Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11 / 163. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL • 1992. július 11., szombat Antall-csúcsok Helsinkiben Helsinki (MTI) — Pénte­ken, a helsinki csúcstalálko­zó második napján Antall József miniszterelnök több fontos találkozót is tartott vezető külföldi politikusok­kal. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélésen George Bush kijelentette, hogy az Egyesült Államok bízik Magyarországban. Re­mélik és úgy vélik, hogy a Kelet-Európábán végbement változások visszafordíthatat- lanok. A találkozón szó esett a jugoszláviai válságról és a Magyarországra beáramló menekültek kérdéséről is. Václav Havellel Antall Jó­zsef elsősorban a csehszlová­kiai eseményeket vitatta meg. A csehszlovák elnök ki­jelentette: egyre inkább meggyőződése, hogy országa elkerülhetetlenül sodródik a kettészakadás felé. Ugyanak­kor azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint mind Csehország, mind Szlo­vákia érdekelt a visegrádi hármak keretében folyó együttműködés fenntartásá­ban és továbbfejlesztésében. A magyar—csehszlovák kapcsolatokról szólva Vác­lav Havel kifejtette, hogy a legnagyobb problémát nem a nemzeti kisebbségek helyze­te jelenti, hanem a bős— nagymarosi erőmű kérdése, amelyre személy szerint nem iát rövid távon megoldást. Antall József kifejtette, hogy Magyarország soha nem volt érdekelt Csehszlo­vákia kettészakadásában és ezen túl is semleges állás­pontot foglal el ebben a kérdésben. Manfred Wörner NATO- főtitkár és Antall József ta­lálkozóján elsősorban az Észak-Atlanti Szerződés fő tisztségviselőjének jövő heti budapesti látogatásáról, va­lamint az EBEÉ és a NATO közötti együttműködés kiszé­lesítéséről esett szó. Mauno Koivisto finn ál­lamelnökkel és Esko Aho miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindkét rész­ről hangsúlyozták, hogy Ma­gyarországnak és Finnor­szágnak együtt kell működ­nie a kelet-európai stabilitás fenntartásában. Franjo Tudjman horvát elnök az Antall Józseffel tartott találkozón kijelentet­te, hogy Bosznia-Hercegovi­nában nem harcolnak regu­láris horvát erők, csak olya­nok vesznek részt az össze­csapásokban, akik a köztár­saság területén élnek. A vál­ságot elmélyítő gondnak ne­vezte, hogy a jelek szerint a boszniai muzulmánok iszlám állam létrehozására töreked­nek, amely hosszabb távon magába foglalná Koszovói és a Szandzsák térségét is. John Major brit minisz­terelnök megígérte a magyar kormányfőnek, hogy a brit elnökség idejár országa mindent elkövet a Visegrádi Hármak EK-tagságáért. Antall József a nap folya­mán találkozott még Felipe Gonzalez spanyol miniszter- elnökkel is. Válságkezelői szervezel MSZOSZ-javaslat Miskolcon ci kihelyezett ülése után tartottak. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy az MSZOSZ kialakítsa állásfoglalását a regionális válságok kezelésé­ről, különös tekintettel az észak-magyarországi térségre vonatkozóan. Sándor László, az MSZ­OSZ alelnöke a sajtótájékoz­tatón elmondta: a válságke­zelést újra kell gondolni, mert az eddigi intézkedések nem vezettek eredményre. Lehetetlen, hogy egy átala­kuló társadalomban az álla­mi szerepvállalás ilyen cse­kély legyen. Szükséges meg­vizsgálni : milyen korábbi állami döntések következté­ben kerültek katasztrofális helyzetbe a régió tönkre­ment vállalatai, és ha az ál­lam részes a válság kialaku­lásában, annak megszünteté­séből is ki kell venni a ré­szét. Felvételi ponthatárok (4.) Sorozatunkban ma a gazdasági felsőoktatási intézmé­nyek ponthatárait adjuk közre. Szak Nappali Esti Levelező tagozat Bp-i Közgazd.-tud. Egyetem 109 — — JPTE Közg.-tud. Kar (Pécs) 108 — 100 ME Gazd.-tud. Kar (Miskolc) 106 — 98 Keresk. és Vend.