Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
1992. december 15., kedd GAZDASÁG Kormos remények Tuzséron Ukrán vásárló a Cai Tuzsér (KM - MCS) — Öles címben tudósítottak í médiák a tiszaújvárosi magyar-amerikai közös beruházásként megvalósuló koromgyárról, amelynek kapacitásál évi 60 ezer tonnára becsülték A hazai gumiipar és annak reprezentánsa, a Taurus Gumiipari Vállalat pénzügyi helyzetét figyelembe véve a belföldi eladás ekkora mennyiségben elég merésznek tűnik. Főleg akkor, ha a Taurus leány- vállalata, a tuzséri Carbonpack jelenleg az egész hazai korom- szükségletet kielégíti. — Ajánlottak-e kooperációt z Taurusnak? — kérdeztük Nagy Györgyöt, a Carbonpack igazgatóját. t — A Taurust több hónappal ezelőtt megkeresték egy üzleti ajánlattal — mondta az igazgató —, hogy legyen tőkerészes az új gyárban. A vállalai vezetése úgy döntött, nem vesz részt a beruházásban, hí minőségileg jó kormot fognak készíteni, akkor elképzelhető hogy a Taurus egyik vásárlójí lesz a tiszaújvárosi gyárnak. A tuzséri koromfogadó állomás a jelenlegi szállítások többszörösét is el tudja látni Elek Emil felvétele — Mekkora évente hazánk koromszükséglete ? — A magyar felhasználók 1989-ben vásároltak legnagyobb mennyiségben kormot, azóta a mennyiség folyamatosan, idén felére csökkent. Jelenleg évi 11-12 ezer tonnát szállítunk a hazai gyárakba. A koromfogadó állomásunkra ömlesztve érkezik a korom, csomagoljuk, tároljuk és szálhtjuk. A hazai igényeket maximálisan kielégítjük, a kapacitásunk alapján ennek a többszörösét is eladhatnánk. Az ukrán és orosz partnereink is hallottak az új beruházásról, érezhetően javult is a korom minősége, hiszen tudják, a konkurencia belépésével nekik is emelni kell a szintet. A környező országok közül Csehszlovákiában egy nyugati cég kezdte meg koromgyár építését, Románia is rendelkezik a tuzsérinál kisebb kapacitással. Úgy ítélem meg, hogy a tiszaújvárosiak a teljes termelést nyugatra fogják szállítani. — Ha valaki a koromgyártásról beszél, óhatatlanul hozzá párosítja a környezetszeny- nyezést is. A korom mennyire károsítja az emberi szervezetet? — Kémiai hatása nem káros a szervezetre, ezt vizsgálatok bizonyítják. Gyártása, felhasználása jó üzlet annak ellenére, hogy különleges anyag és környezetszennyező, viszont igen értékes. A fogadóállomásunk Ukrajnából és Oroszországból kapja a kormot, amelynek nagy részét földgázból, olajból illetve olajszármazékból égetéssel állítják elő. Csak zárt rendszerben szabad hasznosítani, mert elég egy hajszálrepedés a tartályon, könnyű fajsúlya miatt azonnal megtelik vele a levegő. — A Taurus privatizációs elképzeléseiben milyen szerepet kap a Carbonpack eladása? — A nagyvállalat privatizációjával együtt zajlik a leányvállalat eladása is. Az egyik ukrán koromgyár szándéknyilatkozatot írt alá a vételről, ugyanakkor egy japán és egy német cég is érdeklődik a vásárlásról. Az egész gyár eladó, nálunk az érdeklődők megnézik a céget, de a tárgyalások Budapesten zajlanak. A leányvállalat létét és jövőjét nagyban határozza meg a Taurus sorsa, hiszen ha megmarad potenciális vevőnek, akkor a koromfogadó állomás biztos piaci háttere adott. A mezőgazdasági és teherabroncsok gyártásának növekedése, esetleg egy személygépkocsi-abroncsgyár építése számunkra kedvező lenne. Viszont ha a Taurusnak nem ilyen koromra lesz szüksége, akkor bérmunkából nehéz megélni. Eddig hitel- és kamatmentesen gazdálkodtunk, a leányvállalat minden évben nyereséges volt, de a csökkenő kapacitás miatt a 120 fős létszám leolvadt 70-re. Most várjuk a privatizációs tárgyalások végét. Mars, a csokis tejital Üzemavató Csornán Csorna (MTI) — A Mars cég csokoládés tejitalát gyártó üzemet adtak át pénteken a csornai tejporgyárban. Az üzem három cég együttműködésének eredményeként létesült: a multinacionális vállalat adta a technológiát s biztosítja a tejital különleges zamatát adó koncentrátumot, a Tetra Paktól bérlik a gépi berendezéseket, a Győr- Moson-Sopron Megyei Tejipari Vállalat pedig tejjel és munkaerővel járni hozzá a kooperációhoz. Az avatóünnepségen Gergácz Elemér földművelésügyi miniszter annak a reményének adott hangot, hogy az új vállalkozás termelésbiztonságot teremt a térség tejtermelői számára és ösztönözni fogja a termelést. A hat hónapig eltartható Mars drinkmilk egyébként az első édesipari termék, amelyet a világcég Közép-Európában termeltet. Értékesítéséről leány- vállalata, a Master Foods Hungary gondoskodik. Kereskedőink kongresszusa Több családi vállalkozást Budapest-Nyíregyháza (KM - Nábrádi Lajos) — A hétvégén a Budapest Kongresszusi Központban tartották második kongresszusukat az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Megyénk szövetkezeteit 48 küldött képviselte. Kis híján százezer szövetkezeti tag képviseletében mondták el véleményüket és szavaztak a küldöttek. Szavaztak új alapszabályról, új gazdasági programról, s az sem mellékes, hogy új országos vezetőséget választottak. Jó volt tapasztalni, hogy a korábbi évek, évtizedek egyhangú szavazatai helyett igazi vita kerekedett és a szavazásoknál a vélemények is megoszlottak. A vitákat, a nézetkülönbségeket előre vivőnek tekinthetjük. Több hazai és külföldi személyiség vett részt a kongresszus munkájában. Megyénk küldötteinek örömére szolgált, hogy a rövid kultúrműsorban, a hangulat oldásában részt vett a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ immár országos hírű kórusa is. A nyírbátoriakat még egy megtiszteltetés érte: az elnökük szót kapott. A nagy nyilvánosság előtt elmondhatta, hogy nemrég Svédországban járt, sok jót tapasztalt, az ottani kereskedelmi tevékenység egy részét megpróbálja itthon hasznosítani. A Nyíregyházi ÁFÉSZ küldöttének tetszett a kongresszuson, hogy növelni akarták a szövetkezeti doleozók /ífeosz érdekeltségét, és hogy megyénként, vagy kisebb területenként nagykereskedelmi bázisokat akarnak létrehozni az ellátás javítása érdekében. A nyíregyházi küldött egy szakmai körben így vélekedett: „A feketekereskedelemből az államnak nincs semmi bevétele, ugyanakkor ez a kereskedelem hátrányos helyzetbe hozza a becsületes kereskedőket”. A Záhony és Vidéke ÁFÉSZ elnöke mint küldött, így fejtette ki véleményét e sorok írójának: „A turistaforgalom egy kicsit megélénkült, de ennek az állami és a szövetkezeti kereskedelem nem sok hasznát veszi. Egyenlő esélyeket kellene teremteni a kereskedelemben. Jó volna, ha a csen- cselőket már a határon visszaszorítanák”. A Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ elnöke egy közös beszélgetésen hangsúlyozta: „A kistelepülések boltjai rászorulnak a fejlesztésre, korszerűsítésre. A privatizáció jegyében szükség van a családi vállalkozások terjedésére”. A kongresszus elnöke összefoglaló beszédében többek közt hangsúlyozta: tőkeinjekcióra szorulnak a szövetkezetek, hiszen a fizetőképes kereslet visszaesése miatt csökkent a bevétel és a nyereség is. „A tagság bizalma is egyfajta tőke a jövőre nézve” — mondta az elnök. Új és követendő példa, hogy némelyik szállító 2-3 megyének szállít árut, csökkenthetők a szállítási költségek. Egy kereskedőnek tanuló lány a kongresszus nyilvánosságát használta fel, hogy korosztályának nevében is feltegye a kérdést: „Mi lesz a fiatal szakemberek jövője?” A kongresszusi határozatokból idézünk néhányat: „Az elkövetkezendő években az áfészek legfontosabb célkitűzései közé tartozik a gazdaságuk stabilitása. Alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez. Fontos a vezetési módszerek gyökeres megújítása. A nagybani áru- beszerző-elosztó rendszer felépítése olyan elveken nyugodjék, hogy hasznát az igénybe vevő szövet kezetek realizálhassák. A nagybani árubeszerzés országos koordinációja nonprofit elveken nyugodjék. Indokolt a megyék, a régiók összefogása. Fontos az áfészek és az önkormányzatok szélesebb kapcsolatainak kialakítása, a hazai termelők és az áfészek közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a nemzeti ipar védelmében kormányzati intézkedéseket is kell kezdeményez- ni . Bezárták a szolnoki papírgyárat Térdre kényszerítik a magyar kormányt? Bécs (MTI) — A szolnoki papírgyár bezárásával Thomas Prinzhom a magyar kormányt akarja térdre kényszeríteni — írja legfrissebb számában a Profil című osztrák hetilap. A cikk beszámol Prinzhom magyarországi beruházásáról, és arról, milyen hátrányos helyzetbe hozta a magyar kormány vámrendelkezéseivel a magyar papíripart, amelynek a szolnoki gyárvásárlás révén Prinzhom is része. Az osztrák vállalkozó több ízben felrótta már, hogy a nyersanyag-behozatalra kiszabott magas vámmal a külföldi késztermék importjának kedvező feltételei állnak szemben, ami a hazai termelést megfojtja. Emellett Prinzhom nem óhajtja visz- szafizetni azt a 220 millió schilling hitelt sem, amit a gyár még akkoriban vett fel, amikor az állam volt a tulajdonos. A szolnoki gyár bezárásával Prinzhom a piaci viszonyokra kívánja a magyar kormányt rádöbbenteni. Szolidárisak Priznhomnal a nemzetközi vállalatok magyar szövetségében (Hungarian Association of International Companies — HAIC) tömörült nagy nevű, magyarországi érdekeltségekkel rendelkező cégek, amelyek osztják az osztrák vállalkozó véleményét arról, hogy a magyar ipar versenyképessége szempontjából igen rosszak a körülmények. Ausztriában Prinzhom lépését másként tekintik, olyannyira, hogy — amint arról a Profil beszámolt — hírek terjedtek el egyik vállalatának esetleges eladásáról. Prinzhom a hírt cáfolta, és kijelentette: a magyarországi akció nem gyön- geségének jele, hanem éppen ellenkezőleg, az erő bizonyítéka. Ilyen lépést csak az tehet, aki erős — fűzte hozzá Prinzhom. A dolgozóké lehet a győri Agroker Győr (MTI) — Ameny- nyiben az ÁVÜ Igazgató- tanácsa is jóváhagyja, a győri Agroker Részvénytársaság dolgozóiból alakult MRP- szervezet vásárolhatja meg a céget, pontosabban az alaptőke ÁVÜ tulajdonában lévő részét. A társaság több mint 302 millió vagyonnal rendelkezik, ebből az ÁVÜ 88,7 százaléknyi, az önkormányzatok 1,3 százaléknyi tulajdonnal rendelkeznek. Kárpótlásra 10 százalékot különítettek el. A győri Agroker a megye mezőgazdasági gép-, alkatrész- és műtrágyapiacának több mint felét uralja. Árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez lényegesen kisebb forgalmat jelent, mint az előző években, ugyanis mindhárom üzletágában nagy a visszaesés. Mezőgazdasági gép és gépalkatrészekből például 80 százalékkal fogy kevesebb mint korábban. Ennek ellenére — bár igen szerény mértékben — nyereséges a győri Agroker. A 108 dolgozót foglalkoztató társaságot a B and K Pannon Trade Kft. hirdette meg privatizációra. A tenderre mindössze egy érvényes pályázati ajánlat érkezett, a győri Agroker MRP szervező bizottsága jelezte, hogy a dolgozók 99 százaléka kíván vagyonrészt szerezni Egzisztenciahitel segítségével a társaságban. Az ajánlat szerint az MRP az ÁVÜ 157 millió forint értékű pakettjére — a dolgozói kedvezményeket is felhasználva — több mint 114 millió forint értékű ajánlatot tettek. Amennyiben az ÁVÜ vezető testületé elfogadja a névérték 80 százalékán tett ajánlatot, amit az ügyvezetés a mezőgazdasági gép-, műtrágya- és növényvédőszer-piacán tapasztalható általános recesszió mian reálisnak tart, megtörténhet a cég többségi privatizációja. Japán pénzügy- miniszteri tervek Tokio (MTI) — A japán pénzügyminisztérium nyolc napon belül beterjeszti új tervét a jövő évi költség- vetésre — jelentette ki első sajtókonferenciáján Hajasi Josiro, újonnan kinevezett japán pénzügyminiszter. Hajasi szombati nyilatkozata szerint nincsenek még világos jelei annak, hogy a japán gazdaság növekedése megkezdte volna a kilábalást a lassuló tendenciából. Ezért a jövő áprilisban kezdődő pénzügyi év elsődleges célja továbbra is az lesz, hogy ösztönözzék a növekedést. Megkérdezték az új minisztert arról is: mit szól a tokiói központi bank közelmúltban közzétett jelentéséhez, amely szerint jelentős mértékben esett a befektetői bizalom az országban. Hajasi úgy véli: a számok rossznak tűnnek, de mindössze 3 hónapot jellemeznek, míg a kormánynak teljes egészében kell követnie a gazdaság fejlődését. (A közvéleménykutatás szerint a befektetők bizalma az augusztusi mínusz 37-ről mínusz 44-re csökkent. Az indexet úgy számítják ki, hogy a gazdasági körülményeket megfelelőnek tartó vállalatok százalékos részarányából kivonják a körülményeket rossznak tartók arányát.) A kormány az értékpapírok jelenlegi árfolyama mellett nem aggódik a tőzsde folyamatos gyöngélkedésé- ért — mondta Hajasi. — Ám a piacot mint egységet tekintve a kormánynak meg kell keresnie azokat az eszközöket, amelyekkel úrrá lehetne a stagnáláson.
