Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
1993. január 14., csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 Boszniai válság: brit katona halála Londonban óvatosan bánnak a genfi Bosznia-megyegyezés hírével London (MTI) — A brit védelmi minisztérium szer* dán megerősítette, hogy a boszniai brit ENSZ-erők egy katonája elesett. A katona horvát és mohamedán fegyveresek kereszttüzébe került Szarajevótól nyugatra, Gornji Vakuf városban, ahonnan a Splitből érkező segélyszállítmányokat indítják tovább. A család értesítéséig nyilvánosan meg nem nevezett katona a brit erők első áldozata Boszniában. Szerdai hírek szerint a brit kormány repülőgéphordozón és tüzérségen kívül Jaguár és Tornádó vadászbombázókat is Boszniába akar vezényelni a közeljövőben erősítésül. Szakértők szerint ezzel teljesen új szintre emelkedik a brit beavatkozás Boszniában. Londonban egyelőre igen óvatosan bánnak a genfi Bosz- nia-megegyezés hírével. A BBC bőven idézte Izetbegovic boszniai elnököt, akinek meggyőződése, hogy a szerbek és a horvátok továbbra is fel akarják osztani Boszniát. Helyszíni brit tudósítók szerint a boszniai szerb fegyveresek nem fogadják el Karadzic békeengedményeit, úgyhogy a boszniai szerb vezér lemondással való fenyegetődzése talán nem is blöff, hanem a közeli jövő. Brit elemzők mindössze abban találnak biztatót, hogy a genfi megállapodás jelzi: a boszniai szerb fegyveresek hovatovább Szerbiától is elszigetelődnek, s ez megkönnyítheti Bosznia külföldi, ENSZ- erőkkel való pacifikálását. — A világnak igazi gazdasági és katonai nyomást kell gyakorolnia Szerbiára, hogy véget vethessenek a vérontásnak, emberek lemészárlásának Boszniában — jelentette ki a jövendő amerikai külügyminiszter. Warren Christopher szerdai meghallgatásán, a szenátus külügyi bizottságában nyilatkozott, hangsúlyozva: a jövő héten hivatalba lépő Clinton kormány európai szövetségeseivel és az ENSZ-szel együttműködve határozottan fel kíván lépni a válság megoldására. — Külső katonai beavatkozás nélkül nincs lehetőség a balkáni válság rendezésére. Ezért a nyugati légierőnek meg kell semmisítenie a szer- bek nehézfegyvereit és nagy létszámú földi NATO-csapa- tok telepítésével kell megvédeni a polgári lakosságot, véget vetni a harcoknak. — Ezt javasolta az ülésen Richard Lugar republikánus szenátor. Halvány reménysugárnak nevezte Roland Dumas francia külügyminiszter a minisztertanács szerdai ülésén a Genfben Boszniáról létrejött megállapodást, de azonnal kijelentette: ha az nem valósulna meg, akkor az ENSZ-nek haladéktalanul gondoskodnia kell a boszniai légtérre vonatkozó berepülési tilalom érvényesítéséről. — Haladéktalanul tisztázni kell, mennyi időt adnak erre Szerbiának, ha a béke feltételei nem valósulnak meg teljes mértékben — hangoztatta Dumas. Kijelentette, hogy ha ilyen akcióra sor kerül, akkor végrehajtását Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárra kell bízni; neki kell felügyelnie a katonai akciót, és a parancsnokságot az ENSZ-nek kell létrehoznia. Nincs megegyezés Szomáliáról Addisz-Abeba (MTI) — Megegyezés nélkül értek véget a Szomáliái békés rendezésről Addisz-Abebában kilenc napja tartó tárgyalások. Éppen abban a legfontosabb kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni, kik vennének részt a március 15-re kitűzött újabb békéltető tárgyaláson. A világszervezet égisze alatt kezdődött megbeszélésekre 14 Szomáliái szervezet kapott meghívást. Ebből tizenegy csoportosulás hajlandó aláírni a kidolgozott tűzszüneti megállapodást és részt kíván venni a márciusi fordulón. A legerősebb katonai szervezet vezetője Aidid ezredes azonban továbbra sem fogadja el a tűzszüneti megállapodást és jelentősen le akarja szűkíteni a márciusi tárgyalásokon résztvevők körét. Szerinte a legfontosabb milíciák vezetőinek kellene a kisebb csoportok kizárásával megállapodásra jutni, mégpedig azoknak, amelyek kivették részüket Sziad Barre egykori elnök meggdöntéséből. Erich Honecker immár szabad ember Bonn (MTI) — Erich Ho- necker szabad ember — közölte szerdán Bruno Rautenberg igazságügyi szóvivő, ismertetve a berlini bíróság 14- es büntetőtanácsának határozatát, amelyben eltekintettek attól, hogy a volt NDK államfő ellen pert kezdményezze- nek hűtlen kezelés címen, azzal a váddá emelkedő gyanúval, hogy a keletnémet átlagnál magasabb életszínvonalat biztosítva magának és vezető társainak, úgymond megkárosította az ország gazdaságát. A berlin-moabiti börtön kapuja kevéssel 15 óra után nyílt meg, amelyen kocsisor gördült ki, s vett irányt a tegeli légikikötő felé. A szerdai döntést megelőzte a 27-es nagy büntetőtanács keddi állásfoglalása: beszüntetik a peres eljárást az egykori NDK-NSZK határon lelőtt emberek * ügyében. Mindkét döntés hátterében az állt, hogy egyik büntetőtanács sem látta értelmét a pernek egy olyan ember ellen, akit előrehaladott stádiumba jutott rákbetegség gyötör. A Bild című tömeglap tudni vélte, hogy Honecker első osztályon repül, a jegy 7125 márkába kerül. Az ARD és ZDF kora délutáni hírmagazinjában azt közölték, hogy az egykori állami és pártvezető úticsomagja szerény ugyan, de mégsem szegény emberként hagyja el Berlint; a Honeckerrel szolidaritást vállaló bizottság számláján adományokból 500 ezer márka gyűlt össze, a számlára Jasszer Arafat is befizetett. Erich Honeckert tavaly júliusban szállították vissza Moszkvából Berlinbe, ellene és még öt társa ellen a per november 12-én kezdődött emberölés okozása címen. Lényegi tárgyalásra azonban a hétfői és a csütörtöki napokon nem került sor. A vádiratot felolvasták ugyan, s politikai végrendeletében Erich Honecker is megvédte életútját — politikailag felelősnek érezte magát a történtekért, de büntetőjogilag bűnösnek nem —, ám az egész pert háttérbe szorította a bíróság és a védőügyvédek huzavonája: mennyire beteg Erich Honecker, alkalmas-e tárgyalásra, avagy halálra gyötrik. A közvélemény — és maga Honecker — előtt a rákos daganat minden millimétemyi növekedése tudott dolog volt. A bírósági épületben és azon kívül folyó vitában sohasem kísérelték meg az elmúlt évtizedek világpolitikai összefüggéseibe beágyazni a kelet-nyugati szembenállás kelet-németországi lecsapódásait. Újévi infláció és áruhiány Moszkva (MTI) — Ár- emelkedési hullám és áruhiány jellemezte az orosz kereskedelmet január első hetében — derül ki a moszkvai gazdasági prognosztikai intézet adataiból. Hetven termék ára egyetlen hét alatt átlagosan 9,5 százalékkal emelkedett, de például a húsé 16, a tejé és a gyümölcsöké pedig 11 százalékkal. Két hét alatt 19 százalékra rúgott az átlagos áremelkedés. Oroszországban tavaly január, vagyis az árak általános felszabadítása óta nem jegyeztek ekkora mértékű heti inflációt. A drágulást ráadásul a kínálat megcsappanása kísérte ez év elején. Ä vizsgált hetven termék közül 55-ből volt kevesebb, mint egy héttel korábban, sok boltban elfogyott a tej, a hús, a cukor, a tojás és a tésztafélék is. A húskínálat 15, a halé 20 százalékkal csökkent. Az orosz létminimum ezek után az egy évvel ezelőttinek 6,7-szeresére, fejenként havi 4766 rubelre emelkedett. Egy izraeli katonalány egy új típusú gázálarc használatát magyarázza egy asz* szonynak Jeruzsálemben. Ez egy 10 hónapos katonai program keretében zajlik, melynek során lecserélik az öbölháború idején a lakosságnak szétosztott vegyi háborús védelmi felszerelést ÁR-FELVÉTEL Diana és utódja Diana walesi hercegnő mosolyogva lát ismét teendőihez. Karácsony utáni első hivatalos ténykedéseként az északnyugat-angliai Prestonban egy szociális otthonba látogatott. A baloldalon látható felvétel még 1992 júniusában készült Károly walesi herceg közeli barátnőjéről, Camilla Parker- Bowlesról. Az ausztrál New AP-felvételek Idea magazin szerdán egy telefonbeszélgetést közölt, melyről azt állítják, hogy 1989 decemberében zajlott Károly herceg és Camilla Parker- Bowles között. A 44 éves walesi herceg és a 45 éves Camilla mintegy 20 éve ismerik egymást, s úgy tűnik, Diana utódja lesz. Pénzpánik Szlovákiában Valutára váltják a koronát Pozsony (MTI) — A szlovákiai pénzintézetek előtt szerdán folytatódott a harmadik napja tartó sorako- zás. Az emberek többsége kiveszi és valutára próbálja váltani megtakarított pénzét, de sokan éppen pénzüket teszik be a bankokba. A bankok és a takarékpénztárak előtt sorban állók véleményéből és a sajtóban megjelenő nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy az emberek a pénzmentés módját többféleképpen látják, de a legtöbben a valuta értékmegőrző képességében bíznak. Figyelemre méltó, hogy a hivatalos valutaárfolyam alakulásában mindennek ellenére sem jelentős az emelkedés, ami nem mondható el a feketepiacon érzékelhető mozgásról. Valójában senkinek sincs határozott véleménye. Az emberek egyszerűen csak gyanakszanak, féltik megtakarított pénzüket. Általában kisemberek kis pénzéről van szó. A nagy pénzek mentési módszere más, és láthatatlan. A pánikot az váltotta ki, hogy a múlt héten Csehországban elkezdték a még egyelőre közös csehszlovák korona felülbélyegzését. A közös pénz kettéválasztása eredetileg az év harmadik negyedére volt várható, de a váratlan esemény azt látszik előrevetíteni, hogy meglepetésekre lehet számí- tarfi. Jönnek az oroszok Belgrád (MTI) — Amikor a televízió képernyőjén volt szovjet tábornokok és szőrmesapkás kozákok láthatók, akik a szerbek boszniai győzelmeit ünnepük, ez üzenettel ér fel a szerbeknek — nincsenek magukra hagyatva a világban. Az AP amerikai hírügynökség belgrádi tudósításában idézett jelentés szerint lehetséges, hogy 900 orosz harcol a szerbek oldalán a véres boszniai háborúban, akár zsoldért, akár a testvéri ortodox szlávok iránt érzett szolidaritásból. A helyszínen dolgozó tudósítók láttak is néhányat az oroszok közül, de többségükben Milosevics szerb elnök propagandagépezetének fogaskerekeiként jelennek meg a médiákban. Oroszország csak vonakodva támogatta a Szerbia ellen életbe léptetett nyugati gazdasági korlátozásokat. Az utóbbi hetekben a nyugati vezetők egyre gyakrabban említik a katonai beavatkozás lehetőségét Boszniában. Ha pedig Moszkvában az ultranacionalisták döntő befolyáshoz jutnának és szorosra fűznék kapcsolataikat Szerbiával, akkor a Nyugat ismét szemben találná magát a Balkánon Oroszországgal, akárcsak az első világháborúban a központi hatalmak. Az szerb állami televízió az utóbbi fél évben gyakran közölt interjúkat Boszniában tartózkodó orosz nemzetiségűekkel — zord tekintetű kozák harcosoktól a Vörös Hadsereg gazdagon kitüntetett egykori tábornokain keresztül egészen volt űrhajósokig. Valamennyien hevesen bírálták Jelcint, amiért csatlakozott a Szerbia elleni szankciókhoz. Sztojan Cserovics, a független belgrádi hetilap, a Vremja kolumnistája szerint Milosevics azzal, hogy a szerbek oldalán harcoló oroszokat felvonultat a képernyőn, olyan benyomást igyekszik kelteni, hogy a szerbeknek még vannak barátaik külföldön. „A szerb vezetés abban a reményben tekint Moszkvára — írja Cserovics —, hogy csoda történik III. világháború, vagy legalább Balkán-háború formájában, amelyben az általános zűrzavarban elfelejtik, hogy ki indította el, és végül is minden részvevőt egyformán hibáztatnak majd.” A Moscow News tavaly de- cembér 2-i számában megjelent becslés szerint legkevesebb 900 orosz harcol a szer- bek oldalán.
