Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

1992. május 23., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 Félmilliárd kerestetik / Évforduló, hiányérzetekkel Ama bizonyos kihelyezett kormányülés Balogh József Nyíregyháza (KM) — Egy éve tartott a kormány kihe­lyezett ülést Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. Nagy várakozás előzte meg az eseményt, hiszen előtte is közismert volt a kormány tagjai előtt: milyen nagy szakadék tátong az ország legkeletibb megyéje és bár­melyik dunántúli megye kö­zött, s emiatt joggal számít­hattunk rá, hogy a hátrá­nyok mérséklésére irányuló kérés meghallgatásra talál. így történt. A kormány tagjai megértést tanúsítottak gond­jaink iránt, s megszületett a döntés is: segíteni fognak a felzárkóztatás meggyorsításá­ban. A felelősséget a belügy­miniszter és a környezetvé­delmi miniszter vállára helyez­ték, e két minisztérium a terü­let- és településfejlesztés gaz­dája, viseljék szívükön e hat­százezer ember sorsát job­ban, mint a kilenc és fél milli­óét. Nem történt semmi Ötszázmillió forint jelentette a megkülönböztetett figyel­met, és azt is természetesnek tartották, hogy a településfej­lesztésre elkülönített 6 és fél milliárdból a többi megyével azonos eséllyel pályázunk. A félmilliárdból Tisza-hidak épül­nek, felújítják a vásárosnamé- nyi hidat, jut a távközlés fej­lesztésére, határátkelők nyitá­sára, a főiskola bővítésére, a repülőtér rendezésére, a fal­vak. városok pedig készítsék el nyugodtan pályázataikat az útépítésre, a gázprogramra, a szennyvízre, egyéb infrastruk­túrára, s megtakarított pén­zükhöz — ha elnyerik — kap­ják a támogatást is. Következtek a hétközna­pok, teltek a hetek, a hóna­pok, múltak a törvény rangjá­ra emelkedett határozat szab­ta határidők, de itt a megyé­ben nem történt semmi. Most meg már ennél is nagyobb a baj. Hírlik, hogy a Környezet- védelmi Minisztérium elszá­molta magát és kiosztotta a céltámogatásra elkülönített milliárdokat, így aztán olyan helyzetbe került, hogy abból az ötszázmillióból szeretné pótolni a mi megyénk falvai által igényelt pénzeket, ame­ARCHÍV FELVÉTEL lyeket a kormány egészen más célra adott. Kérdésessé vált a Vállaj—Nagykároly ha­tárátkelő megépítése, a támo­gatások rangsorolásából az derül ki, hogy egyetlen Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei település sem került a nyerte­sek közé. Hiányoznak a feltételek Volt nemrég egy tárcaközi megbeszélés, ahol mindenki jelen volt, akinek tennivalója akad a felzárkóztatási kor­mányprogram végrehajtásá­ban. Itt derült ki, hogy csúszik néhány dolog a közreműkö­dők önhibáján kívül is, mert például még nem fogadták el a szociális törvényt, s addig sok minden megoldhatatlan. A leglényegesebb elmaradás azonban az, hogy az elkülöní­tett 500 millió forint — amit a megye a humán infrastruktú­ra fejlesztésére kapna — fel- használásának feltételei a mai napig nem jelentek meg, hol­ott ennek 1992. február 20. volt a határideje. Például kiderült, hogy a vá- sárosnaményi Tisza-híd beru­házásainak előkészületei megtörténtek, s amikor a költ­ségeit felülvizsgálták, az is ki­derült: nem kell a 350 milliós változat, elég a 120 milliós is. A kivitelezők ugrásra készek, de nem jutnak hozzá a pénz­hez. Kezdhetnék a főiskola bővítését is, de ugyancsak lehetetlen a pénzhez jutni. Petíciók a minisztériumokba A beruházások helyett vitat- koztatják a megyét, hogy mire fordítsák a pénzt. Polgármes­terek küldenek petíciókat a minisztériumokba, holott a kormányhatározattól nem vol­na szabad eltérni, mert az egy vizsgálat eredménye, ahol azt fogalmazták meg, hogy ebből a pénzből térségi gondokat kell megoldani, a települési egyéni igényeket pedig a cél és a címzett támogatásokból, továbbá a területfejlesztési és a munkahelyteremtési térségi alapból. így érkezhetne tulaj­donképpen három helyről a pénz. Az 1991 -es településfej­lesztési alapból 550 milliót kapott a megye, de előzetes igényként bejelentettek 900 milliót 1992—93-ra. És ehhez jönne az 500 millió. Jön? Re­méljük. A szövetkezetre szavaztak Az egyeztető fórum 203 hektárt jelölt ki Biri (KM) — Valamennyi művelési ágból ágazati megbontás szerint Biriben az egyeztető fórum 203 hek­tárt jelölt ki a kárpótlásra. A helyi Táncsics Termelőszö­vetkezet összterületének ez mindössze 10 százaléka. Kárpótlásra 1801 aranyko­rona-értéket adtak be az egykori tulajdonosok, ettől többet, 2111 aranykorona- értékű területet rajzolt be a térképen az egyeztető fó­rum. Káldi Róbert, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondta, a földalap elkülönítési terveze­tére megkötött egyezséget a megyei kárrendezési hivatal jóváhagyta. A téeszhél az át­lag aranykorona-érték 9,5, míg a kárpótlásra kijelölt terü­letből a szántó 166 hektár lesz, ennek aranykorona-érté­ke 9,95. Hozzátette, azok a termelőszövetkezeti tagok, akik korábban is béreltek föl­det és a kárpótlásban is érde­keltek. idén a kárpótlásra kije­lölt földterület egy részét már művelik. Ezért bérleti díjat a téesz már nem kér. A leendő tulajdonosok így megspórolják a bérleti díjat és a föld sem marad műveletlenül Nyárig ugyanis nehéz várni, talán a licit addig megkezdődhet. Az 1937 hektár összterületű téeszben a kárpótlásra kijelölt földterületen kívül tavasszal már 120 hektárt visszaigé­nyeltek. A megmaradt földte­rület műveléséről és a téesz jövőjéről szólva az elnök el­mondta, az átalakulásról idén már két közgyűlést is tartot­tak. Utóbbi a vagyonnevesí­téssel foglalkozott. A tagok véleménye az, hogy maradjon a szövetkezeti forma, akik egyénileg akarnak boldogulni, a földet művelni, azok már eddig is megtehették. A téesz jelenleg is fizetőképes, ősszel vetettek, a műtrágyát is meg­vásárolták, a gabonához ter­melési hitelt kaptak. A tagok­nak idén is kimérték az 1 hek­tár háztájit, még akkor is. ha ezt a földterületet másként fogják nevezni. Viszont a szol­gáltatás díját ezúttal előre kér­te a téesz, a költségeket szeptemberig nem tudta volna meghitelezni. A tervek szerint gabonaszá­rító, tisztítóberendezést és tá­rolóhelyiséget építenek, ugyanis ezekkel az alapléte­sítményekkel nem rendelkezik a téesz. Hosszas vita után a tagság úgy döntött, a veszte­ségek ellenére nem szüntetik meg az állattenyésztést. Sze­lektálták a szarvasmarha-állo­mányt és csökkentették az ott dolgozó létszámot, jelenleg 125 szarvasmarhát tartanak. Máthé Csaba Egy fociszurkoló számára is imádott hely lehet a Nancy melletti Velaine-En-Haye, már csak azért, mert a gallkaka- sok világhíres szövetségi kapitányának, Piatininek ott van háza. A környéken élők legalább annyira jól ismerik Reisinger Ottó magyar pro­fesszort, aki nem a focipá­lyán, hanem