Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI , 1992. szeptember 10., csütörtök Tüskés sarok _____________ Főúr, füzetek! Galambos Béla A J em tudom, hányféle 1V harmadik osztály létf* zik az általános iskolákban, de a különféle papír-, és írószerforgalmazók harmadikosoknak készült füzet- csomagjaiból ítélve legalább három. A fenti sommás véleményem azután alakult ki, hogy műanyag könyv-, és füzet- borító csomagot keresve betértünk gyermekeimmel az egyik papírkereskedésbe. A gondolák közt járva megpillantottam egy harmadik osztályosoknak összeállított füzetcsomagot, kettőszáz- egynehány forintért. Éltem a gyanúperrel: mintha nem ennyit fizettünk volna az elmúlt tanév végefelé az iskolában előzékenyen árusított idei füzetekért. Legifjabb utódom (milyen friss még a gyermeki agy!) kérdésemre már vágta is a választ: mi négyszázhúsz forintért kaptuk. Jól van! — gondoltam — Majd otthon megnézzük azt a csodacsomagot. Valóban, az már méreteit tekintve is tekintélyesebbnek bizonyult a boltban látottnál. Valamennyire megnyugodtam volna, ha néhány nap múlva nem kerül a kezembe egy magát kedvező árakon hirdető új kereskedés részletes árjegyzéke, amelyen, pe- chemre, megpillantottam a harmadikos füzetcsomagot, most már egy közbülső áron. <A%Í azért még meglesem, hogy a tanév folyamán hány füzetféleség lesz fölösleges a mi szupercsomagunkból, és hány másmilyent kell majd netalántán hozzávásárolni. Mindenféle FOGADÓÓRÁK. Szeptember 11-én, pénteken délután Szilassy Géza ország- gyűlési képviselő 16 órától a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal képviselői irodájában, dr. Mezey Károly parlamenti képviselő pedig 15 órától a kisvárdai városházán tart fogadóórát. KLUBOK. A Váci Mihály művelődési, központ- szeptemeber 10-én délután nyugdíjas-, foto-, és fantasztikus szérepjátszó játékok kedvelőinek szervezett AD & D klubjaiba váija az érdeklődőket. DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter mond beszédet azon az ünnepségen, amelyet szeptember 11-én 10 óra 30-kor a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Oktatási Központjának avatás alkalmából tartanak Nyíregyháza, Bujtos u. 32. sz. alatt. VÉRADÁS. Ma Nyíregyházán a'MÁV-nál és Vd-' sárosnaményben a Szávl- csavnál váljak a véradókat a megyei vértranszfúziós állomás dolgozói. Gratulálunk A megyei sport- igazgatóság általános iskolák 3. és 5. osztályos tanulói között sportképességek felmérését hirdette meg az utánpótlásnevelés fejlesztése érdekében: 15 iskola nyert sportfelszerelési ajándékcsomagot, így a kisvarsányi, pe- nészleki, győrteleki, papi, szabolcsbákai, bökönyi, nyírgelsei, ajaki, a csengeri Petőfi, a kisvárdai Váry Emil, a tiszavasvári Kabay, a fehérgyarmati Szabó Lőrinc és a nyíregyházi Arany János, Vécsey, 17. sz. általános iskolák. Rendezvények MOZI KRÚDY MOZI: Vinny, az lügyű. Előadás 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Kolumbusz — a felfedező. Előadás: 16, 18 és 20 óra. KABALÁS AUTÓSMOZI: Hullámok hercege. Előadás: 20.30 óra. VIDEOMOZI: Célpont. Előadás: 9.30, 11.30, 14.00. Batman visszatér. Előadás: 16, 18 és 20 óra. NYÍRBÁTOR: A prosti. NAGYKÁLLÓ: Salon KittyKIÁLLÍTÁSOK Öt új kiállítás nyílt Nyíregyházán a Váci Mihály Városi Művelődási Központban. A kamarateremben látható a Népművészeti Egyesület megyei szervezeténekjubileumi kiállítása. Ugyancsak itt tekinthető meg a megyei-városi nép- művészeti stúdió alkotóinak 20 éves jubileumi tárlata. A szabadidős térben az Országos, ^íépművészeti Kiállítás díjazott alkotóinak a kiállítása, az ificentrumban pedig a Magyarországi Kovácsműves Céh tagjainak és Pillér György díszműko- vács emlékkiállítását láthatjuk. Csabai István és Kardos Tamás fotóművészek anyagai szeptember végéig tekinthetők meg. Huszár István festőművész műveiből nyílt szeptember 28-ig tartó kiállítás a Nyíregyházi Tiszti Klubban. A mátészalkai Szatmár Múzeumban „Forgalmi és emlékpénzeink 1945-től napjainkig" című kiállítást nézhetik meg az érdeklődők. A csengeri múzeumban Szejke Vilmos festőművész posztumusz tárlata, a Kisvárdai Városi Művelődési Központban pedig Kletz László festőművész kiállítása várja a közönséget. Életre ítélt lakótelep Hiába a régi-új név, Guszev ez, ahol álmodik a nyomor Nyíregyháza (KM - Szőke Judit) — Divat ma neveket változtatni. Főleg egy lejárt korét egy^ régi dicsői) b emlékűre. Ám hiába kapta vissza hivatalosan eredeti nevét Nyíregyháza múlt század végén épült lakókörzete, a köztudatba csak nem akar bekerülni a Guszev helyett a Huszár lakótelep. Az egykori huszárlak- tanya köré települt kertváros, mely,; annak idején elitnegyed volt, áldozatává vált a társadalmi-szociális változásoknak, előítéletek rakódtak köf'é1/11 csendesen slumosodik, ahogy a szak- irodalom hívja a nagyvárosok nyomortanyává válásának folyamatát. Gettó? Harlem...? Cigánytanya vagy büntetőtelep azok számára, akik nem fizetik a díjhátralékot a bérlakásokban? Hogy mennyi az igazság az általánosításokból, azt jobb személyesen tapasztalni. Megdöbbentő kép tárul az errefelé vetődő elé. Nagy Béla, az MCKSZ megyei szervezetét is képviselve szegődött kalauzzá. Szerinte az itt élők is tehetnek róla, hogy emberhez nem méltóak az életkörülményeik. Heverő hulladékhegyek Tavasszal elindult a patkányügy. Illetékes helyeken sem tudták megállapítani, kinek a dolga az irtás. Azóta is csapatostul járnak, ami nem csoda, hiszen a pincéket elárasztotta a víz. „Akiknek intézkedni kellene,- kikerülnek bennünket. Pedig információkat adhatnánk. A telepen élők »nagyobbik hányada nemhogy a lakóteleppel nem törődik: még magával sem, hogy bogy -,néz ki. Kinyitja az ablakot,' kizúdítja a szemetet. Van ri itt tavalyi szemét, a pincékben két-három éves hulladékokból hegyek állnak. Sokféle ember él itt. Vannak, akik alkalmi munkákat vállalnak, hogy a mindennapi megélhetést biztosítani tudják. De sokan a rossz utat választják. Egyszóval, különbséget kell tenni.” A Viola utca elején lévő házat nemrég felújították. Látszik. Valamennyire vigyáznak rá. A szomszéd emeletesen alig van az ablakokon üveg, pedig csípősek a reggelek. Az emeleten a Nagy Béla-brigád dolgozik. Kérték, hogy az itteniek hadd működhessenek közre a helyreállításnál, hátha más lesz a viszony ahhoz, amiben a saját munka is benne van. .Be kell bizonyítani, hogy meg tudjuk csinálni. A kiutalásokba is be kellene vonni bennünket, hiszen mindenkit ismerünk, de még erre nem volt példa. Ez még valakinek a nevén szerepel" — megyünk be egy ajtó nélküli bejáraton. Halomban a mocsok, kiszaggatott vezetékek lógnak a falból. Háborús püs^títás nyomai lehetnek ilyénék: „Vannak, akik beilleszkednek a civilizált életbe.. De van, akiből ezt már nem lehet kihozni. Esetleg a gyerekei. De ebben a környezetben... Három gyereket tegnap zavartam el, spaj- szerrel bontották a falat.” Megkeseredett őslakosok Egy alabástromarcú néni lassú mozdulatokkal szemetet bont a rozsdaette utcai kukába. Őslakos. Harmincéves munkaviszonnyal. Még a régi szép időkből ragadt itt. De már menne. Öt éve beadta a minőségi csereigényét. Semmi reagálás. Ha rá lenne bízva, valami hatósági embernek kiadná, nézze meg, ki van ide bejelentkezve. Szerinte is az itt élők rombolták szét a valamikori első közművesített lakótelepet. Rossz is most a híre. — Itt egy csomóban a salak salakja, de vannak tisztességesek is. Nem fejlesztenek itt semmit. Vóltak 6-7 éve lakófórumok, én akkor is elmondtam, rendbe kell tenni az istállóépületeket, formakerítést Csinálni, fiatal házasoknak kiutalni. Azt is meg kellene vizsgálni, engedélyezett-e itt az állattartás, a kecske, a disznó, a nyúl, a ló. A helyszínelés nem az, hogy néhány úriember végigrohan a főutcán. Emberek jönnek-mennek, ilyen is, olyan is. Jól öltözött házaspár, ők is itt laknak, de meg se állnak az érdeklődésre, legyintenek, „dózer kell ide”. Mazda, majd Mercedes húz el mellettünk, gyorsan mennek, amennyire a sivalkodó gyerekektől, a csapatban kóborló kutyáktól lehet. Valamelyik raktárházba tartanak. (Azokat szigorúan őrzik, nem is kísérleteznek a fosztogatással.) Ki se néznek az ablakon. Alig várják, hogy túljussanak a kapun. A hallgatás parancsa Ha valaki innen elmegy, még a lábát ki se tette, szétverik a lakást. Azonnal kellene bele tenni valakit, de az a válasz, hogy szükséglakásokat is kell tartalékolni. De mire jó, ha nincs se ajtaja, se ablaka, se közfala? Meg lehetne fékezni a rombolást, ha fizetnének megbízottaknak utcafelügyeletre valami pénzt — mondják. De ingyen nem. Miért? Hallják, ha valaki bont, de az életével is fizethet, aki köpni mer. Ötödikesek, csillogó szeműek, egyik sápadt, másik barnább. Szép, tápétás lakásról, melegvizes fürdőszobáról álmodnak. Tisztaságról és rendről. Ahogy a 20. század vége felé Magyarországon még annyian. A Guszevba egyébként csak úgy nem lehet eljutni. Az autós kerülőt kénytelen tenni, mert az utca szélén virít a piros-kék tábla: zsákutca. Következik: Elguruló forintok. Legfontosabb az állampolgár érdeke Válasz nyílt levélre A Kelet-Magyarország Orvosháború Nyírbátorban és a Stresszhelyzetben című írásokra az alábbiakban válaszolok: Nyírbátorban a körzeti (család) orvosok és gyermekorvosok rendelési ideje azért került legutóbbi és a következő (IX. 10-én) testületi ülés elé, mert a levelet aláíró (félre)informált orvosok nem akartak — napi 8 órás munkaidejükön belül — minden körzetben délután is rendelést tartani. Önkényesen, jogsértő módon kiírták a rendelők ajtajára, és meghirdették az újságokban, hogy 12 órától csak ügyeleti szolgálat működik. Régebben a 39/1981 • miniszteri utasítás-ir^ eí$a napi két rendelést, jelenleg pedig a 113/1992. (VII. 14.) sz. Korm. rendelet mondja ki. ‘hogy egy ügyeleti szolgálat legfeljebb a napi munkaidő (és nem rendelési idő) végétől a másnapi munkaidő kezdetéig tarthat. Tehát munkaidőben ügyelet jellegű ellátás nem szervezhető. Márpedig ha csak egy-két orvos van bent a nyolc fő közül, az bizony ügyeleti ellátás. Törvény szerint az alapellátás biztosítása az önkormányzat feladata. A testület dönti el, hogyan működteti. Ez a döntés nem lehet az állampolgárok érdekével ellentétes, és nem lehet törvénysértő. A családorvosi rendszernek pontosan az lenne a lényege, hogy az állampolgár az általa választott orvoshoz fordulhasson a délutáni rendelésen is. Ha délután ügyelet jellegű ellátás van, akkor a választott orvost csak a lakásán lehetne felkeresni vagy kihívni. Ugyanakkor a folyamatosságot is biztosítani kell, mert itt nincs kórház, ahol — ha nem talál orvost a beteg — az ambulancia ellátná. Nálunk minden orvos számára külön rendelő van biztosítva, a feltételek adottak és jók, ezért épült a 118 milliós egészségügyi központ. Az alapellátásban dolgozó orvosok többségének a havi bruttó alapbére a leadott be- tegkártgyák után járó többletpénzzel 80-100 százalékkal emelkedett. Ez rendjén is lenne, de akkor ne csökkenjen az állampolgár orvoshoz fordulási • lehetősége. Jogosan tehető fel a kérdés: mindezek után milyen erkölcsi színvonalon áll az az orvos, aki arra buzdítja kollégáit. hogy csökkentsék az orvoshoz fordulás lehetőségét? Éppen a kártyapénz körzeten belüli fel- osZŐtsa ./példa arra, hogy döntéseim előtt kikérem az érintettek véleményét. A főszervező aláírónak pontosan az nem tetszett, hogy a megbeszélésekbe az alápolónőket és áz írnok asszisztenseket is bevontam. Ez részemről természetes, hiszen ők is ebben az intézetben dolgoznak. Jellemző, hogy pontosan az aláírók közül két-három orvos saját magának akarta a körzetét érintő kártyapénz 60 százalékát, amibe én nem egyeztem bele, aránytalannak tartottam. A szakorvosi vizsgákról annyit, hogy mindenkinek elősegítettem, aki arra jelentkezett. A Romániából áttelepült orvosok közül is három főnek biztosítottam a szakvizsga lehetőségét. Ez a város mindent (lakást, állást, szakvizsgát) az eredeti megállapodás szerint biztosított számukra, s most ők nem akarnak délután rendelni? Mindenkinek szabad választása van abban, hogy hová megy dol^ gozni, amikor itt vállaltak munkát, tudták, hogy milyenek a követelmények. Hogy csak a tiszteletdíjas állásomban is több lenne a fizetésem, mint bármelyik orvos összes jövedelme? Ez is a durva rágalmak egyike. A testület által megállapított tiszteletdíjam a felnőtt ellátásban dolgozó orvosok jelenlegi fix jövedelmének egyharmad- egynegyed részét ha eléri. Ebben az állásomban a város egyik tisztségviselője vagyok; nem gondolták a rágalmazók, hogy a durva hazugságokért felelősséggel tartoznak? Hivatástudatom, egyéni meggyőződésem, választott tisztségem is arra kötelez, hogy elsősorban az állampolgárok és a törvényesség oldalán álljak. Erre tettem esküt, amelyet megtartok. Tisztelettel Dr. Gaál Mihály orvos-igazgató, alpolgármester (Lapunk ezennel a fenti ügyet a maga részéről lezártnak tekinti. A szerk.) A tárgyalóteremből Vitte a gáztűzhelyet Nyíregyháza (KM - N. L.) — Népes családba született a tiszavasvári V. Gy. Tizenket- ten vannak testvérek. A családban szinte senki nem dolgozik, korábban sem vállaltak állandó munkát. V. Gy. is alkalmi munkából és lopásból tengette életét. A fiatalember most börtönlakó. Tudta, hogy az egyik tiszavasvári lakos lakásából hosszabb időre távozott. Belopakodott az udvarra, felfeszítette az ajtót, s a lakásból elvitt egy gáztűzhelyet és két fotelt. Áz iskolából lopott magnót eladta Sz. J. helyi lakosnak, aki tudta, hogy az „ám” honnan származik, mégis megvette. Őt orgazdaság miatt állították bíróság elé. A Nyíregyházi Városi Bíróság V. Gy.-t nyolc hónapra ítélte, a büntetést a fiatalkorúak fogházában kell letöltenie. Sz. J.-re négyezer- kettőszáz forint pénzbüntetést szabott ki a bíróság. Az ítélet jogerős. Ügy eletek Sürgős esetekben a megyei rendelőintézetben — Nyáregyháza, Bocskai u. 73. sz. — fogadják a felnőtt és gyermekbetegeket este héttől reggel hét óráig. Az ügyeletes gyógyszer- tár este fél kilenctől reggel fél 8-ig kereshető fel Nyíregyházán, a Szabadság tér 1. szám alatt.
