Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

\' Qlkj^^det ^fcyjyarorszáfj hétvégi meCíéfcCete 1992. június 27 s - ....... ....- zr= - - - - -—-....-­S»KVT l iSIl A FimJÉKF.frKTF Ma rendeznek emlékünnepséget Szabolcs községben a Szabolcsi Zsinat 900. és I. László király szentté avatásának 800. évfordulóján. Erre az alkalomra ünnepi számmal jelent meg a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat. Összeállításunkat főként az ott megjelent tanulmányok részleteiből készítettük. Szabolcsi földvár emlékoszlopa A magyarok nyolcadik királya I. László 1077—1095 között ur­alkodott. Magyarországnak ne- messzívűbb, vitézebb és be­csületesebb királya nem volt Lászlónál. A nép javára, az or­szág felvirítására bölcs, okos törvényeket alkotott. Uralkodá­sa idején az ősi pogány vallás és szokások még éltek, ezért összehívta a Szabolcsi Zsina­tot, ahol az végeztetett, hogy a romokban lévő templomok fel- építtéssenek, mindenki tem­plomba járjon. A nép a böjtöket megtartsa, a halottakat papok által temettesse el, az izmaeli­ták keresztény hitre térjenek át. A Magyar királyok és hősök arczképcsarnoka nyomán.) Landgraf Ildikó kereszténynek és hősnek egyaránt ki­váló szent király személye köré már életében legendák szövődhettek. „Mert erős volt a keze, tetszetős a külseje, s mi­ként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kima­gaslott... Mert sikeres volt a párviadalokban, és a csaták­ban. Mindnyájan tudták ugya­nis, hogy tökéletesen fel van vértezve az erényekkel, hitében katolikus, kitűnik kegyességé­vel, bőkezű az adakozásban, elöl jár a jótékonyságban, ” Alakja, lovagi erényei és cso­dás tettei megőrződtek közép­kori krónikáinkban, legendáink­ban. A források egybehangzóan hitében erős és jámbor uralko­dónak mutatják. Ez annak a tu­datos uralkodói politikának is tu­lajdonítható, melynek eredmé­nyeként 1083-ban az ő közben­járására avatták szentté István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt és a két zombori re­metét, Zoerardot (Andrást) és Benedeket, öt magyar szenttel erősítette meg a magyar egyhá­zat, s ezzel szakralizálta a di­nasztiát. így legitimizálta hatal­mát és előkészítette a később személye körül kialakuló kul­tuszt, kapcsolatot teremtett a felsőbb hatalmakkal. László a középkor ideális uralkodója, a szent életű lovagkirály népszerű lehetett életében, mert László egyszemélyben testesítette meg a keresztény szentet és a pogány hőst. De példakép volt az utódok számára is, különö­sen Károly Róbert és Nagy La­jos királyaink erősítették kultu­szát. ß 1:. A László-hagyomány egy ismert történetét őrizte meg a Budai Krónika családjába tarto­zó Dubnici Krónika a XV. szá­zad végéről. Ez a történet a Pat- rocinium-csoda. „A székelyek az Úr 1345. évében vízkereszt táján egy néhány magyarral ki­szállván a tatárokra, számtalan pogányt kardra hánytak. A harc három álló napig tartott. És be­szélik, hogy míg az öldöklés fo­lyamatban volt, Szent László ki­rály fejét a váradi egyházban sehol sem találták. Az egyház őre negyednap újból bement a keresésére; akkor már ott volt szokott helyén, de átizzadva, mintha élne, nehéz munkából vagy forróságból tért volna meg. Az őr elmondta a csodát a kano­noknak és egyéb jámbor embe­reknek; egy öreg tatár pedig megerősítette állítását. Azt be­szélte ugyanis, hogy őket nem a székelyek és a magyarok verték meg, hanem ama László, akit mindig segítségül hívnak. És a többi tatár szintén bizonykodott, hogy mikor a székelység rajtok volt, egy hatalmas termetű vitéz járt előtte, magas lovon, fejében arany korona, kezében szeker- ce, és mindnyájunkat elfogyasz­tott rettenetes csapásaival és vagdalkozásával..." Esetleg ez annak az emlékét őrizné, hogy nálunk is magukkal vitték a csatába a szentek erek­„SZABOLCS VÁROSÁBAN” Jánosi Mónika — Szent László nevéhez a hagyomány három tör­vénykönyvet kapcsolt... a három közül csak a sza­bolcsi zsinat határozatait keltezték: 1092. május 20­ra ........A mi teremtőnk és­megváltónk, az Úr Jézus Krisztus uralkodása alatt, az ö születésének 1092. évében május hó 20-án Szabolcs városában szent zsinat tartatott a magyarok legkeresztényibb királya, László elnökletével, orszá­ga összes püspökeivel és apátjaival, valamint az ösz- szes előkelőkkel, az egész papság és a nép tanúsko­dása mellett...” A bevezetést olvasva óha­tatlanul három kérdés merül fel bennem. 