Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

1993U október 29 .»csütörtök HÁnÉR Keiet-Magyarország 3 Porosodó bérlakások Az IKSZV foggal-körömmel ragaszkodik az állapothoz Nyíregyháza (KM - Szőke Judit) — Valamennyien tud­juk, hogy a családok lét- és lakásfenntartási kiadásai rendkívül magasak, hogy ezrek képtelenek kifizetni a lakbért, a közüzemi díjakat. Ugyanakkor naponta ta­pasztaljuk az állami tulaj­don magántulajdonná válá­sának előnyös folyamatát. Nem egészen világos azon­ban, hogy a liberális kép­viselő-testület vezette Nyír­egyházán miért torpant meg a volt tanácsi bérlakások eladásának menete? Az okok boncolgatásában, az eddig történtek összefog­lalásában segítségünkre volt Kuritár András, a vagyonke­zelő iroda vezetője. Jog és lehetőség A bérlakások elidegenítése még a tanácsi rendszerben el­kezdődött. Az 1990 szeptem­ber elején bentlévő igények alapján a 3500 eladásra ki­jelölt lakásból 1146 került a bérlők tulajdonába. 1991. március 27-én a közgyűlés egy rendeletben felfüggesztette a folyamatot, mondván, hogy egy hamarosan megszülető hatályos törvény alapján saját új lakásrendeletben fogja sza­bályozni a további elidege­nítést. Ennek következtében mind a mai napig még 5201 bérla­kást tart fenn a város, ugyan­akkor 661 vásárlási kérelem hever a fiókokban, elbírálásra várva. A „stop” azonban csak lem akar feloldódni, s ha a parlamenten múlik, még nem is fog talán egy év múlva sem. Túl sok minden egyébként nem akadályozza az önkor­mányzatokat a szabad döntés­ben, ugyanis az önkormányza­ti törvény értelmében bérla- cás-vagyonával belátása sze­rint gazdálkodhat. Arra nyilván nem spekulál íz önkormányzat, hogy majd ló drágán adjon túl a zömében Dsszkomfortos lakásokon, hi­szen jól ismerik a vásárlóerőt, illetve erőtlenséget. Az is egy­féle gondolkodás, hogy a jó ál­lapotban lévők még hadd ma­radjanak a közösben, a többire Sötétben tapogatózunk költsön majd az új tulaj... Ez nemcsak hogy nem etikus, még téves is. Az az IKSZV, melynek a bérlakások jelentik a lába alatt a talajt, nyilván foggal-körömmel ragaszkodik a megszokott állapothoz. Azt pedig meghatározni, hogy ha a bennlakók bizonyos százaléka úgy dönt, csak altkor lehessen megvenni, ...sért néhány fon­tos jogot. Üzlet-e az eladás Csak annyiban, hogy meg­szabadul egy nagy tehertől az önkormányzat. Néhány bizott­ságot megjárt már a bérla­kás-mi legyen, de közgyűlés elé még nem került. Kuritár András az eladások mielőbbi folytatása mellett teszi le a voksot, szerinte csak három­ezret kellene megtartani kife­jezetten szociális célra, ezek is éj>p elég pénzt fognak elvinni. Álláspontja egyébként az, hogy csak egységes koncep­cióval tudná az önkormányzat teljesíteni a lakáskérdéssel kapcsolatban rá rótt és vállalt kötelezettségeit. Bartha László képviselő, ta­nácsnok véleménye szerint a testületnek minél hamarabb vissza kell térnie a témára, s folytatnia kell a megkezdett eladásokat. Nincs mire várni. Egyébként is a magántulajdon az igazán működőképes. Min­denképp szükséges egy helyi bérlakásokkal, s a fiatalok la­kásproblémáival foglalkozó, azt kezelő rendelet. Arra is megoldást kell találni, hogy a már eladott lakások esetében képződjön felújítási alap. Jós­lata novemberi, decemberi bérlakásközgyűlésről szól. Köteles István, a hatósági ügyosztály vezetője aggódik, hiszen náluk tartják nyilván a bérlakásigénylőket. Naponta szembesülnek olyan rétegek­kel, akik 5-6 éves jogos lakás­igénnyel rendelkeznek. Egyre több azok száma, akiknek a bérlakás az egyetlen lehető­ség, számukra nem a lakás­vagyon megszerzése a cél, egyszerűen csak lakni szeret­nének valahol. Úgy ítéli meg a tétovázást, mint a következ­mények reális felmérését. Sze­rinte, akinek van pénze, ve­hesse meg amiben lakik, de ugyanakkor felül kell vizsgál­ni a helyi rendelet azon kité­telét, mely tiltja az ilyen el­adásra kijelölt épülettömbben megüresedő bérlemény első lakáshoz jutó igénylők részére történő kiutalását. Szekeres Tibor felvétele Sokak érdekeit szólaltatja meg egy, a névtelenség homá­lyában maradni kívánó Árpád utcai lakos. A házukban lakók nagy többsége két éve beadta igényét a megvásárlásra. Tulajdonosi reflex Sejtik, hogy a lakbérek nem lefelé fognak változni. Attól tartanak, hogy a témát körül­vevő csend vételáremelési szándékot takar. Sokan még ebben az évben belső áta­lakításba, felújításba fogná­nak, esetleg előrébb hozva, hiszen jövőre minden még drágább lesz, de nem tudják, belekezdjenek-e (már elkez­dett működni a tulajdonosi re­flex). Ha számukra pozitív döntés születik is, még a tulaj­donváltás procedúráját is ki kell várni. A rossz híreknél is rosszabb a bizonytalanság. A bérlakások eladása körül kialakult helyzet döntésérett. Valakinek fel kellene állnia a közgyűlésen, s talán elindul­hatna az eltérő vélemények és érdekek nyűt színi ütközteté­se. Hogy Nyíregyházán lega­lább ez ügyben nyugalom legyen. ________Tárca _ A lmos volt, az nem kife­jezés, majd leragadt a szeme. S mindig itt, a buszmegállóban kapta el a legjobban. Alig bírta le­gyűrni az ásításokat. Már nem élvezte a magának kita­lált „arcjátékot” sem. Pedig milyen jól szórakozott, ami­kor az emberek arcát figyelte, s megpróbált rájönni, kik ők, mivel foglalkoznak, hogy telt az éjszakájuk, és mi vár ma rájuk. Kész tanulmányt írhatna már ebből. Különösen a nők arca beszédes. Hiába a smink, a festék, a gyűrődést, a kiábrándultságot nem ta­karja el. A baj az, hogy az utóbbi időben kifogytak az alanyok, és nagyon egyhangú is lett a kép. Mindenki szo­morú, ideges. Rebegnek a szempillák, kialvatlanok, morcosak reggeli utastársai. Miért kutasson ő ezek gondo­lataiban ? Még végig sem gondolta a mondatokat, máris megjelent a csoda. Térdig felhúzott lá­ba rugóként pattant a járda betonjához, szinte vigyázzba vágta magát. Várt, fejét hiá­ba próbálta elfordítani, mint­ha valami belső erő fogta Dankó Mihály Várakozás volna satuba. Egyre közelebb és közelebb lebegett hozzá a jelenség. Mit keres itt a busznál? Az ilyen nőnek Mercedesben vagy Alfa Rómeóban a helye! Vagy vannak még csodák ? Az „Istennő", mert magában azonnal így nevezte el, meg­állt, körbenézett. Látszólag tudomást sem vett a külvilág­ról, de azért észrevehetően learatta a sikert, melyet fel­tűnésével okozott. A kopasz képkereskedő halkan füttyen- tett, Mari néni a hatodikról úgy kapott a szatyorja után, mert majdnem kieseit a kezéből S az addig egymást nétnán méregető utasok egy­csapásra találtak valamilyen témát, amit meg kellett vitatni a szomszédjukkal. Csak ő meg az Istennő nem szóltak senkihez Hiába próbál­kozott, sokat edzett pil­lantásai úgy hulltak a porba, mintha egy erő­térrel lenne körülvéve a lány. Mit keres ez itt? Tó­dult ismét az agyába a kérdés. Kezdett zavarba jön­ni. Volt valami földön kívüli az egészben. Talán valame­lyik „ ufonauta " ? Merengését a hirtelen fé­kező Audi úgy vágta ketté, mint vásznat az éles olló. A lassan lemenő ablakon, egy kövér, oroszlánképű férfi ha­jolt ki. "Csak nem fogsz meg­sértődni, Cicám, hogy nem voltam ott időben érted?" — nyávogott ki. S a cicám elő­ször úgy tett, mint aki nem vesz észre semmit, majd még­is, még egyszer fölényesen körbenézett, s fejét magasra tartva beült az — autóba. Most már tudta, mit kere­sett itt az Istennő... Kulturális társulás Nyírbátor (KM - K. É.) — Alternatív Kulturális Társulás alakult nemrég Nyírbátorban. A társulás szervezői fiatalo­kat és időseket egyaránt vár­nak, programjaik kialakítása­kor mindkét korosztály igé­nyeire figyelnek. Örvendetes tény, hogy eredeti céljaiktól eltérően nemcsak a munka nélkül tengődő, olykor ha­szontalan, sőt, esetleg egyene­sen káros elfoglaltságokra kényszerülő ifjakat, hanem a rendszeres oktatásban része­sülő diákokat is tagjaik között tudhatják. A gimnázium és a szakmunkásképző számos hallgatója is részt vesz a társu­lás munkájában, a kisiskolá­sok, óvodások pedig számos szellemes program élvezői le­hetnek. A közelgő Mikulás már az Alternatív Kulturális Társulás szervezésében láto- } gatja majd meg az in- j (élményeket. Nézi Per a forintért M. Magyar László C zerte a hazában gyűjti 3 az aláírásokat az Ál­lampolgári Jogvédő Liga annak érdekében, hogy az országgyűlés újratárgyalja a lakáscélú hitelek meg­emelt kamatainak kérdését. Lassan már két éve, hogy megszületett a „büntetőka­matról” a törvény, azonban az indulatok semmit sem csi­tultak. Hogyan is csillapodná­nak, amikor oly sok család számára még a fillérekre is szükség van a mindennapi megélhetéshez. A gondok többszörösen jelentkeznek hátrányos helyzetű me­gyénkben, hiszen egyrészt a bérek az országos átlagtól mindig alacsonyabbak vol­tak, másrészt pedig itt a leg­magasabb a munkanélküliek száma. Botpaládtól Tisza- vasváriig, Gacsálytól Pa- szabig olvasni a hozzánk ér­kező levelekben a panasz- áradatot. Magát a törvényt nem le­het támadni, hiszen az or­szággyűlés döntését az Al­kotmánybíróság is jóvá­hagyta. Az adósok számára így egyelőre egyetlen jár­ható út marad: beperelni az OTP-t, s a bíróságtól kérni a részletfizetés összegének a csökkentését a család nehéz anyagi helyzetére hivatkoz­va. A Jogvédő Liga persze szeretné meggyőzni az országgyűlési képviselőket is, hogy bírálják felül koráb­bi döntésüket. Éppen ma, október 29-én rendeznek lakossági fórumot 17 órától Nyíregyházán a Hunyadi Mátyás Általános Iskolá­ban, amelyre meghívást ka­pott az MDF két képviselője is: dr. Takács Péter és dr. Szilassy Géza. Egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy a bérből és fizetés­ből, a munkanélküli-segély­ből élő hátrányos helyzetű családok nem tudják vállal­ni a megemelt kamat okozta terheket. Jó lenne már két év után végre egy olyan meg­oldást találni, amely révén mindenki otthon érezhetné magát e hazában. Kommentár ________ Kötelezettség Baraksó Erzsébet jLZ ilencven éve született xV Illyés Gyula, irodal­munk meghatározó jelentő­ségű képviselője. Ebből az alkalomból Közéleti Kötele­zettségvállalás néven hoztak létre alapítványt megyei kezdeményezésre, az író em­lékezetének méltó megidé- zésére. Az alapítvány segít­ségével készült el egy Illyés- műsor, melynek bemutatója december 2-án Kassán lesz, majd előadássorozat követ­kezik megyénkben és a szomszédos országok ma­gyarok lakta településein. Az alapítványok korát éljük, adományainkra a leg­különfélébb célokból számí­tanak. Kuratóriumok elnö­kei, pénzkezelők nyilatkoza­tai szerint az emberek akkor nyúlnak szívesebben a zse­bükbe, ha szolidaritásra, embertársaink, megsegítésé­re van szükség. Ritkábban találkozunk úgynevezett közéleti alapítványokkal, amelyek figyelmet érdemel­nek egy- olyan korszakban. amikor többször is meggon­doljuk, hová, mire kolt- hetjük el a kevés pénzünket. Méltányolandó azoknak a törekvése, akik közéleti kö­telezettséget vállalnak egy ügy támogatására, melyből közvetlen, személyes haszon nem származik. Közvetett hasznot adhat az alapítvány a társadalom­nak azáltal, ha céljai meg­valósulnak: az illyési életmű gondolatainak közvetítésév­el felkarolni a szomszédos országok magyarok lakta településein élők kultúrájá­nak ügyét, illetve tisztázni magyarság és európaiság összefüggéseit. Ezt boncol- ’■ ják az Illyés-összeállítás ké­szítői, Magyar József szer­kesztő, az. előadók, a Kassai Magyar Színház művészéi és Csikós Sándor rendező. Ma,; amikor kevés az időnk ol­vasni, a most sorra kerülő irodalmi esteken is szehtbe- sülhetünk azokkal a létkér­désekkel, melyek népünk '• múltjából az írót foglalkoz­tatták, azokból erőt meríthe­tünk a holnaphoz. Zebránál... Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents