Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
10 Kelet-Magyarország Ú jra jelentkezik Tolipróba című rovatunk. Ez azt jelenti, ismét összejött egy kis csapat, amely a Kelet-Magyarország szerkesztőségéhez kapcsolódva ismerkedik az újságírással. A nyíregyházi tanárképző főiskola népművelés tanszékének kérésére három hónapig hetente egy délután beszélgettünk azokkal a hallgatókkal, akik fő szakjaik mellett a tömegkommunikációt választották speciális témaként. Félévenként váltva a film, az írott sajtó, a rádió, a televízió műhelymunkájával foglalkoznak a tanszék munkatársa, Kiss Tibor vezetésével. Félévzárásra mindenki hozott írást, ezekből válogattunk erre az oldalra. Jó szívvel ajánljuk a T. Olvasó figyelmébe. A stúdium résztvevői voltak: Csajkovszki Marianna, Halász-Szabó Gabriella, Pelyhe Anita, Varga Andrea, Jurás László, Erdei Ildikó, tardi Tünde, Pekó László, Szilágyi János, Kiss Ákos, Sajtos !st\’án. Én + Te = Mi! Kiss Ákos Szokatlan cím, s még szokatlanabb az az előadás-sorozat, amelyet a Grundtuig Egyesület szervezett általános és középiskolás fiatalok számára. A Szexológiai Népfőiskola, amely november 3-ától működik a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, egyértelmű siker. Több mint száz tagja van a népfőiskolának, de egy-egy előadásra több érdeklődő is ellátogat. Olyan neves előadók működtek már közre az előadás- sorozatban, mint dr. Lux Elvira szexológus és dr. Vajda Mária néprajzkutató. Örömmel kell megemlíteni, hogy helyi pedagógusok és orvosok is vállaltak előadásokat a népfőiskolái programban. A Grúndtuig Egyesületet, a jelenleg másodéves művelődésszervező szakos hallgatók hozták létre azzal a céllal, hogy bekapcsolódjanak a hazai népfőiskolái mozgalomba. A hallgatók szeretnék, ha minél több fiatalt sikerülne megnyerni ennek az ismeretterjesztési formának. így született meg a szexológiai népfőiskola ötlete, hiszen a szerelem és a szex minden fiatal életében fontos szerepet tölt be. Az előadássorozat a lehető legtágabb ismereteket adja ebben a témakörben. Ezért olyan előadásokat is beépítettek a népfőiskola programjába a főiskolások, amelyek a házasélet és a családtervezés témájában adnak ismereteket. Mint azt dr. Lux Elvira elmondta, csak üdvözölni tudja ezt a nagyszerű előadássorozatot. Az abortusztörvény megszigorításával mindenképpen szükség lesz a fiatalok teljes körű szexuális felvilágosítására. És amíg a tantervbe ez megnövelt mértékben nem kerül be, addig szükség van ilyen előadássorozatokra. A népfőiskolás fiatalok is kedvező véleménnyel vannak az előadásokról, hiszen az az egy óra (esetleg néhol több), amely az iskolában e témában nyújtana ismereteket, nem elég, s mondjuk ki: nem is lehet elég. Több középiskolás elmondta, mennyire érdekes számukra ez a program, hiszen iskolai keretek között biztosan nem hallottak volna a keleti és a természeti népek szerelmi szokásairól vagy a szexualitásról a népi kultúrában. Jó érzékkel választottak tehát témát a főiskolás fiatalok, hiszen a siker egyértelműen őket igazolja. Remélhetőleg azok az általános és középiskolás fiatalok, akik részt vesznek a programban, már a megszerzett ismeretek birtokában, felelősségteljesen alakítják ki párkapcsolataikat. Számukra egyértelmű lesz az előadás- sorozat címe: Én + Te = Mi! A fiatalok és a politika Sajtos István Nem. A mai fiatalok többségének nem kell a politika. Miért kellene? Legtöbbjük