Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
1. Leino Savén: Téli patak 2. Urpo Haapalainen: A természet őszi színpompája 3. Urpo Haapalainen:Trin- ga Glareola 4. Rauno Reponen: Augusztusi este Cservenyák Katalin A public relations napjaink divatos Eiifejezése, sokszor még olyanok is használják, akiknek fogalmuk sincs jelentéséről. Az angolszász kifejezés szó szerinti fordítása: közönségkapcsolat, bár ez így egyáltalán nem fedi az eredeti kifejezés tartalmát. Valahol azt olvastam, a reklám és a PR közti különbség legegyszerűbben a következőképpen magyarázható: míg a reklámért fizet az adott cég, a PR eszközeivel „megdolgozott” újságíró magától megírja a cikket — ingyen. Magyar- országon 1990-ben alakult meg a Public Relations Szövetség (MPRSZ) a fővárosban ötven taggal. Ma már a taglétszám eléri a 130-at, vannak köztük újságírók, rádiósok, ismert tévés személyiségek, reklámügynökségek képviselői, kereskedelmi és iparvállalatok tulajdonosai, alkalmazottai. Csak néhány név az ismertebbek közül: Aczél Endre, Bánó András, Berecz Anna, Kondor Katalin, Király Zoltán. Hogy mi a PR, arról Bartos Tibornéval, a gabonaforgalmi vállalat marketing vezetőjével beszélgettünk. Alábbiakban megismerkedünk az IPRÁ-val is, amelybe nemrégiben pályázat alapján két tagot delegáltak hazánkból, közülük az egyik épp beszélgetőpartnerem. — A PR gyűjtőfogalom. Az egyének, szerveztek és környezetük közötti kapcsolat kialakításának eszköze. Célja: kétirányú kommunikáció szervezésével kedvező képet kialakítani és fenntartani. A PR több, mint reklám, mert a reklám egyirányú szolgáltatás, kifelé közvetít információkat a szervezetről, vállalatról, a PR viszont kétirányú: megbízója számára megszervezi a nyilvánossághoz vezető utat, tanácsokat ad, miként „adja el” önmagát egy cég, egy vállalkozás, egy termek, egy szolgáltatás. Az információ továbbadásában van a lényeg. Reklámosán beszélni arról, amit el akarok adni. KialakítaBartos Tiborné A SZERZŐ FELVÉTELE ni az adott cég goodwill-jét, megteremti az imázsát. Kezdve attól, hogy a titkárnő a negyedik csörgésre vegye fel a telefonkagylót, köszönjön, mutatkozzon be. PR-rel el lehet érni azt, amit az IKEÁ-nak sikerült. Egy másik példa: a McDonald’s-é. Különböző ajándékokat osztogat a gyerekeknek, versenyeket hirdet, s ezzel már meg is célozta a jövőbeni, potenciális vevőit. Aki viszont csak hirdet, elpuffog- tatja a pénzét, bár a jó reklámosnak tudnia kell, melyik újságban adja fel a hirdetést, hogy megtalálja a célcsoportot. A PR megtervezéséhez rengeteg információval kell rendelkeznie az adott cégről, vállalatról: mit árul, mit akar eladni, milyen a múltja, mit tervez a jövőben. □ Elég buta a példa, de tegyük fel, hogy X vett egy zacskó szöget a cégtől. Később már személy szerint keresik az újabb termékkel? — így van. Ha lesz jancsi- szeg, akkor értesítjük, mert tudjuk róla, hogy szeret barkácsolni. S ez a lényeg: kialakítani a közönséggel való kapcsolatot oda—vissza. Fontos része még a PR-nek a nyíltház-po- litika: beengedem, mert nincs takargatni- valója a vállalatnak. Ha egy cégtől megbízást kapok, kialakítom a stratégiát időre, pénzre lebontva, s tisztában kell lennem azzal is, mit várok el a médiáktól. A baj az, hogy nincs PR-es szakember az országban, s nincs ilyen képzés sem. Éppen ezért a szövetség arra törekszik, hogy külföldi előadók felkérésével a tagok képzéséről, továbbképzéséről gondoskodjék. □ Mennyire fogékonyak maguk a vállalatok a PR iránt? — Nem érzik a szükségességét. Pedig a piacgazdaságban megtervezett PR nélkül csak ideig-óráig lehet piaci sikereket elemi. □ Önt nemrégiben pályázat útján delegálták a Nemzetközi Public Relations Szövetségbe, az IPRÁ-ba. Milyen előnyökkel jár majd ez a tagság? — A szövetség tagjain keresztül a világ bármely pontjával rövid időn belül kapcsolatot tudok teremteni. Az 1955- ben alakult szervezetnek ma már 60 országból mintegy ezer egyéni tagja van, megfigyelői státussal rendelkezik az ÉNSZ-ben, központja Svájc. Évente kétszer tartja szakmai konferenciáit, idén Hongkongban és Tel Avivban szervezik, ezeken már?én is ott leszek, borzasztó izgalommal várom, hisz rengeteg lehetőséget nyújt majd kapcsolatok megteremtésére. Egyedül az útiköltséget nem fizetik, de kapok támogatást ehhez a vállalatomtól, ami nagyon jól esik, s remélem, találok majd szponzorokat. Okét nagy család köszönti Minden hetedik kereszt lik a gyerekeket, hanem szakmát adnak a kezükbe. BüszCsak az ünnepet nem tartják Szepesi Attila: Tóth Kornélia Nyíregyháza, Kállósemjén (KM) — Minden hetedik keresztet vihette haza az aratásból az édesapa, akinek a nyolctagú család létfenntartása jutott kéretlen osztályrészül. Kalakai József lem is a mezőgazdaságból, lanem mozdonyvezetői fizetéséből próbálta eltartani lépes családját. Több-kevesebb sikerrel. A felesége hol gyermeket rárt, hol pelenkázta a kiseb- >eket, takarítást már csak ak- ;or vállalt, amikor odáig cse- )eredtek, hogy a nagyobbak ^láthatták a kisebbeket. Talán igaz sem volt az a temérdek küzdelem, a sok átvirrasztott éjszaka, amikor a vasutas apának az elemó- zsiástáskát készítette az asz- szony, hogy utána még pirkadat előtt kapáljon, locsoljon, majd mire a siserehad felébred, reggelit tálaljon nekik. A mosógép duruzsolása kellemes otthoni hangulatot varázsol körénk. Férj és feleség a ragyogóan tiszta lakásban idézi az elmúlt esztendők minden gondját-baját. Mert az bizonyára nyilvánvaló, hogy régebben sem lehetett könnyű ennyi éhes szájat betömni. S a szülőpár úgy vélte, ha már nagycsaláddal áldotta meg őket az ég, nemcsak felnevekén sorolják, hogy József művezető, Mária számítógéppel dolgozik, ketten a vasúthoz kötötték a sorsukat. János villanyszerelő, László elektrolakatos, Károly hivatal- segéd, György portás. A gyermeknap közeledtével mi másra is gondolhatnának az idős szülők, mint arra, hogy megérte a fáradozásuk, mert családszerető, becsületes embereket neveltek. Tizenegy unoka és egy dédunoka ülné körül az asztalt, ha egyszerre érkeznének haza a gyerekek a csöppnyi lakótelepi lakásba. Tizenhárom éve laknak az Őz közben, mert a Tiszavasvári úti lakásuk élet- veszélyessé vált. Oda a kert, amit alig tudnak nélkülözni. Legfeljebb a piacon érezhetik ismét a friss gyümölcs, a nemrég felhúzott zöldségen a föld illatát. — Mi tízen voltunk testvérek, az uramék hárman, de nem is tudom, gondoltunk-e nagy családra, amikor egybekeltünk — Mária néni elkapja a pillantását. — Akkor még nem irányíthattuk a születést, de jól van ez így, mert most mintegy tükörbe nézhetünk a gyermekeink szemébe. Amit vállaltunk, becsülettel elvégeztük. Ilonka néninek talán több dolga van most, hogy az unokák körül akad számos tennivalója, mint amikor a saját tíz gyermekét nevelte. Ma már ritkán tartózkodik a kedvesen töppedt kállósemjéni házban. Gyakran jön a.hívás, hol Szolnokon, hol az Örökösföldön — három gyermeke is a megye legnagyobb lakótelepén mondhat magának otthont — hol Nagykálloban vigyáz a kisebbekre, amíg a szülők dolgoznak. Özvegy Fodor Ferencné kilenc éve maradt magára. Akkor szólította el urát az ég, amikor már élvezhették volna sok-sok munkájuk gyümölcsét. Most, amikor gyönyörködhetnének az unokákban, nincs kivel felidézni a régmúlt dolgokat. — Pedig nagyon jó, ragaszkodó gyermekeim vannak — mondja a még ma is széparcú, 64 esztendős Ilonka néni. — Beosztóak, hisz azt látták otthon is. Hogy is tanulhatott volna akkor mind? — kalandozik el a gondolata. — De ezek a mai ifjak már nem tartják meg az ünnepet. Hajtják magukat vasárnap is, pedig az Isten arra adta a pihenőnapot, hogy legalább akkor tartsunk szünetet. Mi mindig mentünk a templomba vasarnap délelőtt, manapság vagy dolgoznak, vagy esetleg kirándulnak . Kalakai házaspár Özvegy Fodor Ferencné A SZERZŐ FELVÉTELEI a családok. Meg aranyosak az unokáim, de ok már szila- jabbak, pajkosabbak, mint a mieink voltak. Vagy én lettem idősebb, vagy az én szigorom csak kedves zsörtölődés számukra? A múltkor is hallom, beszélgetnek a játszótéren a gyerekek. Egyikük mondja, fel kell menni, vacsora. Apa szólt vagy anya szólt? — kérdi az egyik, — mert ha anya, akkor meg maradhatunk egy kicsit... Mint alkimista Mint alkimista, aki hí- ; gannyal a ként elegyíti, kirakja tenger tégelyét, N mentafüvet szór a hányó parázsra, és dudorászik egy könnyű ír dalt, lesi hogy arannyá legyen a súlyos fém s az illandó jr virágszirom — válogatok nevedhez sza- vakat, zöldalma-illatú és ten- N ger-tükrű szavakat, tükör-csillám-dadogás- -ji hói alakká-lélekült igét ige után: hogy egymásra találjon a név és névvel-jelölt, s az lehess, aki vagy, aki ] voltál: szárny és zene. PR nélkül nincs piac Nyíregyházi tag a reklám világszövetségben Képek az ezer tó országából Finn fotósok tárlata a megyeszékhelyen
