Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
KULTÚRA Félmillióval kevesebben Egyévesek lettek Megismerni a kivándorlás okait, körülményeit mindenkinek — Gondolom, izgalmas fe- szágokban való fogságban Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Amikor Szászi Ferenccel, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanárával beszélgetni kezdtünk, József Attila verse jutott az eszembe: „... s kitántorgott Amerikába / másfél millió emberünk. / Szíve szorult, rezgett a Iába, / acsargó habon tovatűnt, / emlékezőn és okádva, / mint aki borba fojt be bűnt.” (Hazám) Szászi Ferenc hosszú évek óta kutatja (most már egy csoport élén) a kivándorlást. — A csoport a tanárképző főiskola, a Kossuth egyetem, a tokaji múzeum igazgatója, az érintett megyék levéltárainak támogatásával azt vizsgálja, hogy a trianoni határokon belül maradó észak-keleti megyék lakosságát miképpen érintette a kivándorlás 1941 és 1989 között. Izgalmas feladat — Elemezni szeretnénk a ki- és elvándorlások okait, gazdasági, társadalmi és politikai hatásait. ladat ez, hiszen napjainkban ismét a középpontba került a kivándorlás, a „népvándorlás”. — Igen. A népmozgásnak vannak közös vonásai. A rendelkezésünkre álló statisztikai, levéltári adatokon kívül szeretnénk hasznosítani a kivándoroltak által vagy a róluk írt visszaemlékezéseket. Érdekelnek a rokoni, a baráti levelezések, s egyáltalán minden, ami valamilyen módon összefüggésbe hozható a kivándorlással. Ezért küldtünk ki kérdőíveket az érintett települések polgármestereinek, az egyház- községek lelkészeinek, és másoknak. Nagy segítséget remélünk tőlük. Sajnos, a várakozásunkban csalódtunk, mert eddig csak kevés kérdőív érkezett vissza. — Az idén tavasszal bővítettük a kört, s eljuttattuk az íveket az iskolákba is, abban a reményben, hogy a pedagógusok felismerik a téma fontosságát. — Reméljük, hogy adatokat kapunk a zsidó lakosság deportálásáról; a háború befejező szakaszában munkavégzés vagy egyéb címen történő elhurcolásról; a nyugati ormaradásról. A háborús mozgások elől keletre, majd nyugatra irányuló menekülésről, a német lakosság kitelepítéséről, a magyar-szlovák lakosságcseréről, a politikai, a társadalmi változások miatti, vagy egyéb okokból, lehetőségekből adódó kivándorlásról, a „disszidálásról”, a házasságkötések miatti hazaelhagyásról. Akik hazajöttek De ugyanígy fontos információkkal szolgálhatnak azok, akik véglegesen visszatelepültek. — Kandidátusi értekezésében a Szabolcs megyéből történő kivándorlást vizsgálta a XIX. század végétől a második világháborúig. Megtudhatnánk néhány adatot? — A megyéből először nem az Egyesült Államokba, hanem Kanadába csábították a földdel nem rendelkező, vagy a saját földből megélni nem tudó parasztságot. Szabolcs megyéből 1914-ig 40-^50 000 ember vándorolt ki. Érdekes, hogy az első világháború kezdetéig — a hivatalos statisztika szerint — a kivándoroltak 27,7 százaláka visszatért! Első az USA — A kezdeti kanadai érdeklődés ellenére tény, hogy a kivándoroltak zöme az Egyesült Államokban talált munkát. Szabolcs megyében az 1920-as években a kivándorlási veszteség 13-14 000 fő lehetett; 1931-1941 között háromezren hagyták el hazájukat. A harmincas években fokozatosan növekedett a nők aránya. 1934-től egyre több nő hagyta el az országot, ez részben összefügg azzal is, hogy felgyorsult a zsidó családok menekülése. A háború utáni nagy kivándorlási hullámban negyvenöttől nyolcvankilencig csaknem félmillióval lettünk kevesebben. Az eddig megismert adatok birtokában bizonyos, hogy érdemes a kutatást kiterjeszteni a régióra, hiszen a nagyobb összefüggések felismerése közelebb visz a helyes következtetések levonásához. De ez még nagyon sok munkát igényel. Hologramóriások Múzeumnézőben Nyíregyháza (KM - Kállai J.) — A technika csodái iránt érdeklődők százai tanúsíthatják: lenyűgöző vizuális élményekkel ajándékozta meg őket a nyíregyházi városi művelődési központban egyszer már „szerepelt” hologramkiállítás. Nos, akik akkor lemaradtak a háromdimenziós (térhatású) képek bemutatójáról, rövidesen kárpótolhatják magukat. December 1-jén ugyanis újból megrendezik — szintén a művelődési központban — az Óriás hologram elnevezésű, rendhagyó tárlatot. A korábbihoz képest lényeges változtatásokat végeztek a rendezők a „körbejárható” műtárgyak kollekciójában. A képek mérete az első bemutatón 25-ször 30 és 50-szer 50 cm volt, a színek pedig a hagyományos lézerfénynek megfelelően zöldessárgás, opálosak. A szenzáció az új tárlaton a színes és óriás méretű (másfélszer másfél méteres) hologramok felvonultatása. A rendkívül bonyolult technikai eljárással előállított színes hologramok (a lézerfényt annyi komponensre kell bontani, ahányféle szín jellemzi a megjelenítendő tárgyat) a megvalósítás kuriózumán kívül már igazi esztétikai élményt nyújtanak. A képző- és fotóművészet területéhez közelítő műalkotások bármelyik lakás vagy intézmény értékes díszei lehetnek. A kiállítás hivatalos megnyitóját 15 órakor tartják, de az érdeklődők már délelőtt 10-től megtekinthetik az óriás hologramokat. Az általános és középiskolás tanulóknak és tanáraiknak különösképpen ajánlott bemutató december 23-ig látogatható, naponta 10-től 18 óráig. A nyírbátori Báthory István Múzeum egyik kiállító- terme Elek Emil felvétele Nyújtson örömöt a tánc Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A Katherine Ensemble éppen egy évvel ezelőtt mutatkozott be a nagyközönség előtt. Korát tekintve „csecsemő” még, de az elért eredményeket tekintve már a pubertáskorban jár. Vízhányó Katalin már akkor is úgy érezte, amikor elvégezte az Artista Akadémiát, hogy nem élhet balett, jazzbalett nélkül. A Stuttgartban eltöltött fél esztendő után (itt egy mesterkurzuson vett részt), pedig végképpen eldőlt: az a tánc áll hozzá a legközelebb, amely természetes módon ötvözi a klasszikus tánchagyományokat a modem kifejezési törekvésekkel. A Katherine Ensemble az elmúlt héten nagy sikerű gálakoncertet adott a színházban Vízhányó Katalinnal a gála után beszélgettünk. □ Nagyon kevés a fiú az együttesben. Nem szeretnek táncolni? — Régi gyakorlat, hogy a lányokat íratják be inkább a balettiskolákba. Elvétve akad egy-egy fiú. Mintha a tánc, a balett nem lenne eléggé férfias. Nekünk is a felnőtt fiúkból kell válogatni, megnyerni őket a tánc ügyének. Az „erősebb” nem hiánya természetesen rányomja a bélyegét a koreográfiára is, hiszen nem lehet eltáncolni a fiúkra épülő darabokat, ha egyszer nincsenek. Pedig nagyon fontos volna, hogy fiúk legyenek a csapatban, mert akkor más a szellem. Mindkét nem igazodik a másikhoz, s ez a munka színvonalát javítja. □ Milyen stílust táncol az együttes? — Igazából nincs ma már merev stílusforma. A modem tánc égisze alatt sokféle stíluselem keveredik. Az alapoknál mindenképpen fontos a klasszikus balett, de a későbBalázs Attila felvétele biekben már az a leglényegesebb, hogy a táncos belső világa és a mondanivaló egyszerre jelenjen meg a táncban. Ezért is törekszem arra, hogy iro- dalmilag is értékes anyaga legyen a táncoknak. Másrészt a tánc örömöt, boldogságot kell közvetítsen, s erre a jazz rendkívüli módon alkalmas. Engem a tánc mindig boldoggá tesz. A tanítványaimat arra nevelem, hogy mindenkinek önmagát kell megmutatnia. Az együttesben való táncolás során céltudatosabbá válnak a fiatalok, s ez társas kapcsolataikra is jótékony hatással van. A színpadi siker arra való, hogy visszaigazolja a befektetett munkát. □ Milyen a nyíregyházi együttesek kapcsolata? — Jó lenne, ha jobb lenne. Személy szerint örülök, hogy több csoport dolgozik a városban, mert ez bennünket is arra ösztönöz, hogy jobbak legyünk. Nem ücsöröghetünk a babérjainkon. A konkurenciát éppen ezért nagyon hasznos dolognak tartom. □ Ha minden sikerül, az együttes jövőre Amerikába utazik. — Nagy út előtt állunk, de addig még sok munka vár ránk. Meg kell teremtenünk a kiutazás anyagi feltételeit, és olyan műsorral kell felkészülnünk, amellyel méltóképpen képviselhetjük Nyíregyházát meg az országot is. ízelítő a kanadai iskoláról A legfontosabb: kihozni önmagukból a legjobbat Marian Cain Beregi Horizont Stúdió Gergelyiugornya (KM M. K.) — A Vásárosnaményi Városi Művelődési Központ II. kerületi művelődési háza adott otthont a „Beregi Horizont Stúdió” foglalkozásainak. A foglalkozásokat a két éve formatervezőként a városba érkezett Török Levente