mindennapi gondjaival van elfoglalva — ha azokat vizsgáljuk, akik már fel tudják fogni a politika jelentőségét. A fiatalok döntő hányadát a munkanélküliség, a megélhetés, a családfenntartás kérdései izgatják inkább. S az a tendencia, hogy az ifjúság egyre inkább elfordul a politikától, az annak is köszönhető, hogy nem látják értelmét véleményük hangoztatásának. Mert csak azt látják, hogy a demokratikusan megválasztott parlamentben hat párt mocskolja folyamatosan egymást, s az ő munkanélküli-segélyük, az ő ösztöndíjuk egyre kevesebbet ér. A fentiekben a fiatalok többségéről beszéltem. Persze van egy vékony réteg, amely aktívan foglalkozik politikával, de ezek általában valamelyik párt vagy párthoz közel álló ifjúsági szervezet szárnyai alatt tevékenykednek. Ilyen az MDF-es Ifjúsági Fórum, az MSZP-hez közelálló Baloldali Ifjúsági Társulás, és persze maga a Fidesz, amely talán a legtöbbet harcol az ifjabb korosztály érdekeiért, ha igazán kézzelfogható eredménye nincs is. Végül a bőrfejűekről. Hivatalosan bejegyzett pártjuk még nincs, hivatalosan nincs olyan erős politikai szervezet, amely támogatná őket. Mégis növekszik a létszámuk, mégis mindenki — sajtó, tv, rádió — velük foglalkozik. Mi lenne, ha nemcsak a neonácik véleményét ismernénk meg, hanem a többi — nem feltétlenül politikai — ifjúsági szervezet elgondolásait is arról, hogy mit kellene másképpen csinálni ahhoz, hogy kicsit jobban érezzük magunkat ebben az országban. A feltett kérdésre (kérésre) mi, egyszerű halandók hiába válaszolnánk. A tényleges és konkrét lépéseket azoknak kell (kellene) meghozniuk, akik közel állnak (ülnek) a tűzhöz. s-r* rr £ 1 ^Oi£t}r0baß=~u II ...-....................................................................................................................................................................... HAZAI HOL-MI 1992. december 28, hétfő Tizenkét vagy harminc állam Európában Fiatalok vitafóruma Liegeben Pelyhe Anita Európai Diákkonferencián vett részt november 16-21. között a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Diákönkormányzatának öt tagja. Az ott összegyűjtött tapasztalatokról kérdeztem Tőszegi Zoltánt, az önkormányzat célprémium-elosztó munkacsoportjának a vezetőjét. □ Az Európai Diákkonferencia (vagy Nemzetközi Diákkonferencia) működéséről eddig még nem sokat hallottunk. Milyen célból jött létre ez a találkozó? Fiatal fogadalom — Első alkalommal 1990- ben szervezte meg a belgiumi Hegei egyetem. Az akkor jelenlévő fiatalok fogadalmat tettek, hogy egy békés, közös Európa jövőjéért fognak munkálkodni, tevékenykedni. Az idén ugyanitt került megrendezésre. A megnyitón ismertették az előző találkozó eredményét, értékelték az azóta történt eseményeket, és vitafórumokat szerveztek különböző témában: Környezetvédelem, Európai demokráciák, Európa keresésében, Európa: 12 vagy 30 állam. A küldöttek elmondták véleményüket, majd a kialakult álláspontokat összegezték. □ Milyen vitákba kapcsolódtatok be? — Az utóbbit választottuk, mert úgy gondoltuk, hogy ez a kérdés az, ami országunkat a legaktuálisabban érinti, s minket is főképpen érdekel. Az Európa: 12 vagy 30 állam kérdéskör azt tartalmazta, hogy a Közös Piachoz hogyan csatlakozhatnak a kelet-európai országok, miért jó ez nekünk, miért jó a Közös Piacnak. □ Ebben a csoportban milyen országok képviselték .magukat? — Elég sokan voltunk: angolok, franciák, baszkok, belgák, németek, olaszok, svédek, finnek, lengyelek, szlovákok, románok és mi magyarok. □ Hogyan értékeled az ott elhangzottakat? / Érvek, ellenérvek — A beszélgetésbe valamennyi küldött bekapcsolódott, elmondták álláspontjaikat, érveket, ellenérveket ütköztettek. Különösen jó kapcsolatot alakítottunk ki a lengyel, cseh, szlovák fiatalokkal. Ezen országok földrajzi adottságai, társadalmi, politikai és gazdasági lehetőségei igazán alkalmasak a szorosabb kapcsolatfenntartásra. Élesebb szóváltásunk a román küldöttséggel volt abban a kérdésben, hogy legyenek-e Romániában magyar egyetemek, szüksé- ges-e működésük. Q Milyen várható hatása lesz annak, hogy több napon keresztül adott témában vitatkoztatok kialakítva egy közös álláspontot? — A konferencia az információk szerzésére volt jó: hogyan lehetséges egy integrálódó Európa kialakítása a felsőoktatás segítségével. Aki részt vett, az a későbbiekben ismereteit hasznosíthatja. A beszélgetések összegzését írásban nyilvánosságra hozzák, mely tájékoztató jelleggel tükrözi több mint 2000 fiatal véleményét. Ennek figyelembe vétele azért is fontos, mert a főiskolákról, egyetemekről kikerülő diákság lesz a központi rétege a jövő Európájának. □ Milyen programok voltak még? — Mivel a programok általában délelőttönként voltak, délutánra a humán-reál érdeklődésnek megfelelő ismeret- szerzést, városnézést, laboratóriumlátogatást, kirándulást szerveztek, melynek elsődleges célja az egyetem és a város megismerése. □ Milyen kapcsolatok jöttek létre? Tervek a jövőre — Csak személyes jellegűek. Megismerkedtünk olyan olasz egyetemistával, aki felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a már évek óta működő E-MAIL Posta-rendszerbe főiskolánkat bekapcsolja. Ez a számítógépes hálózat a világ egyetemeit, főiskoláit köti össze információs szolgáltatásával. Rengeteg lehetőségről értesültünk még, melyek Nyu- gat-Európában már közismertek. Ilyen például az Eras- mus-program, melynek keretében országhatárok nélkül utazhatnak és tanulhatnak a diákok. □ Kik, milyen szervezetek támogatták a konferencia létrejöttét? — Az egyetem, különböző közintézmények, és magán- személyek is. □ Az újabb találkozásra mikor kerül sor? — Tavasszal, a hollandiai Eindhovenben. Mindenképpen előnyös lenne, ha itt már alsóbb évesek képviselnék főiskolánkat, hogy a megkezdett folyamatban ne legyen szakadás. Meddig úszkálhatunk? Tardi Tünde Támad a rozsda a TK-n, s valószínű, ő nyeri a csatát az úszásoktatás ellen. Erről kérdeztük Gyula Sándort, a testnevelés tanszék főiskolai adjunktusát. — Igaz-e, hogy az uszodát befogják zárni? — Sajnos igaz, mert a tető- szerkezet egy nagyobb vihar esetén összedőlhet. Ugyanis korábban a legolcsóbb vasszerkezettel építették. Nem gondoltak arra, hogy a sósavgőz kimarja a vasat, s elrozsdásodik. A szakértő véleménye szerint az uszoda március 31-éig üzemelhet. — Nem jelent-e problémát az oktatásban? — Természetesen, problémát jelent. Tárgyalások folynak, hogy május 15-éig kapjanak haladékot a nyitva tartásra, a vizsgaidőszak megkezdéséig. — Ha bezár az uszoda, hogyan oldják meg az oktatást a továbbiakban? — Minisztériumi vagy önkormányzati támogatást ígértek, de a tárgyalások még folyamatban vannak. — Hogyan oldják meg a hallgatók úszásoktatását a következő tanévben? — Két lehetőségünk van: a Malom utcai vagy a sóstói uszodába járnak addig a hallgatók. De erről még semmi biztosat nem tudunk. Az ön- kormányzattal »tárgyalásokat folytatunk arról, hogy támogatásukkal újraépítjük az uszodát, s ennek ellenében a nyíregyházi úszók edzési lehetőségét biztosítjuk. —Mi a véleménye az üggyel kapcsolatban?! — Komoly veszélybe került az úszás oktatása, nehéz lesz megoldani. Órarendi gondok is felmerülnek. Talán, ha a készítők, s a főiskola előrelátóbb, akkor nincs ez a probléma. Tudhatták volna, hogy nem a legolcsóbb a legjobb. Egy ilyen épület nem egy-két évre szól. De az is lehet, hogy csak ennyi pénze volt a főiskolának. Más szemlélet Jurás László Korunk egyre sürgetőbb problémája a környezet pusztulása. Sajnos, az emberek nagy része teljesen közömbös a környezetünket érintő problémák iránt, azt hiszik, hogy őket nem érheti semmi baj. Szerencsére már vannak kezdeményezések arra, hogy ez a helyzet a jövőben megváltozzék. Ebben az évben indult először környezetvédelem szak a tanárképző főiskolán. Akik ezt a szakot elvégzik, majd hivatalosan is tehetnek valamit a környezet védelmében. A legfontosabb feladat jelenleg az emberek szemlélet- módjának környezetbaráttá tétele. Ezután következhet majd a tényleges cselekvés. Tárca mi i m inyitotta az indexet és beírta az egyest... Úristen! Hol vagyok? De jó, hiszen csak álmodtam az egészet. Milyen nap van ma? Ma vizsgázom!!! Hány óra? Már hat, ideje felkelnem. Megkezdődik a szertartásos készülődés, ha valamit elvétek, nem lesz szerencsém. Előveszem ruháimat, „díszmagyarba vágom magam”. Még át kellene lapozgatni, de nem, már nem szabad belenéznem. Különben sincs rá időm. Lassan telnek a percek. Csak ülök, hol az órámra, hol a jegyzetekre nézek a hatodik cigarettám füstkarikáin keresztül. Hét óra, ideje indulnom. Igaz, hogy csak nyolctól vizsgázunk, és tíz perc alatt odaérek. Nem baj. Óvatosan lépkedek lefelé a lépcsőn. Rágondolni is rossz, mi lenne, ha leesnék és eltörném a lábam. Végigrohanok az utcán, át a piroson. Most nem érek rá megvárni, míg zöld lesz. Órámra pillantok, hét óra 10 és már beértem. Ott toporgok az ajtó előtt. Sehol senki. Lehet, hogy nem is ma vizsgázom? Talán jó lenne rágyújtani egy cigarettára. Közben reggeli torna gyanánt körbe-körbe járkálok a folyosón, de miután elszédültem, változtatok a formáción; kipp-kopp egy ötméteres szakaszon oda-vissza. Nyolc óra lesz tíz perc múlva, végre megérkeznek a többiek is; — Én azt hallottam az elsőket kivágja. — Én meg azt hallottam, hogy az utolsókat szokta kirúgni. Erre egy harmadik „kedves" csoporttársam is meg■> szólal.' — Én úgy tudom, minden második embert utóvizsgára küld. Éljen! De jó, hogy bátorítjuk egymást. Ezek után ki lesz az első három? Bátraké a szerencse! Mivel nincs önként jelentkező, kijelöléses alapon, három mártír a tettek mezejére lép. Beosztottuk, ki mikor következik, és most várunk. Már fél óra is eltelt, de még senki sem jött ki, ...négy, három, kettő, egy, vége! Most én lépek a vérpadra. Kinyílik az ajtó. Azt hiszem, valaki kinyitotta. Magától visznek a lábaim. Vagy valaki hátulról segített? Nem tudom. A tételeket bűvölöm. — El ne felejtsd! Bal kézzel, középről — biztatom magam. M egvan! Ez az, ezt az egyet tutira tudom. Széles vigyor ül ki az arcomra. Helyemre baktatok, és nagy lendülettel írni kezdek. Még be sem fejeztem és ..Jöjjön már! Hangzik a felszólí - tás. És MOST enyém a porond. Egy mély lélegzet, és... A! Nem is volt olyan szörnyű ez a vizsga! Erdei Ildikó Rémálom! Vizsgázom!
