Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
6 Kelet-Magyarország KÖZÉLET í- 1992. november 26., csütörtök Két kulcs, vagy három kulcs Fizetünk-e adót az alapvető élelmiszerek után Budapest (KM - BG - BJ) — A jövő évi költségvetési vitában felszólalt a parlamentben Seszták László, megyénk kereszténydemokrata képviselője és a kormány javaslatával szemben néhány olyan ötlettel állt elő, ami kedvező lenne a lakosságnak, ugyanakkor arra is tett javaslatokat: mivel lehetne pótolni azt a hiányt, amit a költségvetésnek kellene viselni indítványa nyomán. Vele beszélgettünk az ülésszak szünetében. — Magyarországon ma pillanatnyilag háromkulcsos áfa létezik. A termékek egy része nullakulcsos, tehát nem terheli általános fogyasztási adó, a másik része 15 százalékos áfával terhelt, a harmadik pedig a 25 százalékos sávba tartozik. A kétkulcsos áfa főleg a jobb módúakat sújtja. Hiszen ők azok, akik többet fogyasztanak, ha úgy tetszik többet pazarolnak, ezáltal több áfát fizetnek. Ezenkívül az ide utazó bevásárlóturista eddig azért jutott termékeink zöméhez olcsóbban, mert azok nem tartalmaztak fogyasztási adót. Nem vitatható viszont, hogy a lakosság szegény és középrétegeit is érinti az áfakulcs megváltoztatásával együtt járó áremelkedés. Két erős irányzat küzd egymással. Egyik, hogy a szegényeket, a nyugdíjasokat és a nagycsaládosokat kompenzáljuk, a másik pedig, Seszták László Elek Emil felvétele hogy az élelmiszereknek egy körét hagyjuk meg továbbra is nullakulcsosnak. □ Milyen lenne a kompenzálás? — A családi pótlékot 3-400 forinttal emelnénk gyermekenként, a nyugdíjakat 12-16 százalékos mértékben növelnénk, az önkormányzatokhoz pedig több milliárdos összeget helyeznénk ki, hogy az erre rászorulókat támogatni tudják. A szociális törvény szélesebb társadalmi lehetőséget biztosítana a támogatásra szorulók felkutatására, mert eddig csak az önkormányzatoknak állt ez jogában. A másik elképzelés az, hogy az élelmiszerek egy bizonyos szűk köre továbbra is maradjon nullakulcsos. Például a tőkehús, néhány hústermék, a baromfi, a tejtermékek, a pékáruk és bizonyos vizes tészta- készítmények kerülnének ebbe a körbe. Ez viszont azzal a hátránnyal jár, hogy a külföl diek és a jobb módúak is vásárolják, így kedvező áron jutnának hozzá. Nem beszélve arról, hogy ez 20 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek. □ Milyen álláspontot képviselt Ön? — A Kereszténydemokrata Néppárt mindkét variációt el tudja fogadni, de a kompenzálást csak akkor, ha a szegények, nyugdíjasok, nagy- családosok széles körét lefedi, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ellenintézkedéseket javasol. Ilyen lenne, hogy a külföldön dolgozók adóztatását vizsgáljuk felül, és bizonyos cikkeket luxusadóval sújtsunk. Továbbá az országunkon keresztül menő tranzitforgalom díjait emelnénk meg, mert még mindig olcsóbb, mint Nyugat-Európában. A KDNP természetesnek tartja, hogy az idén elkezdett építkezések esetén a befejezés időpontjáig vissza lehessen igényelni a fogyasztási adót, mert az építkezők abban a tudatban kezdtek hozzá, hogy ezt a pénzt visszakapják, a jövőben pedig 2 millió forint értékű építkezésig lehessen áfát visz- szaigényelni. Ez ugyanis még nem luxus... □ Az előterjesztésben nem ez szerepel. — Valóban az szerepel, ha az áfaigénylés megszűnne, akkor az egygyerekesek 250, a kétgyerekesek 600 ezer, a háromgyerekesek 1 millió szociális támogatást kapnának, az áfát pedig a kormányzat visz- szaforgatná a szociális támogatásra, s ezzel az összeggel növekedne az önkormányzatoknál a fiatal házasok lakás- támogatási alapja. Itt is arról kell dönteni, melyik a jobb: szociális támogatásként adjuk vissza a forintokat, vagy pedig visszaigényelhető legyen az eddigi gyakorlatnak megfelelően. A KDNP-nek az a véleménye, hogy az utóbbi volna célszerű, mert a lakosság ezt már megszokta. Úgy tűnik, hogy a kialakult javaslatok bármelyike elfogadható, de ehhez még számításokat, egyeztetéseket kell végezni, hogy mi a kedvezőbb a lakosságnak. * Az interjú elkészítése után eldőlt, a koalíciós pártok a kétkulcsos áfa bevezetését javasolják a parlamentnek, méghozzá úgy, hogy a 8 százalék helyett 6 százalékot tartalmazzon az előterjesztés, és maradjon nullakulcsos a gyógyszer és néhány alapvető élelmiszer. Békési László a gazdasági mélypontról Nyíregyháza (KM) — Fehérgyarmat és térsége szervezeteinek meghívására a szatmári városban tartott lakossági fórumot a napokban Békési László MSZP országgyűlési képviselő. Ebből az alkalomból tájékoztatta Nyíregyházán a sajtó munkatársait arról, miként látják pártjukban a jövő évi költségvetést, illetve a magyar gazdaság helyzetét. Egyebek között azt mondta el, hogy nem lehet ma Magyarországon megúszni az átmenettel járó feszültségeket, például a munkanélküliséget, viszont az MSZP álláspontja szerint más módon is megtörténhetnének az átalakulási folyamatok, ami által a lakosságra kevesebb teher nehezedne. Az ország adottságait tekintve óriási hendikeppel indul, ezzel a gazdasági struktúrával és piaci feltétellel áldozatok nélkül nem lehet az átalakulást végrehajtani. A legfőbb feltételek egyikeként határozta meg, hogy ebben a gazdasági környezetben olyan lépéseket kellene tenni, melyek nem mélyítik tovább az inflációt. Továbbá mindent el kellene követni a költségvetési kiadások csökkentése érdekében. Lapunk munkatársának arra a kérdésére, hogy a volt pénzügyminiszter szerint elérte-e már az ország a gazdasági mélypontot, vagy süllyedhet még ennél is mélyebbre az ország szekere, Békési László a következőket válaszolta. — Süllyedhet még tovább, de én nem szeretném. Nagy kérdés a magyar gazdaság számára, hogy elindul-e a mélypontról, szerintem elhúzódó stagnálási időszak fog bekövetkezni. Azt tudjuk, piacnövekedés nélkül nincs gazdasági fellendülés, termékeink iránt viszont Nyugaton nem kapkodnak. Ott kell tehát eladni, ahol van fizetőképes kereslet, Keleten, a volt Szovjetunió területén. Nekik ugyan nincs pénzük, van viszont energia- hordozójuk és alapanyaguk, a bartert kell tehát növelni. Amilyen mértékben ezt a piacot meg tudjuk teremteni, olyan mértékben van esély gyorsan növekvő árucserére. Egy kivonulás története Hideg szobor vagy, meg sem értenéd Tapolcai Zoltán Magnókazetták őrzik a nyíregyházi közgyűlések minden történését. Ennek segítségével keltjük életre, mi volt a kiváltó oka a Fi- desz-es és MSZP-s városatyák hétfői kivonulásának. A közmeghallgatás az új demokrácia intézménye. Itt a várospolgár közvetlenül elmondhatja gondjait a város vezetőinek. Hétfőn az egyik ilyen gond a Pátzay Pál által készített Kozák lovas szobor volt. Mindkét oldal elmondta véleményét, maradjon-e ott ahol van, avagy nem. A Történelmi Igazságtétel Bizottság megyei elnöke, Erdész Gyula ezredes az elvitelt követelők nevében, korrekt hangvételben felolvasta a közgyűléshez intézett levelüket. Eddig gond nem is volt. Ám a pro-kontra vélemények után újra szót kért, s szavait az egyik jelenlévőhöz intézte. — ... elfelejtettem már a nevét, mert tulajdonképpen ő is ’56-osnak vallja magát. Hónapokig bujkált, hogy merre, nem tudom még, pedig a papírjait nem hozta be... A polgármester közbevágott: — Hadd kérjem már meg, hogy itt senkinek a személyiségi jogait... De Erdész úr nem hagyta magát: — Itt muszáj elmondani... — Ez nem tartozik a közgyűlésre... — Mert úgy megdicsérte ezt a lovas szobrot. Újra csak azt kérjük, amit leírtunk, nem akarunk bárkit is megbántani. A mondat kellős közepén a képviselők több, mint fele tüntetőleg kivonult. A bentmaradók közül Hamvas László, az MDF frakció- vezetője ezt fel is rótta nekik: — Azért képviselők, hogy minden helyzetben azok legyenek. Érthetetlen ez a magatartás. Egy közmeghallgatást végig kell ülni. Tettükkel a felelősség alól akarnak kibújni. Mivel a közgyűlés határozatképtelenné vált, visszahívták a képviselőket. Lapunk munkatársának Seszták Oszkár a Fidesz részéről többek nevében Erdész úr szavait egy tisztes polgár elleni támadásnak minősítette, hangnemét elfogadhatatlannak tartva. Erdész úr az eset után szó szerint kérte véleményét lejegyezni, mely szerint felháborodással vette tudomásul a kivonulást, hisz azok mentek ki, akikre annak idején azért szavaztak, hogy bentmaradjanak. S ha már egyszer kivonultak, hát maradjanak is ott végleg. Végül álljanak itt Nagy Károly azon szavai, amely Erdész úr indulatát kiváltották. — A város közvéleményét nem foglalkoztatja úgy a szobor ottléte, mint ahogy azt egyesek részéről halljuk... Most járnak a mieink is a Don- kanyamál, kopjafát akarnak felállítani. Milyen jogon, miért nem dobják ki őket?... Vajon az a kozák, aki itt esett el, az magától jött ide, vagy idezavarták? Menjünk el Egerbe, döntsük le a minareteket is! A törökök még sokkal tovább itt voltak! Hány ember halt meg miattuk!... Az itt lévő sírok egyikében állítólag közkatonák, a másikban tisztek nyugosznak. Az orosz csapatok nekik állították az emlékművet, s az más kérdés, hogy mi minek tekintettük azután! Mondjuk felszabadulási emlékműnek... Van ennek az országnak elég baja, nem kell ilyen kérdésekkel foglalkozni. Tudom, hogy akik ’56-ot megszenvedték, azokat irritálja. De annyi mindent megszenvedtünk már, egyszer megpróbálhatnánk higgadtan felülemelkedni fájdalmainkon. Az SZDSZ a centrumban Nyíregyháza (KM - Balogh József) — A Szabad Demokraták Szövetségének háromnapos küldöttgyűlését követően a parlamenti pártok értékelték az eseményt és az ott történteket. Gulyás Józseftől, az SZDSZ ország- gyűlési képviselőjétől arról érdeklődtünk: milyennek hallatszik szabaddemokrata füllel a kívülről érkezett vélemény. — A kormánypártok is pozitívan fogadták az SZDSZ küldöttgyűlésén történteket. Úgy értékelték, hogy az SZDSZ belső viszonyai konszolidálódtak, és az SZDSZ új vezetésével megteremtődhet az alapja annak, hogy a korábbinál egy szélesebb párbeszéd kezdődjék a magyar társadalomban az ellenzék és a kormánypártok között, és talán az ellenzéki pártok között is. Érdekes módon a küldöttgyűlést sokan leegyszerűsítették, mintha ott csak egy új elnököt választott volna az SZDSZ. — Milyennek tartja az új Gulyás József Balázs Attila felvétele elnökről elhangzott véleményeket? — Utólag úgy értékelem, hogy az SZDSZ megválasztott elnökével kapcsolatos különböző más pártoktól érkező megnyilvánulások is pozitívak voltak. Ha visszatekintünk az elmúlt hét nyilatkozataira, érdekes módon egyedül a Fidesz nyilatkozatai váltottak ki többünkből megütközést több dolog miatt is. Az egyik az, hogy a Fidesz megnyilatkozásai arra utalnak, mintha az SZDSZ még nem lenne túl a belső nehézségein, még sokáig bizonytalan lenne az SZDSZ a jövője, a jövőbeni politizálása, és ezért nem tud hozzá viszonyulni a Fidesz. Mi, akik ott voltunk, úgy látjuk: jó hangulatú küldöttgyűlés volt, s tulajdonképpen már előtte megteremtődtek a feltételei annak, hogy az SZDSZ egy összefogott párt legyen, és határozottabban tudja megjeleníteni a véleményét. Ez volt az egyik elem, ami a Fidesz-tőí kritikaként érkezett, a másik pedig, hogy balra fog tolódni az SZDSZ. Ez a kritikai él a Fidesz-től egy kicsit furcsa volt. Én semmi olyat nem látok, s nem láttam az elmúlt időszakban Tölgyessi Péter alatt sem, de úgy gondolom Pető Iván alatt sem fog bekövetkezni az SZDSZ politikájában balra tolódás. — Természetesen a kormánypártokhoz, vagy bizonyos szélsőséges jelenségekhez való viszonyában az SZDSZ-t ítélhetik meg kívülállók úgy, hogy most balra van a kormánypártoktól. Ez így is volt. Megítélésünk szerint centrumpárt az SZDSZ, tehát a kormánypártoktól mindenképpen balra van, mint ahogy a Fidesz is balra áll a kormánypártoktól. Ugyanakkor az MSZP-nek a politikájával, gazdasági programjával kapcsolatosan nagyos sok kérdésben vitatkozunk, és ebben a pillanatban elfogadhatatlan számunkra az a politika, gazdaságpolitika, amit az MSZP képvisel. — A párt egyik-másik vezetőjétől hallottunk már olyan véleményt is, hogy akár együttműködést is el tud képzelni a szocialistákkal. — A választásokat követően és a választások idejére annyiban változhat meg az SZDSZ-nek és más pártoknak egymáshoz való viszonya, amennyiben a programok, majd pedig a választási eredmények ezt lehetővé teszik. Ez a kérdés nem is volt napirenden az SZDSZ küldött- gyűlésén, és szerintem a Fidesz ilyen típusú megnyilatkozása inkább az SZDSZ-nek a politika centrumából való kiszorítására irányul, semmint valódi helyzet értékelése. — Ez annál is inkább meglepő, mert a Nyíregyházán megfordult SZDSZ-politiku- sok a Fidesz-t mindig mint a legtermészetesebb szövetségest emlegették. Nem féltékenységről lehet szó? — Ez általános Európában is parlamenti demokráciákban, hogy a középért, a politika centrumáért folyik valamilyen értelemben vetélkedés, hiszen a választók a biztonságot, a nyugalmat szeretik, azt, hogy ha középre szavazhatnak és nem a szélekre, a szélsőségekre. Ebben az értelemben van egyfajta rivalizálás. Ugyanakkor nem hiszem, hogy akár a FIDESZ-nek, akár az SZDSZ-nek érdeke lenne az, de a magyar társadalomnak sem volna szerencsés, hogy ha a két liberális párt ezen a fronton kötné le az energiáit, miközben ennél égetőbb kérdések vannak. — Elhangzott olyan kritikai megjegyzés, hogy5 az SZDSZ esetleg fővároscentrikus lesz. — Korábban érte olyan vád, vagy minősítés az SZDSZ-t, hogy fővároscentrikus, nagyvároscentrikus párt. A küldöttek aránya is mutatta, hogy az SZDSZ tagsága és köldöttei lefedték a társadalmi tagoltságot, tehát a küldöttek 80 százaléka vidéki volt ezen a küldöttgyűlésen. Ez a 80 százalék egy egységes, határozott SZDSZ-politikára és egy új SZDSZ-vezetésre szavazott. Nem változik ettől az SZDSZ politikája városibbá, és nem lesz vidékibb sem. Az fogja megmutatni, mennyiben változik az SZDSZ politikája, hogy a parlamentben és a politikai kérdésekben milyen határozottan és milyen típusú kérdésekben fog véleményt nyilvánítani. A küldöttgyűlésen markánsan megfogalmazódott az, hogy sokkal inkább a gazdasági, szociális kérdések irányába kell fordítani a figyelmet, és ennek határozottabb képviseletet kell adni az SZDSZ politikájában.
