Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

6 Kelet-Magyarország CSALÁD — OTTHON 1992, szeptember 22., kedd ízlések és pofonok Nyíregyháza (KM - SZ. J.) — Biztos van abban az állításban valami igazság, hogy rátarti ember a ma­gyar. Mintha ízlés dolgában is egy kicsit rátartiak, no meg egy kicsit konokak lennénk. Ha közvélemény­kutatást tartanánk sebtiben, biztos, hogy a megkérdezet­tek szinte mindegyike meg lenne arról győződve, hogy neki jó az ízlése. Talán el­vétve akadna, aki beval- laná: szó ami szó, ráférne egy kis tájékozódás. Tekint­ve, hogy az ízlés nem egy­szer s mindenkorra adott, nem eleve velünk született, azaz fejleszthető. Milyen furcsa gyakorlat például az, hogy a családfő építi a házat, de a nő teremti meg az otthont. Sokan a háziasszonyok elvitathatat­lan jogának, sőt dolgának tartják a lakás berendezését, mivel, úgymond, jóízlés dolgában a gyengébb nem az erősebb... Egyszóval, az ízlés igen szubjektív és összetett tulaj­donság. Ezért is különbözik úgy egyik emberé a másik­tól, mint az a bizonyos po­fon. Sőt, lehet, hogy még annál is jobban. Nevelteté­sünk, anyagi helyzetünk, mindenkori közérzetünk, érzelmi állapotunk, s az életkorunk: mind-mind be­folyásol az ítéletalkotásban. Ezért is ajánlatos azt rend­szeresen mások véleményé­vel szembesíteni. S ha a lakberendezésnél maradunk, a jó ízlés még az adott-időszakban sem csu­pán egyetlenegy irányzat­ban, jellegzetes stílusban ölt testet. Talán az az egyetlen eligazodási pont, hogy sen­ki se ragaszkodjék csökö­nyösen egyetlen elképzelé­séhez. Akinek véleményére ad, annak engedje, hogy be­folyásolja. Egy valamihez azonban hűnek kell lenni, az elképzelés következetes­ségéhez. Hiszen az adja a kellemes légkörű, egyedi levegőjű, összhangot sugár­zó, harmonikus otthont. Revansot vettek a természeten Az asszony, akinek két méhe van Férfias árnyalatok Miközben a nők egyre szí­nesebb holmikat öltenek ma­gukra, talán éppen ennek el­lentételezésére a férfiak hal­vány pasztellbe, freskószínek­be öltöznek. Annak ellenére, hogy az utóbbi szezonokban egyre több a fantázia a férfidivatban, és hogy tavaly valóságos vi­rágeső hullott ingjeikre, most újból a visszafogottság jellem­zi az erősebb nem nyári di­vatját. Ez persze nem jelenti az unalmas szürkék, drappok, feketék és barnák uralmát. Mert a férfizakók, -nadrágok és -öltönyök továbbra is színe­sek. Csaknem hivalkodók. Pasztell-lilák, tört sárgás, mustárszínűek, és megjelentek az úgynevezett fagylaltszínek — a málna, az eper, a vanília, a pisztácia —, mint férfias árnyalatok. Ezek igen kedvel­tek egymással variálva, de még inkább ton-in-ton — egy szín többféle árnyalata együtt. Színes zakóhoz, pantallóhoz diszkréten tarka inget ajánla­nak a divatlapok. Persze nem csíkosakat, kockásakat. Ha­nem virágosat, folyondármin­tásat, absztrakt alakzattal dí- szítetteket. És mindezt szolid pasztellben. Most újból megnőnek az inggallérok, szélesednek a za­kófazonok. Továbbra is a le­zser, széles vállú férfi az ideál. De az ő zakója már egysoros gombolású, és a pantallója szűk szárú, derékra simuló. Kedvelt a széles öv, és a bohó- kás — piros, zöld, kék — nad­rágtartó. Férfiasán elegáns vonalak Ebedre: görög pásztorhús Hozzávalók 4 személynek: 3 db zöldpaprika, 2 fej hagyma, 5 dkg gomba, 10 dkg császár- szalonna, 60 dkg birkahús, só, bors, pirospaprika, 4 evőkanál olaj, 20 dkg rizs, 1 db zöldpap­rika, 2 evőkanál paradicsom­püré, cukor. A szószhoz: 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 3 db para­dicsom, 1 csomag petrezse­lyem, 1 csomag snidling. A zöldpaprikát megmossuk, kivesszük a magházát, és nagy darabokra vágjuk. A hagymát lehámozzuk, és négy részre, a gombát megmosva szeletekre vágjuk. A szalonnát nagy da­rabokra, a húst nagy kockákra aprítjuk. Az összes hozzávalót 4 nyársra váltakozva feltűz­zük, fűszerezzük, és olajban lepirítjuk. Ezután a sütőben 180 fokon 20 percig sütjük. A rizst megfőzzük és az 1 db zöldpaprikát 5 perccel a főzési idő befejezése előtt nagy darabokra vágva a rizshez ad­juk. Sóval, borssal és paradi­csompürével ízesítjük. Egy serpenyőben olajon megpirít­juk az összeaprított hagymát, és az egy gerezd fokhagymát, a 3 db paradicsomot meghá­mozva hozzáadjuk, és elfőz­zük, fűszerezzük, majd bele- keveijük az apróra vágott petrezselymet és a snidlinget (638 kal/adag). Nyíregyháza (KM — Tóth Kornélia) — Egy nő életének legnagyobb eseménye, ha gyermeket vár. A házasság ekképp tölti be írott és írat­lan funkcióját. De mi lesz, ha mégsem születik meg az any- nyira várt gyermek? Bizo­nyára minden fiatalasszony­ban felmerült már a kérdés. így volt ez G.-né Katalin életében is, akinek három éve még fogalma sem volt arról, hogy őt egy igen ritka esettel áldotta vagy verte meg a ter­mészet. Féijhez ment, terhes­ségre gyanakodott, amikor a nőgyógyász azzal a meglepő kijelentéssel szolgált: az asz- szonynak két méhe van és va­lamennyi női szervből szintén kettőt talált nála... A megyei kórház szülé­szetén beszélgetünk. Katika már múlt időként eleveníti fel, amit még az^első gyermeke születése előtt mondtak neki a kemecsei szülőotthonban. Bár a furcsa rendellenesség miatt eleget izgult, de gyermek nélkül nehezen tudták volna elképzelni az életüket. A ter­hesség nem okozott semmi ne­hézséget a kismamának, ezért elhatározta: „kiviseli” az ál­dott állapotot. — Igaz, császármetszéssel, de megszületett a kisfiam, Krisztián. Most kétéves, és még mindig üres a nagy ház, amit kalákában építettünk Nagyhalászban. Jó lenne még egy gyermek, hátha ő is világ­ra jönne úgy, mint a nagyob­bik. A kismama kezelőorvosa, dr. Fügedi László adjunktus ritka, érdekes esetnek lehet a közreműködője. — Mindkét méhben megter­mékenyült egy-egy érett pete­sejt, és most az anyuka két kis­babát szülhet. Előfordulhat, hogy nem egyszerre kezdődne el a szülés, bár ilyenkor az egyik méh összehúzódása ki­váltja a másikban is a termé­szetes reakciót. Az ikreket is császármetszéssel segítjük a világra. Ritkán fordul elő ilyen mértékű fejlődési rendellenes ség. A női lakosság 3-4 ezre lékénél mutat a statisztik; méhrendellenességet, amely nek a két, teljesen különállc méh egy igen ritka válfaja. Mi okozhatja ezt a kívülrő egyáltalán nem látható sza bálytalanságot? Az orvos sze­rint számtalan körülmény, pél­dául a rubeola vagy más vírus, cukorbetegség, kromoszóma­rendellenesség, ionizáló su­gárzás (például az ózon), terá­piás röntgensugárzás, vagy esetleg a csernobili vagy más atombaleset. A terhesség 8-11. hete közötti időszak a legveszélyesebb a magzatra, a létfontosságú szervek kialaku­lásának ideje ez. — A kettős méh esetén két gyenge méhet találunk — folytatta Fügedi adjunktus. — Jóval nehezebb a teherbe esés, gyakoribb a spontán vetélés, mert a méh fala nem tudja tar­tani a magzatot. Számíthatunk koraszülésre. Maga a szülés is szövődményes, ritka a spon­tán, gyakoribb a farfekvésű szülés. Mint G.-né esete is mu­tatja, a terhesség érdekében a szervezet mindent elkövet. Nekünk az a feladatunk, hogy fokozott gondozássál kísérjük figyelemmel a terhesség előre­haladását. — Nagyon várom már a no­vember 18-át —- búcsúzik G.- né. — Három hálószobát ren­deztünk be, mindhárom gyer­mekünket külön szeretném fektetni, mert így egészséges. Ha fiúk lesznek, János és Ákos, ha lányok, Evelin és Fruzsina, ha vegyesen, akkor Ákos és Fruzsina a nevük. Ragyogóan érzem magam, ne­hezen telnek a napok a szülé­szeten. Jó lenne már otthon, nagy család körében élni... A 23 éves szövőnő optimis­ta, mint mondja, rajta nem foghat ki a természet semmi­lyen rendellenességgel. Füge­di adjunktus ritka, izgalmas feladatnak látja a közelgő szülést, és két érett magzat zökkenőmentes szülésében re­ménykedik. Korunk betegsége, a depresszió Dr. Bánki M. Csaba Néhány éve mindenki de­presszióról beszél: míg koráb­ban féltek ettől a szótól, mert egyfajta elmebajt értettek rajta (és azt ugyan ki vállalja ma­gára?), manapság szinte diva­tos büszkélkedni vele. De­pressziós a főnök és a beosz­tott, a vállalkozó és az alkal­mazott, a falusi ember meg a városi, a jómódú és a szegény egyaránt. De hát mi is ez a de­presszió? Egyik tünete (de csupán az egyik!) a levertség, a kétség- beesett, reménytelen és kilá­tástalannak érzett rossz hangu­lat (búskomorság) — ha olyan emberben lépett fel, aki addig nem volt ilyen, és ha két- három héten át nem szűnik. Inkább súlyosbodni szokott az első napokban-hetekben: fáj­dalmas ürességérzés, minden öröm elvesztése, magatehetet­lenség, álmatlanság, fogyás, fájdalmak, s hasonló érzések kísérik. Azután önkínzó, ön­vádló gondolatok következ­nek, a depressziós ember min­denért csakis saját magát okol­ja, bűnösnek érezheti magát — ezért nem csupán lendüle­tét, majd életkedvét veszíti el, hanem előbb-utóbb meg is kí­sérli az öngyilkosságot. Gyak­ran sikeresen, mert valóban meghalni akarnak, ezért biztos eszközöket választanak. A depressziók negyede- ötöde súlyosabb elmebeteg­séggé fejlődik, mert a beteg el­veszíti valóság- és nemvaló- ság-megkülönböztetési képes­ségét. Többségük azonban csak rettentő keservet, kínt, munkaképtelenséget, magate- hetelenséget, a feleslegesség és haszontalanság tartós, he­tekig, hónapokig gyötrő ál­lapotát hozza magával, bár a beteg a valósággal való kap­csolatát egy pillanatra sem veszti el. A depressziót már az ókor­ban ismerték, számtalanszor leírták, sőt megfestették min­den korban, és minden népben közismert. Gyakoriságáról a legutóbbi időkig félrevezető számokat közöltek: a fejlett országokban ugyanis a nők 20-40 százaléka(l), a férfiak 12-20 százaléka(l) életében legalább egyszer súlyos de­pressziós állapoton megy ke­resztül. Az elmúlt két évtizedben nagyon sokat megtudtunk ar­ról, mi történik az agyban a depressziós állapot létrejöt­tekor: jól mérhető változások, működészavarok lépnek fel, melyek kutatásához az elmúlt 16 év alatt a nagykállói szak­kórházból is hozzájárulhat­tunk. A kutatások eredménye­képpen több tucat depresszió­ellenes gyógyszert hozott létre a gyógyszeripar, melyekkel ez a fájdalmas és keserves állapot (amely egymagában felelős az évi 4600-4800 magyar ön­gyilkos halálának legalább a feléért!) 3-6 hét alatt radi­kálisan meggyógyítható. Igaz, a betegek 75-80 százaléka számíthat életében a depresz- szió visszatérésére. Csakhogy fenntartó gyógykezeléssel — szakszerűen! —ez a szám 10 százalék alá szorítható. Az egészen enyhe, múló depressziós hangulat kezelhe­tő puszta beszélgetéssel (pszi­choterápiával) is, ám a súlyo­sabbak nem. A régebbi gyógy­szerek, bár hatékonyak, de sok kellemetlen, néha komoly mellékhatásuk is lehet, ezért szokás volt kórházban beállí­tani őket. A korszerű gyógy­szerek (lassan-lassan teljéd­nek már itthon is, és az aktív kapcsolatokat tartó szakem­berek számára mindinkább hozzáférhetőek) nem csupán hatásosabbak, de főleg e mellékhatásoktól mentesek. Még fontosabb: nemmérgező- ek! Ezért esetleges öngyilkos- sági kísérletben sem okoznak maradandó bajt. Természetesen nem min­denki depressziós, aki rossz­kedvű, letört, bánatos vagy sikertelen. A döntéshez jól képzett, korszerűen tájékozott szakember szükséges. Panoráma

Next

/
Thumbnails
Contents