Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. január 14., csütörtök Egy továbbképzés metamorfózisa Ki felelős a kínos helyzetért? Mátészalka (KM) — Mátészalkáról kaptuk azt a levelet, melyet az alábbiak­ban — néhány, a lényeget nem érintő mondat elhagyá­sával — közlünk. Az eset ta­nulságait ki-ki vonja le vér- mérséklete szerint, okulásul vagy egyszerűen csak tudo­másul véve a történteket. 1992. december 14-18. kö­zött egy továbbképzésen vet­tem részt. Történelem szakos tanár vagyok, ilyen irányú volt a képzés. Dr. Szabolcs Ottó szervezte. (Van-e olyan tör­ténelemtanár, aki e nevet nem ismeri?) A kiértesített kol­légák bizonyos értelemben fi­nanciális okokból (is) mentek erre a tanfolyamra, mert ún. posztgraduális diplomát ígért. Ez azt jelenti, hogy a köz­alkalmazotti törvény alapján a legmagasabb kategóriáját éri el az, aki ezt a kurzust elvégzi. Szívesen elmentem egy ilyen helyre, ahol országunk legjobb történészei tartanak előadá­sokat. Valóban, december 14- én egy régész-történelem sza­kos tanár, Kalla Gábor im­ponáló előadást tartott az élelemtermelés megindulásá­ról. Majd Sarkady János pro­fesszor úr klasszikus témái kö­vetkeztek. Minden csodá­latosan indult. És most a régi magyar mondással tudom folytatni a mondandómat: következett a „fekete leves”. E tantárgy or­szágosan tisztelt szolgája, a to­vábbképzések elismert szerve­zője, Szabolcs Ottó megér­kezett a harmadik napon és közölte, hogy ne számítson senki posztgraduális képzésre, diplomára. Nyilvánvalóan fel­tették a kérdést a kollégák, hogy akkor ez milyen képzés. Derék barátom ezt voltakép­pen nem tudta megmagyaráz­ni. De hát hogy lehet ezt meg­magyarázni? Szabolcs Ottó november 5-én kelt levelében még így értesítette a kollé­gákat: „Örömmel értesítem, hogy jelentkezését a történe, lemtanárok alábbi posztgradu­ális továbbképző tanfolyamára elfogadtuk...” December 17- én pedig bejelentette az ország különböző pontjáról Hajdú­szoboszlóra utazott történe­lemtanárok előtt, hogy ilyen képzés nincs! Nem ő a hibás! Az „illetéke­sek” egy tollvonással ítélkez­tek, körülbelül akkor, amikor mi útban voltunk Hajdúszo­boszló felé. A véleményalko­tást önökre bízom. Természe­tesen fenntartom magamnak azt a jogot, hogy lehet: én nem tudom megítélni normálisan a tényeket. Dr. Erdélyi Iván megyei szakértő Osváth Imre: Kislányportré. Az 1911-ben Nyíregy­házán született szobrászművész (elhunyt 1978-ban, Ausztráliában) emléke és alkotói munkássága előtt egyik 1948-ban készült, finom mívű grafikájával tisztelgünk Harasztosí Pál felvéteie Magyar mozi a VMK-ban Nyíregyháza (KM - K. J.) — Az ötlet nem rossz! — adja hírül a nyíregyházi városi mű­velődési központ moziba invi­táló plakátjának a szlogenje. És, ha belegondolunk, tényleg nem az.A „ház” különböző filmes sorozatainak mindegyi­ke igényes produkciókat vo­nultat fel. Nincs ez most sem másképpen, hiszen a népszerű Narancs-zselé Filmklub január 14-én kezdődő új szériája a legfrissebb magyar filmek kö­zül válogat. A szervezők Hungarian Mo­vie összefoglaló nevet adták a nyolc előadást felölelő film- csomagnak. Persze, így, ango­lul is világos: ezek mind hazai rendezők produkciói. A sort Szomjas György Roncsfilm-je kezdi, majd január 21-én Grunwalsky Ferenc Goldberg variációk című alkotását mu­tatják be. Ezt követi január 28- án a Sőth Sándor rendezte A nagy postarablás. Február csü­törtökjein — kivéve 11 -ét — a következő filmeket játsszák: Pajer Róbert Ördög vigye, Acs Miklós Éljen anyád! és Sopsits Árpád Video blues. Shulcz „apa” vitrinjei Rocktárlat a Móricz Zsigmond könyvtárban Nyíregyháza (KM - Kállai János) — Ugyan ki hitte vol­na valamikor a rockidők hajnalán, hogy egyszer majd üveg mögé kerülnek az ak­kor talán épp csak ötletsze­rűen elrakosgatott újságki­vágások, fotók, nagy nehéz­ségek árán bespájzolt leme­zek? Hogy egyszer, évtize­dek múlva összerendeződ­nek a rocktörténelem fejeze­tei, és hogy talán akadnak majd olyanok, akik ezt értő módon és szeretettel a