Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

6 Kelet-Magyarország KÖZÉLET SBHHIHHHHHK 1992. november 19., csütörtök Közeledni, vagy távolodni Kormánypárti vélemény az SZDSZ-választásról Budapest (KM - BG - BJ) — Az elmúlt hét végén el­dőlt, hogy a Szabad De­mokraták Szövetsége Pető Iván vezetésével indul neki a választási küzdelemnek. Hozhat-e változást az MDF és az SZDSZ viszonyában az elnökcsere, a vezetőségben történt változás, s ha igen, milyen lehet az? Erről kérdeztük a Parla­mentben Takács Péter MDF- es országgyűlési képviselőt. — A politikában jósolni ta­lán nem is szabad. Úgy érzem, hogy az SZDSZ országos tanácsában és vezetőségében talán erősödött az urbánus szárny. Ez egy polgáribb jelle­gű politizálást ígér és való­színű, hogy az eddigi deklará­ciók és publicisztikai minő­sítések helyett előtérbe hozza majd az elemzőbb értékelé­seket. Ez az elemzőbb politi­zálás javíthatja az ellenzéki és koalíciós pártok kapcsolatát. Hamarabb szót érthetnek majd egymással, bizonyos dolgokban találhatnak olyan megoldásokat, amelyek ko­moly kompromisszumok árán az ország javára válnak. — Bár, ha a vidék, a perifé­ria elhanyagolása, a népiség teljes negligálása lesz jel­lemző az urbánus szárny elő­retörésével, akkor a társada­lom számára lesz érthetetlen ez a politizálás. Mert komoly politikusoknak tudomásul kell venni, hogy Magyarország nem csak Budapestből áll, hanem beletartozik Nemes- borzovától Kisrákosig a szór­ványtelepülések sokasága. S mindazokat a hátrányokat, amelyeket az elmúlt 40 évben elszenvedett a vidék, valami­képpen pótolni kell. — Ha ennek a polgáriasabb politizálásnak az lesz a célja, hogy Pestet a vidék elhanya­golásával akarja világvárossá emelni, akkor ott tartunk, ahol voltunk. Kiéleződnek az ellen­tétek a vidék és Pest között, akkor romlik a politikai köz­hangulat, hiszen a vidék megint csak süllyesztőbe kerül és különösen azok a térségek, amelyeket mi is meglakunk — Borsod-Abaúj-Zemplén, részben Nógrád megye, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye hatványozottabban, Hajdú-Bi- har megyének a bihari része, Békés és Csongrád jelentős része, egyáltalán a Tiszántúl —, kieshet a nagypolitikából. Mert természetesen az SZDSZ hangulat- és politikai irány­váltására minden parlamenti párt reagálni fog. Az elképzel­hetetlen, hogy a legnagyobb ellenzéki párt politikai folya­matait, politikai módszereit, politikájának tartalmát ne figyelje a többi párt. — Attól is függ majd az SZDSZ következő másfél évben folytatott politikája, hogy mennyiben nyit az ellen­zéki pártok felé, mennyiben sikerül az MSZP-vel, a FI- DESZ-szel együttműködnie, avagy esetleg mélyülnek kö­zöttük a. szakadékok. És itt nem csak a parlamenti politi­zálásra gondolok. A parlamen­ti patkóban minden meg­történhet. Elsősorban a társa­dalomra gondolok és a társa­dalom hétköznapi életében folyó politizálásra. Hogy ha a magyar politikai élet levetkezi azokat a minősítő deklará­ciókat, amelyek különösen a társadalom körében nyilván­valóak és egyfajta polgáro- sodottabb, intelligensebb po­litizálást fog folytatni, még a nehéz gazdasági pénzügyi, tár­sadalmi körülmények között is elviselhetőbbé válik a köz­érzet az országban. — Ha viszont az ellentéte­ket élezni fogja akár az ellen­zék, akár a kormánykoalíció, akkor a közérzet tovább romolhat, ami amúgy sem fog nagymértékben javulni a kö­vetkező egy-másfél évben, vagy hosszú távon sem. Mert ahhoz, hogy Magyarország megkapaszkodjon, gazdaságát kilendítse a holtpontról, ahhoz hogy a társadalom számára érzékelhető életszínvonal­emelkedés következzen be, ahhoz nem elég pártok átszer­vezése, nem elég elnökök vá­lasztása, nem elég új országos tanács felállítása. Ahhoz a gazdaság szereplőinek kell megmozdulni. Azok pedig egy optimálisabb, nyugodtabb lég­körben bátrabban mozdulnak. — Gondolok itt arra is, hogy a külföldi tőkés hamarabb be­jön az országba, hamarabb be­fektet a termelésbe, ha nyu­galmat, kulturált politizálást tapasztal. A külföldi tőkebe­fektetések, technológiai meg­újítások nélkül a magyar ter­melés nem lesz képes olyan látványosan megújulni, hogy gazdasági csodáról beszél­jünk. Bár az SZDSZ országos gyűlésén szó volt a gazdasági csodáról, a megújulásról és ők ezt éppen az ország vezetésé­vel, a politikai vezetéssel hoz­ták összefüggésbe. Úgy hi­szem, nem a politikai veze­téstől újul meg a gazdaság, hanem a gazdaság szereplői­től. A politikai vezetésnek egyetlen feladata lehet: nyu­godt politikai körülményeket, konszolidált társadalmi hely­zetet teremteni. Ha ez sikerül kormánykoalíciónak és ellen­zéknek, akkor lehet gazdasági csoda is. — Ehhez viszont mind az ellenzéknek, mind a koalíció­nak sokat kell változnia, csi­szolódnia, önmagán is kor­rigálnia a politikai stílust, a deklarációkat illetően. Én azt remélem, hogy ez be fog következni, egy kiegyensúlyo­zottabb, a másik véleményére jobban odafigyelő, az ország egészének érdekeit figyelem­be vevő, a társadalmi-gazdasá- gi-történelmi valóság egészét jobban átfogó politikai stílus fog eluralkodni. Én legalábbis ezt várom, ezt szeretném remélni az SZDSZ új ve­zetőitől. Cél a biztonságos belső ellátás Kongresszusra készül az Agrárszövetség — A válasz- t á s i ciklus félideje után minden párt- ban megélénkült az elemzés, az esélylatolgatás, a szövetség­keresés. Az Agrárszövetség decemberben kongreszszust tart, amelynek témája lesz többek között az ország po­litikai és gazdasági hely­zetének, a mezőgazdasági ál­lapotának, a vidéken élő em­berek sorsának értékelése, valamint a párt programjá­nak meghatározása, a tiszt­ségviselők megválasztása. Mindezekről egy rövid cikk­ben még felsorolásszerűen sem lehet véleményt monda­ni, most csupán a mezőgaz­daság néhány kérdéséről szólok. Az ágazat zuhanásának oka­it már az előző kongresszus reálisan értékelte. A kor­mányzat ezt nem vette figye­lembe. A helyzet azóta még drasztikusabban romlott. Az elmúlt két évben sem a nö­vénytermesztésben, sem az ál­lattenyésztésben nem képző­dött jövedelem, a termelők nemcsak a tartalékaikat, ha­nem vagyonuk jelentős részét is felélték. Az eladósodottság és a pénzhiány óriási mértékű, a hitelkamatok olyan maga­sak, hogy nincs esély ezek ter­melésben való megtérülésére. Mintegy 60-70 milliárd forint értékű beruházás marad el. A vetetlen terület közel félmillió hektárra növekedett, a műtrá­gyafelhasználás a húsz év előt­ti alá csökkent, minőségi vető­magot alig használnak. A brut­tó termelési érték egyetlen év alatt (1991-ről 1992-re) 606 Mrd forintról 465 Mrd-ra csökkent. Az élelmiszeripar privatizációja, külföldieknek kiárusítása az érte befolyó összeg a gazdaság más terüle­tén való felhasználása, a meg­maradókkal való nemtörődés tovább súlyosbítja a termelők helyzetét. A hatalomra került új elit nem volt felkészülve a helyzet megoldására. A politikai csa­tározások válságba döntötték az országot, benne a mezőgaz­dasági ágazatot. Mi nem ta­gadjuk a többféle megoldási lehetőséget, de állítjuk, ha a szövetkezeti és átmeneti tör­vény megalkotásánál a mi álláspontunk érvényesülhetett volna, nem lenne ennyire kilá­tástalan az ágazat helyzete. Nem engedtük volna tönkre­menni a nagyüzemeket. Vál­tozást csak ott javasoltunk vol­na, ahol a vállalkozói termelés feltételei már megérettek. Az átalakulást gyorsan le kell zár­ni, szektorsemlegesen a terme­lést kell segíteni. Valljuk; a magántulajdonon alapuló mo­dernizált nagyüzemi termelésé a jövő. A nyugati világ gyakorlati lépései, a technika fejlesztése ezt mutatja, a holnap még in­kább ezt követeli. A világ szinte valamennyi országában támogatják a mezőgazdasági exportot, nálunk a leépítést cé­lozzák a kormány intézkedé­sei. A versenyképességhez — az állami támogatás mellett — szükség van az önszabályozás és önfinanszírozás rendszeré­re. Ez úgy valósulhat meg, ha a termelők is rendelkeznek a piaci érdekérvényesítő képes­séggel és lehetőséggel. Ehhez az érdekképviseleteket, ter­méktanácsokat helyzetbe kell hozni. Az önszabályozás akkor lehet hatékony, ha egyeztető fórumok, pénzalapok, kvóták, integrációk, regisztráló appa­rátusok működnek. Az önfi­nanszírozásra nonprofit szer­vezeteket kell létrehozni, ame­lyek a hitelnyújtásban, a felvá­sárlásban, feldolgozásban, ér­tékesítésben a tagjaik érdekeit szolgálják. Végső cél: a biztonságos belső ellátás, amely úgy való­sulhat meg, ha exportra is ter­melünk, a feldolgozó ipar kö­zös érdekeltségbe kerül és a kereskedelemnek manővere­zési lehetőséget biztosítunk. Programunkat ilyen és sok más fontos összetevőből sze­retnénk összeállítani, hogy ha kormányzásközeibe kerülünk, készen álljunk a feladatok megoldására Bodzás Árpád a megyei választmány elnöke Demokrácia Urában Nyilvánosságot kértek Ura-Nyíregyháza (KM - BE) — Levélben juttatta el szerkesztőségünkbe válaszát Mosolygó Miklós, Ura pol­gármestere az Urában a helyzet változatlan című, no­vember 2-án megjelent cik­künkkel kapcsolatban. Meg­írtuk: a polgármester azt je­lentette ki, hogy az általa fel­tételezett újságírói elfogult­ság miatt nem hajlandó nyi­latkozni a falu közhangula­táról számára feltett kér­désre. Röviden az előzményekről: a tanév kezdetén adtunk hírül, hogy a faluban pedagógusokat menesztettek, és az alsó ta­gozatot visszaminősítették összevont osztályokká. A szü­lők a cikkből értesültek, mi történik a faluban, négy gyer­meket átírattak szülei a csen­geti iskolába, és a szülők kér­ték lapunkat, hogy sérelmüket nyilvánosság elé tárják. A polgármester válaszának itt helyet adunk, de az egész levelet nem tudjuk közölni részben terjedelmi okok miatt, részben pedig azért, mert hangvétele személyeskedő, sértő a cikkben nyilatkozókra és az írás szerzőjére, holott a nyilatkozók nem szemé­lyeskedtek, csupán a falu iga­zát keresték. A levél lényegi mondanivalója a következő: „Az első cikk megjelenése előtt készséggel adtam teljes körű tájékoztatást az újságíró­nőnek kis településünk önkor­mányzati választásokat követő időszak igen jelentős változá­sairól. Sajnálatos módon a le­közölt újságcikk mindezeket csak részben tartalmazta, ho­lott Urában sok minden meg­változott.” Felsorolás következik, mi történt a községben az utóbbi időszakban: sportegyesületet hoztak létre, ennek ered­ményeként aktív a sportélet, folyamatosan működik a ter­ménydaráló, a belvízkárok megszüntetésére 350 méter árkot építettek ki, megtörtént „az orvosi ellátás rendelési idejének délelőtti megterem­tése, a községi buszmegállók számának növelése”, a járda- felújítás 450 méteren, 1992 ja­nuár 1-jétől az önálló polgár- mesteri hivatal működik, két év alatt megvalósul a gáz­beruházás pályázat eredmé­nyeként, 50 százalékos állami támogatással, 26 millió költ­ségkihatással, az önkormány­zat által fenntartott intézmé­nyek teljes körében a fűtés korszerűsítése 1,5 milliós ösz- szeget tesz ki, elvégezték „az évek óta elhanyagolt kul- túrház” teljes belső karbantar­tási munkáit, a gyermek és fel­nőttélelmezés helyi meg­teremtését 200 adagos konyha szolgálja. A többi szöveg személyeskedés, vád, de egyetlen szó nem esik az isko­la ügyéről, a gyermekek sorsá­ról, a falu közhangulatáról. A polgármester szerint a cikkben nyilatkozók vélemé­nyének hátterében személyes sértődöttség van, „a cikk va­lótlan állítások tömkelegé”, továbbá „a néhány ember által tárgyilagosnak éppen nem mondható rágalmazások több­ségi véleményként való fel­tüntetése a demokrácia arcul- csapása.” A cikk szerzője szerint vi­szont az a demokrácia ar- culcsapása Urában, vagy bár­hol másutt, ha a választott helyi vezetők semmibe veszik az állampolgárok akaratát, a nép háta mögött hozzák meg a közösséget irritáló döntéseket, megengedhetik maguknak, hogy közügyekben nem érnek rá (mint az iskolaigazgató mondta), vagy nem hajlandók nyilatkozni, és a lakosságot érintő önkényeskedés tovább­ra is számonkéretlenül marad. Azt pedig, hogy mi az igazság, az uraiak úgyis tudják. A Köztársaság Párt bemutatkozik Budapest (MTI) — A napi­rendi pontok között első he­lyen szerepel Palotás János elnöki programbeszéde, majd a párt szakértőinek egyes ága­zatokkal kapcsolatos elképze­lései. Csütörtökön, a bemutat­kozó ülés második napján a program és az alapszabály el­fogadásával, valamint szemé­lyi döntésekkel fejeződik be az új párt alakuló kongresszusa. A Köztársaság Párt a szak­tudás pártja kíván lenni. Olyan, nem ideológiai alapon szerveződő csapat, amely az ország gazdasági felemelkedé­sét helyezi politikájának kö­zéppontjába — szögezte le a pártot bemutató sajtóközle­mény. Szándékaik szerint — gyakorlatias pártként — a tu­dást, a szakszerűséget és a hozzáértést az ideológiai szempontok elé helyezik. A magántulajdonon és a korláto­zott állami tulajdonon alapuló piacgazdaság elveit vallva a szociális biztonságnak is fon­tos szerepet tulajdonítanak. A Köztársaság Párt közle­ménye hangsúlyozza: céljuk, hogy a következő választá­sokon kormányzó erővé vál­janak. Földárverések lesznek Ramocsaházától Besenyődig Nyíregyháza (KM) — De­cember közepén újabb 13 te­lepülésen tartanak földárverést a megyében. 14-én délelőtt 10 órától a ramocsaházi művelő­dési házban licitálhatnak a kárpótlási jeggyel rendelkezők mintegy 800 aranykorona ér­tékű földre, ami 60 hektárnyi területet jelent. Székelyben ugyanezen a napon lesz a lici­tálás délután két órától a kultúrházban. Itt ezúttal 45 hektárnyi szántó, erdő és rét keresi új gazdáját, a földek összesen 950 aranykorona- értékűek. Magyon december 15-én délelőtt 10 órára tűzték ki az árverés időpontját. A falu ha­tárából most mindössze 20 hektár kerül kalapács alá. A 200 aranykorona-értékű föld­ből 3 hektár a gyep és majd­nem 3 az erdő területe. Bese­nyődön délután 2 órára várják a kárpótlási hivatal dolgozói a licitálókat. A 45 hektár terület­ben szerepel rét, erdő és gyü­mölcsös is, az aranykorona­értéke 550.

Next

/
Thumbnails
Contents