Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

1992. december 28., hétfő Kelet-Magyarország 9 Új taxiórák Szolnokról A legújabb követelményeknek is megfelelő, világ- színvonalú taxióra gyártását kezdte meg a szolnoki Elektro Soft Kft. Az új berendezés, kijelzővel egy­beépített nyomtatóval (számlázás) és feketedobo­zos adattárolóval is rendelkezik. A készülék, a beépített intelligens elektronika segítségével, min­den bekapcsoláskor automatikusan ellenőrzi a dá­tum, a tarifák és a logikai áramkörök működésének helyességét. A készülék iránt jelentős külföldi érdeklődés is mutatkozik. A készülék prototípusa, a kft. műhelyében MTI-felvétsl Hazánkba is ellátogat Josiro japán miniszter Tokió (MTI) — Ma­gyarországra is ellátogat Eu­rópába tervezett útja során a japán nemzetközi kereskedel­mi és ipari minisztérium ve­zetője. Móri Josiro, aki a ja­pán kormány december 11-én történt átalakításakor került a rendkívül befolyásos tárca élére, január 11-én indul Nagy-Britanniát, Németorszá­got, Belgiumot, Olaszorszá­got, illetve egyetlen volt szo­cialista országot, Magyaror­szágot érintő kőrútjára. Mint közölték, a miniszter Brüsz- szelből a japán-EK miniszteri értekezlet után hazatérőben áll meg Olaszországban és Ma­gyarországon. Jupiter-kutató szonda Magyar csillagászok is tanulmányozzák Budapest (MTI - Press) — Izgalmas napokat éltek át az asztrofizikusok. A Galileo ne­vű űrszondát három éve indí­tották az amerikai űrrepülő­gépről. Megkerülte a Vénuszt, most a Föld felé rohan, hogy bolygónk gravitációs erejét is felhasználva induljon a Jupiter felé. A két és fél tonnás szonda december 8-án mindössze 300 km-re volt a Föld felszínétől. Horváth András csillagász el­mondta, hogy a tervek szerint az űrszonda 1995 decemberé­ben éri el a Jupitert, leválik róla egy légkörkutató egység, amelyik berepül a Jupiter lég­körébe, és onnan először ad majd helyszíni adatokat. Maga az űrszonda Jupiter körüli pá­lyára áll, és a tervek szerint néhány éven keresztül nagyon részletesen fogja vizsgálni a Jupiter bolygó légkörét, illetve a Jupiter körül keringő mint­egy kéttucat holdat. Az információ közvetítésé­nek azonban van még egy aka­dálya: az összecsukható, nagy­méretű parabolaantennáját nem sikerült eddig kinyitni. A szakemberek mindent meg­próbáltak: hűtötték, fűtötték — persze a napsugárzás ere­jével. Most az az elképzelés, hogy ha az űrszonda a tárolói­ban levő összes információt leadta, megpróbálják a kis- pozíciós hajtóművek segítsé­gével az űrszonda pozícióját megváltoztatni, és meglátni, hogy mi tartja az antennát ilyen félig összecsukott ál­lapotban. Az űrszonda most azokat a méréseket közvetíti a Földre, amelyeket korábban a Kis­bolygó övezetben készített, amikor egy évvel ezelőtt meg­közelítette a Gastra nevű kis­bolygót. Ez volt az első kis­bolygóközeli vizsgálat. Kocsis Zoltán lemezsikere Párizs (MTI) — Az év legjobb lemezfelvételei közé sorolja a kulturális kérdések­ben is szaktekintélyként elis­mert francia napilap, a Le Monde két kritikusa, Alain Lopech és Anne Rey Kocsis Zoltán és a Liszt Ferenc kama­razenekar egyik idén megje­lent felvételét. A Mozart három — 8-ik, 13-ik és 25-ik számú — zongoraversenyéről készült felvételről írva a két kritikus „vibrálóan lendületes­nek és könnyednek” minősíti a magyar művészek előadását. Még két magyar előadómű­vész szerepel a lap karácsonyi számában megjelent váloga­tásban, igaz, nem új felvé­teleivel. A francia CD-lemez- piac idei szenzációi közé tar­tozik a Franciaországban élő kiváló magyar pianista, Cziff- ra György korábbi felvételei­nek nyolc lemezből álló gyűj­teménye, amely a lap szerint régi hiányt pótol, mert a ko­rábbi lemezek már régóta el­tűntek a lemezboltokból. „A felvételek a művész pályájá­nak csúcsait örökítik meg” — írja róla a lap összeállítása. Érdekesség, hogy a nagyszerű karmester, Széli György zon­goraművészként szerepel az év legjobb lemezeinek listá­ján: Mozart két zongoraötösé­nek, illetve két szonátájának 1946-ban és 1967-ben készült felvételét adták ki az idén, s ezeken Széli az akkori Bu­dapest vonósnégyessel és Raphael Druian hegedűmű­vésszel együtt játszott kamara­muzsikát. TÚL A MEGYÉN A médiatörvény vitája a T. Házban Nincs megegyezés a rádió és a tv felügyeletében Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés vasárnap délután megkezdte a rádióról és a televízióról szóló törvény- javaslat részletes vitáját. El­sőként az illetékes bizottsá­gok képviselői számoltak be munkájukról. A kulturális bizottság elő­adójaként Balázsi Tibor (MDF) elmondta, hogy a testület 165 bizottsági mó­dosító javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz. Az át­tekintett több mint félezer mó­dosító javaslatról szólva kifej­tette: a bizottság nem támogat­ta azokat, amelyek a kineve­zési törvény módosítását sze­retnék elérni a médiavezetők beiktatásával kapcsolatosan. Balázsi Tibor rámutatott arra is, hogy egyelőre nem sikerült teljes konszenzusra jutni a közrádiót, illetve a közteleví­ziót felügyelő bizottság ösz- szetételét illetően. Vitatott ugyanis, hogy mely társadalmi szervezetek delegálhassanak tagokat a felügyeletet ellátó testületbe. Szintén nem szü­letett még végérvényes megál­lapodás az RTH elnökének kinevezése és felmentése te­kintetében — tette hozzá az MDF-es képviselő. Az alkotmányügyi bizottság képviseletében Salamon Lász­ló (MDF), a testület elnöke be­jelentette: a Ház főbizottsága a támogatott módosító javasla­tokkal együtt 9 szavazattal, 4 tartózkodás mellett javasolja a médiatörvény elfogadását. A felügyelő bizottság, va­lamint a kuratórium ösz- szetételét több felszólaló is érintette a részletes vita során. Beterjesztett módosító indít­ványokra hivatkozva elhang­zott olyan javaslat, miszerint a felügyelő bizottság tagjai közé a tudományos ismeretterjesz­téssel foglalkozó szervezetek is delegálhassák képviselőjü­ket. Fekete Gyula (MDF) ugyanakkor azt vetette fel, hogy az országgyűlési kép­viselők is tehessenek személyi javaslatokat a kuratórium tagjaira. Haraszti Miklós (SZDSZ) hozzászólásában ar­ra hívta fel a figyelmet: a mé­diatörvény által létrehozandó szervezeteknek mindenkép­pen szerepet kell kapniuk a közrádió és a köztelevízió ve­zetőinek kinevezésénél. Az el­lenzéki képviselő azt is szor­galmazta, hogy kereskedelmi rádió vagy tévé működtetésére ne kaphasson engedélyt olyan gazdasági társaság, amelyet alapítvány hozott létre. Mol­nár Péter, a Fidesz média- szakértője a vitában azt hang­súlyozta: képviselőcsoportjuk csak abban az esetben támo­gatja a törvényjavaslatot, ha egyúttal biztosítva lesz a frek­venciamoratórium alkotmá­nyos feloldása. A Ház utolsó napirendi pontként megkezdte az elmúlt rendszerhez kötődő egyes tár­sadalmi szervezetek vagyonel­számoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló törvény- javaslat általános vitáját. A vitát elnapolták, és várhatóan kedden folytatják. A károkozó: a biztosító? Budapest (MTI - Press) — A jövő év elejétől életbe lépő újrendszerű szavatossági, kö­telező gépjárműbiztosítás el­sődleges célja a biztosítók „rá­fizetésének” némi ellentétele­zés^. (Bár a ráfizetéseknek a gombamód szaporodó iroda­paloták igencsak ellentmon­dani látszanak.) A módszer legfontosabb új eleme az átlagosan 14 száza­lékkal megemelt díjat befolyá­soló igen szerény bonusz (for­galmi jutalék), és döbbenete­sen megnövelő malusz. Az előbbi 5 százalékkal mérsékli az időszakban másoknak kárt nem okozók által fizetendő dí­jat; az utóbbi az évente egy balesetben károkozókét egy- harmadával, a kettőben kárt okozókét már kétszeresre nö­veli, és azt még négy éven át is díjnövelő okként alkalmazza. Általános vélemény, hogy a benzinárban foglalt díj mél- tányosabb volt, mert a sokat autózó több kárt okozhat, és őt is több kár érheti, mint a kocsit csak ritkán használó (de azért gyakorlott) vezető. Az új rend­szer lényegében a kocsit — többnyire kényszerűségből — alig használókat sújtja. Ráadá­sul ugyanezek a biztosítók a cascokat óriási mértékben drágítják, sőt felmondják, de ott legalább a díj megállapítá­sakor figyelembe veszik a kocsi értékét is. S a szavatossági biztosítás kötelező! Annak a hivatásos buszsofőrnek is, aki kitűnő ál­lapotú személykocsiját csak nagy ritkán használja. S ráadá­sul a díja ugyanakkora lesz, mint a hasonló típusú, ám már nulla értékűre lehasznált ko­csié, amit újsütetű taxis-tulaj­donosa éjjel-nappal zargat. Előnye a bónusz-malusz- nak, hogy erősen csökkenti a saját hibából a saját kocsiban okozott kárnak jószívű is­merős közreműködésével sza­vatossági kárrá „átminősíté­sét”. Igaz, hogy ez a biztosítási csalás a biztosító kárbecslői­nek a közreműködése nélkül, a piacgazdaságokban már régen kitalált biztosítói kárellenőrző nyomozócsoport működése esetén, nem burjánzott volna magától értődő módszerré. A fő bajok azonban majd akkor jelentkeznek, amikor a nyilvánvaló károkozó — akár sérülteket is hátrahagyva — eliszkol, hogy mentse a bónu- szát. Vagy amikor ismerősei akár eskü alatt is vallják (ugyan, kit érdekel az eskü?), hogy a kis Polski előzve szorí­totta le a pályáról az 500-as BMW-t. 1993-ban senki se remélje, hogy a parkolóban benyomott oldalú kocsijának szélvédőjén ott lesz a károkozó névjegye, cédulája. Viszont mindenki készüljön fel a minél alapo­sabb önhelyszínelésre. Ehhez legyen kéznél a kesztyűtartó­ban egy jegyzettömb, ceruzá­val. A blokkon elsősorban a kárt okozó rendszámát kell feltüntetni. Ha lehet, a kocsi tí­pusával, színével kiegészítve. Ide írható fel a tanúk neve, címe, telefonszáma. Ám a kár­okozó adatainak a feltüntetése nem elég, neki írásban és egyértelműen kell nyilatkoz­nia, hogy a kár okozójaként önmagát ismeri el. Ez a biztosítók által rend­szeresített nyomtatványon is szükséges. S nem árt az illető személyi igazolványából, jo­gosítványából is ellenőrizni, hogy valóban a saját névjegyét adja át, sietős útjára hivatkoz­va. Hasznos egy egyszerű, ám nagyon fényérzékeny filmmel töltött fényképezőgép, amely, lyel a kocsik helyzete egyér­telműen rögzíthető. De leg­alább egy világos színű fes- tékesspray, amivel a megállt kocsik kerekeinek „talpát” körbejelölni és a féknyomok kezdetét rögzíteni lehet. Kisebb koccanás esetén a kárt meg lehet becsülni, és ha az nem nagy, érdemesebb ott azonnal kiegyenlíteni, mert úgy nem terheli majd a ká­rokozó mulaszát. A „majd ki­fizetem” megoldás azonban manapság nem eléggé meg­bízható. A kárt kiegyenlítő kérjen egyértelmű nyugtát ar­ról, hogy milyen célra meny­nyit, miért, kinek és mikor adott át. E téren előnyös, hogy a biz­tosítók türelmi időt adnak an­nak eldöntésére, hogy a káro­kozó a kisebb kárt maga téríti meg, vagy azt — a bonuszá­nak elvesztése és maluszának megterhelése árán — a sza­vatossági biztosítás terhére a biztosítóval térítteti. A közlekedésrendészet helyszínelőinek a dolga várha­tóan úgy megugrik majd, hogy hamarosan megjelenésük csak sérüléses vagy halálos baleset után várható. Jelentéktelen kár esetén forgalmas úton a hely­színelőkre várni nem tanácsos, mert a türelmetlen feltartottak esetleg több kárt okoznak majd, mint maga a koccanás. Még annyit, hogy cserben- hagyás vagy tanúk hiánya ese­tén érdemes utólag is az esetet látott tanúkat keresni, az azok által elmondottakat a közle­kedési ügyben bíráskodók kö­telesek figyelembe venni. Összefoglalva: várható, hogy az új rendszer hatására a valós balesetek száma — főleg a helyszínelésre várakozások miatt — növekedni fog, a cserbenhagyásos eseteké pe­dig ugrásszerűen. Az Ökumenikus Szeretetszolgálat december 24*én a Blaha Lujza téren karácsonyi műsorral és isten­tisztelettel várta az érdeklődőket, a rászorulóknak pedig karácsonyi ebéddel tette keitemesebbé az ünnepet MTl-FELvÉta

Next

/
Thumbnails
Contents