Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
BELPOLITIKA 1992. november 30., hétfő Kelet-Magyarország 7 Kölcsönös engedmények után Mérleget vont az Érdekegyeztető Tanács Nyíregyháza (KM - Sz. J.) A társadalmi béke erősítését, a konfliktusok tárgyalásos rendezését szem előtt tartva maratoni tárgyalások során, vasutas figyelmeztető sztrájkkal is nyomást gyakorolva, kölcsönös kompromisszumok nyomán születtek az eredmények az Érdekegyeztető Tanács november 20-22-ei ülésén. Számos olyan, az érdek- védelmi konföderációk által közösen megfogalmazott követelést sikerült érvényesíteni, melyek a dolgozók, a nyugdíjasok helyzetét javítják. Persze akkor, ha ezekre az ország- gyűlés is áldását adja, amire — ahogy a tendenciák mutatják — minden remény megvan. Érdemes összefoglalóan áttekintenünk, mely területeken milyen változást jelent számunkra 1993-ban a megegyezéscsomag. Gyógyszer és energia A foglalkozáspolitika terén a kormány vállalta, hogy jövő február végéig átfogó foglalkozáspolitikai stratégiát készít, majd ezt megtárgyalja az ÉT plenáris ülése. A munka- vállalói és munkáltatói oldal a stratégia fő irányaira vonatkozó javaslatait már a kormánynak átadta. Egyetértés volt abban, hogy a munkanélküliek jogellenes foglalkoztatásának ellenőrzése mind a munkavállalókra, mind a munkáltatókra terjedjen ki. A munkanélkülijáradék 1993. január elsejétől érvényes konstrukciója a következő: a járadékfolyósítás időtartama maximum egy év, mely két szakaszból áll. Az első részben (az időtartam negyedrésze) a járadék összege a korábbi átlagkereset 75 százaléka, de minimum 8600, maximum 18 000 forint. A második szakaszban (az időtartam háromnegyed része) az összeg a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de minimum 8600, maximum 15 000 forint. Az adórendszert illetően elfogadták a felek, hogy jövőre a gyógyszerek és a lakossági háztartási energia 0 százalékos adókulcsú legyen. Nem 8, csak 6 százalékkal emelkedik a legalapvetőbb élelmiszerek áfakulcsa. A lakásépítésnél, vásárlásnál, bővítésnél, valamint a lakással kapcsolatos közművesítésnél az áfa visszatérítése részlegesen marad fenn. A családi pótlék továbbra is adómentes. A jelenlegi havi 1300 forint gyermekenkénti adóalap-csökkentő kedvezmény megszűnik, helyébe lép viszont gyermekenként havi 300 forint adó- kedvezmény, és egyidejűleg a családi pótlék gyerekenkénti összege havi 150 forinttal nő. Munkavállalók kezdeményezték Az szja-ba új elemként beépítenek havi 200 forintos mértékű, az alkalmazotti körre vonatkozó, adóból levonható kedvezményt. A munkavállalói oldal kezdeményezésére például a természetbeni juttatások adómentes körébe fog tartozni a munkaruha-utalvány, a Nemzeti Üdülési Alapítvány által, valamint a munkáltató saját (bérelt) üdülőjében biztosított üdültetés. Kedvezmény az alkalmazottaknak Február 1-jétől a minimálbér 9000 forintra emelkedik (órabérben számolva 52 forintra). Még az idén végleg megszűnik a bérszabályozás. A szociális partnerek megállapodtak abban, hogy a nők nyugdíjkorhatára az elkövetkező két évben nem fog emelkedni. A nyugdíjak jövő évi átlagos növekedésének mértéke 14 százalék. A tandíjkötelezettség bevezetésére az elfogadásra kerülő felsőoktatási törvénnyel összhangban és további tárgyalások során kialakítandó ösztöndíjrendszerrel, adó- és hitelkonstrukcióval együtt kerülhet sor. Tíz milliárdos bérkeretet különítettek el a költségvetési intézmények dolgozóinak béremelésére, így többek között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bére is emelkedhet majd. Az MSZOSZ számításai szerint a kormány és a munkáltatók által vállalt intézkedések összhatása egy négytagú család jövedelmi helyzetét mintegy havi 2000 forinttal javítja a parlamenthez benyújtott eredeti költségvetési terv és a munkáltatók- induló elképzeléseihez képest. A döntéseket egyszerű példával lehet szemléltetni: egy kétkeresős, kétgyermekes családban 200-200 forinttal nő a jövedelem az alkalmazotti kedvezmény, 150-150 forinttal a gyermekek utáni támogatás- növekedés, mintegy 800 forinttal a mérsékeltebb áfakulcsok, illetve a 0 kulcsban tartott termékkör miatt, ami összesen 1500 forint havi jövedelemnövekedést jelent. Balázs Attila felvétele Föld értéke Gyarmaton A közoktatás nem gyakorlóterep Nem presztízsokok vannak a háttérben Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — A Ligához tartozó Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete keresetet nyújtott be a kormány ellen a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz azon a címen, hogy az nem egyeztette a közalkalmazotti törvény végrehajtási utasítását a PDSZ-el. Aláírásgyűjtési akciót is szerveztek, sőt sztrájkot is kilátásba helyeztek kívánságaik visszautasítása esetén. Véleményük szerint nem presztízsokok vannak a háttérben, hanem zsebre menő tartalmi problémák. Szerintük ez a törvény papírtörvény, a tekintetben pedig, hogy előírja a közalkalmazottakhoz méltó magatartást, körvonalazatlan gumitörvény, mely perek és fegyelmik örök forrása. Nem beszélve arról, végrehajtásához üres a pénztárca. Megkérdeztük Béres Jánost, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárát — akik bár egy másik konföderációhoz, a SZEF-hez tartoznak, ám nemrégiben ugyanezen ügyben tartott országos, pedagógusok közötti közvélemény-kutatásuk alapján kis híján szintén a sztrájk eszközéhez voltak kénytelenek nyúlni — mi a véleménye a szokatlan lépésről? — Megértéssel és szimpátiával kísérem figyelemmel társszervezetünk tevékenységét. j^kár erőink összefogására is kérhetném őket, hiszen azonos cél érdekében lépünk fel, ami nem más, mint az, hogy a közoktatás ne lehessen gyakorlóterep, az „átalakulással” járó tanulópénzt ne ezzel az ágazattal fizettessék meg, hanem fizessék meg ezt az egyik legnagyobb igényt tartó szolgáltatást. Ennek csak az érdekösszetevők megjelenítésével lehet érvényt szerezni. A közoktatás állami feladat. Az államnak érdeke kell legyen a közoktatás fokozott támogatása, az érdekeltségben érintetteknek pedig az, hogy az államot, a fenntartókat a fokozott támogatásra ösztönözze. Mint érdekképviseleti szervnek mi a legfőbb kifogásuk a törvény ellen? — Ha úgy lép be a társadalom életébe törvény, mint a közalkalmazottak jogállására vonatkozó, akkor az érdekképviseleti szervek reakcióján nem kell meglepődni. Már a törvényelőkészítés során jeleztük, milyen többletköltségekkel fog járni alkalmazása. A törvényt ennek figyelmen kívül hagyásával fogadták el. De hol van a végrehajthatóság biztosítéka? A kormány utal az önkormányzatokra: add tovább, te vagy a hunyó! A jogalkalmazási bizonytalanság a mai napig fennáll. Tehát érthető a társszervezet megnyilvánulása. Nem a hecckampány kedvéért következett be az a társadalmi feszültség, mely a közoktatásban is érezhető mind a mai napig. Fehérgyarmat (M. K.) — Megyénk más településeiről már földárveréseken talál új gazdára a föld, Fehérgyarmaton még csak a várakozás, a kétségek, az egymásnak ellentmondó híresztelések okoznak riadalmat. Ki védi meg a jövendő tulajdonosok érdekét? S egyáltalán kitől, kivel szemben kell az érdekvédelmet érvényesíteni? A Fehérgyarmati Földhasználati Bizottság elnöke, Gacsályi Ferenc és tagjai úgy érzik, ők az érdekek védelmére szerveződtek. Fehérgyarmaton először 141-en jelentettek be kárpótlási igényt. Ekkor még ki-ki maga fogalmazta meg az aranykorona-értéket, s mint kiderült, ennek alapján (becslés) a Kárpótlási Hivatal 8027 aranykorona-értékű földet jelöltetett ki a helyi tsz, illetve az állami gazdaság területéből. S itt már „működött” az Érdekegyeztető Fórum, amikor a mintegy 21 400 aranykoRamocsaháza (KM - T. K.) — Az életkörülmények javításán fáradoznak ma a cigány- szervezetek — ezt említette az egyik legfontosabb ténykedésüknek Balogh Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete országos elnökségének tagja, a megyei szervezet elnöke a minap. Szabolcs-Szatmár-Beregben nyolc tagszövetségük mintegy hat—nyolcezer tagot tömörít, akik közt a jogásztól a segédróna tsz-, illetve ötezer aranykorona értékű gazdasági területből kijelölték a parcellákat; ügyelve a föld minőségére, a városközponttól való távolságára, s természetesen aranykorona-értékére. Hallgatólagosan mindenki egyetértett azzal, hogy az évtizedeken át a közösen gazdálkodók a „kertek alatti” területekből kapják meg a 20, illetve 30 aranykoronás területeket. Sajnos, ez csak terv maradt, ugyanis a szanált tsz ingósága nem volt elegendő az adósok kielégítésére. Letiltották (négy minisztérium első embere is „aláírta” ezt a döntést) e területeket, s ezt is eladják — parázs pénzért —, a tsz- be csak a munkaerejüket bevitt, s ott hűségesen dolgozó egykori tagok elől. A bizottság tagjai tanácsaikkal, javaslataikkal, az érdekeltek összefogásával kívánnak ezen a helyzeten segíteni. munkásig igen sokféle ember található. Az életkörülményeik jobbításáért nem csupán kémek, hanem ők is igyekeznek minél többet tenni. Például az élő munkaerő foglalkoztatására azt javasolják: a parlagon heverő földekből adjanak a cigányoknak, így ők a földből eltarthatják családjaikat és nem segélyért állnak sorba. Sokat kell még tenniük az előítéletek megszüntetéséért. A cigányok kérése Volt értelme a sztrájknak Emelik az egészségügyiek bérét Nyíregyháza (KM - Kovács Éva) Sokan emlékszünk még arra az országos sztrájkra, amelyet ez év márciusában az egészségügyi dolgozók Budapesten tartottak. Orvosok és szakdolgozók azért vonultak az utcára, hogy szégyenletesen alacsony bérezésük miatt tiltakozzanak. A sztrájk sikeres volt, hiszen megmutatta a dolgozók erejét. Volt-e eredménye? — tettük most fel a kérdést dr. Csiszár Gabriellának, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete vezetőjének. — De még mennyire. Ez év novemberének végére elfogadta a Parlament annak a 2,2 milliárd forintnak a TB-költ- ségvetésbe történő átutalását, amely az egészségügyben lehetővé teszi az egyöntetű béremelést, s amelynek eredményeként ez év július 1-jéig visszamenőleg a dolgozók jövedelme 1240 forinttal emelkedhet. Kivétel nélkül mindenkié? — Kivétel nélkül mindenkié, legyen az orvos vagy takarítónő. Differenciálásra van lehetőség, de az is kizárólag a szakszervezet egyetértésével történhet. Épp ez az, amitől sokan tartanak. A szakszervezeti tisztségviselőknek