a mikrobiológia terén ért ei világsikert. A szomszédok és a francia kis faluba látogató hazánkfiai a szakmai viták, konzultációk után nem mulasztják el a Rei- singer-kúria alagsori pincéjét meglátogatni. A kívülről fülelő elismerő csettintgetéseket, íz­lelgető nyammogásokat hall­hat, lent már nem a szavak, hanem a testes tokaji, a köny - nyed francia borok játsszák a főszerepet. Bármennyire hí­res a francia konyha, a pro­fesszor magyarországi látoga­tásai alkalmával az itteni ét­Reisinger Ottó HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE keknek nem bír ellenállni, sőt nem szégyell repetáit kérni. Ilyenkor az ebéd helyett nem választja a futást vagy az úszást, diétázni otthon is le­het. mondja. A hasáról szólva még a legkellemetlenebb ka­landját is vidáman meséli: az eszkimók rohadt fókahússal kínálták, azt kellett, enni, nem volt más. A professzor vígkedélyű, szereti az ugratásokat, a vic­celődést. Termetes egyéni­ség, aki a tudományok terüle­tén végzett munkájával is kitű­nik. Kollégái szerint hallatlan munkabírású, szakmaszerető és emellett nagyszerű kolléga. Rendszeresen látogat Nyír­egyházára, amelyet igen ked­vel. Legutóbb a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tudo­mányos Testület Elnöksége tiszteletbeli tagnak javasolta. Egykoron Pápán érettségi­zett, majd 1956-ban indult neki a nagyvilágnak villany- szerelői szakmájával a zsebé­ben. Ennek is hasznát veszi, hiszen házában egymaga készítette el a villanyszerelési munkákat. Franciaországban az agrártudományi egyete­men végzett és ben; is maradt az intézményben, növénykór- tant oktatott. A 68-as villongá­sok idején „igazolt át” a nancv-i természettudományi egyetemre, ahol mikrobiológia a fő tantárgya. -Tagja egy hét­tagú teamnek, tanácsadással is foglalkozik, emellett az ipari szennyezési anyagok értéke­sítésén. megsemmisítésén fá­radozik kollégáival. Rendsze­resen utazik Quebecbe, ahol a francia—kanadai tudományos programban vesz részt. Elő­adás, kutatás, a tudomány fel- használása az iparban, ezek főbb munkaterületei. Széltében-hosszában már többször átutazta a világot. Júniusban Oroszországba is eljut, oda már magyar útlevél­lel fog indulni. Lánya az orvos- tudományi egyetemet fejezte be, fia a Renault-gyárban ok­tat. Természetesen Renault- val jár, bár pakolni nemigen tud a csomagtartóba, -ugyanis állandóan magával hordja a pecafelszereléséi. Eddigi re­kordja: egy TI kg-os harcsa. Már tervezi a következő évet, amely egy beruházással fog indulni. Vesz egy lovat és egy fajtatiszta kutyát. A két állattei együtt a közeli erdőben fog kóborolni, Nézó'(pont) Atomerőmű Balogh Géza — r éhány éve röppent *J\j fel a hír, hogy ha- ^ v, zánk második atom­erőművét a Felső-Tisza vi­dékén akarják felépíteni. Megszólaltak nyomban az ellenzők is, kimutatva, itt annyira kicsi a folyó vízho­zama, hogy lehetetlen meg­oldani az erőmű hűtését: ha pedig ennek ellenére meg­építik, úgy felmelegszik a Tisza vize az erőmű alatti szakaszon, hogy annak a biológiai egyensúlya telje­sen felborul. A vita nem tartott sokáig, a tervezet készítői is belát­ták annak illuzórikus voltát. Legalábbis így tűnt egészen a legutóbbi időkig. Ám egyik napilapunk ,, kikotyogta", hogy készül az ország új energiapolitikai koncepciója, s a több változat között me­gint felbukkant a felső-tiszai atomerőmű gondolata. A Felső-Tisza-vidék igaz, eléggé tág földrajzi fogalom, a fővárosból nézve ez Ti- szabecstől akár Kisköréig is terjedhet, de a földrajzban kicsit is járatos ember tudja, az nagyjából Vásárosna- ménytól Tiszabecsig érten­dő. Ha az érintettek nem jár­tak még erre, jó ha tudják, az ország legtisztább, leg­érintetlenebb tájéka ez, amit most kezd felfedezni — jó szokás szerint a magyarok előtt — a nyugati turizmus. Hogy megmaradt Ilyen tisztának, érintetlennek, egyetlen dologgal magya­rázható. E tájékkal, az itt élőkkel évtizedeken át a ku­tya sem törődött. Itt nem épültek utak. gyárak, étter­mek, szállodák, ide nem adott pénzt az ország tele­fonra, vízvezetékre, itt még vasút sincs fél megyényi te­rületeken. Az itt élő ember pedig eltűrte mindezt, s a kinevezett vezetői is tehetet­lenek voltak. Úgy tűnik, az energialobbi ezt az évtizedes béketűrést akarja meglovagolni. Tisztá­ban van azzal, hogy másutt elzavarnák őket erőműstől, reaktorostól, menjünk hát akkor a Felső-Tisza mellé...! Buta ez a nép, majd elhitet­jük vele, hogy milyen áldás lesz az az erőmű. Hiszen, ha megépülj kapnak majd új munkahelyeket, utakat, tor­natermeket, orvosi rendelő­ket. Örüljenek hát a tisza- szalkaiak, a jándiak, a ló- nyaiak. hogy ilyen kegyben részesülnek I Nem nehéz megjósolni a válaszukat. Vigyék olyan tá­jakra az atomerőművet, me­lyek eddig is az országos vezetés kegyeltjei voltak! Mondjuk Budapestre, a Ró­zsadomb lábához... Kommentár Munkaviszony-iszony Szó'ke Judit z új Munkatörvény- fZJ könyvének hatályba L lépése után búcsút mondhatunk életünk egyik fő dokumentálójának, a munkakönyvnek. Addig is átmenetileg, mivel már nem nyomtatnak munkakönyvét, egy kétlapos igazolás he­lyettesíti. Vajon ml indokol­hatta a munkakönyv-likvidá- lást? Több válasz lehetsé­ges: elavult, korszerűtlen, múltemlékeztető, Nyugaton sincs ilyen... A személyiségi jogok védelme... annak biz­tosítását egyébként néhány adat kiiktatásával meg lehe­tett volna oldani. Mi szeret­jük az alapos munkái, fő­képp a nem nagy dolgok­ban, ezért jobbnak látták úgy ahogy van kivonni a for­galomból. Július l-étől úgyis a mun- I kaszerződések lesznek a \ munkaviszony iegfőbb do­kumentumai. Azoknak egy példányát le fogják fűzni a levéltárakban A legjobb azonban, ha mi munkaválla­lók is mindenről igazolást kérünk, melyeknek nyitunk otthon egy dossziét és gyűj­tögetünk. Dosszié az adópa­píroknak, egy másik a mun­kaviszonyosoknak, egy a \ csekkeknek, persze nem árt. ha ezek elázhatatlan, eléghetetlen papírgyűjtők mert jól nézünk ki, ha vala- j hói. valamikor valamit nem tudunk bizonyítani. Ha egy munkaviszony például meg­szűnik. kapunk igazolást ar­ról, amit eddig a MIL-lap tar­talmazott. Annak lesz a leg­nehezebb dolga, aki megér­demelt nyugdíja előti állván, jogszerző idejét próbálja összehozni, és teszem azt, az országban több helyen dolgozott... Az is könnyen előfordulhat, hogy íróaszta­lok íróasztalokat fognak szülni, hiszen ami a beteg­biztosítási kártyák és a munkaügyi nyilvántartások rendszerét illeti, az ezekben | eligazodáshoz szakhivatal: i kell maja létrehozni Már lá­tom. a munkaviszonyból is igy lesz iszony . Akár egy angol kastélypark — az Öreg -Túr olcsvaapáti ága BALOGH GÉZA FELVÉTELE H§n||||^^giát kutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents