Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-19 / 15. szám

Átrendeződött a megyei húsfront A vevők először a szemükkel vásárolnak, s csak utána nyúlnak a pénztárcáért 1993. január 19., kedd GAZDASÁG Legyen ön is amerikai földbirtokos Kelet-Magyarország 13 Naponta 10 speciális járművel szállítják az árut a megyében a kft. üzletkötői Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - MCS) — Teljes átrendeződés zaj­lott le az elmúlt évben a hús- fronton. A nagy cégek, kö­zöttük a Szabolcs Húsipari Vállalat gazdasági helyzete fokozatosan romlott, több­ségük csődöt jelentett, néhá- nyuk a felszámolás sorsára jutott. Helyükben magáncé­gek, húsnagykereskedések jelentek meg a piacon, ame­lyek között az egyik legna­gyobb és legdinamikusab­ban fejlődő a Kárpát-Kő Kft. / 1 — Induláskor nem is lehe­tett más a stratégiánk, mint az, hogy árban és minőségben meghódítsuk a piacot — ma­gyarázta Fábián László, a kft. kereskedelmi vezetője. — A startnál a technikai eszközök, a speciális gépkocsik, a szak­embergárda feltétlenül kellett, emellett nagy volumenű árut kellett bővülő piacon eladni úgy, hogy lépést tudjunk tar­tani a konkurenciával. A hús- és húskészítmények napi ter­mékek, naponta fogyasztják a lakosok és az intézmények dolgozói, természetes, hogy a nagy cégek megingását sokan próbálják kihasználni. Tavaly intenzív piackutatás­sal kezdte az évet a társaság, amely egy év alatt 700 keres­kedelmi egységgel és intéz­ménnyel létesített partneri vi­szonyt. Az áruellátáshoz a hosszú távú szerződéseket pénzügyileg stabil termelő cégekkel, mint a szolnoki SO- LAMI Húsipari Vállalattal kötötte meg. Rövidesen az orosházi és a békéscsabai vá­gott baromfi és baromfi készít­mények megyei árusítását is megkezdik, ezzel is színesítik a palettát. Tavaly 20 fajta ter- mékkek indultak, jelenleg 100 féle hús- és húskészítményt kínálnak. — A vevőnek minden fillér számít, hiszen a többség 10-15 dekát vásárol egy-egy sza­lámiból, ugyanakkor a fo­gyasztók igénylik a magasabb minőségű termékeket is — értékelte a piacot a kereskedel­mi szakember. — A kínála­tunkban éppen ezért fele-fele arányban szerepelnek a tö­megáruk vagy a magasabb minőségi kategóriába tartozó termékek. A tapasztalat az, hogy a vevők elsősorban a szemükkel vásárolnak, ha tet­szetős az áru, felülnyomott tartósbélben árusítják, akkor megkóstolják és többségük rövid időn belül áttér a maga­sabb minőségi kategóriában szereplő árukra. Ezekből a boltosok is szívesebben vásá­rolnak, hiszen 21 napig el- tarthatók, nem marad egy hét végén a nyakukon. Ezeknek a termékeknek a szállítása a me­gyében, vagy az áru beszer­zése például Zalaegerszegről nekünk megéri,- mert kis cég vagyunk, nem terhelnek nagy költségek bennünket. A korábban becsült megyei éves 5 ezer tonnás hús- és húskészítmény-forgalmazás közel felét a kft. bonyolítja. Speciális hűtőkamionok hoz­zák az árut, a megyeszékhe­lyen depózzák, majd a járatok viszik ki a megrendelőknek. Érdekesség, hogy nem gép­kocsivezetőket, hanem üzlet­kötőket alkalmaznak, akik egyúttal a termoszkocsikat is vezetik, de feladatuk az áru eladása és a vevők minél gyor­sabb kiszolgálása. Több gép­kocsiba telefont szereltek be, az utólagos árurendelésnél, valamilyen probléma elhárí­tásánál