Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-10 / 240. szám
1992. október 10. 1 0 í 9L XeCet-Maawrorszáq hétvégi meftéfcíete Otletmilliomos megszállott Cservenyák Katalin Azt mondják, aki ellenszolgáltatás nélkül dolgozik (ráadásul sorozatban és önszántából), az szent, vagy őrült. S ha mindezt úgy teszi, hogy egyébként munkanélküli, akkor sokak számára kissé érthetetlen a cselekedet. Erre talán egyetlen szó lehet a magyarázat: az illető megszállott. Talán nem sértődik meg a jelzőért a nyírteleki Sápi Imre, aki lankadatlan szorgalommal és kitartással szervezi faluja közösségi életét, ő az a típus, akinek agyából sorra pattannak ki az ötletek, s ha fejébe vesz valamit, addig megy, míg meg nem valósítja. Tegyük hozzá rögtön, szerencsésnek tartja magát, hisz az ötletek megvalósítása komoly csapatmunkát igényel, s ő olyan csapat tagja — mint mondja — , amelyben jelentős erőt képvisel a szellemi tőke és szakértelem. Sápi Imrét (akinek eredeti szakmája: gépkarbantartó,-javító technikus) úgy ismertem meg, hogy megtudtam: hetente egyszer megjelenik a nyíregyházi városi televízió stúdiójában, magával viszi a legutóbbi adás kazettáját, hogy otthon levetítse. így derült ki: Nyírtelken nemrég kábeltévé-hálózat épült, amely nemcsak műholdas műsorok vételére alkalmas, hanem műsort is szolgáltat. — Kísérletek a kábeltévé létrehozására már korábban is voltak — emlékezett vissza Sápi Imre —, csak olyan drágán vállalták volna a kivitelezők a munkát, hogy le kellett mondani róla. Később néhány család kezdett el szervezkedni, hogy közösen vesznek parabolaantennát. Megkerestem őket, s felajánlottam: tegyünk próbát, mérjük fel az igényeket, hátha többen is csatlakoznának. így történt, hogy néhány barátjával, ismerősével összefogtak, s házról házra járva érdeklődtek. Meglepő volt az eredmény: a vártnál sokkal többen írták alá a szándék- nyilatkozatot. Egyik barátja javaslatára létrehozták a Nyírtelekér Alapítványt, amelynek el- sőApges feladatául a település informatikai fejlesztését tűzték ki. Eddig már 264 lakást kötöttek a kábelrendszerre, de a kiépítés még nem fejeződött be, keresik a módját, hogyan lehetne a műút déli oldalán folytatni a beruházást. A már működő kábelhálózaton öt műholdas műsoron, a két magyar adón kívül egy információs csatorna is fogható, ezen vetítik szerdánként a nyíregyházi tévé műsorát, s egy ideje már helyi képújságot is olvashatnak a nyírteleki nézők. Ebben az önkormányzat, az egyházak, a közösség életének hírei jelennek meg, s már az is nagy eredmény, hogy a 6800 lelkes faluból körülbelül 1200 lakoshoz jutnak el ilyen módon a legfrissebb információk. Sápi Imre azt szeretné, ha ezt tényleges jelentőségének, értékének megfelelően pártfogolná az önkormányzat. A Nyírtelekért Alapítvány tevékenysége, s ezzel Sápi Imre munkája nem merül ki a kábeltévé körüli feladatokkal. A Királytelek története című helytörténeti kiadvány is az alapítvány támogatásával jelenik meg, ő maga is közreműködik a költségek előteremtésében. Az ő ötlete volt, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy erdélyi településsel kezdeményezte a Szabadidősport Egyesület megalakítását, amely rendszeresen futónapokat szervez, úszótanfolyamokat, s alakul a konditerem. Nyelvtanfolyamok szervezésében is munkálkodott, szívesen foglalkozik környezetvédelemmel, kutatja a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket. S hogy honnan meríti a rengeteg energiát a szervezőmunkához, ötletekhez? Egyrészt az a jó érzés tölti el, hogy munkanélküliként is talált értelmes célokat, amelyek átsegítették a szerencsére csak rövid ideig tartó ürességen. Sokat köszönhet a családjának is, főként feleségének, aki türelemmel és megértéssel vállal többlet- munkát is a megélhetésük érdekében. Ami viszont naponta elszomorítja: kevesebben vannak, akik akarnak és képesek változtatni a helyzeten. A többség ugyanis vagy észre sem veszi a problémát, és éli a maga zárkózott életét. A gyakorta megélt közöny, a munkanélküliség okozta egyéni problémák nagyon bántják, továbbá az, hogy a hasznos kezdeményezéseknek rendre határt szab a szűkös anyagi háttér. Ő úgy gondolja, már az nyeremény, hogy barátokat, közösséget talál, amelyhez jó tartozni, amely segíti az újabb ötletek megvalósításában. Két kiadvány a történelemről Nagy István Attila Mindig öröm, ha megyénkben megjelent kiadványokról lehet tudósítani. Az új szellemi termékek azt jelzik, hogy a mostohább körülmények ellenére — ha a szerzőkben elég erős az ambíció — is fel lehet mutatni értékeket. Az új kiadványok azt is jelzik, hogy megyénkben igenis vannak tudományos műhelyek, vagy megszállott kutatók, amelyek vagy akik nem törődnek bele abba, hogy itt minden nehezebben megy, mint másutt. Két frissen megjelent kiadványt köszönthetünk most. A Klió tallózó történelmi folyóirat, a szerkesztők szándéka szerint félévenként jelenik majd meg. A folyóirat egyetlen célja, hogy az olvasókkal: történelemtanárokkal, a történelem kutatóival, a művelt érdeklődőkkel megismertesse a szaktudomány legújabb e- redményeit. A kiadvány a Debrecen—Nyíregyháza régió történetíróira kíván támaszkodik elsősorban, de mindenkire számít, akik a folyóirat célkitűzéseivel egyetértenek. Kérdés persze, hogy távol a nagy szellemi műhelyektől bele lehet-e szólni a tudományba? Igazából álkérdés ez, hiszen — bizonyos határok között — a gondolkodáshoz, az értékteremtéshez egyáltalán nem szükséges a főváros közelsége. Az első cikk mindjárt nagyon aktuális, hiszen mostanában sokat emlegetjük Magyar- ország Európához való csatlakozását. De ki az európai? Az európaiság fogalma igen tág, nehezen értelmezhető. Az első számban további érdekes írásokat olvashatunk a római történelem tárgyköréből ugyanúgy, mint a későbbi századok néhány fontosabb eseményéről. A folyóirat felelős szerkesztője Gunst Péter, kiadója Resz- ler Gábor. A szerkesztőség a tanárképző főiskolán működik. A másik kiadvány szerzője, Riczu Zoltán hasznos és igen alapos munkát végzett, amikor feltárta, összegyűjtötte azokat az emlékeket, amelyek a zsidóság itteni életével kapcsolatosak. A nyíregyházi zsidó emlékek, elsősorban a zsinagógák kutatását a Wirth Péter mérnök vezette kutatócsoport tagjaként kezdte el, majd a vizsgálódást kiterjesztette a rituális és közösségi épületekre, valamint Nyíregyháza zsidó közösségének történetére. Riczu Zoltán munkája minden bizonnyal a későbbi kutatók számára alapul szolgál majd. (Kiadta az MTC PRESS Kiadványszerkesztőség, Nyíregyháza) Film Kolumbusz, a felfedező Gombás Sándor Az Újvilág is öregszik, kerek 500 esztendő telt el azóta, hogy megpillantotta partjait Kolumbusz Kristóf, a vállalkozó kedvű genovai tengerész. S mivel a világ a nagy történelmi évfordulókat imádja kampányszerűen ünnepelni, így történik az ebben az évben is. Spanyolország világkiállítást és olimpiát rendezett, s a filmszakma is igyekezett kitenni magáért. Kolumbusz Kristóf kalandjairól két produkció készült. A franciák Ridley Scott rendezésében elevenítették fel a filmvásznon az emlékezetes eseményt. Az amerikai filmesek közel kétórás szuperprodukcióját a forgalmazó (MOKÉP) jóvoltából úgy sikerült műsorra tűzni, hogy a bemutató stílusosan az egykori események időpontjának közeiére esett. (Kolumbusz három hajója 1492. augusztus 3-án indult kalandos útjára.) „A felfedezés történetéről, az előzményekről és kalandokról mindenképpen érdemes volt filmet készíteni, hiszen a hajdani „honfoglalásnak” sok olyan érdekes összefüggése van, amit a nézők nem ismernek, vagy „már nem emlékeznek rá” egykori olvasmányaikból vagy tanulmányaikból. A film forgatókönyvét John Briley és Mario Puzo írta, nevüket olyan nagysikerű alkotások fémjelzik, mint a GANDHI, A Keresztapa és a Superman. A produkcióról Marion Brandonak lesújtó véleménye volt, „dicstelen tákolmány, az indiángyilkos Kolumbusz lelkiismeretlen magasztalása” — hangoztatta. Túl erős ez a kritika, de van igazságtartalma. Az a néző, aki szeretné végigkísérni az események menetét csalódni fog, mert a történet a látványos epizódok összessége, darabokra, metszetekre esik szét. A rendező, John Glen gyönyörűen fényképezett hollywoodi képeskönyvet készített, kiragadva epizódot a korabeli leírásokból. A történet párviadallal kezdődik, amiből főhősünk győztesen kerül ki, ez a bemutatkozás; a nagy kaland előtti életéről nem szól a fáma. Ezek után szerzi meg azt a titkos térképet, aminek segítségével tervezi útját a mesés Indiába. A spanyol királyi pár támogatását élvezi, de le kell győznie az egyház ellenállását. Az ismert részleteken túl az újdonság erejével hat a nézőre az a matrózlázadás, amelyet a kétségbeesett tengerészek terveznek, még szerencse, hogy hamarosan megpillantják az Újvilág partjait. Szerencsére földet érnek, de a hódítók egymás közötti torzsalkodása és az őslakosság elleni támadások csak viszályt, békétlenséget és szenvedést eredményeznek, no és vérrel szerzett aranyat, valamint újdonsült „keresztényeket”. A producerek 50 millió dol-_ lárt pumpáltak a filmbe, aminek egytizede úszott el Marion Brando gázsijára. Eny- nyit kért és kapott a nagy■ ink- vizitor megformálásáért. Óriási ár ez egy mellékszerepért, amit rajta kívül jó néhányan el tudtak volna játszani hasonló színvonalon. A címszerepet alakító George Corraface körültekintően, komoly előtanulmányokat folytatva készült Kolumbusz hiteles, illúziókeltő megjelenítésére. A Kolumbusz szerelmét alakító Catherine Zeta Jones varázslatosan szép, ennél több nem mondható el róla. A film helyszínei eredetiek, összesen 40 napot töltöttek a szereplők a tengeren. A fényképezés pazar, valószínűleg sok időt tölthettek el a felvételek beállításával. Káprázatos díszletek, csillogás-villogás és sok felesleges dialógus, operettszerű hősök, ez a tömör véleményem az alkotásról. Tökéletesen szerkesztett történelmi képeskönyv, lapozgatása jól kiegészítheti a középiskolai történelemkönyvet. ONLY YOU ^ ...téged egyedül... &"'■ SZÍNES AMERIKAI yk jÁTtK Kfíáczü HITIT THOMAS Érmék Szamanta Mizser Lajos A tévé Dallas című sorozatának egyik szereplőjét Samanthának hívják. Sőt, Magyarországon már anyakönyveztek Szamanta nevű kislányokat. A név Hollywood terméke. Az 1956-ban bemutatott „Előkelő társaság” című produkció terjesztette el. Főszereplőjének, Grace Kellynek a filmbeli neve Tracy Samantha Lord volt. A szó indiai (szankszrit) eredetű, s a hűbéri rend azon tagját jelöli, aki valamilyen cselekedetével híressé vált, s ezért az uralkodó földbirtokkal jutalmazta. A Samantha név nemcsak ismert, hanem népszerű is lett az Egyesült Államokban, ráadásul több színésznő erre cserélte eredeti nevét, továbbá több film hősnőjét is így hívták. A név még a konzervatív angoloknak is megtetszett. A BBC is készített egy olyan filmsorozatot, amelynek szintén Samantha volt a főszereplője. E sorozat hősnőjéről (tehát nem névcserével jutott hozzá) kapta nevét a legismertebb névviselő, Samantha Fox. Mivel Magyarországon nem adható idegen helyesírású keresztnév, csakis Szamanta formában anyakönyvezhető. Mcrovszki Ildikó grafikája
