Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. január 19., kedd Iskolabetörők Kállai János r udom, ennek a jegyzetszerűségnek nem a kultúrának szentelt oldalon lenne a helye, hanem inkább a rendőrségi hírek között, mert ha „nyom”, ez aztán forró a javából. Január 6-ra virradóra ugyanis betörtek a nyír- egyháza-orosi általános iskolába, a 18-asba. A tettesek főképp a műszaki cikkekre „buktak” (remélhetőleg hamarosan le is fognak bukni!), és a szó szoros értelmében megtisztították az amúgy sem gazdagon ellátott iskolát az audiovizuális eszközeitől. Elvitték a videókat, a színestévét, az erősítőt, a számítógépeket, de még ez sem volt elég! Eltűnt az ablakból a muskátli, és lába kelt a tanárok-tanulók személyes tulajdonában levő holmiknak is. A közel egymilliós kártól az iskola K. O.-val került a padlóra. A bűnözők ugyan hagytak nyomokat, de kilétük egyelőre még ismeretlen. Az iskola tanulói gyermeki észjárásuknak megfelelően, manipulációmentes etikai tisztaságuk mércéjével rögzítették írásban a zsiványoknak szánt üzeneteiket: fenyegetnek, ítélkeznek, s mi több, tréfásan komoly kompromisszumokat ajánlanak a tolvajoknak. További kommentálás helyett álljon itt néhány részlet a hatodikosok leveleiből, melyeket a „betörő bácsiknak” címeztek. —Nagy kárt tetszettek tenni az iskolánknak. Úgymond: megcsupaszították és megtisztították... Azt azonban nem értjük, miért vitték el az ablakból a muskátlit? Időnként meg kellene locsolni, ha azóta meg nem fagyott. — Rengeteg kárt okoztak az iskolánknak azzal, hogy betörtek... Elrontották a farsangunkat is. —Legalább a könyvtárban nem kellett volna a zárat szétverni. — Ha már elvitték a tévét, a naplót is elvihették volna..., meg az összes hatodikos dolgozatot. Egy szkanderver- senyre kihívunk benneteket. Adjátok vissza mindenünket, ha nem nyertek! —Nem szeretnénk az ilyen apák gyermekei lenni. Hát, ennyit a levelekből. Úgy gondolom, eléggé meggyőző a kirabolt nebulók panasza. De még valami idekívánkozik. Nevezetesen az, hogy a „kiürített" iskola vezetője, tantestülete és tanuló- közössége szívesen fogadja a segítőkészség bármilyen megnyilvánulását, ami lehetetlenné vált helyzetükön javíthatna. Várják tehát azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, vállalatoknak, üzemeknek a jelentkezését, melyek a korszerű oktatómunka eszközfeltételeinek hiányait az orosi iskolában adományaikkal pótolni tudnák. Cím: 18. sz. Általános Iskola, 4551 Nyíregyháza- Oros, Fő út 60. Tel.: 12-450. A PUF Nyíregyházán A magyar rockélet legsikeresebbjei Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi városi művelődési központ hangversenytermében lép fel január 20-án, 19 órától a magyar rockélet egyik legsikersebb koncertzenekara, a Pál Utcai Fiúk (PUF). A csapat jelenlegi formájában 1987 óta létezik, és a fél évtizedes működése során három nagylemezzel és számos élő programmal örvendeztette meg a rajongóit. Az első LP-jüket 1989-ben készítették Ha jön az álom címmel, ezt követte az 1991- es A bál, majd a múlt évben a Nagy rohanás. A zenekar ritmikus, lendületes rockot játszik. Igényes, mélyértelmű szövegeik a mai fiatalok problémáiról, leggyakoribb beszédtémáiról szólnak: a szerelemről, a szexről, a politikáról, az ideálkeresésről és még sok mindenről. Mindezt az ifjúság nyelvén, a fiatalok szemléletéhez, gondolkodásmódjához közelálló módon szólaltatják meg számaikban. Koncertjeik légkörét a forró hangulat, a felszabadultság, az együttlét öröme jellemzi. Érdekességként lehet megemlíteni eddigi pályfutásukkal kapcsolatban, hogy 1990-ben együtt koncerteztek a világhírű Ten Years After-rel és a Steppenwolf-fal. Kiállítás a magyar- országi zsidók életéről Budapest (MTI) — A magyarországi zsidók és nem zsidók több száz éves együttélésének mindennapjait, történeti sorsfordulóit villantja fel az a kiállítás, amely Fejezetek a magyarországi zsidók életéből címmel a napokban nyílt meg a TIT Természettudományi Stúdiójában. A Bocskai úti tárlatot az 1867. évi emancipációs — a zsidó állampolgárok egyenjogúsításáról rendelkező — törvény 125. évfordulója alkalmából levéltári-könyvtári és múzeumi gyűjtések alapján az Együttélésért Egyesület rendezte. A megnyitót követő sajtótá- jékozatón elhangzott: Európa legnagyobb zsidó közössége Magyarországon él. Történetük, sajátos kultúrájuk mégis kevéssé ismert. Az egyesület szándéka: a közös sors ismeretének erősítése, a közös értékek tárgyszerű bemutatása. Mindez elősegítheti Közép- Európa, a Kárpát-medence népeinek egymás iránti türelmét, vallási közösségeinek tiszteletét is. A kiállítás időrendben ismerteti a magyarországi zsidóság történetét a honfoglalást megelőző évszázadoktól kezdve egészen napjainkig. A tárlókban fotók, dokumentum- másolatok, plakátok, izraelita újságok fakszimiléje mellett Kiss József, Bródy Sándor, Balázs Béla, Molnár Ferenc, Hatvány Lajos könyvei egyaránt helyet kaptak. A zsidó vallás kultikus tárgyai között láthatók: szédertálak és szombati gyertyatartópár, tekercsre írott Észter könyve. Az id. Antall József embermentő tevékenységét elismerő izraeli kitüntetéseket is megtekinthetik az érdeklődők. A tárlat január 31-éig tekinthető meg a Bocskai úton, majd a tervek szerint kilenc vidéki városban, illetőleg külföldön lesz látható. Vadonatúj tanműhelyek a száztízesben Szakoktatást csak világszínvonalú feltételekkel lehet megvalósítani Tóth Sándor kiállítása a fővárosban Nyíregyháza (KM) — A budapesti Bolgár Kulturális Intézet szervezésében január 19-én, 17 óra 30-kor nyitották meg Tóth Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművész kiállítást. A rendezők ezzel a reprezentatív tárlattal tisztelegnek a 60. születésnapját ez évben ünneplő képzőművész munkássága előtt. Az intézet épületében (Budapest VI. Andrássy u. 14) február 20-ig látogatható kiállítást Pogány Ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója nyitja meg. Képünkön Tóth Sándor egyik klasszikus szépségű bronzérme látható, melyen a korai reneszánsz költőóriását, Dante Alighierit örökítette meg (1974, 116 mm.) Nyíregyháza (KM - Kállai János) — A nyíregyházi 110. számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet vezetőivel beszélgetve, a szó alig néhány mondat után a szakoktatás országos gondjaira terelődik. De, mint ugyancsak pillanatok alatt kiderül: a nyíregyházi mamutiskolába ez alkalommal mégsem panasznapra invitáltak bennünket, hanem azért, hogy bemutathassák feltételbeli előrelépésük figyelmet érdemlő konkrétumait. — Az iskolában néhány éve elindítottunk egy tervezett korszemsítési folyamatot — kezdte a tájékoztatást Gégény János, az intézmény igazgatója. — A képzés tartalmát meghatározó feltételjavítási törekvésünk a szolgáltató jellegű szakmákat célozta meg, azokat, melyeknek a jövője kellő biztonsággal belátható. Példaként említhetem az autós képzés szakmái közül a szerelőt és a karosszérialakatost. Oly módon végeztük a modernizálást, hogy mind a három-, mind pedig a négyéves oktatás szempontjából kedvező hatású legyen. — Ha jól értem, a feltételjavítással a saját, intézményi pozícióik megszilárdítását kívánták elérni. — Mint mondottam, a hároméves szakmunkás, a négyéves szakközépiskolai és a technikusképzés egyaránt új, megbízható alapokat kapott a korszerűsítési folyamat eredményeként. Vagyis: stabilizálódott az oktatás helyezete az iskolában. Olyan biztonságos, belső hátteret sikerült így kialakítanunk, ami jelentősen mérsékli a kiszolgáltatottságunkat a gyakorlati munkahelyek dolgában. Természetesen nem arról van szó, hogy valamiféle belterjességet akarunk favorizálni. Hiszen az élesben működő termelésigazdasági szférához való szoAz épületgépész tanulók műhelyében mindent egy az egyben úgy kell megcsinálni, mintha élesben menne Harasztosi Pál felvétele ros kötődést nem lehet kiiktatni a szakoktatásból. — A pénzhiányos időkben, amikor sokfelé krétagondok okoznak zavart az oktatásban, honnan és hogyan tudták előteremteni az anyagiakat a többmilliós beruházásokhoz? — Elsőként említem a szakképzési alapból kapott támogatást, de legalább ennyire fontosak az iskola pályázatok útján elnyert pénzei, csakúgy, mint az önkormányzati segítség. És ne feledkezzünk meg egy szinte felbecsülhetetlen értékű forrásról! Itt minden kivitelezési munkát a mi tanulóink és oktatóink végeztek el. Kétségtelenül előnyünk, hogy olyan a szakmastruktúránk, ami lehetővé teszi az önerő maximális mozgósítását, és mi ezzel éltünk is. — Milyen új tanműhelyeket építettek és milyen gépekkel- eszközökkel sikerült őket berendezni? — Az autódiagnosztikai és szerelő műhelyünk, valamint a karosszérialakatosok és az épületgépészek műhelye a padlóburkolattól a szerszám- készletekig vadonatúj. Az egyik legkorszerűbb — bár valójában mindegyik az — a diagnosztikai. Itt minden mérőműszer digitális kijelzésű, éppen ezért a legnagyobb precizitással működtethető. El tudjuk végezni a legkorszerűbb nyugati kocsik diagnosztizálását, az injektoros befecskendezésű motorok vizsgálatát. Az épületgépész technikusok gyakorlati tanműhelye is teljesen új. Úgy terveztük és építettük meg, hogy épülethiányos időkben is valóságos körülmények között sajátíthassák el a tanulóink a szakmai fogásokat. A műhelyben minden igazi, a gáztűzhelytől a WC vízöblítőig, azaz nem modelleken és maketteken dolgoznak a gyerekek, hanem olyan fűtési, víz- és gázvezetéki rendszereken, készülékeken, amelyeket majd ténylegesen üzembe kell helyezniük a lakásokban. Méghozzá: abszolút biztonságosan! Ezt pedig csak könyvekből és modellek alapján aligha lehetne garantálni. — Úgy gondolom, ez a teljes körre kiterjedő újítási folyamat előbb-utóbb az elsajátított szakmai ismeretek, a tudás színvonalának emelkedését fogja eredményezni. — A kedvező jeleket máris tapasztaljuk. A feltételek jelentős mértékű javulásának jótékony hatásaiból éppúgy részesülnek a hároméves szakmát tanulók, mint a szakközepeseink vagy a leendő technikusok. És a folyamatnak még korántsincs vége. Végigmegyünk a tanműhelysoron, és mindenhol korszerűsítünk. Erre kötelez bennünket a saját érdekünk és a magyar szakoktatás jövője. Azt hiszem, ezek kellőképpen erős motívumok valamennyiünk számára. Hologramos videokazetta-védelem Budapest (MTI) — Becslések szerint a magyarországi videoforgalmazás hasznának 80-85 százaléka a hamisítók zsebébe vándorol. A kalóztevékenység nagy kárt okoz a legális forgalmazóknak, s az államháztartást is évi 7-800 millió forinttól fosztja meg. Akkora összegtől, amellyel a költségvetés essztendőnként a magyar filmművészetet támogatja. E helyzeten kíván változtatni a Magyarországon most bevezetett hologramos védőcímke, amelyet a Magyarországi Videokiadók Egyesülete és az Audovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány sajtótájékoztatóján mutattak be Budapesten. A tájékoztatón amerikai specialisták is részt vettek, köztük John Bohnet, az Amerikai Filmexportőrök Szövetségének képviselője. Mint elhangzott: az egész világon nagy gondokat okoz az illegális videokereskede- lem. A filmgyártók a bevétel- kiesés miatt kevesebbet fordíthatnak a magas művészeti értéket képviselő filmekre, a kalózkiadásokból származó pénz pedig nemegyszer más, illegális tevékenységben, a kábítószerüzletben is felbukkan. Magyarországon különösen rossz a helyzet, mivel nincs olyan törvény, amely védené a szerzői jogokat, s a kalózok csak nevetséges összegű, 10 000 forintos bírsággal sújt- hatóak. A törvény megléte esetén súlyosabban, akár szabadságvesztéssel is büntetni lehetne a hamisítókat, akik — mint amerikai részről megjegyezték — valójában tolvajok, hiszen szellemi termékeket lopnak. Ha a mai kaotikus állapotok nem javulnak, akkor előfordulhat az is, hogy a nemzetközi forgalmazók bojkott alá vonják Magyarországot, nemcsak a filmek, hanem például a számítógépes soft- verek területén is, amelyek védelmét szintén ez a törvény szabályozná. Ez komoly gazdasági következményekkel is járhat. A most bevezetett hologramos védőcímke ugyan nem pótolja a törvényt, de segítséget nyújt a kalózkazetták felismerésében, mert a matrica önmegsemmisítő, tehát nem hamisítható. Az alapítványba tömörült forgalmazók januártól ezzel a címkével látják el az általuk kínált kazettákat. így megkülönböztethető a hamisítvány az eredeti kazettától, amely drágább ugyan, mint az előbbi, de garantáltan jobb minőségű.