ugyanis az eddiginél rosszabb a helyzetük. Ha szólnak, ha a főnöküknek ellentmondanak, az elsők között kötnek útilaput a talpuk alá... — Tudunk ilyen esetekről, hogy a munkahelyi vezető ezzel zsarol. Csakhogy most- már sokan vagyunk, s a közalkalmazotti törvény visszaállította a szakszervezet képviselőinek védelmét is. Ez a törvény arra is lehető&get ad, hogy a szakszervezeti jogok megsértése esetén a vezetőkkel szemben akár szankciók alkalmazására is sor kerüljön. A tüntetés napja mára az egészségügyben dolgozók napja lett. Akárcsak most a vasutasok, akkor az egészségügyiek mutatták meg erejüket az illetékes minisztériumnak. Nagyobb lett-e azóta az Önök tekintélye? — Egyértelműen, s nemcsak a fentebb emlegetett fizetésemelés miatt. A tüntetés óta odafigyelnek ránk, s a Népjóléti Minisztérium sem mer ma már olyan intézkedéseket hozni, amelyeknek tervezetét az ágazati szakszervezetekkel előzőleg ne vitatta volna meg. Más kérdés, hogy nem mindig fogadják el javaslatainkat, ami azért sajnálatos, mert legtöbbjükről utólag kiderül, nem tartalmaztak butaságokat, nem voltak feleslegesek. Térjünk vissza a pénzhez. Milyen határidőig kell azt a dolgozóknak megkapniuk? — A kormány azt ígérte, karácsonyi ajándék lesz. így csakis a munkahelyi vezetőkön múlik, kiosztják-e addig, lesz-e belőle valóban pénz, hiszen a törvényes lehetőség adott. Ne szólj szám... Kovács Éva Létezik-e ma még érdek- védelem vagy felejtsük el? Ezen töprengtem nemrég, amikor egymás után hallottam hírt arról: egyes munkahelyeken nem mer szót emelni a munkástanács képviselője vagy épp a szakszervezeti tisztségviselő, hiába várnak oltalmat tőle munkatársai. Nem gyávaságból, igencsak érthető okokból tartják a szájukat. Mint kiderül, munkahelyi vezetőjük hol nyíltan, hol meg csak burkoltan azzal fenyegette meg őket, ha jár a szájuk, ha nem értenek egyet, netán ellentmondanak, könnyen felkötik talpukra az útilaput, van helyettük utánpótlás, munkára jelentkező elég. Hathatós érv most az elhallgattatáshoz a sokat emlegetett létszámleépítés, s ahogyan a helyzet jelenleg áll, bizony, még sokáig az marad. Akinek esze van, félti a kenyerét s ezen nem is csodálkozhatunk. Csodálkoznivaló azon van inkább, mitől ilyen magabiztosak, mit gondolnak, mire számítanak még ma is az ilyen vezetők? Miből gondolják, hogy székük olyan biztos, helyzetük oly stabil? Miért hiszik, hogy nemcsak egyes embereket, egész kollektívákat is sokáig tudnak ilyen ürüggyel sakkban tartani? Merthogy legyen bármily nehéz is jelenleg, s még jó darabig a gazdasági helyzet, az ilyen mentalitásnak akkor sincs talaja. A törvény adta lehetőségek nemcsak a vezetőt, a legalacsonyabb beosztásban lévő dolgozót is megilletik. Jó ürügy most a gazdaságosság, az ésszerűség álarca mögé bújni, s úgy tenni, mintha minden ettől függne. Csakhogy az ilyen esetekben előbb-utóbb kilóg a lóláb. Mert mint mondani szokás, ma már senki nem hülye. Látja azt, ha a főnök hűbéresei kapják a fizetésemelést, s világos az is, kik hogyan, mi módon szerzik az elismeréseket. A szakszervezet a dolgozók érdekeit van hivatva védeni. Szerencsére, most már ismét van törvény, amely a dolgozók érdekében szót emelőt se hagyja védtelenül... Az érdekvédelemről Sztrájkok, figyelmeztetések, béremelés-követelések, egyeztető tárgyalások jellemzik ma az érdekvédelem hétköznapjait.. A dolgozó ember érdekeinek képviseletéről készítettünk ezúttal összeállítást.