ezek a pluszköltségek hamar megtérülnek. Az egy­séges arculat is hozzátartozik a cég image-ához, amely egyedi érdekeltségi rendszert dolgo­zott ki munkatársai számára. Induláskor hárman kezdtek, januárban már 32-en dolgoz­nak a félmilliárdos forgalmú cégnél, amely napjainkban alakítja ki a számítógépes adatfeldolgozást. — A piacon úgy érzem megszilárdítottuk pozíciónkat, amelyet akár egy hét alatt el lehet veszíteni, ha a fogyasztó­val kialakított közvetlen kap­csolatról lemondunk — mond­ta tevékenységükről Fábián László. — Az, hogy sokan vagyunk a piacon, mérsékel­tebb árakat és nagyobb vá­lasztékot jelent a vevő számá­ra. A megyei húspiacon úgy érzem már működik a piacgaz­daság. Az eddigi partnerek megtartásához mi is bővítjük kínálatunkat, a megye váro­saiban húslerakatok kialakítá­sát tervezzük és a megoldatlan marhahús-ellátás javításán is gondolkozunk. Elmaradt a vásárlás Tokió, New York (MTI) — Nem rázta meg a fő ázsiai pia­cokat a hétfői tőzsdei nap kezdetével az Irak elleni újabb szövetséges büntetőakció s egybehangzó elemzések sze­rint a világ többi gazdasági központjában sem várható hisztérikus reagálás. Tokióban a dollár árfolyama még vala­melyest esett is, mivel el­maradt a globális hatású kon­fliktusok idején megszokott pánikszerű dollárvásárlás, va­gyis a befektetők nem láttak okot arra, hogy a biztonságos­nak tartott amerikai valutába menekítsék tőkéjüket. A hétfői záráskor a japán > fővárosban 125,82 jent adtak egy dol­lárért, szemben a péteken fel­jegyzett, 126,05 jenes New York-i záróértékkel. A kőolaj szabadpiaci ára az ázsiai központokban némileg emelkedett Hétfőn, de a ke­reskedők általános véleménye szerint a globális túlkínálat nem tesz lehetővé hirtelen és nagymértékű árugrást. Az eu­rópai alaptípus, a North Sea Brent márciusi szállításra 17,70 dollárba került Tokió­ban; ugyanezt az olajfajtát pénteken 17,47 dollárért kínál­ták hordónként az amerikai pi­acokon. Szakértők azzal ma­gyarázzák a mérsékelt reak­ciót, hogy ezúttal nincsenek veszélyben a fő közel-keleti források. Peking (MTI) — Különös ingatlankereskedelem folyik az utóbbi néhány hónapban egy elegáns pekingi hotelben: az American Acres Inc. nevű kaliforniai cég 322,5 négyzet­centiméteres amerikai földbir­tokokat kínál ott eladásra kínai vevőknek, egyenként 685 dol­lárért, az éves kínai átlagjöve­delem duplájáért. E földbirtokokat nem egy tagban kínálják fel, hanem ötvenben: 6,45 négyzetcenti­métert az Egyesült Államok minden államából. Az ameri­kai cég előzőleg az Egyesült Államok minden államában megvásárolt 1 acre (4047 négyzetméter) földterületet, s papíron mindet felosztotta több mint hatmillió-kétszáz­ezer egyenlő részre. Az adás­vételi típusszerződés, amelyet a kínai vevők kezébe nyom­nak, leszögezi: az eladott föld­terület eszmei tulajdont képez, nem használható beruházó te­Budapest (MTI) — Meg­szigorították a koronabevitel ellenőrzését a szlovák határ­őrizeti szervek — tájékoztatta az MTI-t hétfőn Krisán Attila határőrségi szóvivő. Elmondta, legfeljebb 100 koronát lehet bevinni hivata­los magyar pénzintézeti iga­zolás nélkül. Akiknél ennél nagyobb ösz­vékenységre, építkezésre vagy egyéb üzleti vállalkozásra. Az értékesítési okmány egyébként egy lakkozott dí­szes