Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-22 / 224. szám
1992. szeptember 22., kedd EGYRŐl TÖBBET Kelet-Magyarország ~] Szomáliái helyzetkép MOGADISU. Egy tál rizsért sorban álló árva gyerekek az éhség sújtotta Szomália fővárosában 1992. szeptember 8-án. A különböző törzsek háborúskodása miatt az élelmiszer-segélyszállítmányok nem vagy csak akadozva jutnak el a rászorulókhoz MTI-FEtVÉTEL Japán kunsztokat tanul az orosz medve Nem vehető át minden módszer _ Tokió (MTI-Panoráma) — Csak korlátozott mértékben hasznosíthatók az oroszországi reformfolyamatban azok az ismeretek, amelyeket Japán halmozott föl a háború utáni rendkívül látványos újjáépítéskor — hangsúlyozza Jeffrey Sachs professzor, az ismert amerikai közgazdász. Észrevételei nemcsak az orosz gazdasági átállás, de más kelet-európai országok szempontjából is iránymutatóak lehetnek, hiszen az alaphelyzet — az állami nagyvállalatok átalakítása recessziós körülmények között — sok helyütt azonos. A japán közgazdászok, üzletemberek Moszkvában, de más kelet-európai fővárosokban is gyakorta vetik föl: ne alkalmazzanak az egyes országok monetáris megszigorításokat, ne a Nemzetközi Valutaalap által javasolt gyógymódokat vessék be, ennél hasznosabb, ha a szigetországi ipar- politika példáit követik. Nos, a harvardi professzor a Jomiuri Simbun című lap hasábjain figyelmeztetett arra, hogy az „orosz medve nem sajátíthatja el kritikátlanul a japán fogásokat”. A háború utáni japán iparpolitika .másolásáról” szóló vélemény az orosz helyzet téves értékelésén nyugszik — állítja a professzor, aki hangsúlyozza, hogy a piac- gazdasági átmenetnek igenis a „hagyományos” pénzügyi szigoron kell alapulnia — a japán tapasztalatokkal ennek alapján lehet csak élni. Sachs professzor, aki egyben az orosz kormány gazdasági tanácsadója, elismeri, hogy a háború utáni japán helyreállításban valóban kiemelt szerepet játszott a kormány, a nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium (MITI), de — és erről gyakorta megfeledkeznek az elemzések — a japán gazdasági csoda is „IMF-jellegű” szigorú stabilizációra épült. A háború után szétszabdalták Japánban a zaibacut, vagyis a katonai-ipari monopóliumokat, beindult az intenzív verseny a magánvállalkozók között, földreformot hajtottak végre kemény pénzpolitika kíséretében. „Ez utóbbira ma már kevesen emlékeznek, pedig annak idején a politikusok keményen ellenezték ezt a kérlelhetetlen pénzpolitikát, hiszen ez szűkítette a lehetőségét annak, hogy a költségvetési pénzek elosztásával széles körű politikai támogatásra tegyenek szert” — úja az amerikai professzor, megjegyezve, hogy rpanapság ugyanarre panaszkodnak az orosz politikusok is. A Mm tehát csak az éles verseny, a magántulajdon, a vállalatok demilitarizálása és a pénzpiaci stabilitás körülményei között játszott kiemelt szerepet a japán fejlődésben, nyújtott a vállalatoknak kutatási támogatást, ösztönözte a források mozgását az ígéretes ágazatok felé, és alakított ki kedvező feltételeket az új technológiák meghonosítására. Mindezt azért tartja rendkívül fontosnak az amerikai közgazdász, mert „számos orosz ipari vezető, a régi állami, katonai-ipari vállalatok menedzsere az iparpolitikában lát alkalmas eszközt vállalata és személyes presztízse megőrzésére”. AI Hitler teteme az udvaron Magdeburg mellett temették el (MTI-Panoráma) — „Kacsa az az orosz archív film, amely Hitler Adolf holttestét mutatja a berlini kancellária udvarán” — állította egy német televíziós program. A film, amelyet a volt Szovjetunió több köztársaságában bemutattak, el szeretné oszlatni azt a hiedelmet, hogy Hitler tetemét elégették, miután megmérgezte vagy agyonlőtte magát. A filmből vett fényképeket több német újság első oldalán közölte. A KGB archívumából származó film egyenruhában mutatja a holttestet, amely a földön fekszik egy leterített tiszti köpenyen. Az ismert bajusz jól látszik. A filmben azonban csak néhány percre tűnik fel a halott Hitler, akit egy német hadifogoly és szovjet katonák vesznek körül. A Spiegel-Tv című televíziós műsor azt állította, hogy a holttest egy német katonáé, aki Berlin elfoglalásakor esett el. Olyan bajusza volt, mint Hitlernek. A műsorban idézik Mihail Pozelszkijt, a Vörös Hadsereg volt filmoperatőrét, aki azt mondta: 1945 májusában parancsot kapott, hogy forgasson filmet a kancellária udvarán. Rögtön kétségei támadtak a holttest azonosságát illetően, amikor látta, hogy annak lábán elnyűtt, rongyos zokni van. Egy lövés okozta sebhely az orr alatt ugyancsak ellentmondott azoknak a tanú- vallomásoknak, amelyek szerint Hitler a szájába vette a pisztoly csövét és úgy lőtt, miáltal fejének legnagyobb része szétroncsolódott. A Spiegel-Tv Vaszilij Or- lovszkijt, a szovjet titkosszolgálat egyik volt főnökét is idézi. Ő kijelentette: Hitlernek és feleségének, Éva Braunnak valódi földi maradványait éppen azon a napon találták meg, amikor Pozelszkij máshol fényképezte a kancellár állítólagos tetemét. — Május 4-én találták meg a maradványokat egy lövedék okozta kráterben, 5-7 méterre a kancellári bunkertól. Mindkét holttestet elégették. Ugyanabban a kráterben két kutya elégetett tetemét is megtalálták, az egyik a Blondie nevű elszászié, a másik egy kölyökkutyáé volt. A német televízióműsor szerint Hitler földi maradványait valószínűleg Magdeburg mellett temették el, majd 1970-ben egy titokban tartott sírba szállították át Moszkva közelébe. Tömeg, mint „tudatalatti lehetőség” Budapest (MTI) — A sportpályák elengedhetetlen tartozéka a néző. Legyen az vehemens szurkoló, a háttérben szerényen meghúzódó drukker, vagy éppen kisebb-nagyobb tábor hangadója. Azért van például futballmeccsen, a lelátón, mert szereti a labdarúgást. Amikor az „aranylábú kedvencek” pályára lépnek, bizakodik. Ha fölényben játszanak, remél. Ha gólt lőnek, egekig magasztal. Ha vesztésre állnak, temet, és elkeseredik. De miért verekszik, mocs- kolódik, vandálkodik, amint az manapság — sajnos! — egyre gyakoribb a magyar futballéletben is? A helyzet a labdarúgó- pályák környékén egyre elszomorítóbb. Nem kívánatos események jelzik a stadionokon kívül és belül: a szurkoló is egyre inkább főszereplővé válik. Tömeges katasztrófa (Heysel stadion, 1985); megfélemlített utcai járókelők; összetört autók, buszok, üzletek; figyelmeztető lövések a metróállomáson; kutyák szaggatta, álarcos kommandósok ütötte sebek figyelmeztetnek. Jelzik: külön világ a szurkolóé. Dr. Stuller Gyulától, a Testnevelési Egyetem pszichológiai tanszékének vezetőjétől kérdezett az okokról Tihanyi Péter, az MTI munkatársa. — A lelátókon és stadionokon kívüli viselkedésnek sokféle lélektani magyarázata lehet — mondta a tanszékvezető. — A tömegben az egyéni megnyilvánulások lényegesen felerősítik egymást. Vannak személyek, akik csak „felbújtanak”, majd a háttérben maradnak. Egyesek viszont különlegességüket bizonygatni óhajtván annak mutogatására tesznek kísérletet, hogy „bezzeg én még ezt is meg merem csinálni!” Az emberekben felhalmozódott elégedetlenség, a számos bizonytalan- sági tényező, az előítéletek is könnyen elszabadíthatják a poklot, amire a nézőtéri tömeg, egyfajta „tudatalatti lehetőség”. A szurkolóban felhalmozódik a feszültség, mert együtt él a pályán történtekkel, azonosul a játékosokkal . Az agresszivitás gyakran a felfokozott érzelmi túlfűtöttségből is fakad. Miért? Mert a pályán kívül semmiért nem jár szabadrúgás. A kulturált viselkedés, az emberi tolerancia egyre inkább hiányzik a szurkolókból. Éppen brutális cselekedeteik miatt sokszor átélhetik a fenyegetettség érzését is, amely vagy pánik- hangulatot, vagy éppen dacot, agresszivitást vált ki az emberekből. Magyar veszély román szemmel Bukarest (MTI) —Az Evenimentul Zilei szerzője szerint a magyar veszély kényszerképzetét a legutóbbi fejlemények még nevetségesebb színben tüntetik fel. Egyrészt azért, mert a magyar kisebbségek a nacionalista Jugoszláviában és Szlovákiában egyre nagyobb gondokkal néznek szembe, s Budapest ezért mindinkább arra kényszerül, hogy figyelmét az ő sorsukra irányítsa. Másrészt — írja Ion Cristoiu — olyan értesülések vannak, hogy egyre élesebb a konfliktus nemzetközi síkon s mindenekelőtt az Egyesült Államokban zsidó és magyar érdekcsoportok között. Ez a konfliktus behatolt a magyarok sorai közé is. Soros György Antall József miniszterelnökhöz intézett levele világosan bizonyítja, hogy a magyar zsidók egyre inkább nacionalista támadások céltáblái magukat egész egyszerűen magyaroknak tartó magyarok részéről. Az új helyzet vitathatatlanul tág rést üt az összmagyarság közmondásos egységében. Keyés, intelligenciával^ ma-, gunk nyugalmára használhatjuk ki ezt a rést — mutat rá Ion Cristoiu, s hangsúlyozza: a magyar veszély lebegtetése a jelenlegi választási kampányban ebből a szempontból méginkább valóságos ostobaságnak bizonyul. Az Evenimentul Zilei pénteki száma teljes egészében közli Soros György levelét. A következő fel-, fő- és alcímmel: Nacionalizmus határok nélkül. Sorost hevesen támadják Magyarországon. Romániában magyar ügynököt, Magyarországon zsidö kozmopolitát csináltak belőle. fcgpiir sssfeíAsPsfö a ™ Cbke A Coca Cola Amatil ausztrál tulajdonban lévő társaság, mely Budapest után vidéki hálózatát is megkezdi kiépíteni. = Keresünk: Nyíregyháza és környékére I KERESKEDELMI KÉPVISELŐT [ ELVÁRÁSAINK: g — felsőfokú kereskedelmi végzettség, vagy középfokú = végzettség és 5 év marketing, illetve ügynöki munkában szerzett gyakorlat. i — „B" kategóriás vezetői engedély. — Angolnyelv-ismeret előnyt jelent. S Debreceni irodánkba | UTAZÓ MŰSZAKI KÉPVISELŐT I Italhűtő, ill. italadagoló berendezéseink üzemeltetési és szervizmunkáinak ellátására. i ELVÁRÁSAINK: — felsőfokú műszaki végzettség, vagy technikusi végzettség = és a szerviz szakmában szerzett 3 éves gyakorlat. g — ,3” kategóriás vezetői engedély. — Angolnyelv-tudás előny! ■ TITKÁRNŐT f ELVÁRÁSAINK: I — gyors- és gépírói ismeretek, ® — tárgyalóképes angolnyelv-tudás. Legalább 3 éves g titkárnői gyakorlat. jj- SZÁMÍTÓGÉPES OPERÁTORT f ELVÁRÁSAINK: — IBM PC illetve kompaübilis számítógépek és = felhasználási programok ismerete. g — Jártasság a készletgazdálkodási és pénzügy, számviteli I programok kezelésében. 1. Ajánlunk — valamennyi fenti munkakörben: Felelőségteljes, önállóan végezhető munkát, i speciális tréninget az adott szakterületen, kiváló előrejutási lehetőséget egy nemzetközi nagyvállalat S rendszerében. A pályázatokat jelenlegi fizetésük megjelölésével, szakmai önéletrajz és fotó mel- 5 lékelésével az alábbi címre kérjük eljuttatni: s sí Puskás László I (QCŰ/'IaAí/L területi igazgató | Debrecen, 4024 Rigó u. 27—29. I ™ Coke í 13793/1H * MIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMINIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMIMINIMINIMIMli