Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

■I EGYRŐL TÖBBET W Szerkesztői üzenetek Vállalkozói telefon Tíz évvel ezelőtt adtam be a lakossági telefon igénylésemet a postához. Azt mondták, hogy a kilencedik helyen va­gyok. Tavaly decemberben ér­deklődtem, hogy mikorra vár­ható a telefonom bekötése, de közölték, hogy egyáltalán nem biztos a kilencedik hely, mert a lakosságot megelőzik az intéz­mények, közületek, vállalko­zók. Viszont ha nekem van vállalkozói igazolványom és befizetek kilencvenezer forint fejlesztési hozzájárulást, rövid időn belül megkapom az állo­mást. Ezt akkor még nem tudtam megtenni, most viszont au­gusztus közepétől vállalkozó vagyok és a pénzösszeg is ren­delkezésemre áll. Miután az országban egyedül én gyártom a használt injekcióstűk gyűjtő­dobozát, amely környezetba­rát, rengetegen keresnek, na­gyon nagy szükségem volna a telefonra. Tehát telefonügyben elmentem a MATÁV-hoz, de azt válaszolták nekem, hogy vonjam vissza a lakossági tele­fonigényemet és vállalkozó­ként rendeljem meg a bekö­tést. Visszavontam, több, mint egy hónapja megrendeltem, de nemrég szóban (a levelemre ugyanis nem válaszoltak) tájé­koztattak róla, hogy sajnos, nem tudják teljesíteni a meg­rendelésemet, mert Kisvárdán túlterhelt a központ, nincs sza­bad vonal. Én pedig naponta több órámat a postán töltöm, hogy érintkezni tudjak a meg­rendelőimmel, többek között a külföldiekkel, ha már a harma­dik évezred küszöbén ilyen fejlett Szabolcsban az infra­struktúra, a vállalkozói háttér. Károly Ferenc Kisvárda, Halasi Gy. u. 11. Gégényben drágább Nem értjük, hogy nálunk miért 410 forintba kerül egy gázpalackcsere. A környező falvakban olcsóbb, például Demecserben 378,50 forint. Igaz, nem túl nagy összeg az a harminc forint, de miért kell nekünk, gégényieknek többet fizetnünk, mint a másutt la­kóknak? Nehéz körülmények­kel, munkanélküliséggel küsz­ködünk, sokan azt se tudják, hogy hová tegyék a kis nyug­díjat, vagy a kevéske munka­nélküli-járadékot. Próbáltuk már többször megtudni az okát, a válasz mindig az volt: Az ÁFÉSZ így rendelte el, és kész. A gégényi lakosok (Dankó Ferenc, a Dombrád és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: Gégény­ben a szövetkezet üzemelteti a PB-gázcseretelepet. A 11,5 kg-os PB-gáztöltet fogyasztói árát — tekintettel a termék szabad árformájára — a szö­vetkezet a saját hatáskörében, darabonként 410 forintban ha­tározta meg. Az ajánlott fo­gyasztói ártól való eltérés oka, hogy jelentősen megnöveked­tek a forgalmazással összefüg­gő költségek, és csak ilyen ár­feltételekkel végezhető ered­ményesen. Vándorló felelősség Nyáron múlt két éve, hogy beköltöztünk a közel másfél millió forintos, harmadik eme­leti, OTP-s lakásunkba az örö­kösföldi lakótelepen. A SZÁ- ÉV volt a kivitelezője, amely a jótállási jegy szerint a műszaki átadás és átvétel befejezésé­nek napjától, vagyis 1990. III. 11-től 1993. m. 11-ig jótállási kötelezettséget vállal. Először a beköltözés után két nap múl­va adtunk be hibajegyzéket a vállalathoz, a hibák egy részét kiküszöbölték, de volt, amire nem reagáltak. Másodszor augusztus 3-án levélben soroltuk föl a hibá­kat. Nyolc napon belül ki kel­lett volna jönniük megnézni, de nemhogy kifáradtak volna, még csak nem is válaszoltak a bejelentésünkre. Harmadszor 1991. január 14-én bátorkod­tunk bejelentést tenni a