falap, akasztóval ellátva, hogy kiakasztható legyen a családi otthon falára. Az ok­mány alapterülete megközelí­tőleg azonos az adásvétel tár­gyát képező földbirtokéval. Noha a dolognak nincs sem­mi gyakorlati haszna a kínai vevő számára, már harminc­ezer ilyen földbirtok elkelt. Egyesek azért vásárolják, mert a kereslet növekedésére szá­mítva nyereséget remélnek ké­sőbbi újraeladásától. Más ve­vők szentül hiszik, hogy új- világbeli ingatlantulajdonuk révén könnyebben jutnak amerikai vízumhoz. Megint mások nászajándékként vásá­rolják, elvégre mégiscsak más, ha az ifjú pár amerikai földbir­tokosként kezdi közös életét. szeget találnak, azokat vissza­küldik Magyarországra. A 100 koronás szabály egyébként eddig is létezett, de megtartását a szlovákok csak elvétve ellenőrizték. Az utóbbi időben azonban a tervezett szlovákiai pénzcsere miatt — hírek szerint — meg­nőtt az illegális koronaforga­lom. Továbbra is forró az aszfalt Mindketten eláztatták egymást Nyíregyháza (KM) — A téli hideg időjárás ellenére továbbra is forró az aszfalt a megye útjain. Ez derül ki Petrus Istvánnak, a NYÍRBAU Útépítő Kft. ügyvezető igazgatójának le­veléből, aki a december 29- én megjelent Forrongó asz­faltprivatizáció című cik­künkre a következő észrevé­teleket írta. Az említett cikkben — tár­saságunk erre vonatkozó véle­ményének ismertetése nélkül — olyan információk kerültek megfogalmazásra, mely rontja cégünk üzleti hírnevét. Tör­ténetesen a megfogalmazottak arra engednek következtetni, miszerint a NYÍRÉPSZOLG Kft. privatizációjára adott vételi ajánlatunk egyedüli cél­ja az általa elfoglalt piaci részesedés megszerzése, a kft. felszámolása, dolgozóinak el­bocsátása lett volna. A fenti megfogalmazást cégünkre nézve sértőnek tartom és visz- szautasítom. Nem szüntetik meg Mint a privatizációt végző Ipargazdasági Intézethez adott vételi ajánlatunkból ki­tűnik, a dolgozók meg­tartására, hatékony foglalkoz­tatására, az útépítő piac mun­kamegosztásában való részvé­telére és szervezeti továbbfej­lesztésére tettünk ajánlatot. A célunk tehát nem a megszün­tetés, elsorvasztás, hanem a továbbfejlesztésben volt, ami az ott dolgozók érdekét is szol­gálta volna. Piaci tényező Az újságíró figyelmét elke­rülte, hogy a NYÍRÉPSZOLG vezetői nem a fentiekről nyilatkoztak, hanem a NYIR­BÁLJ -t igyekeztek rossz szín­ben feltüntetni. A cikk — ugyan nem eléggé meggyő­zően — utal arra, hogy a NYÍRÉPSZOLG Kft. jelenlegi állapotában (szervezettsége és technikai színvonala alap­ján) nem olyan piaci tényező, amely ilyen — a cikkben meg­fogalmazott — célokat mo­tiválhatna. A NYÍRÉPSZOLG Kft. és társaságai meglévő feltételeikkel véleményünk sze­rint alkalmatlanok jó minő­ségű munka végzésére. Nem hangsúlyozza eléggé ugyanakkor a cikk azt a véle­ményünket, miután a kft. pri­vatizációja meghirdetésre ke­rült és a vezetők elsőrendű fel­adata lett volna a cég értéké­nek megőrzése, eközben olyan lépéseket tettek (párhuzamos tevékenységű társaság létre­hozása, a vezetők abban való jogellenes részesedése, a va­gyon jelentős részének el­adása, a befektetett vagyon­részek üzleti leértékelése), amely végül is értéktelenné tette a meghirdetett céget és vezetett ahhoz, hogy az ál­talunk tett ajánlatnál lényege­sen kisebb vételáron kelt el a társaság. Az együttműködési szándék nem miattunk hiúsult meg. Végül megjegyzem, az új­ságcikk megjelenését követően a cég volt dolgozói közül töb­ben megkerestek és arról tá­jékoztattak, hogy teljesen fél­revezető az ügyvezető és mun­katársa által adott tájékoz­tatás, a cégnek nincs perspek­tívája, a dolgozók leépítése részben megtörtént, illetve megfog történni, ezért kilátás­talannak tartják helyzetüket. Más szemszög (A szerk. megjegyzése: Mi­után a két rivális cég a lehető legrosszabb véleményt el­mondta a másikról és mindket­ten teljesen más szemszögből látják a privatizáció lezajlását a végső döntést számukra a piac fogja kimondani: ott dől el melyik céget fogják meg­bízni útépítési, felújítási mun­kára.) Japán vállalja a kereskedelmi megbeszélést Tokió (MTI) — Újabb ke­let-nyugati kereskedelmi tár­gyalásokat tartanak a két tér­ség országainak kereskedelmi miniszterei, ezúttal Japánban — közölte hétfőn a japán hírügynökség Budapestről keltezett jelentésében, a japán külkereskedelmi és ipari mi­niszter vezette küldöttségre hi­vatkozva. Móri Josiro kilenc- napos európai látogatása befe­jeztével látogatott Budapestre. A kelet-európai országok­nak és a volt Szovjetuniónak nyújtandó támogatás kérdései­ről tavaly májusban a német- országi Münsterben tartottak értekezletet, a második ren­dezvényre február 17-18-án kerül sor Tokióban. Magyar- ország, Lengyelország és más kelet-európai országok, továb­bá Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán képviselője vitatja meg, miként lehet erősebbé tenni a magánszektort ezekben az országokban. Á siker záloga Bécs (MTI) — Csehország lekörözte Magyarországot, s általában véve, Prága a nagy győztese a volt Csehszlovákia kettéválásának — állapítja meg a bécsi központú Nemzet­közi Gazdasági Összehason­lító Tanulmányok Intézete (WnW). Az intézet szakértője, Peter Havlik négy ország eredmé­nyeinek összehasonlításából arra a következtetésre jut, hogy a nehézségek ellenére Csehország, Szlovákia, Ma­gyarország, és Lengyelország esélyei a legjobbak a piacgaz­dasági átállásra a kelet-euró­paiak közül. Mind a négy or­szágra vonatkoztatva a gaz­daságkutató úgy véli: a siker azon múlik, vajon meg tudják- e őrizni a szociális békét, amelynek kilátásai mindenütt lényegesen romlottak. Á Csehország vezető szere­pére vonatkozó következtetést Havlik egyebek között abból vonja le, hogy ebben az or­szágban a legnagyobb az egy főre jutó bruttó nemzeti össz­termék,. 8900 dollár, míg Ma­gyarországon 8300. (Ausztriá­ban 16 000). Ugyanakkor Ma­gyarországon 1992-ben csök­kent — igaz, még mindig ma­gas — a külföldi befektetések száma. Csehország e tekintet­ben is alaposan felzárkózott: a volt Csehszlovákiába bevitt külföldi tőke 90 százaléka Csehországban van. A csehek­nek és a szlovákoknak 1992- ben nem sok gondot okozott a költségvetési deficit, míg Ma­gyarország és Lengyelország a költségvetés hatalmas arányta­lanságaival küszködik. Ehhez jön még, hogy e két országban sokkal nagyobb az adósságál­lomány — Lengyelországban 50, Magyarországon 23 mil­liárd dollár, szemben az ex- csehszlovákiai 9,8 milliárddal —, írja a tanulmányt idézve a Die Presse. Koronabevitel szigorú ellenőrzés mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents