Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04 / 81. szám
A KIM hétvégi melléklete A TARTALOMBÓL: • A kincslátó nap • A szeretet fogságában • Visszapillantás félidőben Máthé Csaba Kijutni a azok a cégek megmeneküljenek, amelyek önhibájukon kívül jutottak csődhelyzetbe? ____ — Amikor az a bizonyos 50es lista elkészült azokról a nagy cégekről, amelyek tartoNyíregyháza (KM) — Április 8-ig azok a cégek, amelyek tartozásukat 90 napon belül nem fizették ki, kénytelenek csődöt jelenteni. Vajon a csődhullám hoz-e gazdasági fellendülést, vagy a cégek többsége felszámolásra jut? Erre kerestük a választ Partizer Lászlóval, a Nyírség Konzervipari Vállalat gazdasági igazgatójával. ► A csődtörvény megszületését sokan későbbre várták. Ön szerint is túl korai volt megalkotása? — Az a kedvezőtlen a csődtörvényben, hogy pont akkor született meg, amikor rendszer- és piacváltás következett be. Amikor a gazdasági mechanizmusok a változások után beindultak, akkor lett volna érdemes a csődtörvényt alkalmazni. Ekkor lehet igazán szelektálni: aki nem életképes, azt felszámolják, eladják. — Jelenleg nem lehet egyértelműen megítélni egy olyan cégnél, amelyik csődöt jelentett, hogy eredendően rosszul gazdálkodott, vagy a környezete miatt vált fizetés- képtelenné. A piacváltás miatt két vállalati csoport alakult ki: egyik, amelyik technikailag felkészült arra, hogy az igényesebb piacot kiszolgálja, ugyanakkor a kamatterhek és a magas költségek miatt nincs felkészülve arra, hogy partnereit egész évben folyamatosan kiszolgálja. A másik, amelyik korábban nem fejlesztett, igényes piacra nem tud bejutni, fennmaradása igen nehéz. Szerintem a kormánynak szelektálni kellene, az előbbieknek kedvező feltételeket kellene nyújtania a gazdálkodásukhoz. zásai egyenként megközelítették, illetve meghaladták az 1 milliárdot, akkor kellett volna a kormánynak lépni. Vagy leírni adósságukat, karcsúsítani, átszervezni ezeket a cégeket, megegyezésre jutni a hitelezőikkel. Ez nem történt meg és most ezek a nagyok szinte magukkal rántják a többieket. Emiatt olyan kényszerhatás alatt állnak a vállalatok, mint még soha. Folyamatosan épül le a gazdaság, egyszerűen nem lehet tudni, melyik iparágnál várható fellendülés. A kormánynak dönteni kellene: mely iparágakat akarja megszüntetni és melyeket preferál, és így már könnyebb egy olyan termék- struktúrát kialakítani, amely megfelel hazánk gazdaságának. >- Sokan alig várják a csődöt, mások a gondolatától is irtóznak. Ön szerint valóban vannak ilyen szélsőségek? — A csőd a vállalat újjászervezését jelenti, és lehetőséget ad arra, hogy a hitelezők 90, iiletve 120 napra nyugton hagyják a céget. Könnyű megoldásnak nem nevezhetnénk, annak ellenére, hogy a moratórium ideje alatt nem kell fizetni a hitelezőket, viszont az illető cég sem várhat komolyabb pénzeket. A csődeljárás akkor jelenthet előrelépést, ha az adott cég megfelelő piaccal rendelkezik, átmeneti pénzügyi gondjai vannak, komolyabb megrendelést vár, tehát esély kínálkozik a kilábalásra. —- Úgy érzem, főleg az állami vállalatokat érinti a csőd, amelyek egy régi profiltól nem tudtak megszabadulni. > Hogy lehet kivédeni a kötelező csőd bejelentését? — Amennyiben a cég meg- >■ Mindenki tartozik min- egyezik a hitelezőjével az denkinek, halljuk szinte mindennap. így azok sem tudják elkerülni a csődöt, akiknek azért van 90 napon túli tartozásuk, mert nekik sem fizetnek. Hogyan lehetett volna ebbe úgy beleavatkozni, hogy adósság kiegyenlítéséről, abban az esetben a fizetési határidőt el lehet tolni. Ez az egyetlen megoldás. Azt úgy érzem, egyetlen egy első számú vezető sem fogja vállalni, hogy elmulasztja a kötelező csőd bejelentését, mert akkor csődhullámból SZEKERES TIBOR FELVÉTELE a teljes vagyonával felel, A kockázat óriási, mert egy APEH-vizsgálat vagy a cég ellen benyújtott felszámolási kérelem alapján könnyen rá lehet jönni a mulasztásra. Nehéz kiskapukat is találni, hiszen a büntetőtörvénykönyvet is módosították, a csődbűntettet, vagy a hitelező jogtalan előtérbe helyezését már büntetik. >- Milyen lépéseket tett a Nyírség Konzervipari Vállalat a csőd elkerülésére? — Április elsejétől az Állami Vagyonügynökségtől állami garanciát kaptunk, így a banki hitelek felvételének nincs akadálya. A kistermelőket kifizettük, kft-knek és vállalkozóknak tartozunk a tavaly felvásárolt termény egy részével. Ezzel a garanciával pénzügyi helyzetünket is rendezzük, és reméljük, létrejön az üzlet az angol befektetőkkel. >- A megyében, Ön szerint, mekkora kört fog érinteni a csődhullám? — Az élelmiszer- és a gépipari cégek, valamint a téeszek 70 százaléka kénytelen lesz csődöt jelenteni. Az első nagy csődhullám még az idén lezajlik, ezzel meggyorsulhat a privatizáció. ► A hitelezőket mennyiben érinti a tömeges csődbejelentés? — A hitelezők egy részét — szállítókat, közöttük kisvállalatok, magáncégek, — elsöpri a csődhullám, ők nehezen élik túl azt, hogy nem tudnak hozzájutni pénzükhöz. A hitelezők másik része a bankok, amelyek a vállalatok fizetésképtelensége miatt szintén likviditási gondokkal küszködnek. A pénzintézeteknél két szélsőséges helyzet alakul ki: számos bank megfelelő garanciák nélkül helyezte ki a hiteleket, emiatt pénzügyi gondjai vannak, likviditása megingott. Másrészt vannak bankok, amelyek jelentős forrással rendelkeznek, de nem tudják a pénzüket kihelyezni. Ezeknek a bankoknak, amelyek a lakossági szférában tevékenykednek, jelentős a készpénzforgalmuk, emiatt igen nagy pénzforrás halmozódott fel náluk. Utóbbiak miatt, remélem, a hitelkamatok is csökkenni fognak. A hitelt manapság állami vállalatoknak nagyon nehéz megszerezni, sokszor egyedüli lehetőség az export előfinanszírozási hitel, amelyhez viszont komoly garanciát kér a bank. Sokszor a bankok kényszerhelyzet miatt helyeznek ki hiteleket azért, hogy a korábban nyújtott hiteleiket visszaszerezzék. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban viszont alig van remény újabb hitelek felvételéhez, a régiek megújításával viszont a kamatkondíciók is változnak. Legkönnyebben a számlavezető bank jut a pénzéhez, de annyit nem árt megjegyezni, a bankok egyenlőek a hitelezők között, nem élveznek elsőbbséget. ► Ha a csődeljárás végén az adós nem tud megegyezni a hitelezőkkel, akkor elkerülhetetlen a felszámolás. — A felszámolás kérése egyik hitelezőnek sem célja, mert tudják, csak pénzük töredékéhez jutnak hozzá. Legtöbbször az APEH vagy a Társadalombiztosítási Főigazgatóság kéri a felszámolást, a legritkább esetben hallani arról, hogy egy cég így próbál pénzéhez jutni. Inkább megadják a halasztást a tartozások kifizetésére. >- Köszönöm az interjút. Eíárman “Kárp 1 Földessy Péter: Város . I epyénk. bővülő kulturális kapcsolatainak. er- (II A edményekétit három Kárpátalja művész tár- J y L- latát láthattuk. a nyíregyházi múzeumban. EJMgalériánkban is bemutatjuk^ őket. ‘J fórom művész, bárom stílus. “Micska Zoltán érzékenyen reagál mindarra, amit meglát. “Ezért is érez egyfajta nosztalgiát a lerombolt templomod az elégett szent Képek,, a tönkretett kultúra láttán. “Egészen másfajta alkat Jöldessy “Péter, aki Különös világot fest meg eredeti látásmódjával. “Babinec József előszeretettel alkot természeti élmények, ihlette képeket. Mindhárman a hortobágyi alkotótábor tagjai. ! 7}U(fiwíitMWf Nem piros betűs Galambos Béla nnak a korosztálynak A vagyok a tagja, akik ** mióta megismerkedtek a betűvetés tudományával, évtizedeken keresztül nem láthattak mást a naptárakban erre a napra bejegyezve, mint piros betűvel: „ Fel- szabadulás ünnepe”. A történelem kerekének fordultával azonban a kalendáriumról is lepotyogott néhány vörös betű. A helyükön előtűntek a negyven éves ismeretlenség homályából a nevükben érintett, de eddig méltatlanul háttérbe szorított férfiúk legnagyobb örömére, a márciusi Benedek, áprilisi Izidor és a novemberi Rezső névnapok. Gondoltam, megnézem, ki- féle-miféle ez a négy elvesztett évtizedéért immár kárpó- tólt mai Izidor. A nyelvtudósok a görög Izidóroszból származtatják, ami annyit tesz: Izisz gyermeke. Annak az ókori istennőnek az utóda, amelyiknek a nevével többek között olyan, emberi létünket, jövőnket meghatározó fogalmak forrtak össze, mint szerelem és termékenység, föld és ég. Mennyi minden van ezekben a szavakban. Távol álljon tőlem, hogy a csipkerózsika- álomból fölébredt névnapnak valamilyen különleges (ünnep helyett ünnep), jelentőséget tulajdonítsak. Ám, bármilyen erőltetettnek is tűnik, Izidor — éppen nevének ősi és örök jelentéstartalmánál fogva — üzen nekünk, mai magyaroknak. Üzen például a szerelemről. A termékenyítő, csodálatos érzésről, amelynek szolid testvére a szeretet, s közeli rokona a barátság, s az öröm. Valamennyire jellemző: erőltetni nem lehet őket. Eszembe jut, vajon milyen érzés lehetett a negyvenhét évvel ezelőtti — nemesmed- vesi(?) — pillanat. Bizonyára torokszorító volt anyáink, apáink öröme: vége az emberhez nem méltó rettegésnek, vége, az esztelen pusztításnak! Újra emberi módon lehet élni, dolgozni, szeretni! A felszabadítók nevét, ha akkortájt búcsút intenek, tán még ma is ,,imáinkba foglaljuk”. Ám nemcsak maradtak, de az örömet,,testvériséggé", a barátságot ,,megbonthatat- lanná" erőltették, teljesen megfeledkezve a nagy teoretikusuk idevonatkozó — ,,ami nem megy" kezdetű — ismert téziséről. Aztán, közel fél évszázad után, az a pillanat is eljött, amikor ismét magunk lehettünk saját otthonunkban. Most már, felhőtlenül örülhetnénk a szabadságnak, ám a rég várt függetlenség, amelyért az évszázadok során annyi vért áldozott a nép, most mintha nem váltana ki akkora örömet, mint azt sokan remélték. Egy biztos, ha így is van, a boldogságot kikényszeríteni aligha lehet. A derű, a megbecsülés, a barátság s a türelem hiánycikk az országban, amelynek belső békéjét, úgy látszik, még meg kell szenvednünk. A földdel, s annak ember pallérozta „szellemével”, a termékenységgel kapcsolatban is gondolatokat ébreszt a mai isteni eredetű névnap. Válságát éli mostanában a földművelés, s csak sovány vigasz, hogy szerte a világon. Nem nagyon érti a magyar paraszt — akinek elméjébe generációk alatt belevésődött, hogy a föld egyet jelent az élettel —, mi is történik körülötte. Miért értékelődik le búzája, teje, jószága, s velük együtt földje s a saját munkája is? m zt sem nagyon érti, f\ miért kell neki eközben, mindazért, amit ő vásárol, a korábbi árnak a sokszorosát fizetnie. Azelőtt is értetlenül áll, hogyan lesz a tőle legtöbbször bagóért átvett termelvényből a fogyasztók jó része által nehezen megfizethető élelmiszer. Megannyi húsba vágó újabb és újabb kérdés, amelyek egy merőben más világról szólnak, mint amiben az elmúlt évtizedekben itt valamennyien langyosfürdőztünk.
