Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04 / 81. szám
1992. április 4., szombat HÁTTÉR Kelét-Magyarország 3 Őfelsége a vevő Add a pénzed, megszerzőnk mindent Bérelt étterem, nagyobb érdekeltség ELEK EMIL FELVÉTELE Tiszaszalka (KM) — A vevőt királynak tekintik. Szinte a szó szoros értelmében megfogják, nehogy máshová menjen vásárolni. Rádió- telefont szereltek be 9 beregi községbe, így a hiányzó árut szinte egy órán belül átviszik egyik faluból a másikba. Bővítik országos és külföldi kapcsolataikat. Ez a sikerük legfőbb titka, így produkáltak ötvenen négy és fél millió nyereséget. / „Atszóltam Barabásra” Az átszervezések is hozzájárultak a sikerhez. ,A Tiszaszalka és Vidéke ÁFÉSZ sikereihez. Ezt tapasztaljuk Tisza- kerecsenyben is, a kis ABC- áruházban, ahol a kék köpenyes boltvezető, Gecsey Sándor körbevezet. Magyarázza, nem építészeti átrendezéssel nagyobbodott meg az eladótér, hiszen átalakították a raktár egy részét. A kevés eladónak sokkal kevesebbet kell cipekedni. Szemmel látható, hogy a vevő könnyebben eligazodik, mint régen. A hosszú pult végén rádiótelefon halk sistergése hallik. Erről ezt mondja a boltvezető: — A minap műszaki cikket kért a vevő, éppen nem volt. Átszóltam Barabásba, ott volt, s a járat mindjárt át is hozta az egyéb fuvarral. A barabási bolt is kért már tőlünk műszaki cikket. Jó, hogy e távoli vidékről a vevőnek nem kell messzi városokba utazni. A szövetkezet központjában György Katalin főkönyvelő számokkal teli aktacsomót vesz elő, s az átszervezésekről, a sikerről így beszél: — Megszüntettük a három veszteséges melléküzemágunkat. Ennek is köszönhető, hogy tavaly ötvenen 220 millió forintos árbevételt értünk el, a nyereségünk négy és félmillió forint. Dolgozóink bére 23 százalékkal emelkedett. Megfelelő gazdálkodással elértük, a múlt évben a költségeink nem növekedtek. Ez is hozzájárult a jelentős nyereség megtermeléséhez. Falusi turizmus A szövetkezeti irodával szemben egy hosszú bolthelyiség látható lakat alatt. Megtudtuk: a szövetkezet eladja egy maszeknek, aki kisebb vendégfogadót nyit, számítva a falusi turizmus fellendülésére. Az éttermet máris bérbe adta ki a szövetkezet, így jobban érdekeltté teszi a bérbe vevőt. A közeli sütőüzem előtt finom kenyérillat árad. Magyarázzák, hogy a tavaly átalakított és bérbe adott pékség több mint a fél Bereget ellátja friss kenyérrel. Három fontos épülettől, illetve üzemrésztől „megszabadult” a szövetekezet, valamint a fölösleges, nem termelő létszámtól is. Minderre az átalakulás jegyében került sor — magyarázza Winkler János áfész-elnök, aki a Coop Holding Részvénytársaság országos stratégiai bizottságában képviseli megyénk fogyasztási szövetkezeteit. Az Beleszólhat a lakosság Nyíregyháza (KM — CS. K.) — Érdekes javaslatot terjesztett elő a legutóbbi nyíregyházi közgyűlésen az SZDSZ-frakció nevében Barta László önkormányzati tanácsnok, melynek lényege: a lakosságot minél jobban bevonni a majdan városi tulajdonba kerülő közüzemi vállalatok szolgáltatási díjainak megállapításába. Az elképzelésről bővebb információt kértünk az előterjesztőtől, Barta Lászlótól: — A két liberális párt (Fidesz, SZDSZ) határozott álláspontja, hogy a lakossági szolgáltatást végző közműveknek nonprofitoknak kell lenniük, tehát nem termelhetnek nyereséget — mondta. — Ennek az alapelvnek a biztosításához szükségesnek tartjuk, hogy az önkormányzati tulajdonba kerülő közművállalatoknál aJogyasztói árak kialakítását a lakosság az önkormányzattól függetlenül is tudja ellenőrizni. Ezért javasolta az SZDSZ-frakció, hogy létre kell hozni egy lakossági fórumot, amely az önkormányzati díjmegállapítás előtt teljesen nyíltan vizsgálhatná a közmű- vállalatok árképzését, s korrekt véleményt adhat a meghatározandó díjról. — Hogyan képzelik el egy ilyen fórum vagy bizottság felállítását? — A szervezés most indul, akinek észrevétele, véleménye, javaslata van, kérjük, a 10-656-os telefonszámon nekem, vagy a 15-177-en Nagy Lajos főenergetikusnak mondja el. Mindenképpen azt szeretnénk, ha a lakosság delegálná a bizottságba az embereket, és az volna a kívánatos, hogy szakemberek legyenek. — Betekinthetnek-e majd a főkönyveikbe? — Természetesen belenézhetnek a gazdálkodásukba. A Tiszalöki Királyérj Vízgazdálkodási Társulatnál befejezéshez közeledik a munkagépek, szállító járművek kisebb-nagyobb karbantartási munkái ELEK EMIL FELVÉTELE elnököt csak ennek a szövetkezetnek a stratégiai elképzeléseiről kérdezzük. A mozgékony fiatalember így válaszol: — Eddig is kivettük részünket a kishatár menti forgalomból, de számítunk az ukránok által ígért határforgalmi könnyítésekre. Beszereztünk két mozgatható konténerboltot, s ha Barabásnál és Ló- nyánál igazából megnyílik a határ, akár már az első napon kínáljuk áruinkat. Az említett részvénytársaságban francia befektetőkkel közösen országos szövetkezeti raktárbázisokat hozunk létre. Főleg olcsónak mondható nyugati árukra alapozva. A legközelebbi raktár minket is ellát. Kímélik a vevőt — A külföldiekkel nem ösz- szefüggő változások is érdekelhetik a környékbeli vásárlókat. — Valóban. Az utóbbi bő egy évben önállóan folytatunk nagykereskedelmi tevékenységet. Vagyis nagy tételben megvesszük az árut a kihasználatlanul álló épületünkbe, s innen ellátjuk a saját boltjaink mellett a környékbeli áfésze- ket is. Igaz, hogy korszerűtlen körülmények között, de szaporodnak a maszekboltok, boltocskák. Ezek ellátását is segíthetjük. Az egyre drágább utazástól is megkíméljük vevőkörünket, mert bővíteni akarjuk a nem alapvető ellátást. Áprilisban dolgozóink körében a vagyonnevesítésre is sor kerül. Változik, a korral halad Be- reg szövetkezete. Hangsúlyozni szeretném: ezek a közművállalatok nem a1 önkormányzat, hanem a város tulajdonába kerülnek a vagyonátadás után. Ezért akarjuk, hogy nyitottak legyenek. Hetente érkeznek a városházára a panaszos levelek, nagyon nagy terhet jelent a lakosságnak a távfűtési, vízdíjak és lakbérek fizetése. Azt tervezzük, hogy addigra álljon fel a bizottság, amikor a közgyűlés az első döntést hozza a közműdíjakról. — S ez mikorra várható? — Amikor a vagyonátadás befejeződik. Egy éven belül. Hiánycikk a munkakönyv Nyíregyháza (KM — D. M.) — Olvasóink közül többen szeretnének munkába állni, de nem kapnak munkakönyvét. Vajon mi lehet az ok? -— érdeklődtünk Juhász Gábortól, a megyei munkaügyi központ igazgatójától. Áz új munkatörvénykönyv szerint június elsejétől megszűnik a munkakönyv, de addig is, a korábbi rend szerint, főállást csak e dokumentum birtokában vállalhat a dolgozó. Munkakönyvét pedig az illetékes polgármesteri hivatalok adnak az igénylőknek. Valóban érkezett hozzájuk olyan észrevétel, hogy egy-egy településen eflogyott az okirat. Ok ez ügyben az Országos Munkaügyi Központhoz fordultak és sikerült még 500 darabot szerezni, amit szétosztanak az érdekeltek között. Az elmúlt évektől eltérően, az idén az iskolák végzős diákjai részére sem adjak ki csoportosan a munkakönyvét. Árnyékos piac Balogh József 5 tatisztikai adatokkal támasztotta alá dr. Vékony Miklós országgyűlési képviselő, hogy a gazdaság, az ipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a lakás, az egészségügy, az oktatás stb. fejlettségi jelző- rendszerei alapján mindenben a tizennyolcadik, tizenkilencedik helyet foglalja el Szabolcs-Szatmár-Bereg, s ez a megye lakói számára elfogadhatatlan. Senki nem tehet arról, hogy itt született, hogy olyan területen él, amelynek természetes központjai más országok részévé lettek, ezek pótlásáról pedig senki nem gondoskodott. Nincs esélyegyenlőség, mondta az előadó a megye fejlesztéséért lérehozott alapítvány kuratóriumának alakulóülésén, már csak azért sem, mert az alakuló piac- gazdaság nemcsak a vállalatokat, hanem a megyéket is versenyhelyzetbe hozza, s nyilvánvaló, hogy egy minden tekintetben elmaradott megye képtelen piaci viszonyok között versenyezni egy fejlettebb régióval. Ott nem a szegénységet, az elesettséget nézik, ott az áru versenyez, s nem érdekes, hogy mennyi munkát kell ugyanannyi búza vagy alma előállításába fektetni, csak az: ki tudja olcsóbban adni. És így értékelődik alul a mi munkánk, így fizetnek érte kevesebbet, mint az olyan térségekben élőknek, akik nem tehetségük révén termeltek többet vagy olcsóbban, hanem az adottságaik voltak jobbak. Az alapítványra befizetett pénz ezúttal nem toldozás- ra, foldozásra kell, hanem csak fejlesztésre használható fel. Mert ha nem sikerül elérni belátható időn belül, hogy a megye önerőből fejleszthető legyen, akkor beláthatatlan időre kénytelen lemondani akár csak arról is, hogy megközelítse a fejlettebb régiókat. Egy ideig még lehet kérni, még lehet az elmaradottságra, a mások által létrehozott hátrányos helyzetre hivatkozni, de ha nem teremtünk olyan feltételeket, hogy önerőből megéljünk belőle, adományokra, szívességekre sem számíthatunk. Bár valószínű, lesz országos területfejelsztési tanács, ám a területfejlesztés megvalósítását nem országos szinten, hanem a területen kell elvégezni. Ez teremthet majd esélyegyenlőséget. Szabó Lőrincre emlékeztek Nyíregyháza (KM) — Március utolsó napjaiban névadójukra emlékeztek a fehérgyarmati „Szabó Lőrinc” Német Nyelv Tagozatos Általános Iskolában. Fogadták a szülőket, érdeklődtek; a város óvodásai, iskolásai több területen kaptak megmérettetési lehetőséget. Az eseménysor az illusztrációs témakörben is várta a gyerekek munkáit. Nagy sikert aratott a 6. osztályos Preku Enikő: Ébredés című batikolással készült munkája (felkészítő tanára: Csáthy Miklósné). MOLNÁR KÁROLY FELVÉTELE Kommentár Csak precízen Nábrádi Lajos sji prilis elején — ha minden jól megy — ■ az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban meg fogják tudni, hogy az első negyedévben Vásáros- namény vagy Battonya környékén hány tonna háztartási vatta és hány tonna WC-papír fogyott. S hogy hány mázsa rúzst kentek a szájukra a környékbeli hölgyek, meg hogy hány darab szöget vertek a fába a barkácsolók... Ez nem vicc, hanem valóság. 1992-től negyedéves statisztikai jelentésre vannak kötelezve azok a kereskedő cégek, amelyek kettős könyvelést vezetnek. Az egyik megyebeli áfész vezetői panaszolták a minap, hogy alaposan megnőhet fölösleges papírmunkájuk. Mutattak az említett minisztérium által kiküldött 182/K sz. nyomtatványt, amelyen az összes rublikát ki kell tölteni negyedévente. Szövetkezeti szinten összesítve be kell gyűjteni a több tucat boltból, hogy hol mennyi tej, kenyér stb. fogyott. A vattát csak tonnában lehet feltüntetni. Ha kijön 0,08 tonna, akkor azt kell a megfelelő rublikába beírni. Ha a vevő tíz dkg apró szöget kér, jobb ha az eladó mérlegelés előtt számol és feljegyez. Különben nem pontos a statisztika. Ha a hasára üt, az más. Akkor meg minek? A cigarettát sem dobozszám, hanem darabszám szerint kell elkönyvelni. A példánál maradva: minden bolt negyedév végén köteles tételenként közölni a szövetkezet központjával, hogy miből menynyi fogyott. A szövetkezet az összesítőt beküldi az országos központba. Ott számítógép segítségével kiszámolják, hogy hazánkban mennyi WC-papír, egészségügyi gumi stb. fogyott. S hogy ebből mire következtetnek? Azt csak a minisztérium tudja. Vagy az sem. Bírságot fizet az a cég, amelyik nem tesz eleget statisztikai kötelezettségének. A beregi szövetkezetben most számolgatnak. Ha pontos statisztikát akarnak készíteni, ahhoz az összes boltot be kell zárni egy napra leltározás végett. A központban pedig két könyvelőt fel kell venni két napra. Ez a kiesés, illetve költség több mint a bírság összege, úgy tűnik, a naményiak inkább a bírságot választják. S joggal kérdezik: a rendszerváltás után csökken vagy növekszik a bürokrácia? Néző(pont)