vezeti, aki emellett fafaragó, de verseket is ír; szülővárosában (Marosvásárhely) is bemutatkozott festményeivel. Diák és pedagógus, határőr és mesterember egyaránt részt vehet a Protestáns Kör anyagi támogatását is élvező „Beregi Horizont Stúdió” munkájában, ahová újabb jelentkezőket is várnak. Molnár Károly felvétele Nyíregyháza — Wolfville — Kanadai iskolai tapasztalataim ottani diákéveimre korlátozódnak. Ennek ellenére teljes bizonyossággal állítom, hogy Kanadában az iskolarendszer felépítése más: az általános iskola 1-től 6. osztályig, az ún. alsó középiskola 7-től 9. osztályig, a felső középiskola pedig 10- től 12. osztályig tart. Ez utóbbi megfelel a magyar középiskola 2-4. osztályainak. Az én középiskolámba 1700 diák járt. Ez elég magas tanulói létszámnak számít. Az iskolában két program (tanterv) szerint folyt az oktatás: az egyik az egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni szándékozók részére, a másik, egy szakmai jellegű program (titkárnő- és szakmunkásképzés) olyan diákok számára, akik később ipari iskolába akartak menni. Én a felsőfokú tanulmányokra előkészítő programban vettem részt, így hát erről tudok beszélni. Itt a diákok hat tantárgyat tanulnak. Mindennap minden tantárgyból egy-egy órájuk van. Minden tantárgyat három szinten tanítanak, amelyek közül az első a legmagasabb, a harmadik a legalacsonyabb szintű. Egyébként a diákok szabadon választhatják meg a tanulandó tantárgyakat. Énnek következtében minden diáknak más-más órarendje van. Természetesen, ha a diák egy bizonyos felsőoktatási intézményt céloz meg, a felvételi előírások korlátozzák a tantárgyválasztás szabadságát. (Az egyetemek megszabhatnak bizonyos tantárgyakból elérendő minimális eredményeket is.) Hetedik osztálytól kezdve minden kanadai diák minden tantárgyból kétszer egy évben — karácsonykor és júniusban — vizsgát tesz. A vizsgán két eredmény lehetséges: átment, vagy nem ment át. A vizsgának két funkciója van: megbizonyosodni arról, hogy a diák elsajátította-e az anyagot, illetve az osztályban tanuló minden diák ugyanazt az anyagot sajátította-e el. Egyes iskolákban mentesülcsak másodlagos fontosságúak. A kanadai diákok nem arra törekednek, hogy ők legyenek a legjobbak, hanem hogy önmagukból a legjobbat kihozzák. Úgy látom, a magyar diákok hozzáállása nem ilyen. Ez megnyilvánul abban, hogy nem törekednek az órai munkában való aktív részvételre, hacsak nem jegyre megy a dolog. Azonkívül pl. a játékos feladatokban inkább ellenfelekként, mint partnerekként viselkednek egymással, vagyis mindenáron mindenki győzni akar. A magyar diákok hajlamosak arra, hogy lebecsüljék annak a jelentőségét, hogy saját hibáiból is tanulhat az ember. Nem nagyon törekednek arra, hogy a tanulást önmaguk számára élvezetes, gazdag élményeket nyújtó tevékenységgé tegyék. Magyarország és a magyar iskolarendszer napjainkban sok változáson megy keresztül, benne a kanadai rendszerhez képest hasonlóságok és különbségek egyaránt megfigyelhetők. Remélhetőleg tanulunk majd egymástól, s így közelebb kerülünk ahhoz, hogy diákjainkat az ideális tanulási élményhez segítsük. 6 Kelet-Magyarország 1992. november 30., hétfő nek a júniusi vizsgakötelezettség alól azok a tanulók, akik tesztjeikben és írásbeli dolgozataikban egy bizonyos szint fölött teljesítettek. A fegyelmi problémákat egyszerűen kezelik. Hiányzást a szülő írásban igazolhat. Dolgozatíráskor való hiányzást orvos igazolhat. A közösséget bomlasztó, zavaró, és az iskolakerülő (igazolatlanul mulasztó) diákok igazgatói intőt kapnak. Ismétlődő, vagy különösen súlyos kihágást (pl. kábítószer vagy alkohol birtoklása) felfüggesztést, vagy egyenesen az intézményből való kizárást vonja maga után. A kanadai tanároknak az a céljuk, hogy a diákok a saját képzésükben aktívan működjenek közre, ne csak passzív befogadók legyenek. A tanároknak is van egy bizonyos mértékű szabadságuk a tananyag összeállítása terén, persze néhány alapvető dolgot ennek tartalmaznia kellett. E szabadság valószínűleg annak a következménye, hogy sok forrás áll rendelkezésre. Számomra úgy tűnik, a kanadai diákok azért tanulnak, mert őszintén igénylik azt, s ennek során az osztályzatok
