Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. szeptember 4., péntek Tüskés sarok Palimadár Györke László y^ alira vettek. A tény' 3-J már önmagában is -L felháborítja azt, akit átvernek, A módszer azon­ban, ahogyan egyes keres­kedők becsapják a laikus vásárlót, több mint vérfor­raló. Történt pedig, hogy a sze­relőm megkért — mivel neki nincs ideje utánajárni —, vegyek egy középső kor­mányösszekötőt a. Ladához, merthogy kissé kotyog a gömbcsukló. — Csak arra ügyeljen, hogy ne felújított, kisipari legyen, hanem eredeti gyári. Akkor még nem sejthet­tem, hogy az ügy korántsem olyan egyszerű, hogy beme­gyek egy autósboltba, meg­veszem az alkatrészt, és már megyek is. Kezdődött azzal, hogy a korábban viszonylag bő árukészlettel bíró autósbol­tokban nem találtam. Erre ráment egy napom. Kényte­len-kelletlen folytattam a maszekoknál a kutatást. Legnagyobb megrökönyödé­semre az első háromnál szintén nem volt sem gyári, sem felújított. Közben már annak a kockázatát is vál­laltam volna, hogy bizonyta­lan eredetűt veszek a KGST- piacon, csak túl legyek már a dolgon. Ott sem volt... Végre a negyedik maszek­nál'volt. Am mint kiderült, csak kisipari. Eszembe ju­tottak szerelőm intő szavai. Szerencsémre —: vagy bal- szerencsémre (?) — az egyik kollégája, aki éppen nála tartózkodott, megsúgta, hogy nála van gyári is, sőt olasz is. Igaz, ez utóbbi egy kicsit drágább. (Az olaszról hamar le kellett tennem, hi­szen csaknem kétszer annyi­ba került volna.) Nosza, másnap irány az új cím. Jó lesz az az orosz is, csak ere­deti gyári legyen. El is vittem annak rendje és módja szerint a vasat autóstul a szerelőhöz. És ezután jött a kellemet­len meglepetés: kiderült, hogy a derék kereskedő fel­újítottat adott — eredeti árában. ' Nem a pár Jicn forint kü­lönbözet bosszant. Hanem az, hogy páíitfWszik a gya­nútlan, laikus vásárlót, aki megbízik y - inert kénytelen megbízni^a kereskedőben. Hová jütunlc így? Hisz ez a pöttöm eset végül is csak engem károsított meg. Ettől még ketyeg az óra. De attól tartok, hogy tendenciáról van szó. És ez már sokkal elszomorítóbb és veszélye­sebb. Mivel így gondolom, éppen ezért nem írom ide a kereskedő nevét. Pedig megtehetném. De vegye tu­domásul ő is, és a hozzá ha­sonló átverős kollégái is, hogy büntetlenül ezt legfel­jebb ideig-óráig tehetik. Mert az ilyen kereskedőt — csak egyszer legyen Ma­gyarországon piacgazdálko­dás — lesöpri a színről a konkurencia. Mindenféle VENDÉGKÓRUSOK hangversenyeivel folytató­dik ma a nyíregyházi Ko­dály Zoltán Általános Iskola jubileumi rendezvénysoro­zata. A 10. számú általános iskolában délelőtt, este pe­dig hat órától a nyíregyházi református templomban a székesfehérvári gyermekkó­rus, a 15. számú iskolában délelőtt, este 19.30-tól a római katolikus temlomban pedig a Jubilate gyermekkar lép fel. Az alma materben, a 4-es iskolában látható Pál Gyula tárlata, valamint az Oxford University Press Könyvkiadó és a Cartó— Stiefel Kft. vásárral egybe­kötött kiállítása. GÁZPROGRAM. Szep­tember közepén — a Csil­lag utca és a Csillag közi bekötésekkel — befejeződik Kisvárdán a gázprogram, így a legtöbb kisvárdai ház­tartásban télen már a kor­szerű fűtőanyagot használ­hatják. FOGADÓÓRA. Kalocsay Gábor, a nyíregyházi 1. számú választókerület ön- kormányzati képviselője szeptember 9-től kezdődően minden páratlan hét szerdá­ján, 17 órától a 19. számú általános iskolában tartja fogadóóráját, melyre a kör­zet lakóit tisztelettel várja. Gratulálunk f Alig néhány hete fejeződött be Kis­várdán a Magyar Nemzetiségi Szín­házak Fesztiválja, de a ren­dezők már a jövő évi, negye­dik találkozó szervezésével foglalkoznak. Olyannyira, hogy a Magyarok Világta­lálkozójának résztvevőit is megkeresték programfüze­tekkel, amelyben az idei fesztivál eseményeiről tájé­koztatták a vendégeket, és a jövő évi találkozóra hívták meg a jelenlévőket. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Vinny, az lügyű. Előadás 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Kolumbusz — á felfedező. Előadás: 16, 18 és 20 óra. VIDEÓHÁZ: Vinny, az lügyű délelőtt. Gladiátor délután. KABALÁS AUTÓSMO­ZI: Őrült Stone, avagy 2008: A patkány éve. Elő­adás kezdete: 20.30. NYÍRBÁTOR: Az utolsó tánc NAGYKÁLLÓ: Utánunk a a vízözön ZÁHONY: Szabad préda Kiállítások Nagy Zoltán fotóművész tárlata nyílik meg a vajai múzeumban szeptember 4- én 15 órakor. A tárlat októ­ber 10-ig látható. A csengeri múzeumban Szejke Vilmos festőművész posztumusz kiállítását nyi­tották meg. Szép színmű a népszínmű Különösen Sóstón, a múzeumfaluban Nyíregyháza (KM — Nagy István Attila) — A magyar paraszt az elmúlt évtizedek irodalmi (és) színházi ábrá­zolásaiban hatalmas válto­záson ment át. Jobbágyko­rában különféle karikatú­rák tárgya volt, a múlt szá­zad negyvenes éveiben Dó­zsa György unokájaként az uralkodó osztályt fenyeget­ték vele. Arany János ide­álokat faragott belőle. Végül a népszínművek le- hántottak a paraszt alakjáról minden eredeti vonást, s úgy jelenítették meg, thirtt akinek nincsen más dolga, mint éné-' kelni, szerelmi konfliktusokat kikerülni. Nincsen olyan népszínmű, amelyben a nép­nek ne lenne pénze, vagy amelyben valóságos társadal­mi konfliktus állna a közép­pontban. A magyar paraszt éldegél kis házikójában, be csületesen dolgozik, nem tör nagyra, csupán boldog és elé­gedett szeretne lenni. Ünne­peken énekelget, de ha bána­tos, akkor is dalra fakad. Mert a magyaros mentalitás a viga- dás. Örömben és bánatban egyaránt. (Nem szabad meg­feledkezni arról sem, hogy a népszínművek virágzása ide­jén egész falvak vándoroltak ki Amerikába.) Mi az mégis, ami a nép­színművet ma is élteti nagy­színházban ugyanúgy, mint alkalmi vállalkozások műso­raként? Nehéz erre válaszol­ni. Valószínűleg az azonosu­lás könnyűsége, a gyökerek­nek a felfedezése. Olyan gesztus ez, amelyik nem jár gyötrődéssel, inkább azzal a derűs mosollyal, amellyel a múltat eltemeti az ember. A Sóstói Játékok keretében az idén öt alkalommal mutat­ta be Berki Antal „társulata” Csepreghy Ferenc Piros bu- gyelláris című játékát. A sze­replők között, az igazi amatő­Jelenet az előadásból rök mellett ott találjuk a Kas­sai Thália Színház három művészét is, Illés Oszkárt, Forgács Andrást és Kassai Csongort. A játékban jelen van mind­az, amit a népszínművek kel­lékének tekinthetünk. (Rá­adásul „igazi”, hiteles kör­nyezetben játszódik a törté­net, a Sóstói Múzeumfalu­ban.) Mégis. Szerencsére Berki Antalnak sikerült elke­rülnie, hogy műparasztoknak lássuk a szereplőket. A rende­zés inkább a vígjátékhoz kö­zelítette a darabot, mint az olcsó népszínműhöz. Inkább kínálta fel a jó szórakozás le­hetőségét, minthogy egy ha­zug világ álromantikus han­gulatában elérzékenyüljünk. Szántó Sándor a tölgyesi bíró szerepében egészen kivá­ló. Eljátssza azt, amire a sze­rep lehetőséget nyújt, de azt hitelesen, őszintén. Kührner Éva ezúttal is remekelt. Csak sajnálni lehet, hogy nem ta­lálkozott előbb, s kedvezőbb körülmények között a szín­házzal, mert jó színésznő le­hetett volna belőle. A bíró feleségeként a finom árnyalatok megfogalmazására is volt tehetsége. Tóth Gyula, az őrmester szerepében hitelesen alakítot­ta a bumfordi szerelmest, aki katonaként nem lágyulhat el, de rajongó ifjúként szívtelen sem lehet. Kameniczky László huszár- kapitánya tele volt melegség­gel, derűvel, szeretettel. Ka­meniczky érzi a teret, ame­lyet „bejátszik”, s érzi a kö­zönséget is. A kassai vendégek közül elsősorban Illés Oszkár volt elemében a szívtipró jegyző szerepében. Mindenáron sze­rette volna meghódítani a bíró feleségét, de a hűséggel nem tudott mit kezdeni. így ma­radt a nézők szíve. Kassai Csongor parasztlegénye a népszínművek kereteiben be­lül szinte hiteles volt. Meg kell még említeni Agyagássi Editet. Igazi kár­tyavető cigányasszony volt, aki nemcsak a kártyáról, ha­nem az emberekről is sokat tud. A többi „neves” és „névte­len” közreműködőt is dicséret illeti, hiszen nélkülük a kö­zönség nem tölthetett volna el a múzeumfaluban két derűs órát. Hogy nem éltük át a látvá­nyos megtisztulás katartikus élményét? Ezúttal nem törőd­tünk vele, mert éreztük, hogy a szereplők szeretik, amit csi­nálnak. S ezért mi is nagyon szeret­tük őket. Nemzetiségi kézfogás Kincskeresés fotóval Nyíregyháza (KM — Ba- raksó Erzsébet) — Miközben a diákok a vakáció utolsó napjainak örvendhettek, je­lenthetjük, hogy ez idő alatt pedagógusok egy csoportja igenis tanult: a nyíregyházi tanárképző főiskola 1-es gyakorlóiskolájában Ma- czurka Istvánná szakvezető az első és második osztályos irodalom és nyelvtantanítás gyakorlatából adott ízelítőt. Ezzel az ismertetővel feje­ződött be pénteken a kárpá­taljai és szlovákiai magyar anyanyelvű tanítók szakmai továbbképzése, melyet a főis­kola tanítóképző intézete szervezett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium et­nikai és nemzeti kisebbségi főosztályának Kemény Zsig- mond Alapítványa segítségé­vel. Miklovicz Árpád, a tanító­képző intézet vezetője tájé­koztatójában elmondta: im­már második alkalommal ren­dezték meg ezt a tanfolya­mot. Ezúttal azt a célt tűzték ki, hogy a továbbképzés részt­vevőinek bemutatják az anya­nyelvi, a matematikai és a természettudományos tanítás, hazai módszereit. Oláh Katalin a beregszászi járásból, Batyuból érkezett. Tavaly Debrecenben vett részt hasonló tanfolyamon, azt hasznosnak találta, ezért jelentkezett^ most a nyíregy­házira is. Úgy érzi, van mit tanulnia a tapasztaltabb kollé­gáktól, akik több módszertani segédanyaggal, szakkönyvvel rendelkeznek. Az idei prog­ramból a legmaradandóbb élményt a pszichológiai elő­adás jelentette, abból sokat tanult, hogyan lehet a gyer­mekeket az órai tevékenység­re mozgósítani. Kovács Magdolna a szlová­kiai Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely) iskolájá­nak tanítója az új tanévben ismét a legkisebbeket, az első osztályosokat tanítja. Számá­ra talán ezért is maradnak a legemlékezetesebbek azok az előadások, amelyeken a ma­gyartanításban használatos nyelvi játékokkal foglalkoz­tak: hogyan lehet lekötni szinte észrevétlenül, játéko­san a gyermekek figyelmét. Szeretnék, ha élő tanórákon is részt vehetnének, a közvet­len gyakorlatban tanulmá­nyozhatnák az itteni pedagó­giai módszereket. Ezt részben úgy képzelik el, hogy a hatá­rokon túli, illetve az anyaor­szágbeli iskolák között csere- kapcsolatokat lehetne kialakí­tani. Ennek egyik példájaként említi a szlovákiai magyar tanítónő, hogy iskolájuk a mi megyénkben lévő Timár köz­ség iskolájával áll kapcsolat­ban, talán ez a kezdeménye­zés folytatódhat majd tanárok tapasztalatcseréjével is. To­vábbi terveikről szólva el­mondják: ez a nemzetiségi kézfogás arra is ráirányította a figyelmüket, hogy a magya­rok lakta településeken többet lehetne foglalkozni a magyar népdal, néptánc, a népművé­szet újra felfedezésével. íme a harmadik fénykép, amely valami támpontot adhat a kincskeresőknek. Nyíregy­háza belvárosában készült, s erre mindenféleképpen jár­niuk kell majd a játékosoknak. A Kincskeresőjáték holnap, szombaton 9-kor kezdődik egy időben a Nyírségi Ősz karneváli menetének indulá­sával. Aki játszani szeretne, s rálelni a „kincsre”, ami 20 000 Ft készpénz, az vágja ki a szerdán, csütörtökön és ma megjelent fotókat, s azok­kal jelentkezzen a művelődési központ északi lépcsője mel­lett a Kincskereső feliratnál fél 8 és fél 9 között. A pénz mellett több értékes díj is vár a szerencsésekre! A játék szabályairól bővebben a helyszínen a rajt előtt, 8.45-kor kapnak tájé­koztatást a kincskeresők! Jó Farmer-Expo Debrecen (KM — Bojté) — Az elkövetkezendő napok­ban nagyszabású kiállítást tartanak Debrecenben a Hó­dos Imre Sportcsarnokban és környékén. A megnyitó szep­tember 8-án lesz, ahová vár­ják azokat az érdeklődőket, akik mezőgazdasági terme­léssel foglalkoznak, és szeret­nék korszerűsíteni gépparkju­kat. A Hungexpo Rt. és az Expo East Kft. szervezésében a kiállítás több napon át lát­ható lesz. időt és jó játékot mindenki­nek! Ügyeletek Sürgős esetekben a me­gyei rendelőintézetben — Nyíregyháza, Bocskai út 73. sz. — fogadják a fel­nőtt és gyermekbetegeket este héttől reggel hét órá­ig. Az ügyeletes' gyógy­szertár este fél kilenctől reggel fél 8-ig kereshető fel Nyíregyházán, a Sza­badság tér 1. szám alatt. SZEKERES TIBOR FELVÉTELEI

Next

/
Thumbnails
Contents