Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. május 23., szombat Sült galambra várva Nincs átfogó elképzelés a munkaeréplaci feszültségek rövid távé oldására Antall József kormányfő és a hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó ukrán m iniszterelnök, Vitold Fokin május 22-én a Parlamentben a kétoldalú kapcsolatépítést segítő dokumentumokat írt alá. mti — fotö Kónya Imre előadása Mátészalka (KM — BJ) — Szólt az MDF frakcióveze­tője arról, hogy most olyan politikai rendszer kialakí­tásán fáradozik a kormány, a parlament, amelyben, az ország vezetői négyévenként odaállnak választóik elé el­számolni, s lehet választani azt, akiről azt hiszik, hogy jobban csinálná. Egy demok­rácia kormánya azzal a biz­tos tudattal végzi a dolgát, hogy vállalnia kell érte a fe­lelősséget az előtt a nép előtt, aki hatalomra juttatta. — Optimizmussal tölthet el bennünket, hogy a magyar nép tehetséges, s hogy az or­szág ilyen állapotban van, azt nem tehetetlensége hanem helyzete okozta — hangsúlyozta Kónya Imre. —■ Akik az elmúlt évtizedek alatt Nyugatra mentek, bi­zonyították, hogy azokban a fejlett országokban is képesek színvonalasat alkotni. Mako- vecz Imre példáját említette, aki Sevillában felépítette a magyar pavilont, s amelynek csodájára járnak az egész világról. Most itt Magyaror­szágon építjük meg ezt a házat, hogy ne kelljen a te­hetségeknek kimenni. Ehhez teremtette meg a feltételeket a rendszerváltás. Elmondta azt is a képvi­selő, hogy miért foglalko­zott a kormány először az anyagi kárpótlással. Énnek csupán az volt az oka, hogy a tulajdonviszonyokat kellett először rendezni, mert a köztulajdon nem mű­ködött. A magántulajdon teremtheti meg az alapot ahhoz, hogy a kormány meg­próbálja az elmúlt rendszer erkölcsi romlását is ellensú­lyozni, mert ahhoz, hogy egy nemzet meg tudja változtat­ni önmagát, erkölcsi tartás, történelmi tudat, öntudat kell. Lehorgasztott fejjel, kollektív bűntudattal nem lehet új rendszert építeni. Éppen ezért szándéka az MDF-nek megnevezni az or­szág helyzetéért felelősöket, hogy ne érezze magát az is bűnösnek, aki csak élni akart, ne érezze magát kolla- boránsnak, aki egy diktatú­rában megpróbált élve ma­radni. Előadás után kérdésekre válaszolt Kónya Imre. Mind­járt az elsőnél szóba hozta a rádió, a televízió elnökének ügyét, hiszen a kérdésből is kiderült, hogy fontos infor­mációk hiányában nem tud­ják az emberek mit kell ten­niük, hogy megkaphassák a kárpótlás révén azt, amiért alaposan megszenvedtek. Ép­pen az ilyen fontos informá­ciók közlésének elmulasztása is jelzi alkalmatlanságukat, a médiák felelősségét, mert az ország lakosságát nem az érdekli, hogy csődhullám in­dul el Magyarországon, mert ezt naponta hallhattuk, hi­szen akiket ez érint, úgy is megtudják, hanem azok­hoz az információkhoz nem juthatnak az emberek, ame­lyekhez leginkább szükségük van. Budapest (ISB — Sinká Zoltán) — „A Munkaerőpiaci Bizottság munkavállalói ol­dala felhívja az Érdekegyez­tető Tanács figyelmét arra a tényre, hogy nem halasztha­tó a foglalkoztatáspolitika finanszírozási, döntési és eszközrendszerének átalakí­tása. A jelenlegi rendszer nem ösztönöz megfelelően a munkahelyek védelmére, számos eleme pazarló és diszfunkcionális, képtelen aktív eszközökkel a munka- nélküliek jelentős részét ki­vonni a segélyezettek közül, nem járul hozzá kellő mér­tékben új munkahelyek ke­letkezéséhez.” Ilyen súlyos a helyzet, vagy már megint csak a munka- vállalói oldal lát rémeket? A tisztázásra jó alkalom kínál­kozott (volna) Balatonfüre- den, ahol a szociális partne­rek — az ÉT három olda­lának — képviselői háttér- beszélgetésen vettek részt. A világot itt sem sikerült meg­váltani, ellenben . végérvé­nyesen kiderült az újság­írók számára: sem a kor­mánynak, sem a munkavál­lalóknak, sem a munkaadók­nak nincs átfogó elképzelése a munkaerőpiaci feszültsé­gek rövid távú oldására. Orbán István (Magyar Gazdasági Kamara) szerint az iparpolitika és a munka- nélküliség kezelésének a kér­dése szétválasztha'catlan fo­galmak. A legfontosabb a munkahelyteremtés és -meg­tartás lenne, az előbbit azonban az gátolja, hogy a már meglévő munkahelyek versenyképessé tétele is lát­szólag megoldhatatlan gon­dot jelent az ország gazdasá­ga számára. Károlyi Miklós (Vállalkozók Országos Szö­vetsége) a szakképzés, az át­képzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt ugyan ő sem tudta megmondani, mire is kellene képezni ma a jö­vő szakembereit, azt azonban igen, hogy a tudásuknak — bármilyen legyen is az — konvertálhatónak, azaz át­válthatónak, az igényekhez alkalmazkodónak kell lennie. Sándor László (MSZOSZ) az ágazati válságproblémák kezelésének átfogó koncep­cióját hiányolta, illetve áz ezzel kapcsolatos állami sze­repvállalást. Rolek Ferenc munkaügyi államtitkár sze­rint a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit — ezek közé tartozik többek között a munkahelyteremtés is — időről időre háttérbe szorít­ják a passzív eszközök, azaz a járadékrendszer. A szoli­daritási alap pénze kevés — 30 milliárdos lyuk tátong ezen az amúgy is gyengécske védőhálón a. juttatások csökkentésére azonban nincs lehetőség, azok már így is meglehetősen alacsonyak. A munkaadói és munkaválla­lói járulékok emeléséről pe­dig beszélni is illetlenség. Az tehát már világosan látszik, mi az ami rossz, amin változtatni kellene. Ar­ra azonban nem sikerült vá­laszt kapni, hogy mi váltsa Kolozsvári víziigyesek megyénkben Nyíregyháza (KM) — Ro­mániai vízügyi szakembere­ket fogadtak a hét második felében Nyíregyházán, a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóságon. A kolozsvári igaz­gatóság vezetői megbeszélé­seket folytattak a szabolcsi kollegákkal, a tapasztalat- csere három napjának zö­mét terepen töltötték. Töb­Demokráciához illi gazJálkoilásI szabályok az állami háztartásra új Budapest (ISB — Krecz Ti­bor) — A központi kormány­zat, a helyi önkormányzatok, az elkülönített állami pénz­alapok, a társadalombiztosí­tás költségvetései alkotják azt a kört, melyet 1993. ja­nuár 1-jétől egységesen, ál­lamháztartásként szabályoz a hét elején elfogadott állam- háztartási törvény. — Ez a törvény az első, mely átfogóan szabályozza az államiháztartás gazdálkodá­sának viszonyait — e szavak­kal zárta le a pénzügyminisz • tér az államháztartási tör­vényjavaslat parlamenti vi­táját. A jövő évtől hatályos jogszabály főbb elemei a köz­ponti költségvetés, az önkor­mányzatok költségvetése, az állami pénzalapok, a társa­dalombiztosítási költségve­tések megtervezést megalko- tási és ellenőrzési rendje. A központi költségvetésre vonatkozó szabályok pon­tosan megszabják a pénzügyi tárca, a kormány és a tör­vényihozás e körbe tartozó feladatait, többek között elő­írják a kormány számára, hogy minden év június 30-ig az Országgyűlés elé kell ter­jesztenie a következő év költségvetési irányelveit, szeptember 30-ig pedig ma­gát a költségvetési törvényter­vezetet. Tágan értelmezhető szabályok vonatkoznak egy esetleges pótköltségvetés ké­szítésének szükségszerűségé­re, s ez a törvény a nagy el­osztási rendszerekre, azok átalakításának késedelmére is tekintettel nem terjed ki a költségvetés szerkezetének konkrét, fejezetenkénti meg­határozására. E tekintetben tehát elmondható: az állam- háztartási törvény önmagá­ban nem hozza meg a sokat emlegetett költségvetési re­formot. A költségvetésre vo­natkozó törvényi szakaszok jelentősége viszont, hogy ezek elfogadásáig a modernkori Magyárországon nem léte­zett olyan törvény, mely meg­szabta volna a kormánynak a költségvetés beterjesztésé­vel kapcsolatos kötelezettsé­geit. Az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó ren­delkezések terén újdonság, hogy a jövő évtől csak tör­vénnyel lehet ilyen alapot létrehozni, s rendelkezni mű­ködtetésének szabályairól. Hazánkban jelenleg több mint 30 elkülönített állami pénz­alap működik, s mindössze négyet szabályoznak tör­vénnyel, ennyi felett érvé­nyesül a törvényhozás ellen­őrzésének garanciája. Az államháztartási törvény egyik fejezete foglalkozik a helyi önkormányzatok költ­ségvetési megalkotásának rendjével. A törvény vitája során szabaddemokrata ol­dalról vitatták a fejezet szük­ségességét, a pénzügyminisz­ter erre reagált, amikor em - lékeztetett: az önkormányza­ti törvény elfogadásakor a képviselők kétharmada egyet­értett azzal a klauzulával, miszerint az önkormányzatok költségvetési rendjét az ál lamháztartási törvény szab­ja meg. Több szakasz részle­tesen taglalja a különböző önkormányzati szervek és tisztségviselők konkrét fel­adatait egy helyi közösség éves kasszájának megalkotá­sában, végrehajtásában. A társadalombiztosítás költ­ségvetéséről szóló kurta fe­jezet lényege, hogy rögzíti a törvényi szabályozási szin­tet, valamint parlamenti dön­tést ír elő az esetleges hiány fedezetének módjára. Szinte külön fejezet fog­lalkozik a költségvetési szer­vekkel, az azofc pénzügyeire vonatkozó hatásköri szabá­lyokkal, továbbá az állam- háztartás vagyonával történő gazdálkodással. Ez utóbbiban szerepel, hogy az államház­tartás alrendszereinek va gyónóval való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellen­őrzi, továbbá, hogy az alrend­szerek vagyonnyilvántartá­sában szereplő adatok nyil­vánosak. fel ezt a „pazarló és disz­funkcionális” rendszert. Az egyetlen dolog, amiben mind a három oldal képviselői megegyeznek: a munkajfő­piaci problémák kezeléséhez csak a gazdasági fellendülés adhat jó alapot. Talán még abban sincs vita közöttük, hogy addig is kell tenni va­lamit a feszültségek enyhí­tésére. Viszont arra a kér­désre, hogy mi is legyen az a valami, csak a kezüket tár­ják szét. S egyáltalán lehet-e a ma gondjainak a megoldá­sa nélkül a jövőt tervezni? Abban nyilvánvalóan hi­ába reménykedünk, hogy a várva várt gazdasági iellen- dülés még ebben az év(ez- red?)ben ránk köszön. El­lenben joggal elvárhatnánk, hogy az aktív foglalkozta­táspolitikai eszközök egyik jelentős szeletének, a foglal­koztatási alapnak a kezelője, a Munkaerőpiaci Bizottság, legalább információkkal ren­delkezzen arról, mire is használják fel az általa nyújtott pénzügyi segítséget. Legutóbb azért kellett Mis­kolcon kihelyezett ülést tar­taniuk, hogy végre némi ké­pet kapjanak arról, hogyan is hasznosult az a félmilli- árd forint, amit az átképző­központ felállítására biztosí­tottak az elmúlt évben, és ebben az évben újabb három ilyen központ felállítását ter­vezik ... A szakképzési törvény koncepciója lassan egy éve készen van, a törvényterve­zet csak arra vár, hogy a közoktatási törvény tervezete is elkészüljön, hiszen ezeket csak együtt érdemes a par­lament elé terjeszteni. Átfo­gó gazdasági, ipari stratégia nélkül azonban valóban nehéz megoldani, mi­lyen szakembereket is képez­zünk. Önnön farkába harapó kígyó? Vagy inkább olyan, amelyik azt sem tudja, hol is van az eleje, és hol a vé­ge? A szakembereknek, po­litikusoknak nem kell mon­dani, hiszen tudják, és sok­szor hangoztatják is: a szemléletbeli váltás, az ok­tatási, szakoktatási reform nélkül soha nem érhetjük el, hogy (egyszer, majd, vala­mikor) olyan polgárai le­gyenek ennek az országnak, akik nem esnek kétségbe, ha elvesztik a munkahelyüket, mert rövid idő alatt váltani tudnak. Az viszont egyálta­lán nem világos, miért is nem sikerül visszatalálni eh­hez a kályhához. Valaki az újságírók közül azt kérdezte: nem lehet, hogy túl gyenge a munka­ügyi tárca lobbija a kormá­nyon belül? Rolek Ferenc válasza ez volt: talán egyet­len más tárca sem kap annyi pénzt mint amennyit a mun­kaügyi, a munkaérőpiaci gondok enyhítésére. Nos, ah­hoz, hogy milliárdokaí -ki­dobjunk az ablakon, valóban nem kell erősen lobbizni. Az megy magától is. Ahhoz kel­lene igazi tehetség, hogy azt az időt túléljük, amíg a gaz­dasági fellendülés nevű sült galamb — csak úgy, magá­tól — a szánkba nem repül. bek között megtekintették a Rétközi-tavat, a Tisza mellé telepített korszerű mérőállo­másokat. szemrevételezték az árvízvédelmi munkálatokat, de tanulmányozták az itteni igazgatóság gazdasági tevé­kenységét is. A tapasztalat- csere szeptemberben Erdély­ben folytatódik. Röviden BANGKOK — A többna­pos utcai zavargásokat kö­vetően pénteken helyreállt a rend Bangkokban. A király közvetítésével a kormány és az ellenzék között létrejött kompromisszum után felol­dották a kijárási tilalmat a thaiföldi fővárosban, s sza­badon bocsátottak kétezer tüntetőt. MOSZKVA — Történelmi eseménynek nevezte a Moszkvában pénteken alá­írt orosz—lengyel barátsági és együttműködési egyez­ményt Borisz Jelcin. A szer­ződésen kívül aláírtak egy politikai nyilatkozatot is: a korábban nem tervezett do­kumentumban megbélyegez­ték az előző, kommunista rendszereket. Ezenkívül meg­kötötték a Lengyelországban állomásozó volt szovjet had­erők kivonására vonatkozó megállapodást. Szabad beutalók Nyíregyháza (KM) — Balatonföldvár, szóló, II. o., június 12—25-ig, 4760 forint. Igényelhető: Szakszervezetek Megyei Képviselete, 11-821 telefonon. Balatonalmádi, családos, 2+2-es, június 30- tól július 9-ig, 19 600 Ft-ért. (Szállás, reggeli, vacsora.) Bakonybél, házaspári, au­gusztus 27-től szeptember 9- ig, 6720 Ft-ért. Érdeklődni: Pedagógus Szakszervezet, 12-344/127. Elkelt az Agrogép A „karvaly” Nyírteleken Budapest (KM) — Péntek­től egy karvalyembléma jel­képezi a korábban Nyírteleki Agrogép Vállalat néven is­mert céget. Budapesten az Állami Vagyonügynökség képviseletében a Dunahol- ding vezetői valamint a né­met Fritz Sperber írta alá az adásvételi szerződést. Eszerint az Agrogépben a külföldi partner 75 százalé­kos tulajdonrészt szerez. Sperber (magyarul karvaly) úr cégének ugyanis ez a ma­dár az emblémája. Egyúttal a kft. alapítási okiratát is szentesítették, ezentúl Agrogép Kft. néven jegyzik a nyírteleki céget. A maradék 25 százalékon ket­ten osztoztak, a földterü­letért, ahol a vállalatot fel­építették, a nyírteleki önkor­mányzat 10 százalékot ka­pott, míg 15 százalék tulaj­donrész jutott a 30 fős munkavállalói közösségnek, amelynek Pomázi Gyula a Forró nyomon képviselője. Az eddigi válla­lat igazgatója, Nagy Sándor az ügyvezető igazgató lett. Másfél éve pezsgőkoccin­tással már szentesítették az adásvételt, akkor a felek ab­ban reménykedtek, hogy pár napon belül a hivatalos ok­irat is elkészül. A privatizáció mégis lassan haladt Nyír­teleken és ebben sem a hely­beliek, sem a német partner nem ludas. A másfél év számtalan egyeztetéssel, adatpótlással, vizsgálattal telt el, míg végre pontot tet­tek a végére. Sperber úr fő célja, hogy az Agrogép profilját nem­zetközi szintre lendítse fel, ehhez saját termékskáláját, tapasztalatát, menedzseri szemléletét adja a német Sperber Maschinenbau tulaj­donosa. Ezenkívül kiépíti a kereskedmi vonalat is, amely a szomszéd országokat is el­látja mezőgazdasági, kom­munális és szolgáltató kis­gépekkel. Leltárhiány n Nyíregyháza (KM — CSGY) — Feltörték a Rakamazi Áfész —balsai ABC- áruházát, ahonnan 190 ezer forint értékben kávét, va­lamint ital- és dohányárui vittek el. Egy jékei férfi az Állami Biztosítónak bejelentette, hogy a személygépkocsiját egy traktor tolatás közben megrongálta. Ä biztosító szakértője megállapította, a kárt a traktor nem okoz­hatta, s így az autós kárát sem térítették meg. A gép­kocsi tulajdonosa ellen a Kisvárdai Rendőrkapitány­ság eljárást indított. Hatvanezer forint érték­ben tulajdonított el isme­retlen tettes permetszere- ket a nagyecsedi termelő- szövetkezet Suska tanyai méregraktárából. Az ügy­ben a Mátészalkai Rend­őrkapitányság nyomozást indított. Egy nő, aki tavaly több hónapig a Balkányi Áfész 111. sz. élelmiszerboltját vezette, csaknem 488 ezer forint leltárhiánnyal nem tud elszámolni. Ellene a Nyírbátori Rendőrkapi­tányság eljárást folytat.

Next

/
Thumbnails
Contents