Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
GAZDASAG [’ 1992. november 26., csütörtök Kihasználni Kelet kapuját Beszélgetés a legfőbb vámtiszttel Tüzsér (KM — GB) — Vámszabadterületet adtak át novemberben Tuzséron a Té- kisz Kft. területén. Az ünnepségen, ahogy arról már lapunkban is beszámoltunk, részt vett a Vám- és Pénzügy- őrség Országos parancsnoka is. Arnold Mihály vezérőrnagy ott válaszolt munkatársunk kérdéseire. — Magyarországon már közel száz vámszabad terület működik. Mi adja az itt, Tuzséron átadott legújabbnak a különleges jelentőségét? — A fontossága elsősorban a földrajzi elhelyezkedéséből fakad. Ez azt jelenti, hogy Kelet-Magyarország hosszú évtizedekig huszadrangú vidék volt az ország gazdasági irányításának szemében. A rendszerváltással, ami gazdasági téren szerintem megvalósult, gyakorlatilag a Kelet kapujává lett ez a térség. Ezt a földrajzi lehetőséget legalább egyszer az életben ki kell használnia e tájnak. Ugyanis a potenciális piac, bármennyire is furcsa, valahol keleten terül el. Jóllehet, hogy még a szomszéd országokban nincs még fizetőeszköz, nincs infrastruktúra, de borzasztó nagy igény van azokra az árucikkekre, amit mi és amit a Lajtán túli országok állítanak elő. — A nyugati, fejlett iparral és kereskedelemmel rendelkező országoknak a kelet felé irányuló törekvéseit is ki kell használnunk. Ez számunkra, illetve az itteniek- Arnold számára nemcsak munkalehetőséget jelent, hanem a közvetítésből származó jövedelmet is. Ez a legfőbb jelentősége annak, hogy egy ilyen nagy vámszabad területet és vámudvart létesítettünk Kelet-Magyarorszá- gon. — Lehet-e még ezen a környéken egyéb vállalkozásban is hasonló létesítmény és miképpen tudja ezeket támogatni a vám-, és pénzügyőrség? — Mi minden ilyen válBalázs Attila felvétele lalkozást támogatunk. Ez annyit tesz, hogy mint itt Tuzséron is, biztosítjuk az ellenőrzés feltételeit. A vállalkozók, vagyis a kereskedők, szállítmányozók megteremtik az infrastruktúrát, amelyre mi rá tudunk épülni. Egyelőre ez a tevékenység még egyoldalú. Az árunak nemcsak kifelé kellene menni, hanem amint reméljük, megerősödik a keleti országok gazdasága, s jönni fog az ellenkező irányból az ám. Akkor lesz kihasználva igazán az ilyen típusú létesítmény, s akkor lesz borzasztó nagy jelentősége. —Ami a fejlődést illeti, mire számíthatnak az itt élő emberek? — Nem titok, hogy mi szeretnénk új határátkelőhelyeket nyitni, hisz a jelenlegieket már „kinőtte” a forgalom. Ám komoly gondjaink vannak. Nem is tudom mi lenne, ha például a záhonyi hidat most lezárnánk. A távlati tervek szerint az úgynevezett európai autópálya, ami Portugáliából indul, valahol erre hagyná el az országot. Tehát mi egy borzasztó nagy átmenő forgalomra számítunk. Ha ez megvalósul, akkor a térség felvirágoztatása abban a pillanatban megindul, hisz a forgalom következményeként itt megpezsdül az élet, a gazdaság, s megnövekvő szolgáltatási igény munkahelyek tömegét teremti meg. — Mikorra valósulhat ez meg? — Én csak egy kormány- tisztviselő vagyok, így nem szerencsés jóslásokba bocsátkoznom. Sok mindentől függ, de leginkább attól, hogy a nagy szomszédunk Ukrajna miként állítja talpra gazdaságát. Az ukrán infrastruktúra sajnos olyan, amilyen. Amikor kint jártunk náluk, Kupa miniszter úr Moszkvics gépkocsikat ajánlott föl az ukrán vámosoknak a mi készletünkből, így próbálva meg segíteni a munkájukat. Nekünk is érdekünk, hogy a jelenlegi állapotból, ami csupán a személyforgalom ellenőrzését jelenti, belátható időn belül egy korszerű, az áruforgalmat szabályozni, ellenőrizni és befolyásolni képes vámigazgatás ala^iljon ki náluk. Tehát, visszatérve a kérdésre. Ha meglódul ott is a gazdaság, akkor néhány hónapon belül már mutatkozni fog nálunk is a hatása. Amennyiben nem indul be, akkor Ukrajnát is tranzit országnak kell tekinteni és még távolabb kell keresni a fellendülő gazdaságú célországot. Ez már hosszabb időt, akár éveket jelenthet. Senki többet, negyedszer! Újrakezdett licitálás Nyírbátor (KM - MCS) — „Senki többet harmadszor! Befejeződött a Nyírbátori ÁFÉSZ tulajdonában lévő nyírgelsei Tüzép-telepen a licitálás, mivel egyedül a fiam tartotta az induló árat, kijelentették: Orosz Ferencé, a jelenlegi bérlőé a nyírgelsei Tüzép- telep 390 ezer forintért. Már álltunk volna fel, hogy megkötjük a szerződést, amikor egy nyírbátori ember beszólt, hogy neki is kellene a telep, erre általános meglepetésünkre, újra kezdték a licitet. Persze hogy ő vitte el 490 ezer forintért. Teljesen szabálytalan volt a licitálás, hiszen a fiamnak már odaítélték a telepet. Ez a színjáték már mindennek a_ teteje volt. Májusban az ÁFÉSZ a gazdaságtalan működtetésre hivatkozva be akarta zárni a telepet. A fiam kérte, hogy maradhassunk, így június 12- én bérleti szerződést kötöttünk a szövetkezettel. Egy hét múlva kijöttek az ÁFESZ-től és felmérték a telepet arra hivatkozva, hogy meghirdetik eladásra. Az elnök már akkor tudta, hogy eladják, mielőbb aláírtuk volna a bérleti szerződést, de erről mindenki mélyen hallgatott. Természetesen ebben a bizonytalan helyzetben nem mertünk anyagot vásárolni, mert nem tudtuk, mikor adják el a telepet, így az ÁFÉSZ anyagát árusítottuk és még plusz bérleti díjat és igen magas áramszámlát fizettünk. Kértem az ÁFÉSZ-nél, ha már így kijátszottak bennünket, akkor legalább a fiamnak mondjanak fel, hogy a kéthavi végkielégítést megkapja. Ez elől kategorikusan elzárkóztak. 34 évig voltam szövetkezeti tag, leszázalékoltak, 1987 óta vagyok telepvezető, a fiam hat évig' dolgozott a Tüzép-telepen, és akkor most ezt érdemeljük? Ez az ÁFÉSZ-es privatizáció?” (Aki mindezt elmondta: a nyírgelsei Orosz Ferencné.) Földárverés Serceg a zsír, sül a tepertő Egyszerre tartanak földárverést december 16-án délelőtt 10 órától Vasmegyeren és Beszterecen a művelődési házban. Vasmegyeren közel 1700 aranykorona-értékű föld, összesen 175 hektár kerül kalapács alá, Beszterecen 170 hektárra licitálhatnak ugyan, de ez felöleli szinte az egész határt. Lehet szántóhoz, gyephez, nádashoz, erdőhöz, sőt árokhoz is jutni, mert a 27 helyen árverezésre kijelölt területben minden előfordul. Az ossz aranykorona-érték megközelíti a 2800-at, pedig mindössze 170 hektárról van szó. Tiszarádon ugyanezen a napon délután két órakor kezdődik az árverezés a kulturház- ban. 30 hektár, 400 aranykoronát meghaladó értékű föld találhat gazdára ezen a napon. Tomyospálcán 1250 aranykoronát ér az a 105 hektár föld, amire licitálhatnak a kárpótlási jeggyel rendelkezők december 17-én délelőtt 10 órától a művelődési házban. A SZEFIZŐ FELVÉTELE Fehérgyarmat (M. K.) — Nagyot változott a világ Szatmáriban is. Alig egy éve még a szalonnával, zsírral mit sem tudott kezdeni a Fehérgyarmat és Vidéke Áfész feldolgozó- üzeme. Időközben a szakcsoportok megszűntek; sertést alig lehet — eladót — találni; zsír meg végképp nincs. Mivel természetes volt (és maradt) hogy az alapellátásban az Áfész meghatározó szerepet játszik a városban és a hozzátartozó közel harminc településen, így minden elképzelhető „forrást” felkutattak a szövetkezetiek. Az egyik szomszédos megyéből sikerült szalonnát vásárolni, s az Esze Tamás utcai húsbontó üzem szalonnasütő üstjében — melyben fával tüzelnek, hogy jó tepertő és zsír legyen — elkezdődött az étkezéshez szükséges zsír olvasztása. A partnertől az elkövetkezendőkben is számíthatnak szalonnára a szövetkezetiek, s így zsírra a szatmári térség vásárlói. Pezsgő biztosítások Nyíregyháza (KM) — Még mindig nagyon sok a fóka és minimális az eszkimók száma a hazai biztosítási piacon. Ahogy G. Dieter Heermann, a Colónia Biztosító Rt. vezér- igazgatójának összehasonlításában szerepelt, Magyarországon 10, míg Hollandiában, a lakosság lélekszámát tekintve közel hasonló nagyságú országban 750 biztosítótársaság prosperál. Utóbbiból kb. 200, amely jelentős ügyfélkörrel rendelkezik. Ha az összforgalmat nézzük, az is legalább ennyire tekintélyes, hiszen évi 14 milliárd gulden. A szufla még benne van a magyar piacban, a jelenleg működő biztosítótársaságok listáját még nagyon korai lenne lezárni. A biztosítottak körét pedig lehet és érdemes is bővíteni, hiszen kevesen vannak, akik kategorikusan kijelentik: őket semmilyen kár vagy baleset nem érheti, és ezért nem is áldoznak egyik társaságnak sem. A másik rész hajlandó megvásárolni az „árut” és azt az ajánlatot elfogadni, amelyik a legkisebb törlesztőrészlet mellett a legszélesebb szolgáltatásokat nyújtja és lehetőleg a legrövidebb időn belül fizet. Ennek a hármas tételnek a bizonyítása azért valamennyi biztosítónál várat magára. A Colóniának például az egyik célja éppen a kárrendezést érinti: minden kárt 15 napon belül kell lezárni. A vezér- igazgató elmondta, eddig az esetek egy részében már sikerült mindezt véghezvinni. Példaként a nyíregyházi területi igazgatóságot hozta, amely a két szomszédos keleti megyében az idén az 1100 regisztrált kár 40 százalékát a helyszínen fizette ki. Ilyen esetekben az összeghatár 30 ezer forintig terjed. A Colónia mindenesetre érzi a fókákról és eszkimókról szóló hasonlatot, mert a technikai infrastruktúrában kíván lépni, szigorú feltételek alapján akarja bővíteni munkatársi létszámát és jövő év elején magánszemélyeknek kínál biztosítási csomagot. A társaság nem mond le az igazán nagy falatról, az idei év biztosítási slágeréről, az élet- és nyugdíjbiztosításokról sem. A Colónia számára az elmúlt két év a magyar piacon a megkapaszkodást jelentette, az előrelépést csak a szolgálati színvonal megtartásával képzelik. Éppen ezért áldozott jelentős százmilliókat az anya- vállalat a magyar hálózat kiépítésére: ekkora pénzt egy jól menő nyugati cég aligha fektetne olyan üzletágba, amely csak vinné a pénzt: Güriző sikersztori Kilenc számjegy 24 évesen Nyíregyháza (KM - MCS) — Talán őt is besorjázhatnánk a bohém ifjak közé, akik huszonévesen megkapták a nyugati autójukat és a család védőszárnya alatt köny- nyed semmittevéssel töltik napjukat. Az évjárat ugyanaz, a háttér, a munkatempó, a motiválás teljesen más. Korai lenne egy sikersztori főszereplőjeként elkönyvelni a 24 éves nyíregyházi Pongó Károlyt, viszont annyi bizonyos az üzleti életben már nem epizód- szerep jut számára. Jövőre már kilenc számjegyű forgalmon gondolkozik, ami testvérek között is minimum 100 millió forint, az ehhez szükséges szerződések már készen állnak. A görög és olasz partnerek hitetlenkedve kérdezik életkorát, ilyen fiatal üzletemberrel nemigen szoktak nagy tételben szerződést kötni. Kicsit bizonytalanok a szállítások ütemezésénél, majd megnyugodva tapasztalják, az ifjú betartja szavát, így nyugodt szívvel illesztik neve mellé a megbízható jelzőt. A Pongó Export-Import Irodában — amelynek egyszemélyi tulajdonosa — már a 60 milliós forgalmat is túllépték, aminek 95 százaléka konvertibilis valuta. — Az iskola nem nagyon érdekelt, a tanulás nem kötött le — emlékszik vissza diákéveire a lezser eleganciával öltözött fiatalember. — Akkoriban imádtam a motorozást és az autózást, ehhez a hobbihoz pedig pénz kellett, így hét végeken egy vásározónak segítettem, valamint redőnyösöket fuvaroztam a megyében. Az a tudat, hogy a pénzt, amit elköltők, saját magam kerestem meg, boldoggá tett. Eleinte kölcsönökből gazdálkodtam, amihez a fedezetet szüleim nyújtották, ők kockáztatták a vagyonukat. A pénzintézeteknél meglepődve fogadták, amikor félmilliót vagy 2-3 millió forintot igényeltem, de meghallva üzletpolitikámat megszavazták a hitelt, amit időben visszafizettem. Az iskolaévek után felszolgálóként helyezkedett el, majd nemescsincsilla tenyésztésébe fogott, a prémeket Németországba szállította. A másfél éves katonaévek alatt telefonon koordinálta a tenyésztést. A prémes állat eladásakor alakította ki a nyugati partneri kapcsolatokat a közös piaci országokban, nekik élő állatot és fagyasztott gyümölcsöt szállít. Bővítette kínálatát, ehhez pedig munkatársakra volt szükség, jelenleg 5-6 felvásárló, üzletkötő és vámügyi szakértő dolgozik az irodának. Egy újabb ötlet, amelynek megvalósítása sem késett sokat, jó barátjával és rokonával egy világítástechnikai és irodabútor-szaküzletet nyitottak Nyíregyháza belvárosában. A halogénlámpák már az 1993-as modelleket mintázzák meg. Az autózásból, motorozásból már kinőtt, hobbija a vadászat, szinte minden vadászaton részt vesz, nyáron vízisíéi. Kedveli a sportot, egykoron labdarúgásban úttörő-olimpiai bajnok volt, kosarazott is a gyakorlóban. Alapító tagja annak a Nyíregyházi Speedway Clubnak, amelyben Petri- kovics József fog versenyezni. — A családban egy kicsit fekete báránynak számítottam — mondja mosolyogva —, mert azt tervezték, hogy a többi családtaghoz hasonlóan elvégzem a főiskolát, valamelyik fix munkahelyen vezetői beosztásban fogok ténykedni. Utóbbi bejött a saját cégemnél... Elég fiatal vagyok hozzá, hogy erővel és energiával bírjam ezt a mindennapos hajszát, ahol évente 4 nap jut pihenésre, bár az az igazság, amúgy sem szeretem az unalmas perceket. Kelet-Magyarország 7