1. Miért Sza­bolcs várába hívták össze Magyarország főpapjait és főurait? 2. Miért éppen 1092. májusában került sor erre? 3. Miért volt szükség az ország akkori békésnek nem nevez­hető külpolitikai helyzetében a zsinat összehívására? Ter­mészetesen ahogy a kérdé­sek, úgy a rájuk adott vála­szok is összefüggnek egy­mással. A kérdések megválaszolá­sa előtt tisztázni kell a hely­ség nevét. A helynevek — mint köztudott — összekap­csolódtak a honfoglalás-kori vezérek neveivel úgy, hogy a vezérek a szállásterületeiken lévő településeket, várakat saját nevükről nevezték el. így történt ez Szabolcs ese­tében is, aki Anonymus sze­rint Előd vezér fia, a króni­kákban a hét kapitány egyike volt. A krónikákban Előd Ál­mos apja volt, s így Szabolcs is besorolható az Árpádok családjába. Mivel idősebb le­hetett Árpád fiainál, és az Árpádok trónutódlási rendje szerint a fejedelmet az élő legidősebb férfi családtag követte, valószínű, hogy ő következett a fejedelemség­ben Árpád után. Feltehető, hogy a trónörököst megillető országrész fő helye éppen Szabolcsvár volt. Hol találha­tó e vár a számtalan Sza­bolcs helynév közül? Anony­mus nem hagy kétséget afe­lől, hogy ez a hatalmas és erős vár, melyet Szabolcs földből építtetett, a Tisza mel­lett található, és e megállapí­tását a megye elnevezése és a régészeti ásatások is alátá­masztják. Az 1090-es években Ma­gyarország külkapcsolatai- ban jelentős változás követ­kezett be. Ez részben a szomszédos országok bel- ügyeibe való sorozatos be­avatkozásban, részben pedig a királyi hatalom idegen terü­let fölé való kiterjesztésében nyilvánult meg. Emellett fon­tos feladatot jelentett az in­vesztitúraharc figyelemmel kísérése és főként az idegen Az oldalt összeállította: BARAKSÓ ERZSÉBET lyéit, Várad ostromakor a város védőszentjének hermáját. A középkori Európában több helyen hittek az uralkodó gyó­gyító erejében, például az ango­lok és a francia királyok kézrá- tétellel való gyógyításában. A legendaszövegek utalnak arra, hogy László váradi sírjánál cso­dálatos gyógyulások történtek. A Szent László-mondakör leggazdagabb rétegét a László vízfakasztásával kapcsolatos mondák jelentik az Archívum­ban. Több forrás eredetét Szent László vízfakasztásához kötik." A kisvárdai határban van egy hely, arra így azt mondják Sa­va)óska. Menjünk a Savajóská- ba, mondják. Abba a Savajós- kába van egy bucka, azt ma úgy ismerik Kisvárdán, hogy Szent László hegye. Ott a Savajóská- ba van egy kis forrás, ma is fü­ves a helye. A homokos részen a füves hely feltűnő. Itt a tatárok felett győzelmet aratott Szent László és a győzelem emlékére állíttatta a kisvárdai templomot. Annak a neve ma is Szent Lász­ló templom. Az ütközet után a homokban szomjúhozott a kato­naság. Szent László Istenhez fohászkodott, és ahun a lova lába elhaladt, ott annak a helyén víz fakadt.” A kardját (bárdját, fokosát, lándzsáját vagy baltáját) bele­vágja a sziklába, így fakasztja a forrást. Több változatban a lova patkójának nyomán keletkezik a forrás, ezeknek többségében a vízfakasztás összefonódik a tordai hasad ék motívumával, László királyt az ellenség üldö­zi, úgy menekül meg, hogy mö­götte a szikla megnyílik, hasa- dék keletkezik, lova patkójának nyoma megmarad a sziklában. Összefonódik a vízfakasztás, a sziklahasítás és a sziklában lát­ható nyom motívumával. Több változatban mesélik László lo­váról, hogy táltos volt, ez a mo­tívum talán azért őrződött meg, különösen Szabolcs-Szatmár megyében, Észak-Magyar- országon, ahol rendkívül gaz­dag a kuruc mondakör, mert az újabb mondakörből Rákóczi és néhány betyár lova ugyancsak hasonló tulajdonságokkal ren­delkezik. A lovuk patkónyoma megmaradt a sziklában, segítik a gazdájukat. el kell figyelnünk ean arra a tényre, hogy V a víz fakasztásáról szoló mondákat többnyire olyan te­rületekről gyűjtötték, ahol egy szent kút, forrás körül búcsújáró központ alakult ki. Ha a László- kultusz nyomai nem is talál­hatók az adott területen, na­gyon jelentős Mária-kul- tuszra bukkanunk. A szent kutakhoz kötődő búcsújá­rásoknak tehát szerepe le­hetett a László-hagyomány továbbélésében. Bény, Nyitra, Mátraverebély, Jászódebrőd, Püspökfürdő, Búcsúszent- lászló, ezeken a települé­seken ismerik Szent László vízfakasztásának mondáját és mint búcsújáró helyek ismerete­sek. behatolási kísérletek vissza­verése. 1091 tavaszán — beavatkozva a horvát belvi- szályokba — Szent László megszerezte Horvátorszá­got. A meghódított horvát ki­rályság a pápa hűbérese volt, mivel'1076-ban Zvonimir fe­jedelem VII. Gergely pápától kapott királyi címet és koro­nát. László hódítása így a pápai hűbéruraság végét je­lentette Horvátországban. 1091 őszén, győzelmei után, került sor a somogyvári Szent Egyed (Saint Gilles) apátság ünnepélyes alapkő- letételére. László király ugyanis már jó előre igyekez­vén megnyerni a pápa jóin­dulatát egy esetleges horvát beavatkozásra, megalapítot­ta a zágrábi püspökséget, és Somogyvárat a „Szent Pé­ter” tulajdonát képező francia Saint Gilles-i apátságnak adta monostorépítés céljából. A Horvátország miatt hara­gos II. Orbán pápa elküldte követét, Teuzo bíborost, hogy az visszakövetelje Hor­vátország pápai hűbérbe adását, azonban a bíboros eredménytelenül tért vissza Rómába. Ez után megtörtént a szakítás az eddig mindig a legális pápákat támogató László és II. Orbán között, és ezzel a magyar király a Ra- vennában székelő III. Kele­men ellenpápa támogatóinak sorába lépett. Biztos vagyok benne, hogy van összefüggés a szakítás és a szabolcsi zsinat össze­hívása között. Nagyon va­lószínű, hogy ezt a nagyon fontos, egyházat érintő, de politikailag is jelentős ese­ményt mindenképpen meg kellett vitatni Magyarország papságával. László tehát összehívja a zsinatot a kö­vetkező, 1092. év májusára, pünkösd utánra, számítva arra, hogy addigra a lovak is visszatérnak már a tavaszi füvelésről és az időjárás is kedvező lesz annyira, hogy az ország legtávolabbi vidé­keiről is odaérjenek az egy­házatyák. Kérdés persze, hogy miért éppen Szabolcs­ra? A király hadjáratra készül az oroszok ellen, melyre 1092 nyarán sor is kerül, mi­vel a kunok az ő tanácsukra törtek be Magyarországra. A király és a főurak seregei részben a várható újabb be­törés, részben a bosszuló hadjárat miatt harcra készen állnak az ország keleti vé­gein. Szabolcs vára nagy és erős, a kunok betörései után is épen maradt, földrajzilag kedvező helyzetben fekszik „Ruscia” felé. Ezért hívják ide a papságot. A király, ren­delkezvén az invesztitúrajog­gal, hívja össze a zsinatot, valamint elnököl azon. A fő­urak (optimates) pedig had­seregeikkel már eleve itt van­nak. A nép (populi) alatt pe­dig valószínűleg a király had­seregében harcoló katonákat kell érteni. Sziklahitu király János István Nevéhez legendák, hiedel­mek, csodák és népénekek tapadtak. Úgy él népünk — különösen Erdély, s ott is a szűkebb Bihar — tudatában, mint az országoltalmazó, az athleta patriae, kihez külső ellenség támadása idején fo­hászkodtak, ki Mária kegyel­méből Magyarország bajno­ka: gyengék és árvák védel­mezőbe, hajadonok megmen- tője, o a régi népének ,,szik­lahitű László”-ja, az igazsá­gos törvényhozó. Viszonylag kései, XIII. század elején ke­letkezett legendája tükrében a kegyes király is, aki az Ár­pád-ház szakrális hagyomá­nyainak folytatója, egyszóval — a korabeli frazeológia ér­telmében — a rex pius, ius­tus et pacificus (kegyes, igazságos és békeszeretó ki­rály) királyeszményének kép­viselője. Közelebbről megvizsgálva azonban — s ezt már a kor­társak is észrevehették — jól láthatók László egyéniségé­ben ettől a hagyománytól markánsan különböző, új tu­dati és személyiségvonások. A történelmi szakirodalom­ban többen rámutattak — köztük pl. Dümmerth Dezső —, hogy 1077-ben, László trónralépésekor nem csupán az Árpád-ház dinasztikus tör­ténetében, de egész Ma­gyarország életében is új korszak vette kezdetét, mi­vel személyében épp olyan önállósággal alakított ki egy új magyar uralkodótípust, mint annak idején az első ki­rály, Szent István. Képeslap a községből. Előtérben a bazilika. ELEK EMIL FELVÉTELEI , - b jé j /. ti I —. ftl I 8 /% K4. I—■ 8 m ^ II t j t j m ■ K .i 1 M. A m. M J8L B. W M. • ^ Erős és jámbor uralkodó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents