Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. április 4., szombat Külpolitikai jogyzot Diplomáciai barkács? Páll Géza N em nagyon lehet más­nak nevezni, ami a görög—magyar kami- onos húzdmegereszdmeg játékot illeti, mint diplo­máciai barkácsolás. Az előzmények többnyire is­mertek, környezetvédelmi, útfejlesztési, nem utolsó­sorban gazdasági számítá­sokból eredően egy gyors és eléggé végig nem gon­dolt — és végig nem ját­szott — intézkedéssel szin­te egyik napról a másikra nagymértékben megemel­ték hazánkban az idegen kamionok úthasználati dí­ját. Emlékezhetünk a követ­kezményére, a görög kami- onos szövetség blokádjára, amely komoly károkat oko­zott a magyar gazdaságnak a veszteglő, vagy éppen tönkremenő áruk miatt, amelyek nem, vagy késve érkeztek célállomásaikra. Nagy nehezen mégis elült a vihar. Engedtünk, s úgy gondoltuk, végleg elrende­ződött a vita a görög szállí­tókkal. Nem így történt. Mint a híradásokból tud­juk, a görög kamionos szö­vetség megint útját állta a magyar kamionoknak a ju­goszláv—görög határon. A többi kamiont továbben­gedték, a magyarokét nem. Űjra tárgyalások, puhatoló­zások kezdődtek. Az ügyet külön fűszerezte, hogy a magyar kamionok elleni tiltás még tartott, amikor hírül adták, hazánkba ér­kezik a görög miniszterel­nök. Fölöttébb kellemetlen helyzet. Már nem az, hogy a görög miniszterelnök hoz­zánk látogat, hanem a ka­mionos ügyből eredő mel- lékzöngék. S mit ad a gaz­dasági diplomácia? Értesül­hettünk róla, hogy a ma­gyar fél kétezer ingyenes úthasználati jegyet küldött a görög fuvarozók szövetsé­gének, amitől megszűnt a magyar kamionok elleni erőszakos fellépés. Csak azt nem tudja az ember, mi tettünk elvtelen engedményt, talán a görög kormányfő látogatását eset­leg beárnyékoló eset elhá­rítására, s tűzoltómunkával tisztára söpörtük a diplo­máciasétányt a két ország között, vagy ezt már elő­zőleg meg kellett volna tennünk, s akkor nem kö­vetkezik be a görög—ma­gyar kamionos mérkőzés második fordulója. Biztosat az ügyben nem tudhatunk. Az is meglehet, nem igazságos diplomáciai barkácsmunkát emlegetni, mert a magyar fél talán minden tőle telhetőt meg­tett a botrány elsimításá­ért, ám a vehemens görög szállítóknak ez nem volt elég. V agy egyszerűen arról van szó, hogy folya­matosan lehet kar­bantartani a kapcsolatokat, legyen szó görög—magyar kamionos háborúról, vagy éppen Bős—Nagymarosról, vagy másról Csak remél­jük, hogy a diplomáciában sem lesznük ügyetlenebbek, mint más államok. Az egy­értelmű, csak a nem tá­madható, nyugodt intézke­dések óvnak meg bennün­ket még a látszatától is a diplomáciai barkácsmunká- nak. Különben sok tandíjat fogunk fizetni érte... MSZP-variáció Nyíregyháza (KM —- B. J.) — Az Országgyűlés szocia­lista frakciójának tavaly ok­tóberi megyei látogatásakor tartott fórumon jelentették be először, hogy dolgoznak egy, a válságtérségek hely­zetének javítását szolgáló törvényjavaslaton. Azóta a javaslat elkészült, és az Országgyűlés napi­rendre is tűzte. E törvény­javaslat tartalmáról tájékoz­tatta az érdeklődőket és a sajtó képviselőit dr. Vastagh Pál, országgyűlési képviselő péntek délután a Szarvas utcai irodaházban. Elmondta, hogy az arány­talanságok csökkentésére ki­dolgozott törvényjavaslat lé­nyegesen eltér a kormány hasonló célokat szolgáló programjától. A különbség abban mutatkozik, hogy a szocialista párt nemcsak központi feladatnak tekinti a területfejlesztési és térsé­gi politikát, hanem az Or­szággyűlés kezébe kívánják letenni politikai tartalmának meghatározását, és be kí­vánják kapcsolni a társada­lom gazdasági szerveződése­it, az önkormányzatokat, az önkormányzati szövetsége­ket, a pénzintézeteket, az érdekvédelmi szervezeteket. A szocialista párt szerint nem lehet kihelyezett kor­mányüléseken 500 milliós ígérgetésekkel a gondokat megoldani, a párt által java­solt program segítené a megoldást, amely elsősorban a válságtérségek gazdasági szerkezetének átalakítására, és a piacváltásra vonatkozik. Dr. Baja Ferenc, az MSZP ügyvivője szólt ezután az önkormányzatok működési tapasztalatairól. A kor­mánykoalíció véleményétől eltérően jelentős elkesere­dettség tapasztalható az ön- kormányzatokban. Minde­nütt megfogalmazódott: ki­csi a mozgástér, forráshiá­nyok vannak, a tulajdonok rendezését számos régi jog­szabály korlátozza, sőt a kormány különböző trükkök­kel szembeállítja a lakossá­got az önkormányzatokkal. Késtek a működtető törvé­nyek, s ez erkölcsi károkat okozott az önkormányzatok­nak. Az új közoktatási törvény tervezete állt a középpont­jában annak a vitafórum­nak, melyre a nyíregyházi tanárképzőn került sor áp­rilis 3-án. A meghívott ven­dégek — Beke Kata (függet­len) és Jánosi György (MSZP) országgyűlési képvi­selők — egyaránt számba vették azokat a kritikus pontokat, melyek a koncep­ció vitáiban kirajzolódtak. A kodifikált törvényjavaslat a januári változathoz képest sok részletben — a vélemé­nyek figyelembevételével — módosult, mondta Beke Kata. Szabad beutalók Nyíregyháza (KM) — Sopron, 1 A oszt., házaspá- ri, április 22-től május 5-ig, 8960 Ft-ért. Siófok, názas­pári, április 27-től május 5- ig, 3780 Ft-ért. Igényelhető: Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete, 10-210. Kinőni az adósságot Nyíregyháza (KM — G. B.) — A magyar adósságállo­mánynak sem az átütemezé­se, sem a külföldi tőkére történő lecserélése, sem pe­dig annak elengedtetése nem járható útja az adósságme­nedzselésnek — fejtette ki Zdeborszky György, a Kö­zép-európai Nemzetközi Bank (CIB) elnök vezérigaz­gatója a Magyar Közgazda­sági Társaság megyei szerve­zetének tegnapi nyíregyházi szakmai rendezvényén. Ae egyedüli megoldás, hogy pontosan fizetünk miközben következetesen vérehajtjuk a szerkezetváltást. így elér­hető, hogy a gazdaság „kinö­vi az adósságát”. Ennek rea­litását az adja, hogy máris több a hozzánk beáramló tő­ke, mint a kamatfizetési kö­telezettségünk BUDAPEST: Konsztantin Micotakisz, a Görög Köztár­saság miniszterelnöke és Antall József, a Magyar Köztár­saság miniszterelnöke április 3-án a Parlamentben aláír­ta a magyar—görög alapszerződést. MTI TELEFOTO Mérlegen a kormány tevékenysége Budapest (ISB — Krecz) — Az Országgyűlés függet­len képviselőinek nevében Fodor István terjesztette elő a minap a házbizottságban azt a javaslatot, mely sze­rint politikai vitanapot kel­lene rendezni a törvényho­zás plénumán a kormány el­múlt kétévi tevékenységéről. Lapunk Szabolcs-Szatmár- Bereg megye egyik független képviselőjének, Kállay Kris­tófnak a véleményét kérte. Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a magyar parlament ebben a választási ciklusban eddig két politikai vitanapot tartott, az egyiket' az ifjúság helyzetéről, a másikat ha­zánk külpolitikájáról. A füg­getlen képviselők elérkezett­nek látják az időt, hogy a négyéves időszak derekán mérlegre tétessék a kormány munkája. Kállay Kristóf meglátása szerint a választási ciklus derekán indokolt, hogy a kormány a parlament és a nyilvánosság előtt számoljon be, hol tart programja meg­valósításában, s különösen indokolt, hogy a törvényho­zók megvitassák: valóban úgy munkálkodik-e a kor­mány, ahogy meghirdette. A képviselő itt jegyezte mag, hogy tulajdonképpen nem is létezik kormányprogram, ugyanis a választások után ismertetett terv hosszabb, határozatlan időtávra szól, miközben a kormánynaa va­lójában most csak négy évre szól a mandátuma. A kezdeményezés sorsáról: a házbizottság egyelőre nem foglalt állást (ebben a bizott­ságban csak teljes egyetér­téssel születhet döntés), de valószínűsíthető, hogy akad kifogás a javaslattal szem­ben. „Érezhetően nem támo­gatják”, mondta Kállay Kris­tóf. A képviselő elmondása szerint a függetlenek önálló határozati javaslattal is pró­bálkoznak a vitanap megtar­tása érdekében, de a valós erőviszonyokat tekintve leg­feljebb egy vita nélküli, kor­mányzati beszámolóra látszik esély. A házbizottság állásfogla­lása a napokban várható. Uj képes kalauz a megyéről Nyíregyháza (KM) — Jó kézbe venni, nézegetni, gyö­nyörködni a képekben, áb­rákban, s megállapítani, igenis, van mit megmutatni a világnak. És önmagunk­nak. Olykor ugyanis hajla­mos az itt élő ember már- már közönnyel, a megszokás reflexével elmenni a táj, az építészet, a művészet, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét másoktól megkülönböztető, helyi értékek mellett. Ezért úgy véljük, nemcsak az érkező vendégeknek, bár elsősorban nekik készült, de az itt élő embereknek is, így csokorba kötve számos meg­lepetést tartogat a megyéről megjelent legújabb útiköny­vecske. Egy csipetnyi törté­nelem. természeti, építészeti, kulturális, idegenforgalmi, kereskedelmi, vendéglátós újdonságok teszik érdekessé és teljessé a színes térképek­kel, útbaigazító táblázatok­kal ellátott könyvecskét. Az útikalauz a megyei önkor­mányzat megbízásából az MTC Press gondozásában je­lent meg. Angol, francia, né­met, orosz nyelven is olvas­hatók a képek, táblázatok szövege. E néhány lap célja, írják a szerzők, hogy segítsen a megismerésiben, hogy fel­ajánlja e táj páratlan kin­cseit, lakói tehetségét Euró­pának. Ez lenne hát a fő cél, ide vonzani a világot járó eu­rópaiakat, hogy felfedezzék, mit kínál e 6 ezer négyzetki­lométeren elterülő megye. Jó lenne, ha nem hiányozna a könyvecske a legtöbb itt la­kó család könyvespolcáról sem. Szövetségben exportálnak Mátészalka (KM — G. B.) — A Szatmár-Beregi Gazdák Szövetségének mátészalkai irodájában tegnap együttmű­ködési szerződést írtak alá a Juhtenyésztők Termelői Ta­gozata révén, mintegy há­romszáz juhász érdekeit kép­viselő szövetség vezetői — Iklódi László elnök, Pál Zol­tán ügyvezető — és Ránky László, a Terimpex Rt. ve­zérigazgatója. Az együttműködéssel meg­szüntethető a termelők ki­szolgáltatottsága és a remé­nyek szerint megteremthető az értékesítési biztonság. A Gazdák Szövetsége ez évtől kezdte meg a juh forgalma­zásának szervezését, s az ed­dig forgalmazott 14 millió forint mellett idén további 250 tonna juhexportra nyert el engedélyt. A juhászok bi­zalmát is élvező termelési­értékesítési összefogás, ame­lyik jelenleg is jól és főként azonnal fizet, a későbbiek­ben kiterjed egyéb mezőgaz­dasági termékekre is. Forró nyomon Kegytárgyakat loptak Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — Isme­retlen szemé­lyek április el­sején napközben a tisza- löki görög katolikus temető területén behatoltak egy kápolnába, ahonnan 750 ezer forint értékben kegy­tárgyakat vittek el. Április 2-án éjjel öt is­meretlen elkövető Nyíregy­házán, a Krúdy utca és a Sóstói út kereszteződésénél egy 16 éves tanulót kira­bolt. Az ügyben nyomozást indítottak. Nyírbátorban feltörtek egy magánlakást, ahonnan magnetofont, arany éksze­reket és irhabundát tulaj­donítottak el, a kár 124 ezer forint. KÖZÉLET — ■ Kárpótolni a sérelmeket Beszélgetés a TIB új alelnökével Nyíregyháza (KM — B. J.) — A Történelmi Igazságtétel Bizottság március 28-án tar­totta országos értekezletét Budapesten. Ezen a közgyű­lésen Erdész Gyulát, a Ke­let-magyarországi TIB elnö­két országos alelnökké vá­lasztották. Az előzményekről, a kongresszusról, s a TIB feladatairól váltottunk szót haza érkezése után. O A kongresszust megelő­zően egymástól eltérő véle­mények láttak napvilágot a magyar sajtóban a TIB mű­ködéséről, feladatairól, cél­jairól. Ránehezedett-e ez a teher az értekezletre? — A TIB tagjai tulajdon­képpen már a közgyűlést megelőzően követelték, hogy a régi vezetés mondjon le, mert elégedetlenek munkájá­val. Két hónappal a közgyű­lés előtt elkezdődött az elő­készítés, ennek a régi veze­tők is részesei voltak. A közgyűlés előtt két héttel viszont váratlanul lemondott Hegedűs László ügyvezető alelnök, Erdélyi Tibor és még néhányan mások is cser­ben hagyták a TIB-et. Ez­után jött létre egy új ötfős előkészítő bizottság. Zimányi Tibor és Hegedűs B. András a régiek közül megmaradt, de utóbbi az előkészületek­ben már nem vett részt. O Mi változott a közgyűlé­sen a korábbiakhoz képest, tehát maradtak-e a régi fel­adatok vagy újakat vállalt magára a TIB? — A cél az volt, hogy a helyi szervezetek és a kü­lönböző szekciók — katonai szekció, 56-os tagozat, recski szövetség stb. — vállaljon részt a vezetés munkájából. Ez így is történt. Héttagú választmányt és négy pótta­got választottunk. A fő fel­adat egyébként nem válto­zott. A közgyűlés egyértel­műen kifejezésre juttatta, hogy a TIB továbbra is pár­tok fölött álló szervezetnek tekinti magát, egyetlen párt­nak sem kötelezi el magát, ugyanúgy érdekvédelmi és egyben politikai szervezet­ként működik, mint eddig. Fő céljának pedig a kárpót­lást tekinti, nem tesz kü­lönbséget az 56-osok vagy a hadifoglyok között, hanem valamennyi olyan ember ér­dekeit képviselni akarja, akit sérelem ért, s elhatárol­ja magát a politikai pártok csatározásaitól. O Volt-e szó napi aktuális kérdésekről? — Igen. Például az Alkot­mánybíróság döntése is szó­ba került, amelyet a TIB magára nézve kötelezőnek tekint. De elhangzott az is, hogy azokkal a politikai erőkkel ért egyet, akik vala­milyen módon felelősségre kívánják vonni azokat a fő bűnösöket, akikről bebizo­nyítható, hogy törvénytelenül gyilkoltak, s válságba sodor­ták az országot. Ezeket az embereket meg kell nevezni. De semmilyen olyan követe­lés nem hangzott el, hogy hajtóvadászatot indítsanak emberek ellen. Ha a bűnö­sök a sajtóban, vagy a nagy nyilvánosság előtt bocsánatot kémének, akkor már ilyen követelése sem lenne a TIB- nek. O Az előzményekből az látszott, hogy esetleg ketté­szakad a TIB. Történt-e kí­sérlet ilyesmire? — Nem, sőt a régi vezetés tagjai is a TIB tagjai marad­tak, csak a vezetés munkájá­ban nem mindegyikük vesz részt. Egyedül Hegedűs B. András beszélt arról, hogy ügy látja: a TIB kormány- párti szervezetté válik. A vé­leményünk egyébként az, hogy a kormányt nekünk is el kell ismerni és a munká­ját segiteni kell. Ez az or­szág érdeke. Azonban ez nem zárja ki, hogy ne kriti­zálnánk is például, amiért a sérelmet szenvedettek kár­pótlása lassan halad.

Next

/
Thumbnails
Contents