Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

1992. júCius 25. ÄOQiet-Magyarország hétvégi meffékCete 7 „Háztáji” bűnözés Lázár István N emrég valaki vagy egy csoport mintegy 32 millió forintot „fejt le” orvul az OTP utcai pénz­automatáiból. Rögtön föl­merült a gyanú, hogy benn­fentes, netán egyenesen OTP-alkalmazott a tettes. Vagy az automatákat készí­tő, szerelő illetve, beprogra­mozó szervezetben juthatott az elkövető a tettéhez szük­séges szaktudáshoz. Kitűnt azonban, hogy a bankkár­tyákkal nem túl nehéz bű­nösen pénzt szerezni. Má­solásuk nem bonyolult, az ellenőrzést pedig minálunk tovább nehezíti a telefon- hiány, az ellenőrző-össze­kötő vonalak hiánya. Más jelek viszont azt mu­tatják, hogy a „háztáji” avagy bennfentes bűnözés hazánkban egyre nő. Az egyik autómosóban például rendre lemásolták a mosás­ra beadott, drága kocsik kulcsait, följegyezték az autótulajdonosok lakcímét, utánamentek a kocsiknak, és ellopták azokat. Pár nap különbséggel bukott le az a társaság, amely egyik nagy­szállónk körül XX-es autó­kat kötött el. Itt ugyancsak .szerepelt a kulcsmásolás; ebben részt vett az autó- kölcsönző egyik munkatár­sa. De a szálloda londinerei­nek a kezén ugyancsak megfordulnak a kulcsok. (Évekkel1 Szólott' Budapes­ten feltűnően . sok olyan autónak veszett nyoma, amelyek egy időre vámrak­tárba kerültek...) Magam régóta buzgón részt veszek a „Csináld magad” mozgalomban. Nem csupán takarékosság­ból. Hanem azért is, mert nehezen engedek be a la­kásba mesterembert. Nem annyira a mesterekben ren­dült meg a bizalmam — ámbár részben őbennük is! Hanem sűrűn váltakozó se­gédmunkásaikról derült ki gyakran, hogy ahol először valami munkát elvégezni jártak, oda utóbb kevésbé tisztes szándékkal vissza­térnek. Mert van-e jobb al­kalom terepszemlére, mint amikor valamely belső mun­ka során deríthető föl a la­kás helyszínrajza, de még a lakástulajdonos életvitele is. Természetes reflex, hogy amikor egy postát, benzin­kutat, raktárt kirabolnak -rámolnak, a rendőrség vizsgálja azok alibijét, akik korábban ott dolgoztak, majd kiléptek. Vagy keresi az ott dolgozók olyan kap­csolatát, ami bűnös össze­játszásra utalhat. Különö­sen akkor, ha a nyomok arra utalnak, hogy a tettes jól kiigazodott a helyszínen. És ez a reflex sűrűn beválik, nyomra vezet. Sokszor azonban, ha a „háztáji” bűnözés lehetősé­ge merül föl, akkor a nyo­mozók nem földerülnek a .könnyű munka reményé­ben, hanem fölsóhajtanak, mert a bennfentes bűnö­zőnek nem csupán az elkö­vetés során nyílnak előnyei, hanem á nyomok eltünteté­sében is. Máskor a benn­fentes bűnöző olyan elkö­vetési módokkal él, amilye­nek a kívülről jövő tettes­nek, szakismeret és/vagy helyismeret híján az eszébe sem juthatnak. Egy jó fokkal emeli a „háztáji" bűnözés veszély­küszöbét, amikor a tettes maguknak a bűnüldöző­knek a sorából kerül ki. Nagy port vert föl az a du­nántúli rendőrtiszt, aki évti­zedekig volt éjszakai betö­rő, kasszafúró, és a mackó körül, amelyet pár órája megfúrt, nem egyszer reg­gel maga helyszínelt. Leg­utóbb pedig néhány pest- környéki rendőrtiszt bukott le, akik üres forgalmi enge­délyeket árusítottak jutá­nyosán. A bennfentes bűnözés még ennél is nagyobb, álta­lános veszélye az, hogy aláássa a társadalmi közbizalmat. A hagyomá­nyos helyzet ugyanis az, hogy vagyunk „mi” — és van egy külön réteg, kaszt, csoport, amely kívül helyez­te magát a társadalmon, megélhetését a bűnözésre alapozva. A bennfentes bűnöző viszont nem különül el. A munkahelyén munka- vállalóként találkozom vele — mossa a kocsimat; mű­ködteti az OTP számítógé­pét; szereli az elromlott gáztűzhelyemet, vagy ép­pen a lakásomra szerel biz­tonsági berendezéseket. Múnkaidő után viszont vagy ő maga, vagy a cinkosa el­lopja a frissen mosott kocsi­mat, megrövidíti a pénzinté­zetet, ahol betétet tartok, vagy betör az ő számára azután igazán nem betörés­biztos lakásomba. A bűnüldözés persze számos módozatot ismer, amelyekkel a „háztáji” bűn fölfedhető. Azon túl is, amit már említettem: hogy jól utánanéznek a volt vagy adott időbeni, lehetséges belső elkövetőknek. N éha a leghatéko- -nyabb módszer vi- szont az léhét, amo­lyan „kutyaharapás a sző­rével” alapon, ha a rend­őrség is bennfentessé lesz: ha beépül ebbe a különö­sen alattomos alvilágba. Ami persze a „titkos mód­szerek" egyike. Mai, krimi­nális helyzetünk egyik para- doxona, hogy miközben a bűnözők mind gyakrabban épülnek be, lesznek vala­hol, valamiképpen bennfen­tesek, hogy ne futólag, al­kalmi helyszíneken űzzék a zsákmányt, hanem otthono­san ügyködhessenek — jogáltamislgunk hamis ér­telmezése miatt a bűnüldö­zők á maguk titkos eszkö­zeivel, módszereivel kevés­bé élhetnek. A bennfentesség előnyét a bűnöző maga szerzi meg magának. Valami előny jár­na a hivatásához hű bűnül­dözőnek is — nem a törvé­nyen kívül persze, hanem törvényesen; ’ 1 ’ ' ■ POLITIKAI HŐMÉRŐ FÉLIDŐBEN? Közvélemény-kutatás a megyében Murányi István Az elmúlt időszakban végzett közvélemény-kuta­tások egyik tanulsága, hogy az egyes politikai pártok szavazóbázisa egyre inkább kezd kialakulni, de nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a (párt)politikai szimpátia és érdeklődés tekintetében bizonytalanok és a politikai kérdések iránt nem érdeklő­dök magas számát sem. Ezért a külöboző vizsgála­tok eredményeit ezért nem szabad a következő válasz­tások biztos prognózisának tekinteni, de a pillanatnyi helyzet értékelésénél érde­mes figyelemmel kísérni. Vizsgálatunk alapján Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé; ben a kormánypártok —- külö­nösen a Magyar Demokrata Fórum — szimpatizánsainak jelentős csökkenése mellett az SZDSZ némi visszaszoru­lását mutatják. A választások óta eltelt időszak „abszolút győztese” a FIDESZ. A Fiatal Demokraták és a másik két, választási esélyeit jelentősen növelő párt — MSZP és a Ke­reszténydemokrata Néppárt. A megyében minden har­madik (36,1%) választáson szavazó polgár a FIDESZ-re voksolna, minden ötödik (19,6%) a kereszténydemok­ratákat támogatná szavaza­taival, de jelentős az MSZP 15,2%- os szavazati aránya is. Pártpreferenciák egy lehetséges szavazáson résztvevők körében TRANSZFER KFT CONTROU IRODA Mindezek érvényesek arra a kutatásra is, melyet 1992. április 27. és május,25. között, a'megye felnőtt lakosságát reprezentáló 600 fős mintán az MSZP és a FIDESZ me­gyei szervezeteinek megren­delésére, a Transzfer Kft. Controll Iroda készített. Tekintettel a terjedelmi kor­látokra, a vizsgálat eredmé­nyei közül csak a legfontosab­bak közlésére vállalkozhat­tunk, eltekintve a mélyebb elemzés igényétől. A politikai vélemények és értékelések talán legfonto­sabb meghatározója a politi­kai érdeklődés. A megye fel­nőtt lakosságának több mint egyharmada a bizonytalan ,,érdekel is ff-meg nem is a politika" választ adta, minden ötödik válaszadót nem, míg minden tizedik felnőttet egyál­talán nem érdekel a politika. Az intenzív politikai érdeklő­dést tartalmazó „nagyon ér­dekel” választ gyakorlatilag senki sem adta. A felvétel idején lebonyolí­tott országgyűlési választás esetén a megye felnőtt lakos­ságának csak az egyötöde (22,2%) élt volna biztosan szavazati jogával. Magas a bizonytalanok aránya (47,2% adta a „valószínűleg nem", il­letve a „valószínűleg nem” választ), ezért a szavazással kapcsolatos következtetése­ket óvatosai^kell kezelni. Kér­désünkre — „Bizonyára Ön is tudja, hogy két év múlva újra lesznek országgyűlési választások. Ha valamilyen oknál fogva erre most vasár­nap kerülne sor, Ön elmenne vagy nem menne el szavaz­ni?" — megadott válaszlehe­tőségek megoszlása a követ­kező: (N=599) Az előzetes várakozásunk­nak megfelelően Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a pártok szavazati arányai az országos közvélemény-kuta­tási eredményekkel korrelál­nak, de lényeges eltéréseket is tapasztaltunk. 1. ábra Az 1990 tavaszától eltelt időszak legnagyobb politikai vesztese a megyében — leg­alábbis a szavazótábor csök­kenését tekintve — a Magyar Demokrata Fórum: több mint egy ötöd rész (23,3 %) a csökkenés aránya, de jelentős bizalomvesztést jelez az FKgP 12,9%-os „karcsúsodá- sa”. Az SZDSZ gyakorlatilag tartja 1990-ben megszerzett pozícióit, a FIDESZ növeke­dése (24,1%) kiemelkedő, de az MSZP (7,7%) és a KDNP (6,3%) szavazóbázisa is je­lentősen nőtt. Az elmúlt két év alatt az egyes pártok szavazói vajon milyen mértékben változtattak az 1990-ben szavazattal is ,',bizonyított” pártszimpátiáju­kon? Milyen az egyes pártok 1990-es szavazóinak „hűsé­ge”? Az MDF veszített a legtöb­bet szavazóiból: az 1990-ben az MDF-re szavazók 64,3%-a ma már másik pártra szavaz­na. Legtöbb „volt MDF-es" szavazó a FIDESZ, a legke­vesebb az SZDSZ-hez pártolt. A hasonló nagyságú választói bázissal rendelkező két párt­hoz (MSZP, KDNP) közel azonos mértékben fordultak az MDF-et elhagyó választók: 8,9% és 7,1%. A szavazói párthűség leg­jobban a szocialistákat és a kereszténydemokratákat jel­lemzi: azok, akik 1990-ben a KDNP-re szavaztak, most is a legkisebb koalíciós pártra vok­solnának. Az MSZP esetében 96,0% ez az arány. Ha a most ellenzékben lévő parlamenti pártok között le­hetne választani, a megye la­kossága — a fenti eredmé­nyeknek megfelelően — első­sorban a FIDESZ-t, majd az MSZP-t, végül az SZDSZ-t támogatná. A FIDESZ túlsúlya mellett nem elhanyagolható az „egyiket sem” válaszolók aránya: minden ötödik (21,4%) szavazásra jogosult ezt a választ adta. (A magyar politikai kultúra,.»kurucos" ha­gyományai tovább élnek: „ha már nem az én pártom, akkor inkább egyik sem kerüljön kormányzati pozícióba”). A pártok tevékenységének értékelését sokan nem vállal­ták. Különösen szembeötlő, hogy a megyei tevékenység értékelését minden párt ese­tén jelentősen kevesebben vállalták: átlagosan 40%-os válaszmegtagadást tapasztal­tunk. Ennek feltehetően az a magyarázata, hogy a helyi, regionális politizálás még sok tekintetben (ismeret, véle­ményformáló erő stb.) nem versenyezhet a reprezentatív, tömegkommunikációs eszkö­zökben prioritást élvező or­szágos politikai színtér szereplőivel és történéseivel. A szokásos öt­fokozatú ská­lán (1: nagyon elégedetlen... 5: nagyon elé­gedett) csak a FIDESZ orszá­gos tevékeny­ségére kap­tunk közepes­nél jobb átla­got (3,04). Ez mindenképpen a pártokkal szembeni álta­lános elége- dettenség kifejezése, s nem meglepő, hogy — mint látni fogjuk — a nagyon kriti­kusan elma­rasztalt kor­mány legna­gyobb pártjának (2,17) és a saját belső válságát .olykpr 'már' fömíküsari 'mégjelenítő FKgP országos tevékenysé­gével (1,94) elégedetlenek leginkább az emberek. A KDNP iránti szimpátián nem változtat a kormánykoalí­ciós tagság sem, mivel a ke­reszténydemokraták országos tevékenységének átlaga (2,99) a értékelése A Surján László vezette párt megyei működésének átlagértékelése a legnagyobb, szinte azonos az országos minősítéssel, s érdekes, hogy egyedül az or­szágos szinten elmarasztalt MDF megyei tevékenységé­nek értékelése nagyobb az országos minősítéstől. A továbbiakban azokat az eredményeket ismertetjük, amelyek némileg magyaráza­tot adnak a megyei sajátossá­gokra, azaz miért nggypbh'a KDNP és az MSZP. megyei szavazóbázisa mint az orszá­gos átlag. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választók többsége azt az ideális pártot támogat­ja, amelyre jellemző, hogy ke­resztény ideológiát képvisel, jelenleg ellenzéki pozícióban van, nincs történelmi múltja, s az sem gond, ha a válaszadó "közvetlen környezetében népszerűtlen. A KDNP,'MSZP és a FiDESZ jellemzőinek preferálása mellett a rangsor végén szereplő tulajdonságok elutasítása azt bizonyítja, hogy a szavazók egyértel­műen csak az önmeghatáro­zásra képes, racionálisan és határozottan politizáló, kidol­gozott programmal és tényle­ges irányítói erényekkel bíró vezetőkkel rendelkező pártot támogatják. A politikai közvélemény-ku­tatásokban elterjedt népsze­rűség- és rokonszenvvizsgá- latoktól eltérően vizsgálatunk­ban a politikusok vezető kvali­tásait mértük. Mindenesetre megjegyezzük, hogy a kér­désre adott választ erősen befolyásolta, hogy a válasza­dó mennyire rokonszenvezik a megnevezett politikussal — mégis inkább a kormányzati alkalmasság a döntő szem­pont. Nyitottan feltett kérdésünk — „Ha Ön állítaná össze az ország kormányát, ki lenne az a három, országosan ismert politikus aki mindenképpen szerepelne benne?” — a vá­laszait döntően a szakmai (politikusi) kvalitások megíté­lése határozta meg. Ha 6 fős lenne a minisztertanács, igen érdekes összetételű lakossági kormány vezetné az országot: (a sorrendet az említések száma alapján közöljük) 1. Horn Gyula 113, 2. Or­bán Viktor 108, 3. Németh Miklós 97, 4. Göncz Árpád 63, 5. Palotás János 56, 6. Antall József 41. A közelmúltban készült or­szágos népszerűségi listák „éllovas, politikusai”. mellett szereplő Németh Miklós neve azt igazolja, hogy a megyei la­kosság nosztalgiával gondol a rendszerváltás előtti utolsó kormány vezetőjére. A köztársasági elnök nép­szerűségét bizonyítja, hogy a megyében nemcsak repre­zentatív, hanem operatív poli­tikai szerepben is szívesen látnák. A legnagyobb kormányzó párt szavazóinak nagymérté kű csökkenésének ismereté ben nem meglepő, hogy r megye lakossága elégedettel az Antall-kormány kétéve működésével. Az 1990-es választások lakosság 62,1%-a szerint roi tott az ország helyzetén, .minden ötödik . válaszad (21,4%) úgy vélte, hogy az í ■ kóőnány nem hozott semmi ' lyeri .változást ............. Szábolcs-Szatmár-Berei vátasztókorú lakossága a: Antaf1-1<ormány .tehetsége feladatai közül csak két terű lettel elégedett: a vallásos ne velés biztosítása (3,42) és határainkon túli magyar ki sebbség védelme (3,38). / kormány gazdaság- és szó ciálpolitikáját egyértelműen el­marasztalják, s az emberei» szerint a kormány semmil sem tett az áremelkedések és az elszegényedés elten. Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, ön elmenne vagy nem menne el szavazni?' TRANSFER KFT CONTROLL IRODA biztosan elmenne valószínű elmenne valószínű nem menne biztosan nem menne 2. ábra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents