Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

1992. november 19., csütörtök GAZDASÁGPOLITIKA Kelet-Magyarország 7 Már a tavaszra gondolnak A német megrendelők cipőügyben jártak Rakamazon Bodrogi Miklós szakmunkás kaptafára formázza a Németországba szállítandó csizmát Helyből vitték a krumplit Vagyonkezelő központ a timári téeszben Rakamaz (KM - N. L.) — A német Matil cég szakem­berei az elmúlt napokban a rakamazi Racita Cipőipari Szövetkezetben jártak és újabb tételt rendeltek, im­már a, következő év tava­szára. így is kevés a megren­delő, az átalakult szövet­kezet sem mentes a gondok­tól. Csökkenhet, vagy meg­szűnhet a rakamaziak gond­ja, ha megvalósul az angol tranzakció. November 1-jével új típusú szövetkezetté alakult át a cég. Az átalakulást vagyonneve­sítés és létszámleépítés előzte meg. A nyár végén teljesítet­ték az amerikaiak megrendelé­sét, újabb megrendelés nem érkezett a tengerentúlról, a né­met piacon túlkínálat tapasz­talható. A magyar kis- és nagykereskedők, vagyis a bel­földi megrendelők jelentős ré­sze likviditási gondokkal küzd, ezért a szövetkezetnek sok a kintlévősége. Főleg a felsorolt nehézségek miatt ke­rült sor létszámleépítésre. A szövetkezetben még min­dig megtalálható egy jó szak­embergárda, és a technikai feltételek is jók. Ha nem is nagy tételben, de eredménye­Nyírbogát (KM - MCS) — Két éve nyaggatjuk az el­nököt, hogy adja el nekünk a boltot és amikor lehetőség lenne rá, akkor nem mi kapjuk, hanem meghirdetik a licitálást. Valóban szépen haladunk a privatizáció irá­nyába, csak azért vannak még buktatók. Berki Zoltánná, a nyírbogáti 14-es italbolt bérlője nyilat­kozta mindezt azután, hogy a tulajdonos, Nyírbátori ÁFÉSZ licitálást hirdetett meg többek között erre a boltra, és ezen alulmaradtak egy kft.-vel szemben. Szóban közölték — 1988-ban vettük ki öt évre szerződéses üzemeltetésre az italboltot — folytatta Berkiné. — Nyáron az ÁFÉSZ igazga­tósága és felügyelő bizottsága döntött egyes vagyontárgyak eladásáról, többek között a nyírbogáti italboltéról is. Erről értesítettek és kérték, írásban adjuk be vételi szándékunkat, Nyíregyháza (KM - MCS) — Százszámra érkeznek a Távol-Keletről szivárvány­színre festett Mountain bike és versenykerékpárok, ame­lyeket reklámáron pillana­tok alatt eladnak. Egy szál­lítmányt kiárusítanak, majd az illető cég elillan: se garan­cia, se alkatrész-utánpótlás. Egyre több a reklamáció, ugyanakkor bánkódhatnak azok, akik több mint tízezer sen, megbízhatóan működik az ukrán piac. A rakamaziak a rendszerváltás után sem vo­nultak ki az ukrán-orosz piac­ról. Egy megállapodás ér­telmében egy ungvári vegyes profilú cég magyar alapanyag­ból bérmunkában cipőfel­sőrészeket készít Rakamaz­amit meg is tettünk. Szóban közölték is, ha ajánlatot te­szünk, akkor a vételi ár licit­áron marad. Az ár egyébként 800 ezer forint plusz áfa volt. Semmisnek vették Szeptember 7-én meglepe­tésünkre kaptunk egy újabb le­velet az ÁFESZ-től, amelyben közölték, szeptember 23-án licitáláson értékesítenek 50 boltot, közöttük ezt az ital­boltot. Ráadásul szeptember 4-én már az újságban meg is hirdették az eladást, a mi igé­nyünket semmisnek vették. — A szövetkezetnek nem volt oka egyoldalúan felbonta­ni a szerződést, hiszen ponto­san fizettük a 42 ezer forintos havi bérletet — mondta a bér­lő. — Az elmúlt évek alatt az összes árukészletet és a beren­dezést is megvettük, a kisebb felújítás költségeit is fizettük. Minket nem az bánt, hogy egy kft. túllicitált bennünket és megvette a boltot, hanem az, hogy mint szövetkezeti tag, forintot kiadtak a dömping­áruért és újabb zöldhasúakat kell elővenniük ha javítani szeretnék a biciklijüket. — A kerékpáros divatőrület még nem érte el a tetőfokát, és ezt nagyon sokan bóvliáruk behozatalával próbálják ki­használni — mondta Tárnái Gábor, a Schwinn Csepel bolt vezetője. — A legegyszerűbb behozatni az importbiciklit, eladni és ezzel megszüntetni minden kapcsolatot a vevővel. nak. Az itteniek készter­mékkel, cipőkkel, csizmákkal fizetnek. Hetente megy a szövetkezet teherautója Ung- várra, viszi a készterméket, visszaútban hozza a felső­részeket. Előzetes megállapodás ér­telmében egy angol cég na­miért csak annyi elsőbbséget élveztem: ha egy másik pá­lyázóval azonos árat mondtam volna, akkor enyém a tulaj­donjog. A bolt 1,860 millióért kelt el, ezzel az árral nem tudtam versenyezni. Hasonló a helyzet a nyírbo­gáti Pálma presszóval, ame­lyet 1984-ben adott bérbe 1994-ig az ÁFÉSZ a jelenlegi bérlőnek. Ott sem licitáron kapta meg a jelenlegi bérlő, végül az 1,2 millióról 2,4 mil­lióra kúszott fel az ár. Rácz Mihály AFESZ-elnököt a lici­tálás okáról kérdeztük. Nem mindegy mennyi — A szerződéses üzemelte­tés csak átmeneti forma, mert ha jól működik a bolt, a bérlő megszedi magát és vesz egy másikat; ha veszteséges, akkor visszaadják azzal, hogy baj­lódjon vele a szövetkezet. A nyugati országokban sehol sem üzemelnek szövetkezeti formában az 1-2 személyes boltok, ezeket magánvállalko­Naponta hozzák be a silány kerékpárokat javíttatni. A tel­jes értékű áru nálunk a szer­vizhálózattal együtt érvényes. Ez csak az egyik oldala a kerékpáros láznak. A másik, hogy minden biciklit lopnak, legyen az versenykerékpár, Mountain bike, vagy egy húszéves kétkerekű. Ezen csak egy segít: nem szabad sehol sem otthagyni a biciklit. Az újabb kerékpárokon már rajta A SZERZŐ FELVÉTELE gyobb tételben betonacélt ren­del az ungváriaktól, s az ung­váriak majd rakamazi csizmát kapnak cserébe. A tranzakció lebonyolítására az angolok no­vember közepére bankgaran­ciát ígértek. Lapzártakor azon­ban a bankgaranciát még nem jelentették be hivatalosan. zók üzemeltetik. Emiatt hir­dettünk meg mi is 50 egy­séget, amely az ÁFÉSZ össz­árbevételének mindössze 10 százalékát adják. Megértem a bérlőket, hogy szerették volna megkapni a tulajdonjogot, de végül úgy döntöttünk, hogy nyilvános versenytárgyalást hirdetünk meg. Ráadásul a szövetkezet likviditása szem­pontjából sem mindegy, hogy mennyiért adja el az üzleteket. Semmi szabálytalanság nem történt, a kft. kifizette egy összegben a licitálási összeget, viszont a jelenlegi bérlők a bérleti szerződés lejártáig ma­radhatnak, ezt a kötelezvényt vállalta az új vevő. Az a bizonyos mézesmadzag Utólag valóban nem lett vol­na semmi reklamáció, ha azt a bizonyos mézesmadzagot nem húzzák el a bérlők orra előtt, így kénytelenek voltak tu­domásul venni a meg- másíthatatlant, ám keserű ma­radt a szájuk íze. van egy azonosító jel, sajnos, ez sem riasztja el a tolvajokat. — A megyében a vidéki boltokban még mindig a ver­senykerékpár vezeti a listát, Nyíregyházán már a Mountain bike. Az amerikai BCA kerékpárgyártó céggel fran­chise rendszerű szerződést kötöttünk, mellette a Scott is színesíti a palettát. Az új áfa­rendszer a kerékpárokat is érinti, meg fog szűnni a 0 áfa­kulcs. Timár (KM - MCS) — A krumplis becenevet sokszor pejoratív értelemben ragasz­tották rá a timáriakra, főleg akkor, amikor talpalniuk kellett az északi megyékbe, hogy minimális nyereséggel, vagy még akár önköltségi áron is túladjanak a burgo­nyán. Az idén fordult a kocka, az átalakulás előtt álló Béke ter­melőszövetkezettől, ahogy Pásztor András elnök fogal­maz, helyből elvittek 12 ezer tonnát. Ezzel a mennyiséggel az országban a legnagyobb burgonyatermesztőnek kijáró pálmát is elnyerhetnék. — Szinte egy lépést sem kellett tennünk, vitték a burgo­nyát belföldre, illetve román és ukrán exportra — mondta az elnök. — Zömében nagyon jó minőségű volt a termény, jelenleg a tagságnál lévő burgonya eladása a következő lépés. Nyaggatják is mindennap a tagok az elnököt, hogy a náluk lévő terményen mikor adnak már túl. Közben a téeszáta- lakulást is szervezik, a tagok többsége arra szavaz, hogy a vagyon egyben maradjon, egy holding, vagyonkezelő köz­pont jöjjön létre, és azok az egységek, amelyek működő­képesek, önállóak legyenek. Az átmeneti helyzetben a ve­zetés célja egyértelmű: a va­gyont működtetni, az embere­ket foglalkoztami, és megtar­tani az egységet. — A mezőgazdasági ágnál a nagyüzemi művelés összes ed­digi előnyét meg akarjuk tar­Nyíregyháza (KM - Nyéki Zsolt) — A fenti cím még az egyetemi tankönyv akkori­ban mosolyt fakasztó ál­lítására utal, mely szerint az egészséges szarvasmarha többek között a környezete iránt érdeklődő. A viccesnek tűnő ismérvben azért van igazság, s az állattartás higi­éniáját a vállalkozások korá­ban nem lehet eléggé hang­súlyozni. Az összehangoltnak nem igazán nevezhető gazdaságpo­litikai intézkedések nyomán jelenleg úgy tűnik, ismét érde­mes állatot tenyészteni, hizlal­ni. A befektetés, megtérülés, hozam kalkulációi mellett e területnek igen kemény egész­ségügyi vonatkozásai is van­nak. Új építmények lé­tesítésénél környezetvédelmi, állat- és közegészségügyi szempontok szerinti szakvéle­mények szükségesek az épí­tési engedély megszerzéséhez. Ha valaki már meglévő épít­ményben kíván nagyobb állo­mányt tartani, a területileg il­letékes állatorvosnak kell be­jelenteni a szándékát. Az or­vosnak folyamatos szemle, a gazdának pedig bejelentési kötelezettsége van, pontos naplót kell vezetni a takarmá­nyozási technológiáról, az esetleges elhullásról. Mind­ezek hiánya értékesítési prob­lémákhoz, a piaci részvételből való kizáráshoz vezethet. tani — mondta az elnök. — A teljes növénytermesztést vál­lalkozóknak adjuk ki, igénye szerint, így adjuk majd a nagy­üzemi gépeket, vagy végezzük a helikopteres szolgáltatást. A vállalkozó pedig a pénzügyi, családi és a piaci helyzet alapján döntené el, milyen nö­vényt termeszt és mekkora te­rületen. A szarvasmarhatelep (300 tehén és szaporulata) irá­nyításához, sajnos, még nem találtunk egy agilis vállalko­zót. Az ipari ágazatnál (fa, gu­mi, hulladék, lakatos, építő) a meglévő vagyonnal elindul a vállalkozó, és elválik, megerő­södik vagy nem. — Nem bízom abban, hogy farmergazdaságok alakulnak ki. A vegyen gépet szlogen csak a kereskedőknek jó. So­kan egyébként nem képesek önállóan gazdálkodni, emiatt később kénytelenek újból szö­vetkezni. Az új tulajdonosi ré­teg miatt ráadásul óriási fe­szültségek keletkeznek, hiszen sokan lesznek, akiknek pén­zük nincs, hogy földet, terme­lőeszközt vásároljanak, és ehhez még hozzászámíthatjuk, hogy nem is akarnak dolgozni. Induláskor pedig nem lehet egyenlő esélyt adni minden­kinek. Ezek a feszültségek mind itt csapódnak le. Ebben a helyzetben sokkal inkább szükség lenne ha a mezőgaz­daságot jobb közgazdasági, piaci környezet venné körül, és ami talán a legfontosabb, megfelelő agrárpolitika kel­lene, amellyel versenyképesek tudunk lenni a Közös Piac-i országokban. Az élő állat és állati ter­mékek exportjára ma már sok vállalkozó akad. A nem­zetközi kereskedelemhez a Közös Piac engedélye szüksé­ges, amelyhez megyénkben 30 állatorvos állíthat ki egészségügyi igazolást. A Kö­zös Piacra egyébként Sza­bolcsban két vágóhíd (Kisvár- da és Mátészalka) dolgozik. Marhahúst Japán is szívesen vásárolna tőlünk, de a szál­lítással, illetve a tranzitorszá­gokkal akadtak problémák. A szakemberek a légi szállítási kapacitás bővülésében látják a megoldást. Megyénkben, sajnos, az ál­lati termékekre is jellemző az illegális árusítás. Néha egy- egy balesetnél derül ki, hogy a szomszédos országokból bő­röndökben jön át a fél disznó. Ennek következményei a fer­tőzések terjesztésében belát- hatatlanok lehetnek. . Egy lokális vész az egész ország kivitelét sújtó, esetleg protekcionista lépésekhez ad­hat alapot. Ezt igyekszik megelőzni, többek között, a készülő marhalevél-rendelet, de szükség van minden állat egyedi, tartós megjelölésére és igazoló papírokkal való ellátá­sára is. így valósulhat meg az eladhatóság miatt szigorú sz- báltás és tiszta kereskedelem. Ebben az esetben nem csak a marha fog érdeklődni a kör­nyezete iránt... Szövetkezeti italboltokra licitáltak Nyírbogáton A kft. többet fizetett, mint ígért a korábbi bérlő Bóvli és lopott kétkerekűek Kerékpáros divatőrület a megyében Az érdeklődő marha és a környezet Talán a kereskedők is felfigyelnek

Next

/
Thumbnails
Contents