-ip. Főiskola Budapest kereskedelmi 103 97 — vendéglátó és szálloda 106 100 100 idegenforg. és szálloda 112 110 110 szakoktatói kereskedelmi — — 82 vendéglátó — — 82 Szolnok kereskedelmi 97 — 97 vendéglátó és szálloda 99 — — Külkereskedelmi Főiskola Bp. külker, áruforgalmi 104 — — Szolnok külker, áruforg. 100 — — Pénzügyi és Számv. Főisik. 106 100 100 Széchenyi I. M. F. ü.-gazdd. 95 — — Államigazgatási Főiskola nappali tagozat 97 levelező 92 Miskolc (MTI) — Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében oly mértékben felerősödött a szociális feszültség, hogy a helyzet megoldása nem tűr halasztást. Szabolcs-Szatmár- Beregben ma már 50 ezren, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig csaknem 70 ezren van­nak munka nélkül. Ezért a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége kezdeményezi, hogy mind­két megyében alakuljon úgy­nevezett válságkezelő szer­vezet, amelynek munkájá­ban részt vesznek a kor­mány, az önkormányzatok, a munkaadók és a szakszerve­zetek, továbbá a pénzintéze­tek és a tudományos szféra képviselői — jelentette ki Bálint Attila, az MSZOSZ ügyvivője azon a sajtótájé­koztatón, amelyet az Ügyvi­vői Testület pénteki, miskol­A Híd-alapítvány által Tatán megszervezett ifjúsági tá­bor 530 résztvevője — köztük számos határainkon túl élő magyar nemzetiségű gyermek — látogatott július 10-én a Parlamentbe. A képen: a gyerekek az ülésteremben. MTI TELEFOTO Á mezőgazdaság gyengítése Alacsony a biza felvásárlási ára Telefonprogram kérdőjelekkel Hi a sietség oka? Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — „Folytatódik a mezőgazdaság kivérezteté- se” — állítja Várdaróczi Jó­zsef. A Gabonatermelők Or­szágos Választmányának el­nöke szerint a termelők kényszerhelyzetben vannak és szinte akármilyen áron el­adják a gabonájukat. Mind­ez a kezére játszik a forgal­mazóknak, akik kihasználva a lehetőséget, a lehető leg­alacsonyabb áron veszik meg a termelőktől a búzát. A becslések szerint az idén durván 11 millió tonna ga­bona terem az országban, s ez 4—4,5 millió tonnával ke­vesebb a tavaly betakarított mennyiségnél. A csökkenés oka az, hogy a termelőkéi­ben 300 ezer hektárral ki­sebb területen vetették el a magokat, mint egy, évvel ez­előtt, s ráadásul az aszály is apasztotta a tonnákat. „Ha mindent összeadunk, kiderül, hogy a terméskiesés miatt ebben az évben — 1991-hez képest — 25 milliárd forint­tal lesz kisebb a termelők bevétele” — tudtuk meg Tóth Istvántól. A Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) főtanácsosa a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a likviditási gondokkal küszködő szövet­kezetek nem tudták elérni azt, hogy a búza felvásárlási ára meghaladja a tavalyi, illetve a jelenlegi szintet, s így most tetemes vesztesége­ket könyvelhetnek el. Napjainkban a búza ton­nánkénti felvásárlási ára — a minőség függvényében — 6200 és 6700 forint között mozog. A földekről L-* or­szágos átlagban — hektáron­ként 4 tonna kenyérgabonát takarítanak be, ám ahhoz, hogy a mennyiség „fedezze” a ráfordításokat, legalább 4,5 tonnás átlag és 6900 forintos felvásárlási ár kellene. „A választmány képviselői több­ször is tárgyaltak a felvásár ­Forró nyomon lók és feldolgozók érdek- csoportjával az árak emelé­séről, de minden próbálko­zásuk kudarcba fulladt” — tudtuk meg Várdaróczi Jó­zseftől. Nehezíti a termelők helyzetét az is, hogy a föld- művelési tárca mázsánként csupán 500 forintban hatá­rozta meg a senkit semmi­re sem kötelező, de mégis irányadónak tekintett mini­málárát, jóllehet a szövet­kezetek többször kérték az összeg emelését. Éppen ezért a termelők jó része úgy ér­zi, hogy a kormány a kezé­re játszik a forgalmazóknak, akik kihasználják a szövet­kezetek nehéz pénzügyi hely­zetét. Jól tudják, hogy a tartalékokkal nem rendelke­ző aratóknak pénz kell. s így a szövetkezetek gyakran be­lemennek abba is, hogy az árujukért járó összeg máso­dik vagy harmadig részletét csak szeptemberben és de­cemberben kapják meg vá­sárlóiktól. Ezzel gyakorlati­lag a szövetkezetek ismét hi­teleznek — a termelők sze­rint náluk sokkal gazdagabb — felvásárlóknak, s így a téeszek finanszírozzák a ga­bonaforgalmazás költségei­nek jó részét is. A választmány legutóbbi ülésén a termelők közül töb­ben megkondították a vész­harangokat is. Veszteségeik­re hivatkozva kijelentették, hogy ősszel már nemcsak a kárpótlásra kijelölt földeket hagyják parlagon. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy veszélybe kerülne az „ország kenyere", de bizo­nyos, hogy jelentős bevétel­től esnek el az amúgy is csődközelben gazdálkodó szö­vetkezetek. A termelők sze­rint mindennek komoly ha­tása lesz a falvak megtartó- kéoességére is. ezért határo­zottan követelik, hogy a kormány akadályozza meg a szövetkezetek felszámolását és a települések „szétzüllé- sét”. v • Nyíregyháza (KM — T. Z.) — Június 29-i keltezésű az a levél, amelyet a megyei ön- kormányzat elnökének alá­írásával 228 település pol­gármestere kapott nemrégi­ben kézhez. Ebben tesz köz­vetve ,a MATÄV Rt. és a KONTRÁJK Rt. ajánlatot egy digitális távközlési rendszer megvalósítására. Á .tglepülésékftek július 31- ig döpteniük: kell, hogy csat- laközpaH'?. ™egbízzák-e ér- dekkepViteletűkkel a megyei közgyűlést, á Csatlakozók be- fizetnéie-e Összésen 200 mil­liót Rét 'részletben egy év alatt? így hózva létre egy 1 milliárd alaptőkéjű és a rá­csatlakozási díjakkal 5,5 mil­liárdos zárt társaságot. Cserébe a megye távközlé­sének fejlesztését ígérik. — De milyen szintű fej­lesztését? — tette fel he­lyettem a kérdést dr. Takács László, aki egy országos in­formatikai részvénytársaság elnöke és informatikai ta­nácsadó. — Két év múlva minden száz lakosra 14 tele­font, 2000-re 18-at. Ez a mai nemzetközi adatokat nézve még Bulgáriáénál is keve­sebb, ott 22 jul száz lakosra Tehát a mai Bulgáriában jobb a helyzet, mint amilyen 2000-ben Szabolcs-Szatmar Beregben lesz! A társaság­nak 1 milliárd az alaptőkéje és 2—3 milliárdra tervezik a beruházás első felének elké­szítését. A másik fele a rá­csatlakozási díjaikból épülne fel. De ki ad biztosítékot ar­ra, hogy tényleg lesz annyi rácsatlakozás? Harminc­ezerért, 1400-as telefonszám­lák mellett? Mivel a vállal­kozás alulfinanszírozott, ezért labilis, azaz gond ese­tén egyre nagyobb terheket kellene a fogyasztók vállára rakni. De nem lesz rá mód, mert feltehetően törvény fog­ja szabályozni a rácsatlako­zási díj felső határát. — Fogja? — Igen — mondja Kása Lajos, a FIDESZ országgyű­lési képviselője, a távközlési albizottság tagja. — Októ­berre várható a távközlési törvény. Nem tudom, miért nem lehet még két hónapot várni, amíg tisztázódnak a befektetési lehetőségek. A külföldi és a belföldi tőke erre vár. S akkor a nyugati országok színvonala kell, hogy a mérce legyen, ami 40 telefont jelent 100 főre. Ezt a szintet a megyében Nyíregy­háza kivételével a Booz Al­len Hamilton amerikai szak­értői iroda felmérése szerint 23 milliárdból lehetne elér­ni. Ezt vesse össze az 5,5-del! Hogyan lehet egy ilyen vál­lalkozást tervezni, amikor az országos és a helyi hálózat üzemeltetője közötti tarifa- megosztást még nem szabá­lyozza törvény? Azt, hogy ki mennyiben részesedjen a rá­kapcsolódási és a használati díjakból? S mivel nincs még törvényi szabályozás, az ön- kormányzatok sem tudják, milyen jogosítványokról mondanak le most! Ajak polgármestere, Les- kovics Béla tud erre példát hozni. . •. ». ­— Mi már rendelkezünk egy saját hálózattal,- ,50—90 milliót ér, s. a. . töredékéből készült el! Ez már egy táv­közlési társaságba bevihető, vagy annak eladható, tehá1 mindenképpen érték Mosi végezzük a íalu teljes (!) közművesítését. A gazza! együtt lefektetésre kerül a nagynyomású szennyvize., zeték is. amelynek számító gépes irányításához kábel­rendszer szükséges. Ez egy­ben 1800 vonalas telefonhá­lózatot is jelent az 1200 csa­ládos Ajaknak, A helyi és a külső befektetőknek (ame­lyek közül az egyik épp dr. Takács László) megéri kiépí­teni, még ha központ nélkül „használhatatlan” is, hisz majd eladhatják a létrejövő közüzemi társaságnak. A fa­lunak pedig azért jó, mert nem kell fizetnie a kiéoíté- sért, majd csak a rácsatlako­zásért. A gázprogramban 158 megyebeli település kap 94- ig vezetékes gázt. Mi is a gázzal kezdtünk, de ha már feltörtük az utakat, teljes közművesítésig meg sem áll­tunk! Azt ajánlom tehát, leg­alább két hónapig, a törvé­nyig várni kell! (A megyei önkormányzat ezzel kapcsolatos véleményét lapunk későbbi számában közöljük.) Eladó Madonna>holmi L ondonban rövidesen dobra verik Madon­na híres-nevezetes kúp alakú melltartóját, a hajléktalanok megsegítésé­re. A Jean Paul Gaultier tervezte, stílus- és divatte­remtő aranyozott színpadi fehérnemű persze nincs ak­kora, hogy egy hajléktalan elférne benne: csupán az eladásából származó bevé­telt akarja jótékony célra fordítani az amerikai sztár­énekesnő. A fűzőhöz kap­csolódó melltartó várhatóan 10 ezer dollárért talál majd vevőre — vélekedtek az eseményt szervező londoni Sotheby’s árverési cég be­csüsei. Ukrán bűnözök Nyíregyháza (KM — CS GY.) — Mint arról beszámoltunk, vadnyugati film­be illő jelenet játszódott le július 7-én, 17,30 óra körül Nyíregyházán, a Tokaji úti Vásártér parkolója melletti bokros területen. Három oroszul beszélő ismeretlen tettes megtámadott két orosz állampolgárt, akiktől arany ékszert és pénzt vettek el. Az egyik sértettet kétszer nyakon szúrták. Ezután a rablók a helyszínről gépko­csival eltávoztak. A megyei rendőr-főkapi­tányság életvédelmi alosztá­lyának és a Nyíregyházi Rendőrkapitányság forró nyomos csoportjának mun­katársai a 3 elkövető közül kettőt elfogtak. Az ügyről Márton Árpádtól kértünk tájékoztatást. A két személy akkor ke­rült figyelmünk középpont­jába, miután július 9-én a nyíregyházi Tokaji úti piac­ról bejelentés érkezett, mi­szerint három ukrán állam­polgár a Vásártér parkolójá­ba érkezett orosz utasokat fejenként 300 forint lefizeté­se ellenében engedte az au­tóbuszról leszállni. A turis­tacsoport vezetőjét azzal fe­nyegették meg: úgy fog jár­ni, mint az a férfi, akinek két nappal ezelőtt elvágták a tarkát. A jelzést követően a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság forró nyomos cso­portja azonnal a helyszínre ment. ,s két személyt elfo­gott. illetve a rendőrkapi­tányságra előállított. Kide­rült, ázonosak a keresett, vagyis a július 7-i rablással gyanúsítható emberekkel. A bűncselekmény szemtanúi is felismerték őket. Mindkettőjüket őrizetbe vették, s valószínűleg kiuta­sítják őket az országból, to­vábbá átadják az ukrán ha­tóságoknak. Tekintettel arra, hogy a gyanúsítottak ukrá­nok, valamint a bűntettet oroszok sérelmére követték el, ezért az ellefiük lefoly­tatandó eljárást várhatóan az MRFK az ügyészségén ke­resztül felajánlja az ukrán nyomozószerveknek * * Kétszázhetvennyolc ezer forint értékben híradástech­nikai tárgyakat lopott el is­meretlen betörő július. 8-án 18 óra és július 9-én 6 óra között a Szalka Elektronik Kft. mátészalkai irodaépüle­téből. Az ügyben a helyi rendőrkapitányság nyomo­zást indított. Július 9-én 15.20 órakor egy 17 éves fiú a Tisza fé- nyeslitkei szakaszánál tiltott helyen fürdött 12 éves lány­testvérével, aki a folyóban hirtelen elmerült A fivére megkísérelte kimenteni, mi­közben a víz a fiatalembert elsodorta. A lánykát meg tudták mentem A fiú felku­tatására a hatóságok intéz­kedést tettek.

Next

/
Thumbnails
Contents