Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-02 / 207. szám
2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. szeptember 2., szerda Tüskés sarok A mindennapi betevő Bojté Gizella j—t gy kilogramm kenyér pontosan annyiba kerül egy tízezer havi bért kereső embernek, mint egy 40 ezer forintosnak. Csak a forint esése más egy kicsit. Nagyon is megfelel a valóságnak a Gazdaságkutató Intézet elemzése, a Figyelő legutóbbi számában, miszerint az elmúlt években a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. . A vezető, irányító foglalkozásúak, az értelmiségiek egy főre jutó jövedelme az átlagjövedelemhez képest nőtt, nem így a szakmunkásoké, a segédmunkásoké avagy a mezőgazdasági dolgozóké, ahol több százalékos csökkenés mutatkozik. Ma Magyarországon körülbelül 1,3—1,4 millió ember él a létminimum alatt, ami 1987-ben csak 700—800 ezer volt. S a legszomorúbb, hogy ez a sajnálatos növekedés az aktív családoknál következett be. Különösen nehéz helyzetben vannak a munkanélküliháztartások, ahol a reáljövedelem két év alatt átlagosan mintegy 25 százalékkal csökkent, akik pedig már hosszabb ideje nem dolgoznak, a jövedelem-színvonal halmozódó elmaradást mutat. — Hogy mi volna a megoldás? — kérdezhetnénk önmagunktól, és hiába várnánk a választ. Hiszen, ha tudnánk, máris aszerint cselekednénk. Vegyük talán el a gazdagoktól a „sokat” és adjuk oda a szegényeknek? De hát az ő gazdagságuk is csak addig terjed, hogy normális körülmények között tudnak élni. így nem hiszem, hogy célszerű lenne újra egyenlősdit játszani, de az olló egyre inkább nyílik. S emberek százezreinek életét keseríti meg a mindennapi betevő falatért való küzdelem. Mindenféle Lövőpetriben háborús emlékművet avattak a napokban. Beszédet mondott Molnár Gusztáv polgármester. Képünkön: egykori második világháborús katonák a frissen felavatott emlékmű előtt ALMATÚRA. Ausztriába látogatnak a nyíregyházi Népfőiskola Egyesületnek és a Westsik Vilmos Népfőiskolának a tagjai szeptember 3-án. A résztvevők tanulmányútjuk alatt meglátogatnak egy minta farmer- gazdaságot és az intenzív almaültetvényeket tanulmányozzák majd. TÁNCBEMUTATÓ. Török és svéd táncegyüttes lép fel a nagykállói művelődési központban szeptember 4-én este hét órától. A műsor a Nyírségi Ősz rendezvénysorozat programja. KÖRNYEZETVÉDELEM. A természetvédelem időszerű kérdéseiről tart előadást Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Nyíregyházán a városi művelődési központban szeptember 3-án, csütörtökön este hét órától. Gratulálunk Budapesten a Szabolcs__ Megyei Állami Építőipari Vállalat építi a Magyar Posta új műszaki állomását. Az épület tetejére az elmúlt napokban a szabolcsi építők budapesti alvállalkozók közreműködésével egy hatvanöt méter magas adó-vevő tornyot állítottak fel. (Egy falusi templomtorony átlagosan harminc méter magas.) A műszakilag bonyolult és rendkívül veszélyes munka sikerült. Az óriástorony beemelését sok szakember megcsodálta. A torony teteje Budapest egyik legmagasabb pontja. A ritkaság- számba menő munkához gratulálunk az építőknek. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Véres angyal. Előadás: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Tigriskarmok. Előadás: 16, 18 és 20 óra. VIDEOHÁZ: Terminátor II. Előadás: 9.30, 11.30, 14, 16, 18 és 20 óra. KABALÁS AUTÓSMOZI: Fél lábbal a paradicsomban. NYÍRBÁTOR: Őrült Stone, avagy 2008: A patkány éve. NAGYKÁLLÓ: Freddy halála — Az utolsó rémálom. ZÁHONY: Szombat esti frász. Kiállítások A csengeri múzeumban Szejke Vilmos festőművész posztumusz kiállítását nyitották meg. Rokonok a testvérvárosból Finn zászlót lengetett a szél Vásárosnaményban Vásárosnamény (Kovács Éva) — Finn és magyar zászlót lengetett a szél Vásárosnamény polgármesteri hivatala előtt a napokban. A kedves figyelmesség annak a csoportnak szól, amely a finnországi Vammalából érkezett, Vásárosnamény testvérvárosának képviseletében. Vammala polgármesterét ezúttal a világi és egyházi társak is elkísérték, jeléül annak, hogy a kapcsolatok mind szorosabbra fűződnek, területei egyre szélesednek. — Harmadszor vagyunk Magyarországon, s másodszor Vásárosnaményban — mondja kedvesen Matti Pulii, Vammala polgármestere, aki civilben ügyvéd. — Ezúttal is megragadott bennünket az a barátságos fogadtatás, melyet az itteniek részéről tapasztaltunk. Igaz, nem volt ez számunkra meglepetés, hiszen kapcsolatunk immár tízéves, tudtuk, mire számíthatunk. Érthető a kedvesség — mosolyog Matti Pulii —, hiszen rokonok vagyunk, s ez a rokonság szívből jövő. Változatos program A finnországi vendégek számára érdekes és változatos programot állítottak össze a vendéglátók. Nemcsak a na- ményi, a beregi nevezetességeket, hanem a helyi gyárakat, üzemeket is végiglátogatták. Nagy figyelemmel kísérték a naményi egészségügy változásait, már csak azért is, mert a Magyarországon most bevezetés előtt álló reform alapjai, lényeges momentumai legjobban a Finnországban már sikerre vitt módszerhez hasonlítanak. A naményi kórház, illetve a háziorvosi szolgálat megtekintése ezért is volt érdekes élény a vendégeknek. Tudjuk — mondja Matti Pulii polgármester —, hogy a magyarországi egészségügy helyzete nagyjából olyan, mint a mienk volt az otthoni reformok előtt: számos népbetegség, szapora halandóság, az egészséget veszélyeztető szokások, ivás, dohányzás. Most megismertük a kilábalás itteni tervezett útjait, s mondhatom, jó irányt választottak a magyarok. Az egészségügy hasonló problémáiból a megoldás hasonlósága is következik, s az itt megismert szervezeti felépítés erre garanciát nyújt. A polgármester szemmel láthatóan jártas a témában, s az is kiderül, a magyar reformról is sokat hallott. A háziorvos szót már magyarul mondja, bizonyítandó a pár nap alatt volt elegendő ideje megtanulni. A társaságban lévő egyházi személyek egyike még hozzáteszi: minden szervezettségnél többet jelent, ha az orvos nemcsak a beteget, annak lelkét is gyógyítani igyekszik. Emberiesség és barátság a beteggel, ezek azok a legfontosabb követelmények, melyeket a szakértelem mellett valamennyien fontosnak tartanak. Már csak azért is — teszik hozzá —, mert a testi bajoknak szerintük többnyire lelki háttere is van. A magyarok reményei Matti Pulii még elmondja: nemcsak Namény, hanem az egész magyar gazdaság helyzetét igyekeztek megismerni. A delegáció tagjai egy véleményen annak abban is, hogy a kelet-európai népek között a magyarok azok, akik a legtöbb reménnyel indulhatnak a következő éveknek. Mint mondják, számunkra ehhez garanciát jelent a magyar gondolkodás, a magyarok munkaszeretete. Meggyőződéssel vallják, hogy előnyösebb helyzetünket kellőképpen ki tudjuk majd használni, elsőbbségünket megőrizni. Arra a kérdésre, hogy mitől ilyen biztosak a magyarok sikerében, nevetve mondják: ismerik a magyarokat, szorgalmukat és kitartásukat, hiszen a rokonaink. S hiába próbáljuk őket a nehézségekről meggyőzni, a problémákkal megismertetni, ők csak nem engednek a huszonegyből. — Ragaszkodunk a véleményünkhöz, biztosak vagyunk az Önök sikerében — nyugtat meg Vammala polgármestere, aki kellemes meglepetésként vette tudomásul első látogatásakor, s erősítette meg a harmadik alkalommal is, hogy bár a finnek és a magyarok egymás nyelvét rokoni kapcsolataik ellenére sem értik, sok mindenben azonosak. Különbség csak abban lehet — neveti el magát immár sokadszor a beszélgetés alatt Matti Pulii csoportjának minden tagja —, hogy a magyarok kedvesek, szívélyesek, a nők pedig sokkal szebbek, mint azt otthonról hitték. Kultúra után a gazdaság is A finn testvérváros delegációjának látogatása a kapcsolatok további erősítését is szolgálta. A két város vezetőinek tárgyalása során megállapodás született arról, hogy az eddigi, többnyire kulturális kapcsolatok mellé a jövőben gazdasági, kereskedelmi tevékenység is szóba jöhet. Az alma, a sertés felvásárlása nemcsak a naményiaknak, hanem a finneknek is hasznot hozhat. Az erről szóló tárgyalások megkezdődtek, eredményeire remélhetőleg nem kell majd sokat várni... 20 000 forint a tét Formálódó arcú Csenger Szabad kéz az építőművésznek Csenger (KM —T. K.) — Még a rendszerváltásról suttogva sem beszéltünk, amikor a megye legtávolabbi, városi rangra aspiráló településének akkori tanácselnöke, ma polgármestere, Apáti György megkereste a munkáiról és konokságáról egyaránt híres Makovecz Imrét, csináljon várost legalább a központból. — Térdre esett, poros, remény nélküli településre érkeztünk, ahol a helybeliek bizalma és támogatása zöld utat jelentett a legmerészebb tervek valóra váltására. Soha nem látott építészi feladat, ha nemcsak egy-két új épület, hanem egy városi rangját visszanyert település arculatát rajzolhatjuk meg — emlékszik vissza a kapcsolatok elindultára Makovecz Imre. — Ebbe belefért az is, hogy az át nem vett csodálatos alma feldolgozására léüzemet gondoltunk, a szennyvíz, a közvilágítás modernizálását javasoltuk, a középkori református templom környékén történelmi városközpontot hozhatunk létre. A művelődési centrum merész terveinek valóra váltásához versenytárgyalást hirdettek, és a legnagyobb megyei kivitelező, a SZÁÉV 750 millió forintos ajánlata tűnt a legmegbízhatóbbnak. Addig, amíg Makovecz nem kardoskodott azért, hogy egy mamutcéggel szemben a helyi ipar reprezentánsát, a költség- vetési üzemet kell úgy felfejleszteni, hogy ez a száz ember képes legyen a szokatlan megoldások kivitelezésére, megbízható alvállalkozókat kell találni és csodák csodájára, már csupán 340 millió forint is elég az új létesítményre. Makovecz jött, látott és győzött. Akárcsak Sevillában, a világkiállításon a magyar pavilon megálmodásával hírnevet szerzett hazánknak, úgy Csengerben is otthonra talált az építőművész. A várostól kapott szabad kezet új és megújuló épületekkel hálálja meg a művész. A tavalyi Gyümölcskame- válon rendkívüli sikere volt a „Kincskereső” játéknak, amely végén a legszerencsésebb játékos 20 000 forint készpénzzel lett gazdagabb! Idén is sor kerül a kincskeresésre szeptember 5-én szombaton, a karnevál ideje alatt. A „kincs” most is 20 000 Ft készpénz, amit az ÁRNYÉK című Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei bűnügyi magazin ajánlott föl. Emellett több más értékes díj is gazdára talál! A kincskeresésben bárki részt vehet, aki a Kelet-Ma- gyarországban három egymást követő alkalommal megjelenő fotókat kivágja, és szombaton fél 8-tól fél 9-ig azokkal jelentkezik a városi művelődési központ lépcsője mellett a ,,Kincskereső” feliratnál. A résztvevők játékosigazolványt kapnak — és valaki pár óra múlva 20 000 forinttal gazdagabb lesz! A játék könnyű és szórakoztató lesz — a szabályokról bővebben majd a helyszínen! 2,85 ezrelék alkohol a vérben Nyíregyháza (KM — Bojté) — J. Józsefnét ittas járművezetés vétségében a Nyíregyháza Városi Bíróság bűnösnek találta, ezért 6000 forint pénzbüntetést szabott ki, és három évre eltiltották a közúti járművezetéstől is. A vádlott nyíregyházi albérletében egy délelőtt nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Ezt követően autójával édesanyjához indult. Ittassága következtében a menetirány szerinti jobb oldali útpadkának hajtott, majd az előtte szabályosan közlekedő autóbusznak ütközött. Személyi sérülés nem történt. A helyszínre érkező rendőr J. Józsefnét vérvizsgálatra állította elő, melynek eredményeként 2,85 ezrelék véralko- hol-koncentrációt állapítottak meg, ami súlyos fokú alkoholos befolyásoltságnak felel meg. A bíróság indoklásában szerepel még az is, hogy egyébként olyan vádlottról van szó, aki korábban büntetve nem volt, s valamikor munkahelyén kiváló dolgozónak számított. Ma munkanélküli. Az alábbi kép az első a háromból. A kincskeresés egyik helyszínére utal — Nyíregyháza belvárosában készült. Érdemes jól megnézni, mert megkönnyíti az elrejtett kincs felkutatását! Aki játszani kíván, figyelje a lap holnapi számát is! <£ .. ^ Ugyeletek Sürgős esetekben a megyei rendelőintézetben — Nyíregyháza, Bocskai út 73. sz. — fogadják a felnőtt és gyermekbetegeket este héttől reggel hét óráigAz ügyeletes gyógyszertár este fél kilenctől reggel fél 8-ig kereshető fel Nyíregyházán, a Szabadság tér 1. szám alatt Kincskeresés a karneválon!