fel­növekvő generációk elé tár­ják. Farkas Tibor—alias Shulcz — most valami ilyesmire vál­lalkozott, amikor hatalmas magángyűjteményének féltett relikviáit a nagyközönségnek is hozzáférhetővé tette a nyír­egyházi Móricz Zsigmond könyvtárban otthont kapott tárlatán. □ Hogyan halmozódott fel, és milyen forrásokból gyűlt össze ez a még szelektáltan is lenyűgözően gazdag „anyag" — kérdeztük az egykori disc jockey, most lemezboltos rocktörténészt. — Igen. A kiállításnak és a könyvtárral kialakult kapcso­latomnak valóban története (-nelme) van. A Rolling Sto­nes 1976-os, zágrábi koncert­jével kezdődött a dolog. Az Egy óra rock című előadásso­rozatnak — ezt Bálint Pali ba­rátommal együtt álmodtuk meg — a zágrábi élménybe­számoló volt a bemutatkozása. Az előadások aztán havonta követték egymást, mert volt és van rá igény. Persze, ezekre alaposan fel kellett készülni, és természetesen megbízható információkat szerezni. Ne­kem 1967 óta megvan az ab­szolút alapot jelentő New Mu­sical Express minden száma, évfolyamonként bekötve, és más világlapok: a Billboard, a Melody Maker, a Bravo, a Disc és még sorolhatnám. □ És a „hangzás” doku­mentumokat honnan sikerült beszerezni? — A gyűjtést még a bátyám kezdte, amikor én még kis srác voltam. A kiállítás első tárló­jában az 1956-os nyomású, eredeti Bill Halley- és Elvis Presley-koTongok még az ő szerzeményei. Ezek ma már pénzben alig kifejezhető érté­kűek. Persze, Magyarorszá­gon ezt régebben sem adták olcsón. Amikor jómagam be­B udapest-Fehérgy ar mat (MTI - KM - K. J.) — A ma­gyar kultúra napjáról ország­szerte különböző rendezvé­nyekkel emlékeznek meg. Az ünnep tiszteletére január 21 -én este fél 8-tól ünnepi hangver­senyt rendeznek a Magyar Ál­lami Operaházban. Erkel Ün­nepi nyitányát követően Ko­dály Galántai táncok majd Bartók Táncszvitje csendül fel. A műsor további program­jában Liszt Hungária szimfo­nikus költeménye szerepel. Kölcsey Himnuszát Raksányi Gellért színművész adja elő. Az ünnepi műsor befejezése­ként Erkel Himnusza hangzik el. A programban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zene­kara működik közre Med- veczky Adám vezényletével. — Illyés Gyula Különc el­szálltam a gyűjtésbe (1963-64 táján) 300 Ft volt egy nagy­lemez, egész kis vagyon. A szenvedély bizony áldozatokat követelt. És, nem kell, hogy hangsúlyozzam: az itthoni kí­nálat nagyon szűkös volt. Ma­radtak beszerzésre a külföldi utak, ahonnan mindig leme­zekkel, könyvekkel, folyóira­tokkal tértem haza, „beruház­va” a fizetésem nem kis részét. □ Mikor lett már-már kizá­rólagos hivatásává a rock­gyűjtői vagy -krónikási mun­ka? Egyáltalán: hogyan lehe­tett pénzzel győzni a több ezres lemezkollekció igényes „ősz- szehordását” ? — A dologhoz okvetlenül kell egy megértő társ, egy olyan feleség, aki „túlnéz” en­nek a költséges hobbinak a hívságain, aki érzékeli az „ügy” fontosságát. Nos, e te­kintetben én szerencsés va­gyok. 1969-ben a TIT előadói vizsgakövetelményeknek is eleget tettem, és ettől kezdve már nemcsak Nyíregyházán tarthattam előadásokat. A nagy felfutás a gyűjtemé­nyemben akkor volt, amikor egy évig (1971-72) a Colum­bia bárban voltam disc jockey. A ffisseség kényszere vitt rá akkoriban, hogy folyamatosan gyarapítsam a készletemet. Árra persze mindig ügyeltem, hogy csak a zeneileg értékes lemezeket szerezzem be. A múló divathullámok produktu­maira kevésbé figyeltem, s mű drámájának bemutatóját tartják Sík Ferenc rendezésé­ben január 22-én a Nemzeti Színház Várszínházi Refektó- riumában. Ez lesz a teátrum ez évi első bemutatója. Teleki Lászlót Kozák András alakítja. További szereplők: Peremar- toni Krisztina, Szakácsi Sán­dor, Sörös Sándor, Moór Ma­rianna, Szirtes Gábor, Rékasi Károly, Tahi József. Amint arról a Nemzeti Szín­ház az MTI-t értesítette: a tár­sulat csütörtökön a Különccel külföldi turnéra indul. A ma­gyar kultúra napja tiszteletére szombaton Stuttgartban az Amerika Házban, vasárnap a Párizsi Magyar Intézetben, ja­nuár 18-án pedig Strasbourg- ban, az Egyetemi Színházban a határainkon túl élő magya­most sem tettem közszemlére akármit. □ Mit tart a rockkiállítás legnagyobb kuriózumainak? — Nehéz kérdés, mert a kronologikusan berendezett vitrinekben elhelyezett „tár­gyak” csaknem mindegyike különlegesség. PL: a Rolling Stones, a Swinging Blue Jeans vagy a Dave Clark Five erede­ti, új-zélandi préselésű leme­zei, vagy az ún. pictures dis- cek (azok a színes, képes­lapszerű lemezek), vagy mondjuk a Sex Pistols punk- banda LP-i, netán Alice Co­oper bugyimelléklettel piacra dobott korongja. Lehet, hogy hihetetlen, de Cliff Richard magángyűjteményéből hiány­zik a Living Doll című saját, eredeti felvétele. Nekem meg­van! Csakúgy, mint ahogyan tudom: John Bon Jovi hirdetés útján keresi a New Musical Express régi számait, amit már a lap szerkesztőségéből sem tud beszerezni. Nálam rábuk­kanhatna, ha tudna rólam. Per­sze, el nem adnám neki sem! □ Tényleg. Világviszonylat­ban mit ér egy nyíregyházi „fanatikus” sokéves gyűjtő­munkájának az eredménye? — Járt nálam nemrég egy li­verpooli egyetemista. Egészen elképedt, amikor megismerke­dett a kincseimmel. Mert a fo­lyamat titka valójában az, hogy miként sokszorozódik meg valaminek, akár egy szimpla fotónak is az értéke mondjuk húsz év alatt. Ja, és a rok közösségei előtt mutatják be Illyés Gyula művét. Fehérgyarmat — A fe­hérgyarmati Kölcsey Ferenc Általános Iskola és a Kölcsey Társaság közös rendezésében a magyar kultúra napján — január 22-én, 9 órai kezdettel — Kölcsey-szavalóversenyt tartanak. Délután 14 óra 30-tól emlékeznek meg a Himnusz megírásának évfordulójáról. Az ünnepi program keretében avatják fel Bíró Lajos szob­rászművész Kölcsey-dombor- művét. A műsorban fellép a városi vegyes kar Iványi Ta­más karnagy vezényletével. Mindkét rendezvény helyszíne a Kölcsey Ferenc Általános Is­kola aulája. nagyvilág figyelme? A kiállí­tásomat meghívták Angliába. Elképzelhetőnek látszik, hogy Londonban, egy művészeti galériában fogom bemutatni a nyíregyházi anyagot, kicsit más felvezetésben és elrende­zésben. Meglátjuk. Ez még egyelőre csak terv, de hízelgő, s szeretném, ha megvalósul­hatna. / □ És az itthoni terveiről hallhatnánk valamit? Annál is inkább, mert a kiállítás ven­dégkönyvének bejegyzései azt sejtetik, hogy ez a bemutató sokakban elindított valamit. — A beírt üzeneteknek örü­lök, a javaslatok között sok akad, amiből jó lenne konkré­tumot csinálni. A kiállítást február 25-én zárjuk, méghoz­zá egy jubileumi megemléke­zéssel. George Harrison akkor lesz 50 éves, és az összejöve­tellel a legendás Beatles-gitá- ros életműve előtt szeretnénk tisztelegni. Addig is, aki meg akarja nézni a vitrineket, jöj­jön. Itt, a kiállításon egész nap szól a zene, és 20 film és video várja az érdeklődőket. És vé­gezetül még valamit szeretnék hozzátenni. Tudom, szebben és látványosabban is meg le­hetett volna rendezni ezt az egészet, de azt hiszem, így sem vallottunk szégyent. Mert engem nem a dicsekvés vágya késztetett a gyűjtemény bemu­tatására, hanem az, hogy minél több ember értse meg: a rock történelme a XX. századi kul- túrhistória elidegeníthetetlen részévé vált napjainkra. A „kő” basszusgitáros búcsúja London (AP - MTI) — Ki­lép a Rolling Stonesból Bili Wyman, aki a rockegyüttes basszusgitárosa volt annak 30 évvel ezelőtti, londoni megala­kítása óta. Wyman a Carlton Tv London Tonight című mű­sorában jelentette be elhatáro­zását. Áz 55 éves zenész, a Mick J agger irányította banda legidősebb tagja elmondta, hogy azért döntött a távozás mellett, mert más irányú zenei és üzleti terveire szeretne össz­pontosítani. — Nagyon sok kedves em­lékem van. Csodálatos volt. De azt hiszem, hogy az utolsó két turnénk jobban sikerült minden korábbinál, így ezután boldogan hagyom abba — nyi­latkozta. A magyar kultúra napja Ünnepi hangverseny, Illyés-bemutató, szavalóverseny Elvis-király egyik, ma már muzeális értékű nagylemeze és „mások” S7FKFRFR TlRDR FF! VÉTFI F

Next

/
Thumbnails
Contents