hibák­ról, ugyanilyen „sikerrel”. Ezt az utóbbi listát az OTP-vel is közöltük, az ő jogászuk azt mondta, hogy a lakáson belüli hiányosságok pótlása, a hibák kiküszöbölése a SZÁÉV fela­data. (Tizenegy kisebb-na- gyobb hiba keseríti meg az életünket, mint például a fer­dén betett válaszfal a két kis- szoba között.) A SZÁÉV köz­ben Rt. lett, reménykedünk te­hát, hogy végre betartja a jog­szabályi kötelezettségeit, amit vállalatként — legalábbis a mi esetünkben — elmellőzött. E. Cs. Nyíregyháza, Fazekas János tér 15. A szeretet erőt ad Öt gyermek családra talált Farkas Györgyné otthonában Demecser (KM - TMI) — Az ember életét a gyermek­kor alapozza meg. Olyan ez, mint a föld a virágnak, ebből táplálkozik, hogy majdan ki­nyílhasson. A gyermek szá­mára az éltető földet a csa­lád, a szülők gondoskodó szeretete jelenti. Fájdalmasan sok gyermek­től tagadták meg a szeretetet a felelőtlen szülők: világra nem­zették, aztán elhajították őket, vagy rábízták az utcára, hogy majd az felneveli. Ma közel háromezer gyermekről gon­doskodik megyénkben a Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet. Tudva, mennyire fontos a csa­lád, ahol személyre szóló sze­retetet kapnak neveltjeik, igyekeznek őket hivatásos és hagyományos nevelőszülők­nél elhelyezni. Ezekben a csa­ládokban anyát, apát, testvére­ket kapnak a gyerekek, és megsebzett lelkűk begyógyul. Ha kiskorukban kerülnek oda, általában el is feledik, hogy vér szerinti családjuk kivetette őket. Valaki hiányzott 'nekik A megyében 700 hagyomá­nyos nevelőszülőnél 1300 ál­lami gondozott gyermek él. A demecseri Farkas Györgyné ötöt nevel. Ilyenre másutt is van példa, ez a család mégis kivételes: egy lány ikerpár talált otthonra nála, a 17 éves Mursa Gizella a hároméves, és Ida a másfél éves kislányával együtt. A házban az egyedüli „férfiú” a kilencesztendős Ta­más, őt öt éve hozták ki a bal- kányi nevelőotthonból. A rok­kantnyugdíjas idős asszony­nak három saját gyermeke és négy kamaszodó unokája van. A leánya vele lakik, tehát nem panaszkodhat magányra. Mi­ért vállalt hát idősen öt gyer­meket? — Haláláig mi gondoztuk az édesapámat, majdnem vak volt, úgy kellett törődni vele, mint egy gyermekkel. Aztán ketten maradtunk és nem lel­tük a helyünket — idézi fel a múltat. — Ereztük, valaki hi­ányzik az életünkből... így vet­tük magunkhoz először Ta­máskát, aztán az ikreket a gye­rekekkel együtt. Gizi és Ida megszeppent csöndben ül a nagyszoba fran­ciaágyának szélén, mint két tojás, úgy hasonlítanak egy­másra. A kislányaikat ölükben fogják, erősen karolják, mint­ha félnének, hogy elveszítik őket. Ösztönösen anyák, mert lelkűk még nem érhetett meg az anyaságra. A világból sem értenek túl sokat, mindketten öt osztályt végeztek, és amíg a Mamához kerültek, sivársá­got, nyomort láttak maguk kö­rül, sötét érzelmeket és nélkü­lözést kaptak. — A szüléiteket ismeritek? Közönyösen bólintanak. Gi­zi megszólal: — Elváltak, nem tartjuk a kapcsolatot velük. A nagyné- nénk nevelt Magosligeten. A szüleik lemondtak róluk, mert megestek. Lám, mily szi­gorúan és erkölcsösen ítélkez­tek a gyermekeik felett, holott az irántuk való felelősségük­nek aligha adták tanújelét. De a lányokat ez nem rendítette meg, hiszen ami nem volt, azt el se veszíthették. Sok a kiadás Különben is Farkaséknál sa­ját családjukra leltek. Még a Mama is meglepődött azon, hogy az unokái milyen nagy szeretettel fogadták az ikreket és a kicsiket. — Bírja-e a sok munkát? — kérdezem. — A lányok rengeteget se­gítenek, takarítanak, zöldséget pucolnak az ebédhez, moso­gatnak, ellátják a gyerekeket — mondja. — Mindenkinek megvan a maga munkája. Lel­kileg is megerősödtem, amióta itt vannak, nem mondom, hogy nincs gond, de a szeretet erőt ad. Minél több embert szeretünk, annál többet. És így sokkal könnyebb viselni a ter­heket is. Bár mindent összevéve he­tükre jut havonta negyvenkét­ezer forint és egy hétre kell 25 liter tej, legalább 10 kg kenyér, reggelire elfogy egy kiló pari- zer, vagyis minden furfangra szükség van, hogy a legele­mibb dolgokra jusson, boldog a család. Ez igazán ritka a mai világban. A Mama és a lánya gondoskodhat a gyerekekről, tervezheti jelenüket és jövőjü­ket; a lányok örökre náluk akarnak maradni, Tamáska is, aki nagyon jól tanul, mintha így akarná meghálálni mind­azt a jót, amit kapott, és még kapni fog. Farkas Györgyné három gyermeket szült, és mégis nyolcat mondhat magáénak. Amit az állami gondozott gyermekekért tesz, azt nem ér­zi áldozatnak, különben is mindet a sajátjának tekinti. így van ezzel a legtöbb hivatá­sos és hagyományos nevelő­szülő. Otthont, szeretetet ad­nak azoknak a gyermekeknek, akiktől mindezt a vér szerinti szüleik tagadták meg. Csóka Balázs, Nyíregyhá­za: A bíróság általában az in­gatlanban lakót kötelezi arra, hogy megfelelő ellenérték fe­jében magához váltsa a társtu­lajdonos ingatlanrészét. Ennek az értékét befolyásolja a ha­szonélvezeti jog, és hogy la­kott-e a ház. Ä bíróság szakér­tőre bízza a forgalmi érték megállapítását, és vizsgálja azt is, hogy a bentlakó képes-e ki­fizetni a megállapított értéket. Esetleg szóba jöhet még az in­gatlan árveréssel történő érté­kesítése, a módot is a bíróság határozza meg. „Szövetkezeti tag” jeligére üzenjük: Az 1992. évi II. tör­vény termőföldre vonatkozó szabályai értelmében a több települést érintő szövetkezet földalapjait úgy kell kialakí­tani, hogy abból az érintett települések aranykorona-érté­keik arányában részesedjenek. Ezzel az előírás lehetővé teszi, hogy a szövetkezet a tagjainak a közgyűlés határozata alapján ott adja ki a földtulajdont, ahol a tag kéri, tehát ebbe nem szól­hat bele a polgármesteri hi­vatal. Kanalasné Molnár Anna, Nyírbátor: Ha a balesetéből azóta újabb kára keletkezett, erre is kérhet nem vagyoni kártérítést. Ezt keresettel kell előterjeszteni a bíróságon. Szikora Tibor, Tiszadob: Kérdésével kapcsolatban a megyei társadalombiztosítási igazgatóság tájékoztatását vár­juk, addig szíves türelmét kér­jük. Válaszol az illetékes Farkas Györgyné és lánya az ikrekkel és a gyer­mekeikkel. A képről Tamáska hiányzik, ő iskolában volt A SZERZŐ FELVÉTELE A csemegeosztályt bérlik Három hete ezen az oldalon jelent meg „Furfangos mér­legek” címmel egy nyíregy­házi olvasónk levele. Mint írta, két pár szafaládét vett a Kelet Áruházban a csemege­osztályon, drágáiba, ezért a pénztár melletti mérlegen el­lenőrizte. Aszerint tévedtek a számolásban. Visszament a csemegepulthoz, kérte, el­lenőrizzék, de azt a választ kapta, hogy jól számoltak. Csakhogy az otthoni mérlege is ugyanazt mutatta, mint a pénztár melletti: kissé vasta­gon fogott az a ceruza... Levél­írónk arról is beszámolt, hogy augusztusban ugyanitt meg- büdösödött, vagyis emberi fo­gyasztásra alkalmatlan tavaszi felvágottat vásárolt. A Kelet-Coop Kereskedel­mi Részvénytársaságtól, Csé­csi György áruházigazgató aláírásával kaptunk levelet, amelyben közük, hogy a Kelet Áruháztól a VAL-KER Kft. bérli a csemegeosztályt, és üzemelteti. Az olvasólevélben — amely emígy a helyszín megjelölésével szándéktalanul ronthatná az áruház hímevét — foglalt panasz tehát nem a Kelet Áruházat és dolgozóit érinti, hanem minden sora a VAL-KER Kft.-vel kapcso­latos. Június 30-ig lehetett kiválni Nagy János és társai aláírás­sal levelet kapott szerkesztő­ségünk: „Kérjük, foglalkozza­nak azzal, hogyan válhatnak meg a LAKSZÖV-től a nyíre­gyházi garázstulajdonosok. Korábban a garázsok építését csak úgy engedélyezte a városi tanács, ha azok kezelője és fenntartója a LAKSZÖV lesz. Erre köteleztek bennünket. A 20-25 éve épült garázsokért fenntartás, szövetkezeti hoz­zájárulás címén sok pénzt kifi­zettünk, ezért semmit sem kaptunk. Próbáltunk kilépni és saját közösséget alakítani, azonban azt a választ kaptuk, hogy nem lehet. Kételkedünk benne, hogy csak 1992. július 1-ig léphettünk volna ki, kü­lönben ezt senki sem közölte. Januártól önkényesen 372 fo­rintról 1300 forintra emelték az évi díjat. Nem vagyunk haj­landók semmiért fizetni, hoz­zájárulni a szövetkezet fenn­tartásához, mert ellenszolgál­tatást nem kapunk. Mi kell ah­hoz, hogy december 31-i ha­tállyal kiléphessünk a szövet­kezetből? Dr. Erdélyi Sándor, a Lakás- szövetkezet elnöke a követke­zőket válaszolta: A szövetke­zetekről. a hatályba lépésről és az átmeneti rendelkezésekről szóló, 1992. január 20-án ki­hirdetett 1992. évi I. és II. törvényekből köztudott volt, hogy ez év június 30-ig ki le­hetett válni a lakás-, garázs-, és üdülőszövetkezetekből. A törvények szabályozták a szö­vetkezetek átalakulását, újjá­alakulását is. A kiválás lehető­ségéről a tömegkommuniká­ciós eszközök (többek között lapunk is — a szerk.) többször adtak tájékoztatást. Az 1992. évi II. törvény szerint a kiválá­si lehetőség csak egyszeri, át­meneti, ezért 1992. június 30- át követően a törvény ezt már nem teszi lehetővé. A szövetkezeti tag, akár la­kás-, akár garázstulajdonos, mindazt a lehetőséget, szolgál­tatást, jogot megkapja és gya­korolhatja, amelyet az alap­szabály tartalmaz. így: — Azt a garázstelket, amiért a garázs­tulajdonos csak egy meghatá­rozott időre csekély összegű igénybevételi díjat fizetett, té­rítés nélkül, végleges magán- tulajdonba adják. A telek­könyvi állapotot természete­sen rendezni kell, ha erre igény van, az alapszabály sze­rint szabályozottan átvállalják. — A lakás- és garázstulaj­donosok a közös, vagy saját tulajdonukban lévő épületek, építmények, lakások és gará­zsok állóeszköz-fenntartási, felújítási, átalakítási stb. mun­káihoz igénybe vehetik a szö­vetkezet önköltséges (nyere­ségtartalom nélküli) javító, karbantartó, hibaelhárító szol­gáltatását. Jelentősebb mun­káknál hitelellátási feltételeket is biztosítanak. — A napi be­szerzési árnál kedvezőbb áron vásárolhatják meg a tagok azokat az eszközöket, ame­lyeket a raktárban készleten tartanak. — Igénybe vehetik a szövetkezet ügyviteli, adóta­nácsadói, műszaki és jogse­gélyszolgálatát stb. A lakás- és garázsbizottságoknál a hely­színen is megtalálható alap­szabály pontosan tartalmazza a tagok lehetőségeit, jogait és kötelezettségeit. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents