Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
KULTÚRA 1992. december 15., kedd Diplomás ápolók Európai szintű szaktudás Nyíregyháza (KM - Bodnár) — Bár még néhány hetet a félévi bizonyítványra is várni kell, mégis érthetően sok negyedikest foglalkoztatja a kérdés, mi lesz az érettségi után. A múltkorában a tanárképző főiskolán várható változásokról írtunk, most a DOTE egészségügyi főiskola igazgatójánál, Lukácskó Zsoltnál érdeklődtünk. Megtudtuk, a jövő tanévtől a főiskola új szakkal bővül, diplomás ápolóképzést indít nappali és levelező tagozaton. Az oktatás célja az európai mércének megfelelő elméleti szaktudással és gyakorlati felkészültséggel, magas színvonalú általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzése. A nappali képzés helye Gyulán lesz, mivel a főiskola megyénkben erre a célra megfelelő épületet nem kapott. A felvételi keretszám ezen a szakon negyven fő, levelező tagozatra pedig — amely Nyíregyházán indul —, harmincán jelentkezhetnek. A képzés időtartama nappali tagozaton négy, a levelezőn pedig három év. A felvételin írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni biológiából vagy egészségügyi szakmai ismeretek tantárgyból, és fizikából vagy kémiából. A védőnőjelöltek biológia helyett vállalhatják a belgyógyászatot, fizika helyett a kémiát is. Új lehetőség, hogy az általános szociális munkás szakosok a társadalmi ismeretek tantárgyból is felvételizhetnek, s nekik másból nem is kell majd megmérettetni. Érdemes hát erre a lehetőségre gondolni még azoknak is, akik ezt a tantárgyat a középiskolában nem tanulták, a felvételi tájékoztató úgyis közli majd a felvételi anyagát. A negyedik szak, az egészségügyi ügyvitelszervező, ahol csak matematikából lesz felvételi. A pontszámot ebből a tantárgyból szintén megkettőzik. A jelentkezési határidő az egészségügyi főiskolán is 1993. március 1. A jelentkezési lapot a főiskola nyíregyházi címére kell benyújtani (Sóstói út 2.), de a felvételi a Debreceni Orvostudományi Egyetemen lesz. Vásárhelyi őszi tárlat Hódmezővásárhely (KM) — Az idén immár harminckilencedik alkalommal rendezték meg Hódmezővásárhelyen az alföldi képzőművészetet reprezentáló Vásárhelyi őszi Tárlatot Bár a kiállítás már bezárt november végén, mégis érdemes hírt adni megyénk képzőművészeinek sikeréről, akik közül öten képviselték Szabolcs-Szatmár-Be- reget. A Tornyai János Múzeumban helyet kapott kiállításon szerepelt műveivel Baráz János, Küzmös Enikő, Nagy Lajos Imre, Tóth József és Szepessy Béla. Ez utóbbi három művész — és ez az „utánpótlás-nevelés” szempontjából egyáltalán nem közömbös — a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékének a tanára. Hetente klasszikusok Januártól Vasárnapi Magazin Budapest (KM - B. I.) — Heti Klasszikusok címmel előfizetéses szépirodalmi könyvsorozatot indít a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., közösen a Mecénás Könyvkiadóval. A sorozat megjelentetésével olyan olcsó és maradandó könyvek kerülhetnek a kispénzű olvasókhoz, könyvbarátokhoz, a felnövekvő generációhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy megfizethető áron, az ország bármely pontján bárki hozzájuthasson európai műveltségünk alapjaihoz. A szépirodalmi könyv- sorozatban a világ- és magyar irodalom klasszikusai jelennek meg, hétről hétre szerdánként, színes fóliázott borítóval, környezetbarát papíron. A sorozatra elő is lehet fizetni, így 25 százalékos kedvezményhez juthat a vásárló. Az első könyvek januárban látnak napvilágot, amelyek között megjelenik Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon, Maupassant Egy asszony élete, Krúdy Asszonyságok díja, Gárdonyi Ida regénye, Kleist Kohlhaas Mihály és Karinthy Frigyes novellái. A Magyar Hírlap a napokban Budapesten tartott sajtó- tájékoztatóján hallottuk azt is, hogy a lapban januártól szombatonként önálló, színes hetilap, a Vasárnapi Magazin jelenik majd meg Disney képregény melléklettel. Hangulat Kováts Dénes n e kell vallanom, na- LJ gyón jól éreztem magam szombat délután a nyíregyházi városháza dísztermében, az Angoltanárok Klubja által szervezett, immár hagyományosnak mondható karácsonyi partin. Ez akár magánügy is lehetne, azonban mégsem az. Talán azért, mert mások is hasonlóan vélekedtek. Nagyszerű műsor részesei lehettünk, köszönhetően az általános és középiskolásoknak, akik nemcsak angoltudásukról, de a nyelvszeretetükről, sőt, színészi képességeikről is tanúbizonyságot tettek. S ebben nyilvánvalóan nagy szerepe volt az őket tanító és felkészítő pedagógusoknak is. A Webber kórus igazi átéléssel énekelt, a többi szereplőn is látszott, nemcsak bebiflázták, de megtanulták, és értik is azt a szöveget, melyet elmondtak. Ez az esemény méltón bizonyította: érdemes tanulni nyelveket, s értő kezekben a diákok tudása kamatoztatható. A tudásból pedig, melyet megszereznek, mindannyian profitálhatunk. B A túlélés mai filozófiája A legfontosabb kérdés: Vajon vagyunk-e? Nyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1992-ben részben újjászerveződött filozófia tanszéke november 27-én megtartotta első, nagyobb szabású rendezvényét. A tudományos felolvasóülésre meghívták az egri és a szegedi tanárképzők rokontanszékeinek oktatóit, valamint az MTA megyénkben Tudományos Testületé Filozófiai Munkabizottságának képviselőit. Az egésznapos rendezvény nyitó előadását — A túlélés filozófiája címmel—Egyed Péter, a kolozsvári egyetem tanára tartotta, jelenlétével mintegy igazolva főiskolánk kapcsolatteremtő szándékát a szomszédos országok szakembereivel. □ Mire utal a talányos cím, amit előadásának adott? — kérdeztük a vendégelőadótól. — Egy Petri György idézetre utaltam előadásom mottójaként, jelesül arra: „Egy rossz ötlet egyszer »bekattant«, Lendkerék forgatja magát.” (A Jövőkép című versből). Mivel oly sokszor elhangzik manapság, hogy átmeneti állapotban vagyunk, számot kell vernünk ennek a filozófiai tartalmaival is. □ Az átmenetiséggel oly sok dolog megkérdőjeleződött, oly sok értéktartalom változott meg, hogy napjaink egyik legjellemzőbb társadalmi determinánsaként a bizonytalanságot lehet megemlíteni. — Igen. Az átmeneti állapot felveti azt a létfilozófiai kérdést, hogy az az ember, aki mi vagyunk, van-e vagy nincs. Egyszerre kell vissza- és előretekintenünk az időben és haladnunk benne. Az a baj, hogy amiért visszafelé kell tekintenünk — pl. az európaiság értéktartalmai — egyszer már a miénk volt. De ugyanakkor nem élhetünk csak a történelmi múltban, vagyis az egyszer már birtokolt értékeink között. Ezért mondhatjuk: az átmenet beláthatatlan idejében él a kommunizmust túlélt ember. □ Vagyis a túlélés filozófiai tartalma miránk, valamennyiünkre vonatkoztatható? — Mindannyian „túlélők” vagyunk. Tovább él bennünk valami, s ennélfogva jelenvalóságunk kérdésessé válik. □ Mit hoztunk magunkkal a kommunizmusból mint leráz- hatatlan terhet és kiolthatat- lan, egzisztenciális meghatározót? — A kommunizmus alapvető dimenziója a félelem volt. A politikai félelem mint aktív erő jelent meg. Bibó István szerint a félelmet a folyamatos válság ismérvének kell tekintenünk. Ebben is volt részünk! Ehhez társult még a nemzeti dezinformáció intézménye, mely által lehetetlenné válik az igazságosság képviselete. A jogszerűség, a legitimitás, a méltányosság tehát nem képviselhető. A harmadik pedig a hiányjelenségek dimenziója, mely korántsem csak a leszű- kítetten értelmezett gazdasági túlkereslet-kínálat kérdésére szűkítendő. Vagyis: a mi túlélői státusunk meghatározói: a félelem, a dezinformáció és a hiányjelenségek. □ Ezek nem túl hízelgő megállapítások a hétköznapi ember számára, nem gondolja? — Nem hízelgés kérdése ez, hanem egy összetett filozófiai probléma-felvetésé. Korunk embere errefelé, a mi házunk táján tehát késztetést érez arra, hogy ne eredendő értékei között éljen — erre utaltam korábban — hanem túléljen. Erre determinálják „öröklött dimenziói”. Kőbe vésett Rómeók és Júliák. A Móricz Zsigmcnd Színházban a Romeo és Júlia bemutatója előtt nyitották meg Nagy Péter Ámor-fotóinak aki- állítását. Állnak a szobrok: dédetge- tetten vagy elhagyottan, park közepén vagy egy lépcsőház sarkába szorítva — nekik is, mint a könyveknek van a maguk sorsa. Mint annak a könyvnek is, amelyik Romeo és Júlia történetét őrzi. Ilyen sorsvil- ianásokat mutatnak fel az itt látható fotók Nagy Péter feivEtele Szórjuk a pénzt a Újat adni a zenében palotákra Kilós ruhákat árulnak a művelődési házakban Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — December 3-án Nyíregyházán konzultációs fórumot tartott egy megyei szakmai rendezvény keretében a több mint 200 ezer tagot számláló Pedagógusok Szak- szervezete főtitkára, Szöllősi Istvánná. Előadását nagy érdeklődés kísérte, annál is inkább, mivel épp túl volt a parlament a költségvetési tervezet vitáján, és frissen be tudott számolni a legmagasabb érdekegyeztető fórum, az ÉT maratoni tárgyalásán elért eredményekről. A rendezvény után rövid beszélgetésre invitáltam, és többek között nemrég tett, azóta sokat bírált nyilatkozatáról faggattam. Ugyanis egy fórumon, ahol kérték, sorolja fel az általa igen gyakran ostorozott, felesleges, pénzpazarló szervezeteket, megemlítette a regionális átképző központokat. Azóta ezt a félreérthető gondolatát, ahol csak lehet, tisztázza. Mint nekünk is elmondotta, ő természetesen elengedhetetlennek tartja a munka nélkül maradottak átképzését, de számára elfogadhatatlan — s kritikája erre irányult — a sok millióért felépített épület- komplexumok ténye. Hiszen hány művelődési intézmény áll üresen, mennyit adnak ki import ruhaárusítás céljára, meg kristálycukor-vásárra! Ezekben az épületekben minden infrastrukturális feltétel adott az átképzéshez. S ő a maga részéről ezt az állapotot méltánytalannak, a kulturálisnak épített éltékek számára megalázónak és arcpirítónak találja. Ezek ott tátonganak, mellettük meg drága pénzen újak emelkednek a magasba (az üzemeltetésükről nem beszélve). Miközben az emberi erőforrás fejlesztésére nagyon komoly világbanki hitelt vettünk fel. Annak a pénznek értelmesebb helye lenne, például másoddiplomához tudnánk juttatni azokat a pályakezdőket, akik most nagy ismeretanyag birtokában szétszórják a tehetségüket. A főtitkárasszony ezen felvetését s érveit a pénzügyminiszter elfogadta, s megígérte, hogy a javaslatot megfontolják. Nyíregyháza (KM) — Különös és hosszú nevű az a debreceni rockötösfogat, amely ugyan csak két éve hallat magáról, mégsem tartozik a nyeretlen kétévesek közé. Úgy- annyira nem, hogy egész Ke- let-Magyarországon ismertté tették nevüket dallamos hard rock zenéjükkel. Az August Förster Reservation (AFR) hangversenyei ma már nemcsak Debrecenben mennek eseményszámba, hanem Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden is. Nem is csoda, hisz remekbe sikerült számuk, a Mocskos órák hónapokig uralta az első helyet a rádió Rock gyermekei című műsorának slágerlis- táján. Érdekesen hangzó nevüket egy világhírű német zongorakészítőtől vették, ezzel is demonstrálva: a modernizmus idején mélyen meghajtják fejüket a manuális zenélni tudás előtt, tisztelik a klasszikus zeneszerszámokat. Decemberben megjelenő nagylemezükről tizenegy dal hallható, amelyeket januári koncertjükön a nyíregyházi közönség is meghallgathat. Az August Förster Reservation együttes Archív felvétel
