Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
12 Kelet-: Akadémikusjelöltek Megyénkből indultak valamennyien Budapest (KM - M. S.) — Az 1993. évi májusi közgyűlésen ismét új rendes és levelező tagokat választ a Magyar Tudományos Akadémia. Összesen 152 új levelező tag megválasztására érkezett javaslat, rendes tagságra 26 levelező tagot ajánlottak. A Magyar Tudomány legutóbbi számában közzétették a névsort, ebben tallóztunk. Az új jelöltek között öt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei születésű tudós van — közülük többeket korábban már bemutattunk lapunkban. A matematikai és fizikai tudományok osztálya levelező tagnak ajánlja Pócsik Györgyöt, aki 1933-ban Kisvárdán született. Az ELTE elméleti fizikai tanszékének egyetemi tanára, 1967-ben kvantumtér- elmélettel foglalkozó értekezésével nyerte el a fizikai tudomány doktora fokozatot. Tevékenységét több díjjal — köztük 1992-ben Akadémiai díjjal — ismerték el. A Trieszti Elméleti Fizikai Központ levelező tagja. Az agrártudományok osztálya levelező tagnak ajánlotta Bartha Adorjánt, aki 1923-ban Porcsalmán született. Szűkebb szakterülete az állatorvosi virológia. Az MTA Állatorvostudományi Kutató Intézetének igazgatója. Doktori értekezését Egyes állati herpesz- és adenovírusok rendszertani, valamint védekezési szempontból fontos tulajdonságai címmel 1981-ben védte meg. Két szabadalma van. Kutatásai eredményeinek megalapozottságát jelzi, hogy a 20-25 éve írt cikkeire rendszeresen még az utóbbi időkben is hivatkoznak a tudományos dolgozatokban. Hazánk egyik legeredményesebb és külföldön is elismert virológusa számos nemzetközi tudományos bizottság tagja. Munkásságával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar állatorvosi virológiát a nemzetközi élmezőnyben tartják számon. Ugyanebben az osztályban Kecskés Mihályt is levelező tagnak ajánlották, aki 1931- ben Vasmegyeren született. Szűkebb szakterülete az általános és alkalmazott mikrobiológia: talaj- és környezeti mikrobiológia; talajbiotechnológia; biohidrometallurgia. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mikrobiológiai tanszékén egyetemi tanár. Doktori értekezését 1977-ben védte meg. Két szabadalma is van. Az orvosi tudományok osztályában levelező tagnak ajánlották Tárnái Kálmánt, aki 1929-ben Nyíregyházán született. Szűkebb szakterülete: félvezető eszközök és technológiájuk, mikroelektronika. A BME elektronikus eszközök tanszékén egyetemi tanár. Doktori értekezését, amely a félvezető eszközök és struktúrák tárgyköréből készült, 1985-ben védte meg. A tanulmányok mellett 19 szakmai könyvet írt, nyolc szabadalomban részes. Meghívott professzorként több külföldi egyetemen tartott hosszabb- rövidebb előadássorozatokat. A kémiai tudományok osztálya javasolja levelező tagnak Kelen Tibort, aki 1930-ban született Vaján. Vegyészi pályafutását a szilikátüvegek ipari kutatásával kezdte a Tungsramnál 1953-ban, e témából kandidált 1967-ben. A polimerdegradáció kutatását 1966-ban kezdte meg az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetben, e kutatásai alapján lett a kémiai tudomány doktora 1975-ben. Egyetemi tanár, a KLTE alkalmazott kémiai tanszékének vezetője. Több találmány társszerzője. Amerikai, németországi egyetemeken volt vendégprofesszor. Fényben és árnyékban Nyíregyháza (KM) — Az önvallomások korát éljük. Színészek, politikusok vallanak pályájukról, életükről, könyvek tucatjai jelennek meg híres emberek életrajzairól. A közelmúltban egy szimpatikus színésznek, Horváth Teri Kos- suth-díjas színművésznek a vallomásai láttak napvilágot Fényben és árnyékban címmel. A könyv a neves színésznő vallomásait, gondolatait tartalmazza a világról, a színpadról, a nagy elődökről, a kortársakról s önmagáról. A színházról, az életet jelentő deszkákról szólnak ezek a történetek. Régi példaképek elevenednek meg a könyvben: Jászai Mari, Jávor Pál, Dayka Margit, Mezei Mária, Kiss Manyi. Bepillantást nyerhetünk a kulisszák mögé is, érdekes történeteket olvashatunk karrierekről, bukásokról, színészdinasztiákról. (Fényben és árnyékban. Széphalom Könyvműhely, 1992) A magyar nyelv jubileuma Tartuban Hetvenöt éve tanulhatnak magyarul is Észtországban é Budapest (MTI) — Pezsgő nem durrant, a professzori dolgozószoba asztalán csak teáscsészék gőzölögtek és ünnepi beszédek sem hangzottak el. A jelenlévők, köztük a tudósító, halk beszélgetéssel ünnepelték az évfordulót. 75 éve, hogy Kelet-Eu- rópa egyik legrégibb felső- oktatási intézményében, a 360 éves tartui egyetemen létrejött a finnugor nyelvek tanszéke és elkezdődött a magyar nyelv oktatása. Megismerni a rokonokat AII. Gusztáv Adolf svéd király alapította egyetem mindig is kiemelkedő szerepet játszott az észt nemzeti gondolat ápolásában, a kis nép öntudatának erősítésében. Magától értetődő hát, hogy a függetlenné vált Észtországban itt szerveződött meg az első olyan tudományos műhely, amely a rokon népek kultúrájának tanulmányozásával és oktatásával kívánta erősíteni az észtek identitástudatát. Magyar oktatók A távoli rokon nép nyelvének tanítását eleinte saját erőből próbálták megoldani, de hamar kiderült, hogy hozzáértő segítség nélkül az oktatás vakvágányra fog futni. Négy évnek kellett azonban eltelnie, amíg a tartuiaknak sikerült felvenniük a kapcsolatot a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemmel, ahonnan Vizányi Elemér személyében kiválóan képzett nyelvészt küldtek a baltiak segítségére. Vizányi hat éven át tanított Tartuban, s nemcsak a magyar nyelv szabályaival, hanem a XVIII-XIX. századi magyar irodalommal is megismertette hallgatóit. Györke József és Fazekas Jenő követte még 1940-ig, amikor Észtország függetlenségének megszűnése után egy időre vége szakadt a magyar nyelv tartui oktatásának is. Finnugor tanszék Évtizedeknek kellett eltelniük, amíg ismét magyar szó hallatszott az öreg egyetemi épületben — mesélte Ago Künnap professzor, az uráli nyelvek szakértője, a finnugor tanszék vezetője. — A nyolcvanas években már ismét működött a tanszék, s a magyar nyelv, ha csak kis óraszámban is, az észt filológia szakos hallgatók tantárgyaként ismét helyet kapott az oktatási programban. Eddig évente mintegy száz hallgató ismerkedett a magyar nyelv alapfogalmaival, de a helyzet az idei tanév kezdetén megváltozott. Átszerveztük az egyetemi oktatást, s ennek kapcsán 61-re csökkent a magyart tanulók száma, de a csökkenés a minőség számottevő javulásával járt együtt. Ma már csak azok ismerkednek a magyarral, akiket valóban érdekel ez a nyelv és elmélyültebben kívánnak foglalkozni vele. A tananyag négy évre szól, s országismeret és nyelvtörténet is szerepel benne. Vendégoktatók kellenének — A baj csak az, hogy alig bírjuk a munkát — veszi át magyarul a szót Anu Nurk, a tanszék vezető oktatója. — Korábban a Kárpátaljáról érkezett tanárok és Magyarországról jött vendégoktatók segítettek bennünket, de azóta, hogy tavaly a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről jött Nagy Judit is eltávozott, egyedül maradtunk. Pályázat lektori állásra — Nagyon hiányoznak a magyar egyetemekkel fenntartott intézményes kapcsolatok, a tananyag felújításához, az oktatáshoz nyújtott segítség — bővíti ki az információt Künnap professzor. — Óriási szükségünk lenne Magyarországról jött lektorra, de akár az egész ország, mi is szegények vagyunk, nem tudunk megfelelő fizetést felajánlva erre alkalmas személyt meghívni. Szerencse, hogy a helsinki Magyar Kulturális Intézet a segítségünkre sietett, s közvetítésével, ha igaz, Magyarországon már ki is írták a pályázatot a lektori állásra. Türelmetlenül várjuk a jelentkezőt, nagyon nagy szükségünk van rá. Távoli kis nyelvrokonunk portréja Normantas Paulius felvétele Gyermekgyógyászatból jeles Diplomás védőnők lesznek, akik életről döntenek Nyíregyháza (KM — Bodnár) — Ünneplőbe öltözött lányok, némi feszültség, sóhaj és remény. A DOTE egészségügyi főiskolán a másodéves védőnő^ szakosok vizsgáznak. Szám szerint tizenheten. Ma a félévi vizsgák közül az egyik legnehezebb kollokvium lesz: a gyermekgyógyászat. Nyolc óra előtt néhány perccel Dicső Ferenc főiskolai docens, a Jósa András kórház gyermekosztályának a vezetője szólítja vizsgára a hallgatókat. Az asztalra helyezett papírok közül megtörténik a tételhúzás, s a három lány visszavonul, kidolgozza a tételeket. Fodor Mónika töri meg a csendet, régi szokása szerint szeret az elsők között vizsgázni, így kevesebbet kell izgulni. Három kérdéscsoportra kell válaszolnia, először a csecsemők légzéséről beszél, majd a csecsemőkori főzelékek javallatairól. Megtudjuk, miért fontos ebben a korban a főzelék fogyasztásához való szoktatás, mit ajánlatos adni a kicsinek. A harmadik kérdéscsoportnál kis akadozás, kérdések a tanár részéről, némi bizonytalanság. Hiába, egy diplomás védőnőnek pontosan kell tudni mindent, életről, halálról lehet szó. Végül is közepes a felelet. Ráti Andrea, a második vizsgázó precízen, folyamatosan beszél; hallható, jól felkészült. Az egészséges csecsemő testi, lelki jellemzőiről szól, a tanár úr csak egy kérdést tesz fel a felelet után. Ez a válasz is jó, Andrea ötöst kap. A vizsga után a folyóson beszélgetek vele: ez már a félév utolsó vizsgája, jó négyes az átlaga. Ha lehet, a főiskola elvégzése után tanítani szeretne. Szintén ötöst kap Czibere Erika is, látszik nagy kő gördül le a szívéről, bevallja, nagyon izgult vizsga előtt. Neki még lesz egy vizsgája, javítani szeretne valamiből. Kora délután ér véget a vizsgáztatás. A mai eredmények: 5 jeles, 7 jó, 4 közepes és egy elégséges. Elégtelent nem kapott senki. A főiskolán egyébként a vizsgaidőszak január 22-én véget ér, és 25-én megkezdődik a második félév. Magánvélemény a nyelvvizsgákról Ha valaki megfizeti a tanulópénzt, abból okul is Minya Károly A hibáiból tanul az ember. E szólásszerű bölcsesség igazságát az is elfogadja, aki nem tanult pedagógiát. Azonban az Idegennyelvi Továbbképző Központban ezt másként gondolják. Napjainkban egyre többen igyekeznek megszerezni a nyelvvizsgát. Köszönhető ez annak, hogy fellendült a nyelvtanulási kedv, sok munkahelyen feltétel az idegennyelvtudás, s nem utolsósorban a fölöslegessé vált orosztanárok emelik a tanulók és vizsgázók számát. Mint ismeretes, a vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. Ez utóbbin kellene feltétlen változtatni, mivel a sikertelenül vizsgázók szívesen megnéznék az általuk kitöltött tesztfeladatsort, sőt szívesen egybevetnék a helyes megoldással. Ez vonatkozik a fordítási feladatokra is. Sokat tanulhatna abból a jelölt, ha látná, hogy milyen típusú hibákat ejtett, mire kell a következő alkalommal jobban ügyelni. Minderre azonban nincs mód. Mivel az intézetből küldött levélben csak a kapott pontszámokat közlik. Máris hallom az ellenvéleményt: van sok könyv, ami a nyelvvizsga feladatait tartalmazza a megoldásokkal együtt. Azonban be kell látni, hogy egészen más ez, és más az, ha az ember a saját munkáját értékelheti. Néhány éve már az egyetemre, főiskolára pályázók rögtön az írásbeli felvételi után tájékozódhatnak a helyes megoldásokról, a szóbeli után pedig meg is nézhetik a dolgozatukat. A különböző iskolákban, valószínű, jogosan nagy felháborodást váltana ki, ha a tanulókkal csak az érdemjegyet közölnék, de a dolgozatot nem nézhetnék meg. Véletlenül, személyes ismeretség útján tudom, hogy finn nyelvből a középfokon vizsgázóknak csak kétféle feladatsor van: egy a tavaszi, egy az őszi szezonra. Nincs olyan vizsgaanyag, ami ne élne, amit el lehetne kérni okulásul. Úgy vélem, ideje volna ezen változtatni. A sikertelenül vizsgázóknak el kellene küldeni az egész írásbeli anyagot a megoldási és pontozási kulcsokkal. Természetesen ez többletköltséggel járna: új feladatsor készíttetése, postázási költségek. Azonban nagy valószínűséggel mindenki kipótolná még 1-200 forinttal a tetemes összegű nyelvvizsga- díjat ennek érdekében. Hiszen ha valaki megfizeti a tanulópénzt, abból általában okul is. / KULTÚRA 1993. január 20.» szerda
