Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. május 23., szombat Sült galambra várva Nincs átfogó elképzelés a munkaeréplaci feszültségek rövid távé oldására Antall József kormányfő és a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó ukrán m iniszterelnök, Vitold Fokin május 22-én a Parlamentben a kétoldalú kapcsolatépítést segítő dokumentumokat írt alá. mti — fotö Kónya Imre előadása Mátészalka (KM — BJ) — Szólt az MDF frakcióvezetője arról, hogy most olyan politikai rendszer kialakításán fáradozik a kormány, a parlament, amelyben, az ország vezetői négyévenként odaállnak választóik elé elszámolni, s lehet választani azt, akiről azt hiszik, hogy jobban csinálná. Egy demokrácia kormánya azzal a biztos tudattal végzi a dolgát, hogy vállalnia kell érte a felelősséget az előtt a nép előtt, aki hatalomra juttatta. — Optimizmussal tölthet el bennünket, hogy a magyar nép tehetséges, s hogy az ország ilyen állapotban van, azt nem tehetetlensége hanem helyzete okozta — hangsúlyozta Kónya Imre. —■ Akik az elmúlt évtizedek alatt Nyugatra mentek, bizonyították, hogy azokban a fejlett országokban is képesek színvonalasat alkotni. Mako- vecz Imre példáját említette, aki Sevillában felépítette a magyar pavilont, s amelynek csodájára járnak az egész világról. Most itt Magyarországon építjük meg ezt a házat, hogy ne kelljen a tehetségeknek kimenni. Ehhez teremtette meg a feltételeket a rendszerváltás. Elmondta azt is a képviselő, hogy miért foglalkozott a kormány először az anyagi kárpótlással. Énnek csupán az volt az oka, hogy a tulajdonviszonyokat kellett először rendezni, mert a köztulajdon nem működött. A magántulajdon teremtheti meg az alapot ahhoz, hogy a kormány megpróbálja az elmúlt rendszer erkölcsi romlását is ellensúlyozni, mert ahhoz, hogy egy nemzet meg tudja változtatni önmagát, erkölcsi tartás, történelmi tudat, öntudat kell. Lehorgasztott fejjel, kollektív bűntudattal nem lehet új rendszert építeni. Éppen ezért szándéka az MDF-nek megnevezni az ország helyzetéért felelősöket, hogy ne érezze magát az is bűnösnek, aki csak élni akart, ne érezze magát kolla- boránsnak, aki egy diktatúrában megpróbált élve maradni. Előadás után kérdésekre válaszolt Kónya Imre. Mindjárt az elsőnél szóba hozta a rádió, a televízió elnökének ügyét, hiszen a kérdésből is kiderült, hogy fontos információk hiányában nem tudják az emberek mit kell tenniük, hogy megkaphassák a kárpótlás révén azt, amiért alaposan megszenvedtek. Éppen az ilyen fontos információk közlésének elmulasztása is jelzi alkalmatlanságukat, a médiák felelősségét, mert az ország lakosságát nem az érdekli, hogy csődhullám indul el Magyarországon, mert ezt naponta hallhattuk, hiszen akiket ez érint, úgy is megtudják, hanem azokhoz az információkhoz nem juthatnak az emberek, amelyekhez leginkább szükségük van. Budapest (ISB — Sinká Zoltán) — „A Munkaerőpiaci Bizottság munkavállalói oldala felhívja az Érdekegyeztető Tanács figyelmét arra a tényre, hogy nem halasztható a foglalkoztatáspolitika finanszírozási, döntési és eszközrendszerének átalakítása. A jelenlegi rendszer nem ösztönöz megfelelően a munkahelyek védelmére, számos eleme pazarló és diszfunkcionális, képtelen aktív eszközökkel a munka- nélküliek jelentős részét kivonni a segélyezettek közül, nem járul hozzá kellő mértékben új munkahelyek keletkezéséhez.” Ilyen súlyos a helyzet, vagy már megint csak a munka- vállalói oldal lát rémeket? A tisztázásra jó alkalom kínálkozott (volna) Balatonfüre- den, ahol a szociális partnerek — az ÉT három oldalának — képviselői háttér- beszélgetésen vettek részt. A világot itt sem sikerült megváltani, ellenben . végérvényesen kiderült az újságírók számára: sem a kormánynak, sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak nincs átfogó elképzelése a munkaerőpiaci feszültségek rövid távú oldására. Orbán István (Magyar Gazdasági Kamara) szerint az iparpolitika és a munka- nélküliség kezelésének a kérdése szétválasztha'catlan fogalmak. A legfontosabb a munkahelyteremtés és -megtartás lenne, az előbbit azonban az gátolja, hogy a már meglévő munkahelyek versenyképessé tétele is látszólag megoldhatatlan gondot jelent az ország gazdasága számára. Károlyi Miklós (Vállalkozók Országos Szövetsége) a szakképzés, az átképzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt ugyan ő sem tudta megmondani, mire is kellene képezni ma a jövő szakembereit, azt azonban igen, hogy a tudásuknak — bármilyen legyen is az — konvertálhatónak, azaz átválthatónak, az igényekhez alkalmazkodónak kell lennie. Sándor László (MSZOSZ) az ágazati válságproblémák kezelésének átfogó koncepcióját hiányolta, illetve áz ezzel kapcsolatos állami szerepvállalást. Rolek Ferenc munkaügyi államtitkár szerint a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit — ezek közé tartozik többek között a munkahelyteremtés is — időről időre háttérbe szorítják a passzív eszközök, azaz a járadékrendszer. A szolidaritási alap pénze kevés — 30 milliárdos lyuk tátong ezen az amúgy is gyengécske védőhálón a. juttatások csökkentésére azonban nincs lehetőség, azok már így is meglehetősen alacsonyak. A munkaadói és munkavállalói járulékok emeléséről pedig beszélni is illetlenség. Az tehát már világosan látszik, mi az ami rossz, amin változtatni kellene. Arra azonban nem sikerült választ kapni, hogy mi váltsa Kolozsvári víziigyesek megyénkben Nyíregyháza (KM) — Romániai vízügyi szakembereket fogadtak a hét második felében Nyíregyházán, a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon. A kolozsvári igazgatóság vezetői megbeszéléseket folytattak a szabolcsi kollegákkal, a tapasztalat- csere három napjának zömét terepen töltötték. TöbDemokráciához illi gazJálkoilásI szabályok az állami háztartásra új Budapest (ISB — Krecz Tibor) — A központi kormányzat, a helyi önkormányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás költségvetései alkotják azt a kört, melyet 1993. január 1-jétől egységesen, államháztartásként szabályoz a hét elején elfogadott állam- háztartási törvény. — Ez a törvény az első, mely átfogóan szabályozza az államiháztartás gazdálkodásának viszonyait — e szavakkal zárta le a pénzügyminisz • tér az államháztartási törvényjavaslat parlamenti vitáját. A jövő évtől hatályos jogszabály főbb elemei a központi költségvetés, az önkormányzatok költségvetése, az állami pénzalapok, a társadalombiztosítási költségvetések megtervezést megalko- tási és ellenőrzési rendje. A központi költségvetésre vonatkozó szabályok pontosan megszabják a pénzügyi tárca, a kormány és a törvényihozás e körbe tartozó feladatait, többek között előírják a kormány számára, hogy minden év június 30-ig az Országgyűlés elé kell terjesztenie a következő év költségvetési irányelveit, szeptember 30-ig pedig magát a költségvetési törvénytervezetet. Tágan értelmezhető szabályok vonatkoznak egy esetleges pótköltségvetés készítésének szükségszerűségére, s ez a törvény a nagy elosztási rendszerekre, azok átalakításának késedelmére is tekintettel nem terjed ki a költségvetés szerkezetének konkrét, fejezetenkénti meghatározására. E tekintetben tehát elmondható: az állam- háztartási törvény önmagában nem hozza meg a sokat emlegetett költségvetési reformot. A költségvetésre vonatkozó törvényi szakaszok jelentősége viszont, hogy ezek elfogadásáig a modernkori Magyárországon nem létezett olyan törvény, mely megszabta volna a kormánynak a költségvetés beterjesztésével kapcsolatos kötelezettségeit. Az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezések terén újdonság, hogy a jövő évtől csak törvénnyel lehet ilyen alapot létrehozni, s rendelkezni működtetésének szabályairól. Hazánkban jelenleg több mint 30 elkülönített állami pénzalap működik, s mindössze négyet szabályoznak törvénnyel, ennyi felett érvényesül a törvényhozás ellenőrzésének garanciája. Az államháztartási törvény egyik fejezete foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetési megalkotásának rendjével. A törvény vitája során szabaddemokrata oldalról vitatták a fejezet szükségességét, a pénzügyminiszter erre reagált, amikor em - lékeztetett: az önkormányzati törvény elfogadásakor a képviselők kétharmada egyetértett azzal a klauzulával, miszerint az önkormányzatok költségvetési rendjét az ál lamháztartási törvény szabja meg. Több szakasz részletesen taglalja a különböző önkormányzati szervek és tisztségviselők konkrét feladatait egy helyi közösség éves kasszájának megalkotásában, végrehajtásában. A társadalombiztosítás költségvetéséről szóló kurta fejezet lényege, hogy rögzíti a törvényi szabályozási szintet, valamint parlamenti döntést ír elő az esetleges hiány fedezetének módjára. Szinte külön fejezet foglalkozik a költségvetési szervekkel, az azofc pénzügyeire vonatkozó hatásköri szabályokkal, továbbá az állam- háztartás vagyonával történő gazdálkodással. Ez utóbbiban szerepel, hogy az államháztartás alrendszereinek va gyónóval való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi, továbbá, hogy az alrendszerek vagyonnyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. fel ezt a „pazarló és diszfunkcionális” rendszert. Az egyetlen dolog, amiben mind a három oldal képviselői megegyeznek: a munkajfőpiaci problémák kezeléséhez csak a gazdasági fellendülés adhat jó alapot. Talán még abban sincs vita közöttük, hogy addig is kell tenni valamit a feszültségek enyhítésére. Viszont arra a kérdésre, hogy mi is legyen az a valami, csak a kezüket tárják szét. S egyáltalán lehet-e a ma gondjainak a megoldása nélkül a jövőt tervezni? Abban nyilvánvalóan hiába reménykedünk, hogy a várva várt gazdasági iellen- dülés még ebben az év(ez- red?)ben ránk köszön. Ellenben joggal elvárhatnánk, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök egyik jelentős szeletének, a foglalkoztatási alapnak a kezelője, a Munkaerőpiaci Bizottság, legalább információkkal rendelkezzen arról, mire is használják fel az általa nyújtott pénzügyi segítséget. Legutóbb azért kellett Miskolcon kihelyezett ülést tartaniuk, hogy végre némi képet kapjanak arról, hogyan is hasznosult az a félmilli- árd forint, amit az átképzőközpont felállítására biztosítottak az elmúlt évben, és ebben az évben újabb három ilyen központ felállítását tervezik ... A szakképzési törvény koncepciója lassan egy éve készen van, a törvénytervezet csak arra vár, hogy a közoktatási törvény tervezete is elkészüljön, hiszen ezeket csak együtt érdemes a parlament elé terjeszteni. Átfogó gazdasági, ipari stratégia nélkül azonban valóban nehéz megoldani, milyen szakembereket is képezzünk. Önnön farkába harapó kígyó? Vagy inkább olyan, amelyik azt sem tudja, hol is van az eleje, és hol a vége? A szakembereknek, politikusoknak nem kell mondani, hiszen tudják, és sokszor hangoztatják is: a szemléletbeli váltás, az oktatási, szakoktatási reform nélkül soha nem érhetjük el, hogy (egyszer, majd, valamikor) olyan polgárai legyenek ennek az országnak, akik nem esnek kétségbe, ha elvesztik a munkahelyüket, mert rövid idő alatt váltani tudnak. Az viszont egyáltalán nem világos, miért is nem sikerül visszatalálni ehhez a kályhához. Valaki az újságírók közül azt kérdezte: nem lehet, hogy túl gyenge a munkaügyi tárca lobbija a kormányon belül? Rolek Ferenc válasza ez volt: talán egyetlen más tárca sem kap annyi pénzt mint amennyit a munkaügyi, a munkaérőpiaci gondok enyhítésére. Nos, ahhoz, hogy milliárdokaí -kidobjunk az ablakon, valóban nem kell erősen lobbizni. Az megy magától is. Ahhoz kellene igazi tehetség, hogy azt az időt túléljük, amíg a gazdasági fellendülés nevű sült galamb — csak úgy, magától — a szánkba nem repül. bek között megtekintették a Rétközi-tavat, a Tisza mellé telepített korszerű mérőállomásokat. szemrevételezték az árvízvédelmi munkálatokat, de tanulmányozták az itteni igazgatóság gazdasági tevékenységét is. A tapasztalat- csere szeptemberben Erdélyben folytatódik. Röviden BANGKOK — A többnapos utcai zavargásokat követően pénteken helyreállt a rend Bangkokban. A király közvetítésével a kormány és az ellenzék között létrejött kompromisszum után feloldották a kijárási tilalmat a thaiföldi fővárosban, s szabadon bocsátottak kétezer tüntetőt. MOSZKVA — Történelmi eseménynek nevezte a Moszkvában pénteken aláírt orosz—lengyel barátsági és együttműködési egyezményt Borisz Jelcin. A szerződésen kívül aláírtak egy politikai nyilatkozatot is: a korábban nem tervezett dokumentumban megbélyegezték az előző, kommunista rendszereket. Ezenkívül megkötötték a Lengyelországban állomásozó volt szovjet haderők kivonására vonatkozó megállapodást. Szabad beutalók Nyíregyháza (KM) — Balatonföldvár, szóló, II. o., június 12—25-ig, 4760 forint. Igényelhető: Szakszervezetek Megyei Képviselete, 11-821 telefonon. Balatonalmádi, családos, 2+2-es, június 30- tól július 9-ig, 19 600 Ft-ért. (Szállás, reggeli, vacsora.) Bakonybél, házaspári, augusztus 27-től szeptember 9- ig, 6720 Ft-ért. Érdeklődni: Pedagógus Szakszervezet, 12-344/127. Elkelt az Agrogép A „karvaly” Nyírteleken Budapest (KM) — Péntektől egy karvalyembléma jelképezi a korábban Nyírteleki Agrogép Vállalat néven ismert céget. Budapesten az Állami Vagyonügynökség képviseletében a Dunahol- ding vezetői valamint a német Fritz Sperber írta alá az adásvételi szerződést. Eszerint az Agrogépben a külföldi partner 75 százalékos tulajdonrészt szerez. Sperber (magyarul karvaly) úr cégének ugyanis ez a madár az emblémája. Egyúttal a kft. alapítási okiratát is szentesítették, ezentúl Agrogép Kft. néven jegyzik a nyírteleki céget. A maradék 25 százalékon ketten osztoztak, a földterületért, ahol a vállalatot felépítették, a nyírteleki önkormányzat 10 százalékot kapott, míg 15 százalék tulajdonrész jutott a 30 fős munkavállalói közösségnek, amelynek Pomázi Gyula a Forró nyomon képviselője. Az eddigi vállalat igazgatója, Nagy Sándor az ügyvezető igazgató lett. Másfél éve pezsgőkoccintással már szentesítették az adásvételt, akkor a felek abban reménykedtek, hogy pár napon belül a hivatalos okirat is elkészül. A privatizáció mégis lassan haladt Nyírteleken és ebben sem a helybeliek, sem a német partner nem ludas. A másfél év számtalan egyeztetéssel, adatpótlással, vizsgálattal telt el, míg végre pontot tettek a végére. Sperber úr fő célja, hogy az Agrogép profilját nemzetközi szintre lendítse fel, ehhez saját termékskáláját, tapasztalatát, menedzseri szemléletét adja a német Sperber Maschinenbau tulajdonosa. Ezenkívül kiépíti a kereskedmi vonalat is, amely a szomszéd országokat is ellátja mezőgazdasági, kommunális és szolgáltató kisgépekkel. Leltárhiány n Nyíregyháza (KM — CSGY) — Feltörték a Rakamazi Áfész —balsai ABC- áruházát, ahonnan 190 ezer forint értékben kávét, valamint ital- és dohányárui vittek el. Egy jékei férfi az Állami Biztosítónak bejelentette, hogy a személygépkocsiját egy traktor tolatás közben megrongálta. Ä biztosító szakértője megállapította, a kárt a traktor nem okozhatta, s így az autós kárát sem térítették meg. A gépkocsi tulajdonosa ellen a Kisvárdai Rendőrkapitányság eljárást indított. Hatvanezer forint értékben tulajdonított el ismeretlen tettes permetszere- ket a nagyecsedi termelő- szövetkezet Suska tanyai méregraktárából. Az ügyben a Mátészalkai Rendőrkapitányság nyomozást indított. Egy nő, aki tavaly több hónapig a Balkányi Áfész 111. sz. élelmiszerboltját vezette, csaknem 488 ezer forint leltárhiánnyal nem tud elszámolni. Ellene a Nyírbátori Rendőrkapitányság eljárást folytat.
