami a Hofburgot illeti, a tűzvész se csökkentette az itt rendezett bálok számát: igaz, a Redouten-Saal, a vigadó, vagy másként bálteremnek nevezett szépséges helyiség jó pár évig kiesik a helyszínek közül, de hát az épületegyüttes nem szű­kölködik hasonlóképpen rep­rezentatív termekben. Tizen­nyolc a Hofburg-bálok száma, s néhány már meg is volt, például a császárbál december 31-én: erre az eredetileg a le­égett terembe tervezett ren­dezvényre már a tűzvész ide­jén volt 300 asztalfoglalás. Gond nélkül helyezték el a vendégeket a díszteremben, s a mulatság igen jól sikerült — többezres részvétellel. Érdekes eseménye volt a szezonnak a múlt hétvégi vi­rágbál: itt még a tombola nye­reményei is növények voltak, bár mi tagadás, a városháza gyönyörű virágdíszítéséből a tömeg miatt alig látszott vala­mi. Minden jegy elkelt erre a bálra is, vagy talán még annál is több? A bécsi rendőrség az idén szigorú — biztonsági cél­zatú — ellenőrzéssel fenyege­tőzött. Büntetni fogják azokat a rendezőket, akik a terem be­fogadóképességénél több je­gyet adnak el, s ha a terem a hatóság szerint megtelt, egy szerűen bezárják a kaput, nem törődve a szabályos jeggyel rendelkező kintrekedőkkel. Kérdés, mi lesz a fenye­getőzésből... A legtöbb szó persze a bálok báljáról esik: január körül minden évben megkezdődnek a viták arról, vajon egyáltalán legyen-e operabál. Es mivel már arra is volt példa, hogy el­maradt — két éve, az Óböl- háború miatt — a vita nem is lefutott még. Igaz, az a két évvel ezelőtti döntés olyan ke­serű tapasztalatokkal járt, hogy sokan kétlik, vállalják-e a megismétlését azok, akikre a döntés felelőssége nehezedik. Ha mondjuk operabál nem is lesz, van még elég egyéb a listán. A legnagyobb gond az, hogy a farsang csúcsidősza­kában kevés a megfelelő hét­vége, így aztán torlódás van. És mit tesz a szegény legfel­sőbb néhány ezer, hogyan old­ja meg, hogy egyszerre mind­egyiken ott legyen? A farsang fővárosa — leg­alábbis Ausztriában — a ka- rintiai Villach. Január közepé­től uralkodik itt a farsangi bo­hóságok hercege, immár 38-ik alkalommal. Az ünnepélyes tanácsülésen a polgármester a város kulcsát az idén is átadta XXXVIII. Fidius hercegnek: mostantól kezdve ő irányítja az ügyeket. Felelőssége nem csekély: a február 23-i farsan­gi felvonulásnak ismét világ­raszólónak kell lennie, hiszen ez az események eseménye, meghívtak rá mindenkit, aki számít ebben az országban. Valójában nem a herceg ura­lomra kerülésével kezdődnek az előkészületek: a rossznyel­vek szerint a farsangi menet­ben résztvevők éppen csak hogy leteszik a jelmezt és máris megkezdik a készülő­dést a következőre. Az ese­ményt közvetíti évről évre — az idén harmincadszor — az osztrák televízió nem csekély sikerrel: tavaly minden műsor közül ez a közvetítés érte el a legnagyobb nézettséget. Nappallá vált éjszaka Milánó (MTI) — Nappali fény borította be néhány pil­lanatra az éjszaka egét keddre virradóan Olaszország északi részén. A szokatlan világossá­got és a mennydörgésnél is hangosabb robajt valószínűleg egy nagy meteorit becsapódá­sa okozta. — A jelentések alapján min­den bizonnyal egy meteor vagy üstökösdarab került a föld légkörébe. Egy ilyen fé­nyű és hangerejű jelenséget azonban csak egy több méter átmérőjű meteor vagy üstökös okozhatott — vélekedett Ma­rio Cordino, a Brera Csillag- vizsgáló munkatársa Milánó­ban. Az olasz hatóságok kizárták annak a lehetőségét, hogy az eseménynek köze lenne az Adriai-tenger túlsó partján fo­lyó jugoszláviai háborúhoz. A vöröskeresztes Diana. A walesi hercegnő egy brit vöröskeresztes segéiyházat látogatott meg tegnap Londonban, A hercegnő a Vöröskereszt támogató­ja, s a közeljövőben Nepálba utazik, hogy az ottani menekültközpontokat megtekintse AP-felvéteiek «•>/. .• v / Vv<:w' .v. .• *. a f

Next

/
Thumbnails
Contents