Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

1993. január 14., csütörtök GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Moszkva (MTI) — Orosz­országban kedden megron­gálódott a Nyizsnyevatovsz- kot Szamarával összekötő olajvezeték, s a kifolyó olaj lángra lobbant — jelentette az ITAR-TASZSZ. Hivatalos közlés szerint a vezetékből „meghatározatlan mennyiségű olaj folyt szét”. A balesetnek nincsenek áldozatai. A csővezeték Tobolszk közelében, az Irtis folyó men­tén rongálódott meg. Nem került olaj a folyó vízébe — fűzték hozzá. Jugoszláv devizatartalék Belgrád (MTI) — Jugosz­lávia 1992 végén 1,3 milliárd dollár devizatartalékkal ren­delkezett — közölte Radovan Kovacevic, a belgrádi külke­reskedelmi intézet egyik ve­zetője. A Tanjug által ismertetett közlemény szerint a rendel­kezésre álló összegből nem tudják kielégíteni az ország szükségleteit, sem pedig visz- szafizetni a külföldi adóssá­got. Az utóbbinak az összegét Kovacevic hatmilliárd dollárra becsülte. A Szerbiát és Montenegrót magában foglaló szövetségi állam május 30-a óta nem jut valutabevételhez, hiszen az ENSZ kereskedelmi embargó alá vette. A szankció értelmé­ben tilos mindennemű keres­kedelmi és pénzügyi tranzak­ció Jugoszláviával. Csökkenő kamatok Nyíregyháza (KM - N. L.) — A vidék bankjai hogyan módosítják a kamatokat? — kérdeztük dr. Bihari Mi­hályt, a takarékszövetkeze­tek megyei szövetségének tit­kárát. Válaszát az alábbiak­ban közöljük. A takarékszövetkezetek — más pénzintézetekhez hason­lóan — 1993. február 1-jétől csökkentik a lakossági köny­ves betétek, számlabetétek, ér­tékpapírok, valamint a lakos­sági hitelek kamatait. A ka­matcsökkentés mértéke át­lagosan 2-4 százalék lesz, amely a megtakarítási formák­tól függően változik. A la­kossági hiteleknél — a lakás­hitelek kivételével — csak a február 1-je után folyósított hi­telek esetében kerül sor alkal­mazásra a csökkent kamat. Az új kamatfeltételeket a takarék- szövetkezetek egységeiben ki­függesztett hirdetmények tar­talmazzák. A kamatcsökken­tés alapvető oka a lakossági betétek és kölcsönök állomá­nya közötti nagy különbség. Megyénk 18 takarékszövet­kezete különböző betétformá­ban és értékpapírokban mint­egy 4,5 milliárd forint értéket képviselő lakossági megtaka­rítást kezel, amelynek kamat- költsége jelentős kiadást okoz. Ezzel szemben a lakossági hi­telállomány együttesen sem haladja meg a 2 milliárd forin­tot. A betétek és hitelek állomá­nya közötti több mint 50 szá­zalékos különbözetet szinte önköltséges áron is nehéz el­helyezni a bankközi pénzpia­con. Ebből következik, hogy a hitelekből származó kamat- bevételeknek kell biztosítani az azonos nagyságú betétek kamatköltségét és a pénzin­tézet működési költségeit. Ezzel indokolható a betét és hitelkamatok között jelenleg meglévő jelentős különbség. A betét- és hitelkamatok együttes csökkentésével a be­tét- és hitelállomány egyensú­lyának fokozatos helyreállí­tása várható. Japán — Közös Piac Tokió (MTI) — Japán ti­zenhét pontból álló javaslatot terjeszt a héten kezdődő ja­pán-közös piaci miniszteri ér­tekezlet elé, hogy mérsékelje az EK bírálatait — írják a szerdai japán lapok. A japán kormány öt „nagyágyúja”, köztük a külügyminiszter, a nemzetközi kereskedelmi és ipari tárca vezetője vesz részt a brüsszeli megbeszéléseken, amelyeken várhatóan a rekord méretű japán kereskedelmi többlet lesz a fő téma. Tavalyelőtt 27,4 milliárd dollárral állított föl csúcsot a japán aktívum, miután 50 százalékkal bővült a megelőző évihez képest. 1992-ben az előzetes adatok szerint a mér­leg többlete meghaladja majd a 30 milliárd dollárt — az év első tizenegy hónapjában 29 milliárd dollárt tett ki. A japán javaslatok szerint üzleti tájékoztató központot kellene létrehozni a szigetor­szágban letelepedni szándé­kozó közös piaci cégek szá­mára, újabb két évre meg kel­lene hosszabbítani azokat az ipari termékeknek járó adó- kedvezményeket, amelyek márciusban járnak majd le. Szakértői tanácskozásokat kellene, tartani arról, miként vegyenek részt európai cégek a japán pénzzel finanszírozott, fejlődő világban megvalósuló programokban — tartalmazza a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok bővítését célzó ja­pán csomagterv. Japán felismerte, hogy „jó­vátehetetlen károk” keletkez­hetnek, ha a két kereskedelmi hatalomnak nem sikerül túljut­ni vitáikon, és megoldást talál­ni elsősorban a kereskedelem bővítésével a növekvő japán többlet okozta gondokra. Az EK nemcsak ösztönző in­tézkedéseket vár a japán kor­mánytól — ezek révén nö­vekedhet a közös piaci kivitel —, de a japán-EK kereskedel­met ellenőrző rendszert is be szeretné vezetni. Ez utóbbi megkönnyítené az EK-bizott- ság dolgát, amikor dömpingel­lenes intézkedéseket rendel el japán importcikkekre. Tavaly negyven japán terméket súj­tottak közös piaci intézkedé­sek, és Japán ezt nem veszi jó néven. Tokió tart attól, hogy a japán import elleni fellépés kiterjed az autópiacra is, hi­szen eddig még nem sikerült megállapodni a japán gyártók idei évre szóló „önkéntes ex­portkorlátozásáról”. A nagy kérdés, vajon az év­tized végéig érvényben lévő importkvótákba belekalkulál­ják-e a Közös Piacon belül gyártott „japán” kocsikat. Ja­pánban attól tartanak, hogy Franciaország még a kérdés megválaszolása előtt kiter­jeszti a kvótákat a főként Ang­liában előállított japán autók­ra. Orosz olajvezeték Felvétel csak vállalkozóknál Matematikus is található a munkanélküliek között Déltájban csendes volt az intézmény. Férfiak, nők, idő­sebbek és fiatalok egyaránt jönnek. Szembetűnő, hogy az utóbbiak vannak többségben. Van, aki tudja az ajtószámot, határozott léptekkel halad, sokan a bejáratnál lévő infor­mációs szolgálatnál állnak sorba. Halk zsongás tapasztal­ható a hosszú folyosón. Nyo­ma sincs a derűnek, a jó han­gulatnak. Mátészalka (KM - Nábrádi Lajos) — Mintha műszak­váltás lenne egy nagyüzem­ben, úgy özönlenek az em­berek délután egy óra körül a megyei munkaügyi köz­pont mátészalkai kirendelt­ségére. Felvételünkön az ügyintéző (jobbról) hasznos tanácsokkal látja el a bajuszos fiatalembert, aki munkanélküli A SZERZÓ FELVÉTELE Csak öt perc Ötven körüli, csontos arcú férfi jön el az információs szolgálat ablaka elől. Bemu­tatkozunk, készséggel el­mondja élete sorát, persze csak dióhéjban. Vajáról jött az imént, a fia hozta be kocsival. Jelentkeznie kellett, fejből nem is tudja, hányadszor. Lát­szik rajta: nem akarja magát sajnáltatni. — A téeszben dolgoztam vagy húsz évig. Kevés volt a keresetem, a papírjaim sem igen voltak rendben, így igen kevés a járadékom. A régi kirendeltségen is többször je­lentkeztem, ott rosszak voltak a körülmények. Most itt öt perc alatt végeztem, és már vi­het is haza a fiam. Nincsen panaszom az ügyintézésre. Az ügyintézőnek, nekünk is jobb ez a szép, nagy helyiség. Tengernyi adat Jellegzetes, hosszú fehér épület a mátészalkai kirendelt­ség. Tornácát faoszlopok sze­gélyezik. A múlt év végétől intézik itt a munkanélküliek ügyeit. A helyiséget Dorka Sándor kirendeltségvezető közreműködésével mutathat­juk be olvasóinknak. (A be­mutatásra főleg a családtagok, rokonok és azok lehetnek kí­váncsiak, akik e térségben a közeljövőben válhatnak mun­kanélkülivé.) Tapasztaljuk, hogy minden ügyintéző helyi­sége tágas, világos, mindenütt megtalálható a tengernyi ada­tot tároló számítógép. A hosz- szú folyosón most csak három széket láthatunk. Csak az idő­sebbek, a betegek ülhetnek le. Kísérőnk magyarázza, hogy a közeli napokban a folyosó szélét végigrakják székekkel és három asztalt is elhelyez­nek, hogy könnyebb legyen a papírok, az okmányok keze­lése. Az épület szélén egy hosszú és széles terem van. Kong az ürességtől. Ezt a helyiséget berendezik, alkal­massá teszik átképző tanfo­lyamok megrendezésére. Dorka Sándor cseppet sem dicsekvésre méltó (nem is di­csekvésnek-szánja) statisztikát ismertet. A rendszerváltás után, vagyis a kezdet kezdetén egy 40 négyzetméter alapte­rületű épületben működött a kirendeltség, aztán a város- központban egy 140 négyzet- méteres helyre költöztek. Ezt is kinőtték, onnan jöttek ide ebbe az átalakított épületbe, amely 600 négyzetméter alap- területű. Hogy mi indokolta a bő­vítést, pontosabban e hatalmas épület megvásárlását, az ki­derül Dorka úr statisztiká­jából. 1991 végén 3875, a múlt év végén 6197 munkanélkülit regisztráltak a kirendeltség működési területén. A rossz sorsra jutottak 60 százaléka 35 éven aluli. A szak- és betaní­tott munkások aránya 33 százalék. Diplomával rendel­kezik a munkanélküliek 2-3 százaléka. Főleg agrárszakem­berek várnak állandó mun­kára, biztos megélhetésre. Kevés a munkahely A munkanélküliség úgy­nevezett aktív kezeléséről fag­gatjuk a kirendeltségvezetőt. Mint mondja, a helyi szak­munkásképző iskola felnőtt munkanélkülieknek szabó­varró tanfolyamot indított a munkaügyi központ és az it­teni intézmény segítségével. Kisvállalkozói tanfolyam is indult, ahol többek közt a pi­acszerzést tanulták. A tan­folyamra több előadót a kiren­deltség biztosított. Számító- gépes és parkettázó tanfolyam is indult. A vállalkozóvá vá­láshoz is hozzájárultak. Azok is kaptak támogatást, akik tartós munkanélkülieket fog­lalkoztatnak. A foglalkoztatás hiánya a legnagyobb baj. Alig akad új munkahely a környéken. Ezzel kapcsolatban Horváth Jenőné, a kirendeltség közvetítő szint­jének felelőse ezt mondja: — Tartom a kapcsolatot a munkaadókkal, többek közt a nagydobosi téesszel, a Győr- teleki AFESZ-szel. Általános tapasztalat, hogy a munkaadók vagy létszámstopot rendelnek el, vagy leépítenek. A megren­delés hiányára hivatkoznak fő­leg. Néhány új munkahelyet vállalkozók, káefték kínálnak és néhány pedagógusállás is betöltetlen a környéken. Szin­te kizárólag kereskedelmi te­vékenységre keresnek új mun­kaerőt, termelő munkához nincs igény új dolgozókra. De­cemberben csak 9 állás betöl­tése miatt fordultak hozzánk a munkaadók. A kirendeltség stábjához a számítógépek miatt matemati­kus is tartozik s több diplo­más, köztük egy államigaz­gatási főiskolát végzett szak­ember intézi a munkanél­küliek ügyeit. Sajnos, idén az újabb leépítések miatt bővíteni kell e stábot. Jövőre talán jobb lesz... Ár-új raf elszabad ítást kér Fjodorov Moszkva (MTI) — Az árak állami ellenőrzését elrendelő kormányfői határozat felül­vizsgálatára és visszavonására szólította föl Viktor Cser- nomirgyin miniszterelnököt az orosz gazdaságpolitika új irá­nyítója, Borisz Fjodorov mi­niszterelnök-helyettes. Fjodo­rov szerint az állami árkontroll visszaállítása elhibázott lépés volt, és nem áll összhangban a kormány jelenlegi politikai fővonalával — írja a Reuter. Az orosz RIA hírügynökség egyébként úgy tudja, hogy a kormány az érintett termé­kek listájának felülvizsgála­tára utasította a gazdasági mi­nisztériumot. Fjodorov bírálta Csemomir- gyin egy másik — szerinte szintén hátramutató intézke­dését is — amellyel a kor­mányfő lehetővé tette, hogy ismét igen kedvező feltételű hitelekkel támogassák az álla­mi iparvállalatokat. így pél­dául a kormányfő 200 milliárd rubelt különíttetett el az ener­giaipar dotálására. Fjodorov az Izvesztyijának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a pénzt inkább szociális kiadásokra kellett volna fordítani. ? sas? v - , A megroppant gazdaság Balázs Attila felvétele Xv,,............ .......• . v.-'oíKút XQQwwWvWwvvvWwwv.vray.vAVWwWOwvWWwwQWC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents