Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26 / 228. szám
Nagy István Attila A magyar irodalomban időről időre titokba burkolózik valaki. Önmagában persze a rejtőzködés nem idegen egyetlen művészeti ágtól sem, de jellemzőbb, hogy a szerző a nevét adja a műhöz, és csak a műben yeszi magára valaki másnak a ruháját. „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”— írta Karinthy Frigyes Előszó című versében arra utalva, hogy az alkotói önkiszolgáltatásnak is vannak határai. De ezeket azért így vagy úgy kikerüli minden alkotó. Az elmúlt időszak legnagyobb ,.rejtvénye” Esterházy Péter nevéhez fűződik, aki Csokonai Lili néven publikálta a Tizenhét hattyúk című regényét. Elsősorban stílusbravúr volt ez a munka, mert Esterházy „belebújt” egy nő egyéniségébe, s az Ő szemével láttatta a világot. Ha már olyan kevés nőírónk van, s nagyon gyakran a férfiak írják meg' azt is,' ho- gyap ,é)ík meg a nme, a mindennapokat ............ . A legújabb rejtvény egy verseskötet amilyet János Árpád jelentetett meg Ne álmodj, kedves, mert fájni fog! címmel. Az álnevű szerzőről annyit lehet tudni, hogy valódi nevével irigylésre méltó karriert futott be. „Szeretném az elmúlt hatvan évem tapasztalatát átadni az embereknek. A legtöbbünk megrögzött álmodozó, miközben kinevet bennünket a valóság. Közölni szeretném: ne számítsunk olyan makacsul a jóra. Az élet állandó orra bukás. Ez nem valami nihilista vélemény, ez életismeret” — nyilatkozik a szerző a kötet szerkesztőjének. A versgyűjtemény egyébként rendkívül díszes kiállítású, Szász Endre készítette hozzá az illusztrációkat. Lássuk ezek után a verseket! Az első, a Fénykép 1964-ből: „Fáradt, akamok, szürke porszem, / szangvinikus izgága hím, / megtört élet mozgó csontváza, / illúzióknak romjain.” — lírai önportré tehát. Az életből kissé kiábrándult ember néz ránk, aki meglehetősen közhelyesen fogalmazza meg élettapasztalatait. Leginkább a szerelemben van otthon, sok nő idézi elmerengve a nevét, hiszen gáláns udvarló és kitűnő férfi lehetett:„Ifjúságomnak egyik májusának / harmatos tavaszi reggelén / kimentem a kertbe és vidáman / orgonából csokrot szedtem én.” t Mire futja még ebből a „lírai” hevületből? Elsősorban számos közhely megfogalmazására. Ezekkel nem az a probléma, hogy nem igazak, hanem művészileg nem hitelesek. Hiányzik belőlük a megformálás ereje, a keresztre feszülés bátorsága. Nem lehet azt mondani, hogy az alkotó tehetségtelen ember, de az rögtön látszik, hogy nem igazán lírai alkat. Nem lát képekben, inkább elmond, mint kifejez. Versgyűjteményéből hiányzik a költészet. (Vajon ki ő? — kérdezi az olvasó. Engedjen meg tippet: Szász Endre) (Littoria Könyvkiadó Kft., Budapest) A természet szerelmesei Batman újra a vásznon A főszereplő Michael Kaeton Tóth Kornélia Nem akkor lesz vadász valaki, amikor puskát kap és lő — így sommázta ezt az életre szóló szenvedélyt a kékesei Gergely Elemér, a Hubertus Vadásztársaság fővadásza. Indulatát is nehezen palástolja, amikor a közvélemény vadászatellenes hangulatára terelődik a szó. Olyan ez, mint a tenisz, amely úri sportnak számított, akármennyire is cáfolták ezt. A letűnt évtizedek elvtársi vadászatai, az azt követő tivomyázások olyan mélyen bevésődtek a tudatba, hogy nehéz megküzdeniük az előítélettel. — Mi egy rendkívül demokratikus közösséget alakítottunk ki úgy mésfél éve. Van köztünk főorvos, fuvaros, mezőőr, pedagógus, vállalkozó. De, ha hiszi, ha nem, a tekintélyt nem a beosztás, hanem a köztünk végzett munka adja. Amiből nem kevés jut egy magára valamit is adó vadásznak. A trópusi kánikulában kutat fúrtak, hogy a vad találjon ivóvizet, kerítést építettek, több magaslest alakítottak ki. Amerre a szem ellát a nyírkarászi határban, az egész egy nagy vadaskert. Ám azon belül most lekerítettek egy területet, ahol vaddisznót, szarvast nevelnek. Ezzel szabályozzák a természetes túlszaporodást és vérfrissítésre is sor kerülhet ebből a génbankból. Gergely Elemérnek már a nagyapja is puskával járta a határt. Az öregnek a földesúr, Újhelyi Károly a kezébe nyomott egy fegyvert, az uraság ugyanis nem szeretett egyedül járni a vadászatra. Ki gondolta volna akkor, hogy az unoka is él-hal a természetért? Most a fővadásznak már a négy fiúunokája is megszállottan rajong a vadászatért. Nemcsak ők, hanem a földrajz-biológia szakos felesége is közel húsz éve vadászik. — Egész más szemmel tanítom most a biológiát, hiszen közelebb élek a természethez, igyekszem ellesni a törvényeit! Ha hoznak a gyerekek egy elhullajtott agancsot, sokáig beszélgetünk a szarvasról, az őzről, arról, hogy a vadak természetes lőhelyére viA vadász házaspár A SZERZŐ FELVÉTELE gyáznunk kell, hogy a természet és a környezet megbecsülése valahol hazaszeretet. Talán nem véletlen, hogy az 5200 hektárnyi vadászati területünkön a hihetetlen aszályban sem pusztított erdő- vagy avartűz. A fővadász — akinek névjegykártyája szerint a munkahelye: erdők, mezők, fasorok — nem elégedett meg a tanári diplomával, megszerezte a vadászati szakmérnöki oklevelet. Levizsgázott a felesége is, aki nem bírná elviselni, ha neki a többiek elnéznének valamit, csak azért, mert nő. Ha a vadászatoknál, vagy bármilyen közös munkánál úgy jön ki a lépés, a legnagyobb természetességgel gyalogol 10-15 kilométert. — Bármilyen furcsa, de a vadász a közhiedelemmel ellentétben igenis szereti a vadat — avat be a szenvedély rejtelmeibe a fővadász. — Becsületes küzdelemben esélyt kell adnunk az állatnak a menekülésre, türelemmel kell ülni órákon át a lesen, különben baromfiudvarban éreznénk magunkat, ahol lemészárolnánk a vadakat. A vadászati társaságokba szinte lehetetlen volt bekerülni. Zárt közösségek ezek, amelyek a szigorukkal vonták magukra az orvvadászok figyelmét. Most például egy kitartó fiatalembert készül felvenni tagjai sorába a társaság. Ezt a fiút hírhedt orvvadás^ként tarGombás Sándor tották számon. De miért? Hiába jelentkezett bármelyik vadásztársaságnál, nem nyitottak előtte ajtót. Pedig imádja a természetet, bebarangolta a környéket, csak éppen hivatalosan nem sikerült bekerülnie egyetlen társaságba sem. A fővadász azonban szentül meg van róla győződve: ha egyszer befogadják, ő lesz az egyik legjobb vadász. Aki a természet és a vadászat mellett kötelezte el magát, még arra is kell figyelnie, hogy a vad viselkedéséből következtessen a betegségére. A szarvast, vaddisznót ugyanis nem szokták állatorvoshoz vinni, de a jó szemű vadász már a mozgáson látja, hogy sérült vagy beteg az állat. Noha kirándulnak, közgyűlésen, bálban, vadászmisén találkoznak, azért mégis csak a legnagyobb esemény a társaság életében egy-egy vadászat. Amikor a terítéket kirakják, mindenki egyformán, igazságosan részesül a zsákmányból, nem csak az kap, aki lőtt valamit. A társaság működéséhez szükséges bevételt a tagdíjak és a tagok által végzett társadalmi munka csak részben fedezi. A külföldiek vadásztatása hoz a konyhára, s most reményt fűznek az Újfe- hértón létesülő vadfeldolgozóhoz: az olasz-magyar üzembe vadat tudnának tenyészteni. Terveik között szerepel a bolti ártól lényegesen olcsóbb vadhús kínálata eladásra. — Ellentmondásosnak tűnik, de nekünk nem a zsákmány fontos elsősorban. Any- nyi szép élménnyel gazdagodunk, hiszen ki tudja, miként rikoltoz a hóbagoly, milyen a hangja, ha gallyaz a fácán, ker- getőzik a nyúl? Még a csikorgó fagyban is gyönyörködünk a tájban... — Szerintem ez a film átszakítja a tetőt — nyilatkozta Arnold Schwarzenegger az amerikai bemutató láttán. Az egyszerű halandó mozilátogató nem osztozott a rajongásban, többet vártak a folytatástól otthon, s valahogy így van ezzel a magyar nézők többsége. Érthető a csalódottság, hiszen a Batman 1989-ben óriási siker volt. A siker titkán még ma is elmélkednek a filmkritikusok. Szórakoztatóipari szupertermék volt a film, hiszen az amerikai tömegkultúra egyik legnépszerűbb képregényhősét láthatták a nézők rendkívül látványos feldolgozásban. Ki is ez a Batman? Batman alakját fél évszázaddal ezelőtt Bob Kané találta ki a DC (Detective Comics) megrendelésére. Denevéröltözékben üldözi kegyelmet nem ismerve a bűnözőket, ember- feletti erővel és tulajdonságokkal rendelkezik ő, az igazság- osztó. Talán ez az igazságszolgáltatás a film sikerének titka, hiszen az emberek többségében él a vágy, hogy lássa elpusztulni a gonoszt, s a bűnöző felett győzzön a jó. Tim Burton rendezőnek a Batman- ban a képregény egyszerű meséjét mulatságos, látványos és ironikus játékká sikerült varázsolnia. Ennyit az első változatról. Kellemes és maradandó volt Ne álmodj, kedves! az emlék, de Batman visszatért. Óriási reklámkampány jelezte érkezését a 70 millió befektetett dollár után egymil- liárd hasznot reméltek a producerek. Nagy meglepetésnek szánták a folytatást, olyan nagy volt a titkolózás, hogy a június 19-ei világpremier előtt nem láthatott senki egyetlen filmkockát sem. Meglepetést számomra végül is csupán a gyengén sikerült visszatérés jelentett. Daniel Waters forgató- könyve politikai szatíra. A műfaj tulajdonképpen aktuális, hiszen most zajlik az elnökválasztási kampány az USA-ban. Időszerű annak szatirikus bemutatása, hogy a legaljasabb gazfickók legtöbbször a megbecsült polgár álarca mögé rejtőznek. Egyébként ez a szatirikus felhang a legér- tékelhetőbb a filmben. A cselekmény egyszerű. Egy ingatlanügynök a gonosz csatornatöltelék pingvint akarja polgármesteri székbe ültetni, hogy rajta keresztül uralkodhasson Gotham Cityn. Batman hivatott arra a feladatra, hogy ezt megakadályozza, s ahogy ez lenni szokott, sikerül neki. A jó és rossz harcára épülő történetekben ez már csak így van, a gonosz pusztulása elkerülhetetlen. Mese felnőtteknek. A forgatás előtt sok pletyka keringett arról, hogy kik lesznek a főszereplők. Batman alakítójaként szóba került Robin Williams és Michael Jackson, Pingvin szerepére Dustin Hoffmann, a női főszerepért olyan sztárok előszobáztak, mint Júlia Roberts és Madonna. Végül Batman szerepét Michael Kaeton kapta meg ismét, s az előző filmben megszokott formáját hozta. A gonosz Pingvint alakító Danny de Vito közepes alakításával meg sem közelíti az első rész szupersztárját, Jack Nichol- sont. Végképp nem értem Cat- woman szerepét. A forgatókönyvíró neki szánta erotikus álmaink heavy metal asszonyának szerepét, de semmi mást nem csinál tulajdonképpen, csak körmeivel ugrál a filmvásznon. A film látványos, hemzseg a speciális effektusoktól, szinte minden jelenetben van egy. A csúcsjelenet emésztette fel a legtöbb pénzt. Legalább 800 pingvin totyog a színen, hátukon lövedékek, így várnak a bevetésre. S ott van Batman új összerakható csodaautója, a karnevál repülő elefántjai. Show 70 millióért, a rendező fantáziája szárnyalt, a nézőt le kell nyűgözni a pénzéért. A csoda ezúttal elmaradt, nem minden élvezhető felmelegítve, még egy jól bevált filmtéma sem. A Batman mellett nagy sikerre számíthat az új amerikai filmvígjáték, a Kikaparod, megkapod című, amelyet Bili Phillips rendezett. A kivétel erősíti ... (MTI-Press) — Igeragozásunkban teljes egészében érvényesül a magánhangzóilleszkedés törvénye, vagyis mély hangrendű szavakhoz csak mély, magas hangrendű szavakhoz csak magas hang- zójú toldalék járul, a vegyes hangrendűek pedig — itt most nem részletezendő szabályszerűségnek megfelelően — mind a két hangrendű toldalékot felvehetik. Jelen esetben elegendő, ha csak az első két esetre hozunk föl példát: olvas-ok, olvas-unk, olvastam; néz-ek, néz-ünk, néztem. A hangrendi illeszkedés a feltételes mód jelére is érvényes: olvas-na, olvas-ná-nak, néz-ne, néz-né-nek. Ez alól a szabály alól mindössze egyetlen(!) kivétel van: az igék feltételes módú, alanyi ragozású, egyes szám első személyű alakjához mindig magas hangrendű módjel kapcsolódik: olvas-né-k, fut- né-k, lát-né-k, vár-né-k, ad- né-k, kap-né-k. A beszélő azonban az egyszerűsítésre, a szabályok következetes alkalmazására törekszik, és az általános szabálytól eltérő alakot nem veszi figyelembe. Még a rádióban és a televízióban nyilatkozó riportalanyoktól is hallhatunk ilyen mondatokat: „Mondanák is egy példát” (helyesen: mondanék). — „Ha lehetne, én adnák neki még egy lehetőséget” (= adnék). Az ilyen „kivételesen” rossz ragozású igealakok azért nem fogadhatók el, mert megbontják a már kialakult, megszilárdult köz- és irodalmi nyelvi normát. A Batman mellett nagy sikerre számíthat az új amerikai filmvígjáték, a Kikaparod, megkapod című, amelyet Bili Phillips rendezett MTI-FOTÓ * .
